Gazdasági Mérnök, 1897. január-február - Műszaki Hetilap, 1897. március-december (21. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-03 / 1. szám

h! szám de melyet elfoglaltságunk miatt, sajnos, ritkán jutunk, nem lehetvén , mindenki olyan boldog ha­landó, hogy használható házi zuhanyzója legyen. A szóban­ forgó douche, pláne nem is szoba-zu­hanyzó­, hanem a szó szoros értelmében kézi, a­mennyiben az ember úgy elviheti magával az útra, mint, hogy egyebet ne mondjak, a fogkeféjét. A találmány áll egy tölcsérszerü bádogedényből, mely a rozsdásodás ellen ónnal, vagy nikkellel van­ bevonva, űrtartalma kívánság szerint 1—3 liter - a szélesebb része finom sűrü, szitaszerü szövettel van ellátva, vagy pedig szintén bádog­gal, mely sarü­likkal van ellátva, a­­ felső véko­nyodott része, oly nagy nyílással végződik, me­lyet mutató ujjunkkal könyedén befoghatunk. A ké­szüléket olyképp használjuk, hogy belemártjuk a szélesebb részét lefelé tartván, a vízzel telt mosdó tálba, egész addig, hol a cső kezdődik, mikor az edény­ vízzel megtelt, akkor mutató ujjunkkal a cső nyílását befogjuk, miután pedig a külső légnyo­más teljesen fenntartja az edényben lévő vízosz­­lopot, azt a mosdó tálból egész bátran kiemel­hetjük, a víz benne marad, egész addig, míg mu­tató ujjúnkat a felső nyilasról le nem vesszük. Most a készülékét testünk azon részéhez visszük,a melyet ’ zuhanynyal mosni akarunk, és mutató .Ujjúnkat fel­felé mélyeljük, mi által valóságos kis jótékony esőt idézünk elő testünk bármely részén. A kézzel hajtható vízi járművek mind elég bi­zonytalanok, a hullám, szélvész és vihar tényleg játszanak velük, hajtásuk is elég fárasztó, sebes­ségük (?) pedig éppen nagyon is kicsiny. A tech­nikusok legújabban a vízi­csónakokat a veloesped mintájára törekszenek berendezni, ezáltal termé­szetesen a munkát a lábra viszik át a karról, eddig azonban nem igen értek el valamelyes eredményt. A legutóbbi időben történt egy igen nevezetes újítás, mely úgyszólván a vizi velocziped kérdését egy csapásra, megoldotta. Eddig a vizi velocipedeknél a lapátrendszert alkalmazták úgy mint az a hajóknál van, de olyan subtilis kis géphez, mint a veloczipéd nehézkesnek bizonyult, a szóban forgó találmánynál a lapátkerék helyett az üres csavar felület van alkalmazva, mely a vizen való haladást , és úszást tetemesen meg­könnyíti és a velocipéd biztonságát nagyban emeli. Az eddigi csavarfelületek, mert ilyet is próbáltak az 11. n. szárnyas csavarok voltak, me­lyeknek az a főhibájuk, hogy csakis a széleikkel dolgoznak, míg az üres csavarlesi, az egész felüle­tével, tehát a belsejével is működik, miáltal a veloezipéd járása feltétlenül biztos; szelet, vihart könnyebben legyőz, daczára könnyűségének és az üres csavartest alkotójának sajátossága folytán a veloezipéd csaknem feldönthetetlen. Egy velocipéd alá két ily üres csavarfelületet alkalmaznak mely erős aczélpléhből készül és épp a felület tengelyéig ér a vízbe, miáltal elsülyedése is le­hetetlen az előbb említett­ sajátsága miatt. Hossza az ily testnek 1—5 m­, minden egyszeri fordu­lásnál 4 m. utat tesz meg; 4 ember foglalhat helyet a járműn, kikl. .azt egyszersmind hajtják is, még pedig roppant könnyen, mert inditás után a csavartest úgyszólván maga fúródik tovább a vizen, úgy, hogy rendes nem erőltetett munkánál egy ilyen veloczipéden óránként 21,600 m. utat lehet megtenni a vizen, a­mi nem ritka szép eredmény, még a szárazföldi gyorsvonatokhoz képest is. Nagy veszély fenyegeti a berlini droschke-ko­­csisok testületét, a droschke t. i. nem egyéb, mint egyfogatu kocsi vagy jó magyarán komfortabb­, kétfajta egyfogatu van Berlinben : egy elsőrendű, mely gyorsabb és drágább, aztán a másodrendű, mely lassúbb és olcsóbb; a gallérokon lévő pa­szományról lehet a kocsisok rendjét felismerni Most ropant nagy konkurrensük akadt a tégezik­­liben, melyet egy mechanikus