Gazdasági Mérnök, 1895. január-december (19. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-06 / 1. szám

EGYSZERSMIND A TISZAYÖLGYI TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE ¥ s TARTALOM: A piaczi és forgalmi viszonyok a mezőgazdaság­ban. — Merre tartsunk? — A mezőgazdasági üzem- rendszerek csoportosítása a termelés főiránya szerint. — Hegyvidéki nyaraló. (Egy képpel.) — Német- országi újabb ekék. (Hat ábrával.) — A gyümölcs aszalása. (Hét ábrával.) — Az üvegiparról. — Az eke történetéhez. — Hogyan óvjuk meg bordóinkat a penészedéstől. Találmányok: Egy darabból sajtolt elevatorcsésze. — Eljárás kéregöntésü hengerek készítésére. Vízi ügyek: Vizi utak FVancziaországban. — A manchesteri csatorna. — Óriási vizmedencze épí­tésé. Vízállások. Hirdetések A piaczi és forgalmi viszonyok a mezőgazdaságban. Általános tapasztalat, hogy termelni könnyebb’ mint haszonnal eladni. Az eladás színhelye a piacz, tehát az ehhez való alkalmazkodás a jövedelmező gazdálkodás­nak egyik alapföltételei. A piacz úgy a termények értékesithetése, mint a szükségletek megszerezhetése szempontjából veendő figyelembe. Távolságától függ úgy az eladható, mint a beszerzendő czikkek helyi ára. Az eladható ezikkeknél azok piaczi árából le­vonásba jön a piaczra szállítás költsége, a be­szerzett ezikkeknél pedig azok piaczi árához ez a költség hozzászámítandó, hogy a helyi árt megkapjuk. Minthogy pedig nagyobb gazdaságoknál a ter- melvények egy a része gazdasághoz legközelebb eső helyi piaczon, másik része a világpiaczon szokott értékesíttetni, a piaczi viszonyok kellő méltatása végett külön veendő szemügyre a helyi piacz távolsága és terjedelme s külön a gazdaság összeköttetése a világpiaczczal. A helyi piacz távolsága és terje- delmétől függ elsősorban, hogy azon cseké­lyebb szállítóképességű termények értékesithe- tők-e és milyen mennyiségben ? A termények szállíthatóságát meghalározó tényezők: a termény értéke, viszonyítva súlyá­hoz és térfogatához, azonkívül a termény eltart­hatósága: minél nagyobb valamely terménynek a sulyegységre vonatkoztatott értéke s minél tovább eltartható az, annál távolabbra szál­lítható. A gazdasági termények közül a legnagyobb szállíthatósággal a gyapjú és .a komló bir, mert métermázsánkinti áruk 100 frtot meghaladja: a búza és a tej ára gyakran egyenlő — méter­mázsánként 8 frt — mindazáltal a búza szál­líthatósága, könnyebb eltarthatósága miatt, na­gyobb, mint a tejé; ennél csekélyebb a sajtolt széna és szalma s még csekélyebb a gyök- és gumós termények szállithatása. Közeleső piaczon tehát különösen tej, zöldség, gyümölcs, széna és szalma előnyös eladhatá- sára nyilik alkalom, szintúgy a gazdasági szük­ségletek, póttakarmány, mü- és esetleg istálló- lrágva, kenő-, világító-, épület- és tüzelőanya­gok olcsóbb beszerzésére. Nagyobb terjedelmű piacz továbbá előnyt nyújt azáltal, hogy a piaczi konjunktúrák ki­aknázására, olcsó hitel szerzésére, szakértő közegek, mesteremberek s különféle intézmé­nyek, közraktárak, szövetkezetek, városok igénybe vételére, közeli gyárakban bizonyos termények előnyös értékesítésére alkalmat szolgáltat. Innét van, hogy társadalmi és üzleti tekin­tetben magasabb polezon álló városok közelé­ben a földbirtok értéke 25—33 % -kai magasabb mint hasonló termékenységit, de távolabb fekvő birtoké. Á ga-zdaságnak a világpiaczczal összeköttetése különösen a