Gazdasági Mérnök, 1897. január-február - Műszaki Hetilap, 1897. március-december (21. évfolyam, 1-52. szám)
1897-01-03 / 1. szám
h! szám de melyet elfoglaltságunk miatt, sajnos, ritkán jutunk, nem lehetvén , mindenki olyan boldog halandó, hogy használható házi zuhanyzója legyen. A szóban forgó douche, pláne nem is szoba-zuhanyzó, hanem a szó szoros értelmében kézi, amennyiben az ember úgy elviheti magával az útra, mint, hogy egyebet ne mondjak, a fogkeféjét. A találmány áll egy tölcsérszerü bádogedényből, mely a rozsdásodás ellen ónnal, vagy nikkellel van bevonva, űrtartalma kívánság szerint 1—3 liter - a szélesebb része finom sűrü, szitaszerü szövettel van ellátva, vagy pedig szintén bádoggal, mely sarülikkal van ellátva, a felső vékonyodott része, oly nagy nyílással végződik, melyet mutató ujjunkkal könyedén befoghatunk. A készüléket olyképp használjuk, hogy belemártjuk a szélesebb részét lefelé tartván, a vízzel telt mosdó tálba, egész addig, hol a cső kezdődik, mikor az edény vízzel megtelt, akkor mutató ujjunkkal a cső nyílását befogjuk, miután pedig a külső légnyomás teljesen fenntartja az edényben lévő vízoszlopot, azt a mosdó tálból egész bátran kiemelhetjük, a víz benne marad, egész addig, míg mutató ujjúnkat a felső nyilasról le nem vesszük. Most a készülékét testünk azon részéhez visszük,a melyet ’ zuhanynyal mosni akarunk, és mutató .Ujjúnkat felfelé mélyeljük, mi által valóságos kis jótékony esőt idézünk elő testünk bármely részén. A kézzel hajtható vízi járművek mind elég bizonytalanok, a hullám, szélvész és vihar tényleg játszanak velük, hajtásuk is elég fárasztó, sebességük (?) pedig éppen nagyon is kicsiny. A technikusok legújabban a vízicsónakokat a veloesped mintájára törekszenek berendezni, ezáltal természetesen a munkát a lábra viszik át a karról, eddig azonban nem igen értek el valamelyes eredményt. A legutóbbi időben történt egy igen nevezetes újítás, mely úgyszólván a vizi velocziped kérdését egy csapásra, megoldotta. Eddig a vizi velocipedeknél a lapátrendszert alkalmazták úgy mint az a hajóknál van, de olyan subtilis kis géphez, mint a veloczipéd nehézkesnek bizonyult, a szóban forgó találmánynál a lapátkerék helyett az üres csavar felület van alkalmazva, mely a vizen való haladást , és úszást tetemesen megkönnyíti és a velocipéd biztonságát nagyban emeli. Az eddigi csavarfelületek, mert ilyet is próbáltak az 11. n. szárnyas csavarok voltak, melyeknek az a főhibájuk, hogy csakis a széleikkel dolgoznak, míg az üres csavarlesi, az egész felületével, tehát a belsejével is működik, miáltal a veloezipéd járása feltétlenül biztos; szelet, vihart könnyebben legyőz, daczára könnyűségének és az üres csavartest alkotójának sajátossága folytán a veloezipéd csaknem feldönthetetlen. Egy velocipéd alá két ily üres csavarfelületet alkalmaznak mely erős aczélpléhből készül és épp a felület tengelyéig ér a vízbe, miáltal elsülyedése is lehetetlen az előbb említett sajátsága miatt. Hossza az ily testnek 1—5 m, minden egyszeri fordulásnál 4 m. utat tesz meg; 4 ember foglalhat helyet a járműn, kikl. .azt egyszersmind hajtják is, még pedig roppant könnyen, mert inditás után a csavartest úgyszólván maga fúródik tovább a vizen, úgy, hogy rendes nem erőltetett munkánál egy ilyen veloczipéden óránként 21,600 m. utat lehet megtenni a vizen, ami nem ritka szép eredmény, még a szárazföldi gyorsvonatokhoz képest is. Nagy veszély fenyegeti a berlini droschke-kocsisok testületét, a droschke t. i. nem egyéb, mint egyfogatu kocsi vagy jó magyarán komfortabb, kétfajta egyfogatu van Berlinben : egy elsőrendű, mely gyorsabb és drágább, aztán a másodrendű, mely lassúbb és olcsóbb; a gallérokon lévő paszományról lehet a kocsisok rendjét felismerni Most ropant nagy konkurrensük akadt a tégezikliben, melyet egy