Gazdasági Mérnök, 1902. január-december (26. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-05 / 1. szám

é­ get egy műcsatornába viszünk, a­mely a vi­zet egy e czélra kiválasztott helyen levő tur­binára vezeti. A turbina forgását transmissióval közvetle­nül az ipari gépekbe átteszszük, vagy elek­tromos energiát átalakító gépek közbeiktatá­sával a nyert villamos energiát tetszés sze­rinti távolságban levő ipartelepekre vezetjük. Az a kérdés merül fel, hogy a gyáralapító vagy vízműtervező mérnök előtt mily irány­adó szempontok lebegnek ilyszerű ipartelep helyének kikutatásánál, illetőleg megválasz­tásánál. Elégséges-e egyszerűen bepillantani a Vízrajzi Osztály felvételi albumába, hogy hazánkban egy alkalmas folyót és helyet ta­láljunk ? A válasz erre az, hogy nem elégséges. Egyéb gazdasági és műszaki tényezők irány­adók a tekintetben s az említett felvételek csak segédeszközül szolgálnak egy bizonyos ki­választott folyó vizének ipari czélokra való kihasználására létesítendő vízimű tervezé­sénél. Az irányadó tényezők, mint már jeleztem, két főcsoportba oszthatók és pedig a) gazda­sági­, b) műszaki tényezők. Szóljunk először a gazdasági tényezőkről. Ipartelepeket általában ott létesítenek — gazdasági szempontból, — ahol a szükséges nyersanyag megtalálható, ahol a közlekedési viszonyok többé-kevésbé rendezettek, ahol az­­ipartelep létesítése, s a szükséges terület megszerzése nem ütközik nehezen leküzdhető jogi akadályokba, s az esetleges későbbi ter­jeszkedés lehetséges leend. Ha azonban oly ipartelep létesítéséről van szó, melynél a vi­zet akarják felhasználni hajtóerő gyanánt, úgy természetesen oly hely kereséséről kell gondoskodni, melyek folyók, hegyi patakok mentén vagy közelében vannak s a fenti fel­tételekkel mégis rendelkeznek. Egész határo­zottan állítható, s akik csak egy kissé foglal­koznak hazánk ipari viszonyaival, a behoza­tali és kiviteli czikkekkel, s csak egy kissé tanulmányozzák a hegyvidék nyers termékeit, arra az eredményre jutnak, hogy nagyon is sok iparág karolható fel; nagy a behozatal oly tárgyakból, melyek hazánkban a hegyi vidékeken szépen előállíthatók. Oda lehet jutni e gondolatmenettel, hogy a hegyi vidé­keken számtalan iparág űzhető, a­melyek tehát a hegyi vizektől nyerhetik a szükséges erőt. Hogy egyebet fel ne említsek, ott van Erdély, a Székelyföld, ahol feldolgozatlanul, a megbolygatlan állapotukban terülnek el a hatalmas erdőségek, a kiaknázatlan hegyek nagy fémtartalmukkal, pedig a vasutak ki­épülnek, olcsó a munkaerő, mert a nép sze­gény és munkára termett. S igy van hazánk többi hegyvidéki részeiben is. A szerint, hogy mily anyagok feldolgozását vagy előállítását czélozzák az ipartelepek, ezek a hely megválasztása tekintetében há­rom osztályba sorozhatók. Természetesen csak olyanokról beszélünk, a­melyeknél a víz szolgáltatja a hajtóerőt. 1. Oly ipartelepnél, mely egy bizonyos he­lyen található nyersanyag feldolgozásával fog­lalkozik, ilyenek a fűrésztelepek, aceriléngyá­­rak, bányászat, stb. feltétlenül szükséges, hogy a vízierő vagy a nyersanyagot szolgáltató terü­leten, vagy közvetlen közelében legyen. Itt tehát a tervező mérnöknek a vizimű­helyé­­nek megválasztásában nincs szabad keze. Az erő villamos tovaszállítása ily esetekben nem fizetődik. 2. Oly ipartelep, a­mely voltaképen csak arra van hivatva, hogy erőt produkáljon, s azt távolabb fekvő ipartelepekhez transmis­sióval szállítsa, ezek az u. n. elektromos energiát létesítő viziművek, ezeknél az alkal­mas helynek megválasztása tekintetében az ily viziműveknél fellépő műszaki tényezők irányadók. A főtekintet arra irányuljon, hogy az erőgyűj­tőtelep az erővel ellátandó ipar­telepeknek, illetőleg a megvilágítandó váro-,­soknak közelében legyen, hogy a transmissió költsége szűkebb korlátok közé szoríttassék. 