Gazdasági Mérnök, 1907. január-december (31. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-06 / 1. szám

2 Magyarország vizierei. Irta : Bogdánfy Ödön (Folytatás.) Hogy folyóink másodpercenkénti vízhozomá­­nyának ingadozására példát hozzunk fel, elég legyen megemlítenünk, hogy a Tisza, Újlakon, árvízkor 2300 m’-t, kis vízkor pedig csak 26 m3t szállít, és hogy Szegeden, a Maros beömlése alatt, a legkisebb vízmenyiséget az 1904-ik év előtt másodpercenként mintegy 200 m­-re becsültük, de 1904 ben a hosszas szárazság alatt ez a minimum 101 m 3-re szállott le. Ily körülmények között nálunk az ipari víz­használatok létesítésekor a mesterséges víztartók nagy szerepet fognak játszani, hogy némileg ki­egyenlítsük a folyók vízhozományában beálló nagy ingadozásokat. Egyelőre azonban a műszaki felvételek még nem terjedtek ki a völgyzárógátakkal hasznosan raktározható vízmennyiség megállapítására, hanem a cél csakis az volt, hogy a folyóknak kisvizű hozományával kifejthető energia mennyiségét is­merjük meg. Minthogy pedig a kisvíz mennyisége a folyó hossza szerint is változik, mert mennél több vizér ömlik belé, annál inkább növekedik a vízmennyiség s a talajvíznek a mederbe szivár­gása, valamint a kiszivárgás is módosítja a folyó vízhozományát , szükséges volt ugyanazon folyó több pontján megmérni a kisvízmennyiséget. Ezenkívül szükséges volt még különböző vízál­lások alkalmával is megmérni a vízhozományt, hogy így a víz magassága és lefolyó tömege közti összefüggést megállapíthassuk s ezen az alapon megtudhassuk a lefolyó vízmennyiség nagyságát oly vízállás alkalmával is, melynél közvetlen mérés nem történt. Végül szükséges volt a vízállásoknak folytonos nyilvántartása. Mindezek az észleletek és mérések hosszú időt kívántak. Néhány jelentékenyebb, iparilag fontos, másod­percenként 20 m3-nél többet szállító hegyi víz­folyásuk legkisebb vízhozományát az alábbi össze­­állításban közöljük : Vág Sztrecsnónál legkisebb vízálláskor szállít [ 26­­­0 m3 t másodpercenként Garam Zsarnócánál legkisebb vízálláskor szállít 25'5 m’ t másod­percenként Maros Ludasnál legkisebb vízálláskor szállít 200 m’-t másodpercenként Olt Alsó- Rákosnál legkisebb vízálláskor szállít 21’6 m’-t másodpercenként Dunajec Nedecvárnál legkisebb vízálláskor szállít 20­­ 0 m’-t másodpercenként Tisza Veléjénél legkisebb vízálláskor szállít 21'0 m3-t másodpercenként Mura Petáncnál legkisebb vízálláskor szállít 115'0 m3-t másodpercenként Dráva Varasdnál legkisebb vízálláskor szállít 190'0 m3-t másodpercenként. E sorozathoz járulnak még bóvizű hegyi folyóink közül a Száva és mellékfolyói, melyekre vonatkozólag fölvételeink még nincsenek és a magyarországi Felső Dunának Dévénytől Komá­romig terjedő szakasza, Kónán a legkisebb víz idején is mintegy 200 m3 kivezethető munka­nyerés céljából a nélkül, hogy a hajózást e víz­elvonás akadályozná. Ebből az összeállításból látható, hogy hegyi folyóink vízhozománya meglehetősen alacsonyra száll le, bár e kimutatásba a legbővebb vízhozo­­mányú folyókat soroltuk fel. Csakis az országon kívül eredő hegyi folyóink (Duna, Dráva, Száva, Mur­i) szállítanak tetemes kisvizet. Míg a kisvíz mennyisége a folyó eredetétől a torkolatáig folyton növekedik (nem tekintve egyes kivételes eseteket), addig az esése éppen fordítva csökken. A forrásnál és a torkolatnál tehát a folyó munkaképessége minimális s e két szélső ponttól kezdve a folyó mentén haladva, min­dinkább növekedik a folyó hosszúsági egységére eső munkaképesség. Ha a folyó esés- és víz­­mennyiségváltozása az eredettől a torkolatig egyenletes, vagy legalább is valami formulában kifejezhető volna, akkor csak egyszerű matematikai feladattá válnék annak a pontnak megállapítása, hol a folyó hosszúsági egységére (1 km-re) eső munkaképesség maximumát éri el. De a valóságban mind az esés, mind a vízmennyiség rendetlenül változik; hirtelen bukások, zuhatagok, sellők csekély esésű szakaszokkal váltakoznak ; a víz­mennyiség pedig minden egyes mellékfolyó be­­torkolásánál rögtönösen növekedik meg. Ezért a folyókat egész hosszukban apróbb szakaszokra kell fölosztani s minden egyes szakaszra külön kell megállapítani a kilométeres munkaképességet, mely azután igen jellemző tényezője a folyónak. Ily módon a legnagyobb munkaképességű helyet is megtaláljuk. E hely ismerete igen fontos a iparvállalatok miatt­ A dolog megvilágítására fölhozzuk például a Vág folyót; e folyón részletes fölvételek történtek s így munkaképessége igen jól megítélhető. Az alábbi összeállítás megmutatja, hogy a Vág folyó kilométerenkénti munkaképessége miként változik, a­mint a folyó