pompás kényelmes csukott kocsivá formált, könnyű kerekekkel, szép kocsitesttel, és teljes záródó ajtóval, az egész a könnyedség és gyorsaság benyomását teszi az emberre, hátul száll fel a vendég, a kocsis meg elöl és lábaival nyílsebességgel hajtja az új csinos járművet. Egy társaság alakult, mely már Berlinben engedélyt is nyert több ily kocsi felál­lítására. Persze hozzá kell képzelnünk Berlin tiszta egyenes utczáit, pompás kövezetét, mely nagyrészt aszfalt és faburkolat s el bírjuk képzelni az ily jármű használhatóságát, a mi szép székes­­fővárosunkban, bezzeg nem válnék be. A tryczikli droschke még szoliditás szempontjából taxaméter­rel is el van látva, melyből kiki a befutott út hosszúságát pontosan leolvashatja és a szerint fizet is a még pedig se többet sem kevesebbet mint a mennyi jár. A viteldij elég olcsó, minden meg­kezdet 400 m. atért 10 fillér. A jármű gyorsa­sága nagyobb, mint egy első rendű egyfogatué, vagyis perczenkint 250 m­., a­mi gyönyörű sebes­ség egy városi kocsinál. Bécsi György: * Új kormányozható léghajó. Amerikai lapok írják, hogy San­ Franciskóban egy dr. Benjámin nevű mechanikus oly kormányozható léghajót készített, mely másodperc­énként csaknem egy an­gol mért fo kinyi gyorsasággal halad. A feltaláló már számos utat tett a gépen, melynek hossza 150 láb. A gép különben fémből készült és vászon­vitorlákkal van ellátva. 3 Először is Újon „egyik kávéházába robbant fel a­­ 'kiskülök” H S*' énvfcert* megölve, ‘többeket megsebesített; vár rá.*'‚ bt.tjíjiidi-r j-k.':-‚*‡! /: „■ ,/ A nmsik katasztrófa Bázisban történt s szintén méltó izgalmat keltett., Egy­­ folyékony acetylénnel töltött aczéltrirtály.' Rálásban Raoul Piclet ,Rus. ,Champion­­netben levőt gyárában felrobbant, minek követ­keztében a­ gyárhelyiségek egy, része Leégett 2 munkád meghalt, s . a,.gyári összes ablakai dara­bokra törtek. .A. szerencsét­len munkások, testét a robbanás: darabokra­­ szaggatta.'. \ . ■ ., í­rA hullatestekí­­t megfekelü neki il valam­i. anyagtól, mely', a­­bőr alá batörik és éz tette lehetővé a.szak­értőknek, hogy a robbanás okait megmagyaráz­­hassák. ' Mind a­ két robbanásnak egymástól lényegesen eltérő oka volt, Lyonban acetiléngáz okozta a robbanást. De mivel éppen ezen robbanás követ­keztében a készülék szétrombolódott, nem lehe­tett meghatározni, hogy a robbanást, mely köz­vetlen körülmények behatása idézte elő. Rabul Pietet gyárában az aczéltartály folyé­kony acetylénnel volt megtöltve, melyet hosszan­tartó nyomás útján állítottak elő. Egyidejűleg erős vita tárgyát képezte, hogy­ az acetyilén cseppfolyós avagy gáz állapotában nyújt nagyobb biztosságot. A kísérletek nagyobb része a gázalakú acety­­lénnek kedvezett. Ennek­­a készüléke lényegében a következő: Az acetylént előállító készülékben van egy ön­működő nyitó- és záró­szelep, mely egyrészt a víz­nek a calcium-carbidba való beáramlását szabá­lyozza, másrészt a gáztartályt megtöltve tartja. Azt állítják, hogy ez sokkal biztosabb eszköz az acetylén felhasználására, mint annak nyomás út­ján cseppfolyóvá tétele s az aczéltartályba ily alakban való­ összegyűjtése. Tényleg a folyékony acetyléntől való tartózko­dás általános, amaz impresszió alatt, hogy az ezzel való bánás veszélyes. Ezzel sz­eretet a fo­lyékony acetylén híve, azt állítja, hogy csupán az acetylén tisztátalansága okoz katasztrófát, mely­nek elejét vehetnék, ha az acetylén cseppfolyóvá tétele előtt megfelelő és tökéletes tisztási ■ pro­cessor­ menne keresztül. Pictet , a mellett kardoskodik, hogy óriási előny rajijjy ablpíin,. lxpgjr a tartályok könnyen szállitha­­tják,. .q.j legnagyobb. távolságokra s így idővel a repdes napi vétel és, .eladás tárgyat képez­­hetik. . Aé­t:: 1mopdj­a­l ,hogy kevésbé kell tartanunk a fplyéijqpjy, gcetyjléntől, .jpíyt inkább a folyékony apiflum .carboniumtól, a mennyiben ez csak (1O 70 aj.mrospher­a, iPybbiasS . apejle.ti válik cseppfolyóvá, jpig az acetylén cseppfolyóvá tételéhez elég 12 atmosphéra nyomás is. Epzig szemben konstatál­­hatják, (iggy.;pz ,j\cid,a­pi carbobieu­m tényleg' n még nem idézett, glö .szerencsétlenségei. Berthelot és Vicuilg,,,franczia,főmérnökök kísér­lete részben ,ugyan igazolják és megerősítik Pieter az érvelését, de egyúttal azt is igazolják, hogy az acetylén folyékony állapotban , robbanékonyabb, mint gáz állapotban. Kísérletezéseiknél két aczéltartályt alkalmaztak, mindegyikének űrtartalma mintegy 1 liter volt. Az egyiket megtöltötték acetylén gázzal 10 at­moszféra nyomás mellett, a másikat pedig hármas sűrűségű folyékony acetylénnel. Ezután ledobtak 6 méternyi magasról egy acéltömegre, de robbanás nem következett be.­­ Végre is egy 280 kilós kalapácscsal törték össze. Az összesajtolt acetylén gáz most sem explo­­dált, de a folyékony acetylén alig észrevehető idő múlv szétrobbant. Ezt a robbanást pedig úgy tételezik föl, nem a tiszta acetylén okozta, hanem az acetylénben levő tisztátalan, robbanékony anyagoknak a le­vegővel való vegyíülése abban a pillanatban, mi­dőn a tartályból kiszabadultak. Az hiszik, hogy a gáz meggyuladását a szét­tört a széttört aczéltartály darabjairól szerteszét repülő szikrák okozták. Elővettek ugyanis kovácsolt vas palaczkot, a­mely magába zárt egy p­ásik palaczkot, a­mely viszont gáz állapota, IQ. atmosphéra nyomással összesajtolt acetylént tilalmazott. Puskával rá­lőttek a palaczkra a golyó a külső palaczk fala­zatán áthatolva, a.­bel,sg. palaczkot fúrta keresz­tül. A lövést nem követte egy rossú. Most egy ugyanolyan­ palac­kot folyékony ace­­tylénnel töltöttek meg, és rálőttek. A lövésre a palac­k nagy erővel felrobbant. Mindezen kísérletekből kitűnik az, hogy az acetylén folyékony, állapotában­ sokkal robbané­konyabb, mint gázállapotbint,v ‘ ép, úgy ‘ többi vagy kevesebb álinfisztr­iérás'inAriás iíiélleti is/ Csakhogy az még fíiitiáig'él 'nenv intézett kér­dés, vajiqn a kísérletnél haszn­ált cseppfolyós aeetvléig teljesen tiázta ‘vorlí­ érés vajjön , mint Pietet állilja nem vult­'é; a folyadékban egy cse­kélyke íparadványa a tisztátalan an­yagokn­ak, me­lyek a robbanást'Mnegkörmyítétték:1’ v 1 Pietet­­kissík­et,ésféli saját állítása szer'int itz acetylén­ absolut fisztitkágii H­olt ,s ha: ex a 'Viló­­ságnak'megfelel, úgy 'it ó’theóriája is még vált ingáivá" az által, h­ogy a­­ázi egyik tar­tál­y- f­el­­robbant. . Az a tartály, a­­h­ely a ‘ Rue Chantpionérban levő gyárban felrobbant 4 méter hosszúságú aczélhüvely volt és a nyilasa 3 milliméteres csa­varral volt elzárva. Senki sem tudja biztosan, csupán feltételezik, hogy a henger a robbanás idejében egészen meg volt töltve. Ezt pedig abból a körülményből következtették, hogy az az anyag, a­mely a szerencsétlenül járt m­un­kások testébe hatolt, szemláhatólag az a zsíros melléktermény, mely a folyékony acetilén tetején úszkál. Minthogy pedig ez a melléktermény csak nagyobb mennyiségnél szokott előfordulni s feltétel szilárd alappal látszik bírni. Másrészt el­terjedt az a feltevés, hogy az explosiot a mun­kások egyike okozta, a­mint a nyilast a csavar­ral bezárta, majd ismét kinyitni iparkodott. Né­hány perc­c­el a robbanás előtt egy ember látta, a­mint az egyik munkás, a­kinek a robbanás ha­lálát okozta az elzárt nyílást kinyitni próbálta. Azt következtetik tehát, hogy ebbeli működé­sében annyira fulhevítette a fényt, hogy a folya­dék ettől lángra gyuladt. Ez a véleménye Charles Girardnak s Vieilie­­nek, a­kik hivatalos kiküldetésükben, most azon fáradoznak, hogy a robbanás körülményeit ki­fejthessék s okait megmagyarázhassák. Ez az esemény és a különböző elméletek mind csak azt igazolják, hogy az acetylén robbanását­nak­­okait pontosan nem ismerjük. Veszélylyel­­ jár akár a folyékony acetilénnek, akár a gázállapot­­nak tartása, ez utóbbi pedig csekélyebb mérvben.

Next