Gazdasági Mérnök, 1897. január-február - Műszaki Hetilap, 1897. március-december (21. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-03 / 1. szám

h! szám 3 Először is Újon „egják kávéházábM robbant fel a - 'kgskülök” H S*' énvfcert* megölve, ‘többeket megsebesített; rár Iá.*'> bt.tjíjiidi-r j-k.':->*>! /: „■ ,/ A nmsikkatasztnófaRárisbuntörtént s szintén méltó izgalmat keltett., Egy i folyékony Ucetylénnei töltött aczéltíirtálv;' Rálásban Ráoul Piciét ,Ru$. ,Champion- nethen levőt gyárában felrobbant, minek követ­keztében aMgyárhelyiségek egy, része Leégett 2 munkád meghalt: s ; a,.gyáh összes ablakaidara­bokra törtek. .A: szerencséi len munkások, testét a robbanás: darabokra ; szaggatta.'; \ . ■ ., í rA hullaiestekí >t megfekelüHeki ilvalanii. anyagtól, mely', a ibőr alá batöfik és éZ tette lehetővé a.szak­értőknek, hogy a robbanás okait megmagyaráz- hassák. ' Mind a- két robbanásnak egymástól lényegesen eltérő oka volt, Lyonban acetyléngáz okozta a robbanást. De mivel éppen ezen robbanás követ­keztében a készülék szétrombolódott, nem lehe­tett meghatározni, hogy a robbanást, mely köz­vetlen körülmények behatása idézte elő. Rabul Pietet gyárában az aczéltartály folyé­kony ácetylénnel volt megtöltve, melyet hosszan­tartó nyomás utján állítottak elő. Egyidejűleg erős vita tárgyát képezte, hog}- az acetyilén cseppfolyós avagy gáz állapotában nyújt nagyobb biztosságot. A kísérletek nagyobb része a gázalaku acety- lénnek kedvezett. Ennek ‘a készüléke lényegében a következő: Az acetylént előállító készülékben van egy ön­működő nyitó- és záró-szelep, mely egyrészt a víz­nek a calcium-carbidba való beáramlását szabá­lyozza, másrészt a gáztartályt megtöltve tartja. Azt állítják, hogy ez sokkal biztosabb eszköz az acetylén felhasználására, mint annak nyomás ut­ján oseppfolyóvá tétele s az aczéltartályba ily alakban való- összegyűjtése. Tényleg a folyékony acetyléntől való tartózko­dás általános, amaz impresszió alatt, hogy az ezzel való bánás veszélyes. Ezzel sz Pietet a fo­lyékony acetylén hive, azt állítja, hogy csupán az acetylén tisztátalansága okoz katasztrófát, mely­nek elejét vehetnék, ha az acetylén cseppfolyóvá tétele előtt megfelelő és tökéletes tisztási ■ pro­cessor! menne keresztül. Pictet : a mellett kardoskodik, hogy óriási előny r^jijjy ablpíin,, lxpgjr a tartályok könnyen szálliiha- tjók,. .q.j jegpagyobb. jáyoLságokrá s így idővel a repdes napi yétel és, .eladás tárgyat képez- helik. . Aé(t:: 1mopdj/a!l .hogy kevésbé kell tartanunk a fplyéijqpjy, gcetyjléníőí, .jpíqt inkább a folyékbny apiflum .carboniumtól, a mennyiben ez csak (ÍO 70 aj.mrosphei;a, iPybbiójS . apejle.ti válik cseppfolyövá, jpig az acetylén cseppfolyövá tételéhez elég 12 atmosphéra nyomás is. Epzfü szemben konsiaíál- hatják, (|qgy.;pz ,j\cid,u}pi carbobieu.m tényleg' níég pem idézett, qlö .szerencsétlenségei. Berthelot gs Vjciilg,,,fpanczia.főmérnökök kísér­lete részben .ugyan igazolják és megerősítik Pietet az érvelését, de egyúttal azt isigazolják, hogy az acetylén folyékony állapotban , robbanékonyabb, mipt gáz állapotban. Kísérletezéseiknél két aczéltartályt alkalmaztak, mindegyikének űrtartalma mintegy l liter volt. Az egyiket megtöltötték acetylén gázzal 10 at­moszféra nyomás mellett, a másikat pedig hármas sűrűségű folyékony ácetylénnel. Ezután ledobtak 6 méternyi magasról egy acéllömegre, de robbanás nem következett be. J Végre is egy 280 kilós kalapácscsal törték össze. Az összesajtolt acetylén gáz most sem explo- dált, de a folyékony acetylén alig észrevehető idő mulv szétrobbant. Ezt a robbanást pedig úgy tételezik föl, nem a tiszta acetylén okozta, hanem az acetylénben levő tisztátalan, robbanékony anyagoknak a le­vegővel való vegyi!lése abban a pillanatban, mi­dőn a tartályból kiszabadullak. Az hiszik, hogy a gáz meggyuladását a szét­tört a széttört aczéltartály darabjairól