mechanikus pompás kényelmes csukott kocsivá formált, könnyű kerekekkel, szép kocsitesttel, és teljes záródó ajtóval, az egész a könnyedség és gyorsaság benyomását teszi az emberre, hátul száll fel a vendég, a kocsis meg elöl és lábaival nyílsebességgel hajtja az új csinos járművet. Egy társaság alakult, mely már Berlinben engedélyt is nyert több ily kocsi felállítására. Persze hozzá kell képzelnünk Berlin tiszta egyenes utczáit, pompás kövezetét, mely nagyrészt aszfalt és faburkolat s el bírjuk képzelni az ily jármű használhatóságát, a mi szép székesfővárosunkban, bezzeg nem válnék be. A tryczikli droschke még szoliditás szempontjából taxaméterrel is el van látva, melyből kiki a befutott út hosszúságát pontosan leolvashatja és a szerint fizet is a még pedig se többet sem kevesebbet mint a mennyi jár. A viteldij elég olcsó, minden megkezdet 400 m. atért 10 fillér. A jármű gyorsasága nagyobb, mint egy első rendű egyfogatué, vagyis perczenkint 250 m., ami gyönyörű sebesség egy városi kocsinál. Bécsi György: * Új kormányozható léghajó. Amerikai lapok írják, hogy San Franciskóban egy dr. Benjámin nevű mechanikus oly kormányozható léghajót készített, mely másodpercénként csaknem egy angol mért fo kinyi gyorsasággal halad. A feltaláló már számos utat tett a gépen, melynek hossza 150 láb. A gép különben fémből készült és vászonvitorlákkal van ellátva. 3 Először is Újon „egyik kávéházába robbant fel a 'kiskülök” H S*' énvfcert* megölve, ‘többeket megsebesített; vár rá.*'‚ bt.tjíjiidi-r j-k.':-‚*‡! /: „■ ,/ A nmsik katasztrófa Bázisban történt s szintén méltó izgalmat keltett., Egy folyékony acetylénnel töltött aczéltrirtály.' Rálásban Raoul Piclet ,Rus. ,Championnetben levőt gyárában felrobbant, minek következtében a gyárhelyiségek egy, része Leégett 2 munkád meghalt, s . a,.gyári összes ablakai darabokra törtek. .A. szerencsétlen munkások, testét a robbanás: darabokra szaggatta.'. \ . ■ ., írA hullatestekít megfekelü neki il valami. anyagtól, mely', abőr alá batörik és éz tette lehetővé a.szakértőknek, hogy a robbanás okait megmagyarázhassák. ' Mind a két robbanásnak egymástól lényegesen eltérő oka volt, Lyonban acetiléngáz okozta a robbanást. De mivel éppen ezen robbanás következtében a készülék szétrombolódott, nem lehetett meghatározni, hogy a robbanást, mely közvetlen körülmények behatása idézte elő. Rabul Pietet gyárában az aczéltartály folyékony acetylénnel volt megtöltve, melyet hosszantartó nyomás útján állítottak elő. Egyidejűleg erős vita tárgyát képezte, hogy az acetyilén cseppfolyós avagy gáz állapotában nyújt nagyobb biztosságot. A kísérletek nagyobb része a gázalakú acetylénnek kedvezett. Enneka készüléke lényegében a következő: Az acetylént előállító készülékben van egy önműködő nyitó- és zárószelep, mely egyrészt a víznek a calcium-carbidba való beáramlását szabályozza, másrészt a gáztartályt megtöltve tartja. Azt állítják, hogy ez sokkal biztosabb eszköz az acetylén felhasználására, mint annak nyomás útján cseppfolyóvá tétele s az aczéltartályba ily alakban való összegyűjtése. Tényleg a folyékony acetyléntől való tartózkodás általános, amaz impresszió alatt, hogy az ezzel való bánás veszélyes. Ezzel szeretet a folyékony acetylén híve, azt állítja, hogy csupán az acetylén tisztátalansága okoz katasztrófát, melynek elejét vehetnék, ha az acetylén cseppfolyóvá tétele előtt megfelelő és tökéletes tisztási ■ processor menne keresztül. Pictet , a mellett kardoskodik, hogy óriási előny rajijjy ablpíin,. lxpgjr a tartályok könnyen szállithatják,. .q.j legnagyobb. távolságokra s így idővel a repdes napi vétel és, .eladás tárgyat képezhetik. . Aét:: 1mopdjal ,hogy kevésbé kell tartanunk a fplyéijqpjy, gcetyjléntől, .jpíyt inkább a folyékony apiflum .carboniumtól, a mennyiben ez csak (1O 70 