mentén felülről lefelé haladunk. Királylehota és Liptószentmiklós közt 178 a lóerő kilométerenként, Liptószentmiklós és Rózsa­hegy közt 360 a lóerő kilométerenként, Rózsahegy és Krepelán közt 436 a lóerő kilométerenként, Krepelán és Sztrecsnó közt 594 a lóerő kilo­méterenként, Sztrecsnó és Hricsó közt 659 a lóerő kilométerenként, Hricsó és Trencsén közt 522 a lóerő kilométerenként, Trencsén és Szered közt 498 a lóerő kilométerenként, Szered és Guta közt 164 a lóerő kilométerenként. Ez összeállításból világosan látható, hogy a minimális vízmennyiséggel számított kilométeren­kénti lóerők száma Királylehotától Sztrecsnóig folyton növekedik, Sztrecsnó és Hricsó közt eléri maximumát. Hricsótól lefelé azután ismét fogy az eleven eső. Fölemlítjük itt, hogy némely folyónkon a kilo­méteres munkamennyiség 1000 lóerőn felül emel­kedik, például a Dráván, hol a felső szakaszon a kilométerenkénti munkamennyiség 3040 lóerőt is elér, továbbá a Mura, a Dunajec és a Bisztra- Mörul felső szakaszain. Igen sok helyen, rövid folyószakaszon nagy energiamennyiség halmozódik össze. Főként ott van a viznek nagy bukása, hol hegyszorulatokban folyik, hol a hegyláncolatoknak áttörései vannak. Ezek a szorulatok rendesen gátként szerepelnek a vízfolyásban s fölöttük csekély esést, alattuk hirtelen bukást találunk. Megtörténik néhol, hogy valamely magasan fekvő völgy vize földalatti vezetéken egy más, mélyen fekvő völgybe vezet­hető s a két völgy közötti magasságkülönbség igen jól kihasználható az energiatermelés céljaira.­­ Mindezeknek az iparilag igen fontos helyeknek Tegyünk meg minden lehetőt a budai oldal jobb kihasználására úgy nyaralási célokra mint állandó lakások építésére- ! A szabályozási terv legyen tekintettel a vasúti és vízi forgalom rendezése és fejlesztése érdekében kilátásba veendő nagy munkálatokra: a pályaudvarok ki-­ helyezésére és a kereskedelmi kikötőre.­ Szükséges tehát, hogy az ezen létesítmén­­­nyek tervezésével megbízott állami hiva-­­talok kezdettől fogva karöltve dolgozzanak­­ a fővárossal. Követeljük a következő városépítészeti részletek megoldását. Építtessék ki a gazdasági viszonyok, kellő figyelembe vétele mellett az erzséb­ belvárosi sugárút a szomszédos területek­­ rendezésével egyidejűleg. Az Andrássy-út forgalmának a­ Duna­­partig való simább elvezetésére szélesít­sük ki fokozatosan a Fürdő-utcát oly sor­rendben, hogy ezen kiszélesítés a legki-­­­sebb pénzügyi áldozattal járjon. Úgyszin-­­ tén vegyik fel az Andrássy-út meghos­-­­ szabbítását a városligeten túl a végleges­ szabályozási terv programmjába. Állapítsuk meg a tervezendő Ó-Buda— Hungária­ körúti és Boráros-téri Dunahi­­dak elhelyezésével kapcsolatosan a budai városrészek szabályozási tervét olyképen, hogy az új hidak forgalmi vonala a szer­ves folytatást nyerjen a budai oldalon. Az Országház-tér végleges építészeti kialakítása tétessék pályázat tárgyává a magyar építőművészek között. A jövőben szükségessé váló főiskolát egyesítsük a Lágymányoson, mely ilyké­­pen a főváros quartier latin-jévé lenne A Margit-hídtól észak felé fekvő balol­dali Dunapartot tartsuk fenn nyilvános néppark létesítésére. A közélelmezés terén uralkodó állapo­tok javítását célozzák a következők: Eszközölje ki a főváros, hogy addig míg a kivételes események által előidézett húsdrágaság tart, a vágóállatok felhoza­­alát ugyancsak kivételes intézkedésekkel­­nagyobbítsák. A főváros őrködjék a felett, hogy a szolid kereskedelem szokásai saját intéz­ményein belül az élelmiszerpiac minden terén betartassanak. A főváros tegyen próbát az aukciós el­adási rendszer meghonosítása iránt az élelmiszerpiac terén. A főváros közönsége foglaljon állást az élelmiszerekért fizetendő fogyasztási adók­nak bármily néven nevezendő felemelése ellen. A közigazgatás terén a minden erővel megsürgetendő új fővárosi törvény elké­szítéséig is követeljük a következőket: A székesfőváros szervezze újra mér­nöki hivatalát. Reformáltassék sürgősen a közmunkák tanácsa. Szervezzen a főváros a lakásviszonyok állandó megfigyelésére lak­ásügyi hivatalt. Ha az előadott követelményeket meg­valósítjuk, akkor hathatósan hozzá fogunk járulni a lakásnyomor enyhítéséhez, köny­­nyebben fogjuk rendezhetni a főváros pénzügyeit, biztosítani fogjuk a székes­fővárosnak esztétikai, forgalmi, közegész­ségügyi és gazdasági szempontból egya­ránt megfelelő kiépítését és segíteni fo­gunk a jövő századok Budapestje számára új alapot lerakni, melyen egy sokkal hg­­almasabb, függetlenebb, gazdagabb és boldogabb Magyarországnak méltó fővá­rosa biztosan felépülhessen. GAZDASÁGI MÉRNÖK 1. SZ&II.

Next