szerteszét repülő szikrák okoztak. Elővettek ugyanis kovácsolt vas palaczkot, a mely magába zárt egy pjásik palaczkot, a mely viszont gáz állapota, IQ. atmosphéra nyomással összesajtolt acetylént tilalmazott. Puskával rá­lőttek a palaczkra a go^yü a külső palaczk fala­zatán áthatolva, a;|bel,sy. palaczkot fúrta keresz­tül. A lövést nem követte eyqlosjo. Most egy ugvanojvan- palaczkot folyékony aee- tvlénnel töltöttek meg, és rálőlíek. A lövésre a pataczk nagy erővel felrobbant. Mindezen kísérletekből kitűnik az, hogy az acetylén folyéköhv. állapotában1 sókkal robbané­konyabb, mini gázállapótbiui,v ‘ ép; úgy ‘ több1 vágy kevesebb áliníiszjriiérás'inAHiás iíiéllétf is/ Csakhogy az még ííiitiáíg'éí 'nenv intézett kér­dés, yajiqn a kísérletnél hasziialí éseppfolVós aeetvléiy teljesen tlázta ‘vorlí-éfés vajjön á mint Pietet állilja nem vult-'é; a folyadékban egy cse­kélyke íparadVánya á tisztátalan atiyagökiiak, me­lyek a röbbanási'MnegkÓrmyftéfték:1’ v 1 Pietet jkisiíriet.éfiél1 áaját állítása széi'int iiz acótyléii absolut fisztitkágti H-olt :s hü: ex a 'Vhíó- ságnak'megfelel, ügy 'ií ó’theóríája is még váíi ingáivá" az áltgl, liőgjf‘ áz1 egyik tái*íál'y- ffeí- robbánt. . Az a tartály, a lliély a ‘ Rüe Chántpionéíbán levő gyárban felrobbant 4 méter hosszúságú aczélhüveiy volt és a nyilasa 3 milliméteres csa­varral volt elzárva. Senki sem tudja biztosau, csupán feltételezik, hogy a henger a robbenás idejében egészen meg volt töltve. Ezt pedig abból a körülményből következtették, hogy az az anyag, a mely a szerencsétlenül járt nnm-kások testébe hatolt, szemláhatólag az a zsiros melléktermény, mely a folyékony acetylén tetején úszkál. Minthogy pedig ez a melléktermény csak nagyobb mennyiségnél szokott előfordulni s feltétel szilárd alappal látszik bírni. Másrészt el­terjedt az a feltevés, hogy az explósiot a mun­kások egyike okozta, a mint a nyilast a csavar­ral bezárta, majd ismét kinyitni iparkodott. Né­hány perczczel a robbanás előtt egy ember látta, a mint az egyik munkás, a kinek a robbanás ha­lálát okozta az elzárt nyílást kinyitni próbálta. Azt következtetik tehát, hogy ebbeli működé­sében annyira lulhevitette a fényt, hogy a folya­dék ettől lángra gyuladt. Ez a véleménye Charles Girardnak s Vieilie- nek, a kik hivatalos kiküldetésükben, most azon fáradoznak, hngy a robbanás körülményeit ki­fejthessék s okait megmagyarázhassák. Ez az esemény és a különböző elméletek mind csak azt igazolják, hogy az acetylén robbanását nak -okaid pontosan nem ismerjük. Veszélvlyel • jár akár a folyékbny ácetyiénnek, akár a gázállápot- nak tartása, ez utóbbi pedig csekélyebb mérvben. de melyet elfoglaltságunk miatt, sajnos, ritkán jutunk, nem lehetvén • mindenki olyan boldog ha­landó, hogy használható házi zuhanyzója legyen. A szóban' forgó douche, plane nem is szoba-zu­hanyzó., hanem a szó szoros értelmében kézi, a mennyiben az ember úgy elviheti magával az útra, mint, hogy egyebet ne mondjak, a fogkeféjét. A találmány áll egy tölcsérszerü bádogedényből, mely a rozsdásodás ellen ónnal, vagy nikkellel van> bevonva, űrtartalma kívánság szerint t—3 liter - a szélesebb része finom sürü. szitaszerü szövettel van ellátva, vagy pedig szintén bádog­gal, mely sürü likkal van ellátva, a ; felső véko­nyodott része, oly nagy nyílással végződik, me­lyet mutató ujjunkkal könyedén befoghatunk. A ké­szüléket olykép'használjuk, hogy belemártjuk a szélesebb részét lefelé tartván, a vízzel telt mosdó tálba, egész addig, hol a cső kezdődik, mikor az edény1 vízzel megtelt, akkor mutató ujjunkkal a cső nyílását befogjuk, miután pedig a külső légnyo­más teljesen fenntartja az edényben lévő vizosz- lopot, azt a mosdó tálból egész bátran kiemel­hetjük, a víz benne marad, egész addig, mig mu­tató ujjúnkat a felsó nyilasról le nem vesszük. Most a készülékét testünk azon részéhez visszük,, melyet ’ zuhanynyal mösni