aj.mrosphera, iPybbiasS . apejle.ti válik cseppfolyóvá, jpig az acetylén cseppfolyóvá tételéhez elég 12 atmosphéra nyomás is. Epzig szemben konstatálhatják, (iggy.;pz ,j\cid,api carbobieum tényleg' n még nem idézett, glö .szerencsétlenségei. Berthelot és Vicuilg,,,franczia,főmérnökök kísérlete részben ,ugyan igazolják és megerősítik Pieter az érvelését, de egyúttal azt is igazolják, hogy az acetylén folyékony állapotban , robbanékonyabb, mint gáz állapotban. Kísérletezéseiknél két aczéltartályt alkalmaztak, mindegyikének űrtartalma mintegy 1 liter volt. Az egyiket megtöltötték acetylén gázzal 10 atmoszféra nyomás mellett, a másikat pedig hármas sűrűségű folyékony acetylénnel. Ezután ledobtak 6 méternyi magasról egy acéltömegre, de robbanás nem következett be. Végre is egy 280 kilós kalapácscsal törték össze. Az összesajtolt acetylén gáz most sem explodált, de a folyékony acetylén alig észrevehető idő múlv szétrobbant. Ezt a robbanást pedig úgy tételezik föl, nem a tiszta acetylén okozta, hanem az acetylénben levő tisztátalan, robbanékony anyagoknak a levegővel való vegyíülése abban a pillanatban, midőn a tartályból kiszabadultak. Az hiszik, hogy a gáz meggyuladását a széttört a széttört aczéltartály darabjairól szerteszét repülő szikrák okozták. Elővettek ugyanis kovácsolt vas palaczkot, amely magába zárt egy pásik palaczkot, amely viszont gáz állapota, IQ. atmosphéra nyomással összesajtolt acetylént tilalmazott. Puskával rálőttek a palaczkra a golyó a külső palaczk falazatán áthatolva, a.bel,sg. palaczkot fúrta keresztül. A lövést nem követte egy rossú. Most egy ugyanolyan palackot folyékony acetylénnel töltöttek meg, és rálőttek. A lövésre a palack nagy erővel felrobbant. Mindezen kísérletekből kitűnik az, hogy az acetylén folyékony, állapotában sokkal robbanékonyabb, mint gázállapotbint,v ‘ ép, úgy ‘ többi vagy kevesebb álinfisztriérás'inAriás iíiélleti is/ Csakhogy az még fíiitiáig'él 'nenv intézett kérdés, vajiqn a kísérletnél használt cseppfolyós aeetvléig teljesen tiázta ‘vorlí érés vajjön , mint Pietet állilja nem vult'é; a folyadékban egy csekélyke íparadványa a tisztátalan anyagoknak, melyek a robbanást'Mnegkörmyítétték:1’ v 1 Pietetkissíket,ésféli saját állítása szer'int itz acetylén absolut fisztitkágii Holt ,s ha: ex a 'Vilóságnak'megfelel, úgy 'it ó’theóriája is még vált ingáivá" az által, hogy aázi egyik tartály- felrobbant. . Az a tartály, ahely a ‘ Rue Chantpionérban levő gyárban felrobbant 4 méter hosszúságú aczélhüvely volt és a nyilasa 3 milliméteres csavarral volt elzárva. Senki sem tudja biztosan, csupán feltételezik, hogy a henger a robbanás idejében egészen meg volt töltve. Ezt pedig abból a körülményből következtették, hogy az az anyag, amely a szerencsétlenül járt munkások testébe hatolt, szemláhatólag az a zsíros melléktermény, mely a folyékony acetilén tetején úszkál. Minthogy pedig ez a melléktermény csak nagyobb mennyiségnél szokott előfordulni s feltétel szilárd alappal látszik bírni. Másrészt elterjedt az a feltevés, hogy az explosiot a munkások egyike okozta, amint a nyilast a csavarral bezárta, majd ismét kinyitni iparkodott. Néhány perccel a robbanás előtt egy ember látta, amint az egyik munkás, akinek a robbanás halálát okozta az elzárt nyílást kinyitni próbálta. Azt következtetik tehát, hogy ebbeli működésében annyira fulhevítette a fényt, hogy a folyadék ettől lángra gyuladt. Ez a véleménye Charles Girardnak s Vieilienek, akik hivatalos kiküldetésükben, most azon fáradoznak, hogy a robbanás körülményeit kifejthessék s okait megmagyarázhassák. Ez az esemény és a különböző elméletek mind csak azt igazolják, hogy az acetylén robbanásátnakokait pontosan nem ismerjük. Veszélylyel jár akár a folyékony acetilénnek, akár a gázállapotnak tartása, ez utóbbi pedig csekélyebb mérvben.