világforgalmi czikkek értékesítése szempontjából fontos, de ezért D, mert a közlekedési viszonyok fejlődé­sével a nagyobb távolságú forgalomba a csekély szállithatóságu czikkek (tej, gyümölcs, burgonya, ezukorrépa, széna, .szalma stb.) is mindjobban belevonatnak: sőt még a nehezen eltartható hús is, azáltal, hogy fagyasztott állapotban szál- littatik, a világforgalmi czikkek sorába lépett mint ezt az Észak- és Dél-Amerikából nagy mennyiségekben az európai piaczokra vetett hús bizonyítja. A világpiaczczal való összeköttetés szempont­jából első sorban tekintet beveendő a gazdaságot a legközelebbi vasúti vagy hajóállomással össze­kapcsoló ul hossza és minősége, minthogy a közönséges utón való szállítás a legköltsége­sebb (1. alábbi táblázatot). Ez az ut fejezi ki a gazdaság helyzetéi a világpiaczhoz, mely helyzet a birtok értékére époly befolyást gya­korol, mint a helyi piacz távolsága. Idevágó vizsgálatokból kitűnt, hogy egv a piacztó! 50 «7,,,-nyire eső és csak közönséges utakkal rendelkező birtok értéke 33°/o-kal cse­kélyebb. mint hasonló termékenységi], de a piaczhoz közel fekvő birtoké s hogy a birtok értéke ezentúl minden 5 távolságnál egy százalékkal sülyed, úgy, hogy a városhoz közel eső birtok értékét 100-nak véve: 50 Kjm távolságú birtok értéke . . 66 100 » » » » 56 200 » » ■ » * . . 36 300 » » » » 16 380 » » » » . . 0 vagyis a piaeztól való 380 «^-nyi közönséges ultávolságnál megszűnik a földjáradék: vasúton s még inkább vizen a szállítás olcsóbb lévén, közvetlen vasúti összeköttetésnél 500—600j tengeri útnál 2—4000 T^-nyi távolságnál szű­nik meg a földjáradék. Magyarázata e jelenségnek abban rejlik, hogy a távolság arányában a piaczra való szállítás költsége folyton emelkedik, úgy hogy bizonyos távolságnál a szállítási költség fölemészti az áru értékét. Merre tartsunk? Két világ szélén állunk. A régi világ düledezik rommá lesz. Az uj világ még nem épült fel. Eltűn­nek az ország-határok és a mi hajdan világrészekre darabolta a földet, a tenger ma nem szétválasztó, hanem összekötő elem. Nem olyan a mai népek élete és gazdasága, mint a régi világban volt. A gazdák hajdanában saját szükségleteik határáig terjeszkedtek termelésükkel. Hiába termeltek volna többet, nem tudták volna értékesíteni: mert messzeszáliitó utak nem voltak Ha a gazdának saját szükségletén felül is termett a földje, termése feleslegével a legközelebb fekvő piaczra volt szorulva. A vasutak és hajók nyitották meg a gazda termé­seinek az egész világot. A mint a nagy közlekedési eszközök egy nagy piaczczá alakították a világot és olcsó fuvarral kínálták a gazdát, a gazda eke alá vette heverő földjeit, szövetkezett a gépek munka­erejével, ráontotta barázdájára a tőko varázsesőjét, és hatványozott iparkodással hozzálátott termeléshez óriási mértékben világszerte és oly mesés tömegek­ben halmozott termést termésre, hogy a rendkívüli terménytömegekben nem találtak többé helyet a belföldi fogyasztásban, hanem áttörtek az országha­tárokon és elözönlötték a világot.. Ez a terményözön árasztotta el a mi piaczainkat is. Ez .szorítja vissza minden oldalról terményeinket. Ez a mérhetetlen terményáradat töri le az árakat, az rontja meg terményeink kelendőségét, Az emberiség haladásának és világgazdaság mér­hetetlen termő erejének elhárithatlan következménye a mezőgazdasági termények árának lehanyatlása 1

Next

/
Thumbnails
Contents