3. Oly ipartelepeknél, melyek a nyersanyag megszerzése czéljából nincsenek helyhez kötve, a műszaki tényezők közreműködése mellett a legolcsóbbnak és legalkalmasabbnak talált hely az elfogadandó. Természetes — s ez a legtöbbször előforduló eset — hogy az ily vizierőt felhasználó iparte­lep mind a három osztályt magában foglalhatja. E sorok írójának vizimű tervezetei között van kettő olyan is, melyekre nézve közigazgatási­lag az építési engedély már kiadatott, köz­vetlenül építés előtt állanak, s a­melyek mész­tartalmú hegyek mellett a calciumcarb­ol felhasz­nálásával acetylént fognak gyártani, s az átlag nyerendő 2400, illetőleg 4000 effectiv lóerőnek a helyszínén fölösleges és pedig a nagyobbik része elektromos energia átalakítására használtaik fel, s ezen energia részint a kissé messzebb levő vá­rosok világítására, részint apró ipartelepek üze­mére, részint pedig a közelben levő erdőségek faanyagának feldolgozására létesítendő fűrész­gépek hajtására használtaik fel. Ezeknél tehát, — a­mint látható — a fenti három fajtájú czél egyesíttetik. Mert rendesen oly nagy mennyiségű effectív erő állítható elő ily vízi­műveknél, hogy annak felhasználhatósága miatt is fontolóra kell venni a helynek czél­­szerűségét. Ezek után lássuk a műszaki tényezőket. Tudvalevő, hogy a víz által előállítható erő két tényezőtől függ: a vízmennyiségtől és attól az eséstől, melylyel a víz a turbinában ömlik. A mechanika szerint e két tényező teljesen egyenrangú, mert mindegyikkel az első fokon egyenesen arányos az erő. E sze­rint mindeg­­ volna, ha egy folyó nagy meny­­nyiségű vizét vezetjük el s kis eséssel enged­jük a turbinába ömleni, vagy, ha egy torrens jellegű hegyi pataknak aránylag kismennyi­­ségű­­ vizét vezetjük el s nagy esést nyervén, ezzel bocsátjuk be a turbinába. A mechanika szerint mintegy, a gyakorlatban azonban ez utóbbinak összehasonlíthatatlanul nagy előnye van az elsővel szemben. Mert az esetben, midőn nagymennyiségű vizet akarunk felhasz­nálni, nagyszabású viziművek készítése lenne szükséges, így erős duzzasztóműveket, talán épen Poirce gátakat, nagy zsilipeket, széles vízvezető csatornát, átjáró hidakat, biztosító túlfolyásokat, esetleg erős vasszerkezetű csa­­tornahidakat (aquaductokat), a beömlési rész­let erős és biztos kiképzését kellene eszkö­zölni, s ami fő, ezzel kapcsolatosan nagyobb területre lévén szükség, az érintett területekre nézve a szolgalmi eljárás, vagy ha úgy tet­szik a területek tulajdonjogi megszerzése lé­nyegesen nagy költséget igényel. Arra kell törekedni tehát, hogy első­sorban is nagy esés álljon rendelkezésünkre, mert az esés az, ami nem kerül pénzbe, amit tehát a természet ingyen bocsát rendelkezésünkre s ami a vizierők felhasználásának megadja a nagy jelentőségét. A vízmennyiség s általában a vizjárási és esési viszonyok tanulmányozása előzi meg a tervezést s eredményezi a helynek okszerű megválasztását. Mert csak ezeknek ismerete után tudjuk meg, hogy az év legnagyobb ré­szében mekkora a felhasználható vízmennyi­ség, milyen tiszta esés áll rendelkezésünkre s így mekkora a nyerhető lóerők száma. Ha megállapodtunk már a gazdasági ténye­zők tekintetbevételével egy bizonyos szaka­szán a folyónak, úgy természetesen nincs másra szükségünk, mint vagy a Vízrajzi Osz­tály által rendelkezésünkre bocsátott ada­tokra, vagy ha­ ezek nem elegendők, úgy az általunk kiegészített vízállási és vízmeny­­nyiségi felvételekre. Ezeknek alapján meg­ismerjük a minimális, közepes és maximális ló­erők számát. Ha ez a létesítendő gyár igényei­nek megfelel, az előmunkálatok rendszeresen­­ megkezdhetők. GAZDASÁGI