akarunk, és mutató .Ujjúnkat fel-feiémélgéfjük, mi által valóságos kis jótékony esőt idézünk elő testünk bármely részén. A kézzel hajtható vízi jármüvek mind elég bi­zonytalanok, a hullám, szélvész és vihar tényleg játszanak velük, hajtásuk is elég fárasztó, sebes­ségük (?) pedig éppen nagyon is kicsiny. A tech­nikusok legújabban a vizi Csónakokat a veloeiped mintájára törekszenek berendezni, ezáltal termé­szetesen a munkát a lábra viszik át a karról, eddig azonban nem igen értek el valamelyes eredményt. A legutóbbi időben történi egy igen nevezetes újítás, mely úgyszólván a vizi veloezipéd kérdését egy csapásra, megoldotta. Eddig a vizi yelocipedcknél a lapátrendszert alkalmazták úgy mint az a hajóknál van, de olyan subiilis kis géphez, mint a veloezipéd nehézkesnek bizonyult, a szóban forgó találmánynál a lapátkerék helyett az üres csavar felület van alkalmazva, mely a vizen való haladást , és úszást tetemesen meg­könnyíti és a velocipéd biztonságát nagyban emeli. Az eddigi csayarfelületek, mert ilyet is próbáltak az 11. n. szárnyas csavarok voltak, me­lyeknek az a főhibájuk, hogy csakis a széleikkel dolgoznak, mig az üres csavarlesi, az egész felüle­tével, tehát a belsejével is működik, miáltal a veloezipéd járása feltétlenül biztos; szelet, vihart könnyebben legyőz, daczára könnyűségének és az üres csavartest alkotójának sajátossága folytán a veloezipéd csaknem feldönthetetlen. Egy velocipéd alá két ily üres csavarfelületet alkalmaznak mely erős aczélpléhből készül és épp a felület tengelyéig ér a vízbe, miáltal elsülyedése is le­hetetlen az előbb említett. sajátsága miatt. Hossza az ily testnek 1—5 ni. minden egyszeri fordu­lásnál 4 m. utat tesz meg; 4 ember foglalhat helyet a járműn, kj]í; .azt egyszersmind hajtják is, még pedig roppant könnyen, mert inditás után a csavartest úgyszólván maga fúródik tovább a vizen, úgy, hogy rendes nem erőltetett munkánál egy ilyen veloczipéden óránként 21,600 m. utat lehet megtenni a vizen, a mi nem ritka szép eredmény, még a szárazföldi gyorsvonatokhoz képest is. Nagy veszély fenyegeti a berlini droschke-ko- csirok testületét, a droschke t. i. nem egyéb, mint egyfogatu kocsi vagy jó magyarán komfortábli, kétfajta egyfogatu van Berlinben : egy elsőrendű, mely gyorsabb és drágább, aztán a másodrendű, mely lassúbb és olcsóbb; a gallérokon lévő pa­szományról lehet a kocsisok rendjét felismerni Most ropant nagy konkurrensük akadt a tcyezik- liben, melyet egy mechanikus pompás kényelmes csukott kocsivá formált, könnyű kerekekkel, szép koesitcsttel, és teljes záródó ajtóval, az egész a könnyedség és gyorsaság benyomását teszi az emberre, hátul száll fel a vendég, a kocsis meg elöl és lábaival nyilsebességgel hajtja az uj csinos jármüvet. Egy társaság alakult, mely már Berlinben engedélyt is nyert több ily kocsi felál lításárá. Persze hozzá kell képzelnünk Berlin tiszta egyenes utczáit, pompás kövezetét, mely nagyrészt aszfalt és faburkolat s elbírjuk képzelni az ily jármű használhatóságát, a mi szép székes- fővárosunkban, bezzeg nem válnék be. A tryczikli droschke még szoliditás szempontjából taxaméter­rel is cl van látva, melyből kiki a befutott ut hosszúságát pontosan leolvashatja és a szerint fizet is níég pedig se többet sem kevesebbet mint a mennyi jár. A viteldij elég olcsó, minden meg­kezdet 400 m. utért 10 fillér. A jármű gyorsa­sága nagyobb, mint egy első rendű egyfogaíué, vagyis perczenkint 250 ni., a mi gyönyörű sebes­ség egy városi kocsinál. Bécsi Györyy. * Uj kormányozható léghajó. Amerikai lapok írják, hogy San-Franeiskóban egy dr. Benjámin nevű mechanikus oly kormányozható léghajói készített, mely másodperezéhként csaknem egy an­gol mért fő kinyi gyorsasággal halad. A feltaláló már számos utat tett a gépen, melynek hossza 150 láb. A gép különben fémből készült és vászon­vitorlákkal van ellátva.

Next

/
Thumbnails
Contents