MÉRNÖK 1. szám Máskép áll azonban a helyzet, ha csak a folyóra nézve történt megállapodás, de a szakaszára nem. Hogy a folyó mely szakaszá­ban kapható a legtöbb lóerő, ez egy grafikon segélyével állapítható meg, feltéve, hogy a folyó egész szakaszán történtek vízi felvételek. Sok szó férne annak az érdemleges tárgya­lásához, hogy a műszaki tényezők mily befolyás­sal vannak a hely megválasztására. Ennek tár­gyalása felölelné a minimális, közép, maxi­mális vízállások, ezeknek megfelelő vizmeny­­nyiségek s az évi középvizmennyiségek, az abnormális nagy vizek — melyek a duzzasz­tásra s a viziművek dimenzionálására vonat­kozólag bírnak nagy fontossággal — tanulmá­nyozását. Ide tartozik a legállandóbb jellegű vízállások kikutatása, a különböző grafiko­nokból való következtetés a nyerhető és el­vezethető vízmennyiségre nézve, a csatorna esésének befolyása a lóerők számának ki­sebbítésére, továbbá, hogy miként lehet res­pektálni az előjogokkal bíró vízhasználati jogokat és még egyéb speciális jellegű kér­dések egészítik ki a műszaki tényezők cso­portját. Ezen kérdésekkel, miután inkább már a víziművek tervezésével állanak szorosabb kapcsolatban, egy más czikkben részletesebben lesz alkalmam foglalkozni. Erkélyek, folyosók, járdák repedésmen­tes burkolására. Miloccó Péter budapesti csementbeton-vállalkozó szabadalma. Az erkélyek, folyosók, járdák eddigi akár egyes lapokkal, akár valamely masszával való burkolata több lényeges hátránynyal járt, amennyiben az egyes lapok gondatlan lerakásuk folytán könnyen törtek, megrepedeztek, vagy a burkoló massza egyhamar megrepedezett, úgy hogy az esővíz az alap­szerkezeten, sőt magán a falon is keresztül­hatolt s az általa előidézett károkat csak igen ne­hezen lehetett helyrehozni. A megrepedezett massza kijavítása pedig majdnem teljesen lehetetlen volt. A Melocco-féle új eljárás czélja ezen hátrányok kiküszöbölésében, azaz abban áll, hogy segélyével egy repedésmentes burkolat legyen előállítható. Az új eljárás lényegét az képezi, hogy folyo­sóknál, erkélyeknél, járdáknál stb. a már meg­levő, szilárd alapul szolgáló tetszőleges szerkezetre egy réteg czement-betont rakunk föl, aztán erre az egész felületet beborító drótszövetet vagy ál­talában rudvasakból való vázat illesztünk ; az egyes ilyen szövetek az ütközéseknél dróttal köttetnek egymással össze. Egyszóval, ezen drót- vagy vas­vázat oly módon rendezzük­­el, hogy az egész egy egységes, összefüggő szövedéket alkosson. Ezen drót- vagy vasvázra aztán bármely, műkő előállítására alkalmas masszát rakunk föl; állhat ez a massza természetes vagy színes clement és finomabb vagy durvább kőtörmelék keverékéből, vagy bármi más anyagból. A czementmassza tel­jes megmerevülése és becsömöszölése után e fe­lületet tetszés szerint eredeti állapotában hagy­hatjuk meg, vagy bármily mintákkal láthatjuk el. Ezen drótszövet vagy drótváz-betét alkalmazása által nagy kiterjedésű felületek sem fognak össze­repedezni. Ezen eljárás szerint nemcsak folyosók, erké­lyek vagy járdák, utak, de bárminő más pl. für­dőszoba stb. burkolatok is előállíthatók. A városok műszaki ügyei különösen a köz­egészség és a közrend folyton fokozódó követelményei­hez képest mind nagyobb arányokat öltenek s a városi mérnökökre úgy műszaki mint közigazgatás tekintetben mind nagyobb feladatokat rónak. Eze­ket az ügyeket különös figyelemmel kívánjuk kí­sérni, minélfogva tisztelettel kérjük a városi mér­nök urakat, legyenek szívesek a hatáskörükben fel­merülő műszaki munkálatokról lapunkat rendsze­resen tudósítani, az érdekesebb terveket és munká­latokat lapunkban ismertetni, felmerülő eszméiket javaslataikat, tapasztalataikat velünk s általunk kartársaikkal közölni.

Next