Gazdasági Mérnök, 1908. január-december (32. évfolyam, 1-52. szám)

1908-01-05 / 1. szám

XXXII. évfolyam. Budapest, 1908. január 5. Mérnökök avató ünnepélye Győrött. A Magyar Mérnök és Építész-Egyesületnek győri osztálya folyó hó­t én tartotta meg avató közgyűlését, agy az anyaegyesületnek mint a győri osztály kötelékéhez tartozó tagoknak im­pozáns részvételével, és egy fényes ünnepély keretében, az országnak úgy kulturális, mint közgazdasági téren előrehaladt vidéki városában, ehhez méltó módon alakult külön osztálylyá. Mérnökeinknek ez az újabb lépése is bizo­nyítéka annak, hogy közéletünk mozgalmaiban egyre nagyobb lesz a magyar műszaki karnak az a törekvése, hogy a rá váró hivatást a benne rejlő intellektuális erőkhöz mérten és azokhoz méltó módon töltse be. Az avató közgyűlés eseményeiben két főirányt láttunk kialakulni, a­melyek közül az egyik a kari összetartozandóság érzetének ápolására és nemesítésére kíván törekedni, a másik pedig minél nagyobb etikai hasznot nyújtani a moz­galomból elsősorban az ünneplő városnak, de másodsorban az ország többi városának is. A kortársi együttérzés szükségessége és fon­tossága nem szorul ugyan különösebb mélta­tásra, de az éppen most lefolyt győri avató­­gyűlés fényes tanúbizonyságot tett arról, hogy a kitűzött nagy feladatok megoldásához minő hatalmas eszközül szolgálhat a vidék szétszórt helyein működő kartársaknak egy-egy gócpon­ton való tömörítése, a­mely gócpontok azután az anyaegyesülettel való szerves kapcsolatuk folytán a magyar mérnöki kart egy teljes egészszé egyesíthetik. Növeli az alakuló gócpontoknak a közérdek­ből való fontosságát és gyakorlati jelentőségét még egy különös nézőpont. Határozatba ment ugyanis az avató­gyűlésen, hogy a vidéki góc­pontok is, mint a magukban véve önálló szer­vek igyekezni fognak a tőlük telhető határok között mind a magánosok, mind a közérdekelt­ségeknek ügyes-bajos dolgukban rendelkezésre állani. A második főirány, a­melyben a győri avató­­ünnepen a törekvés impozáns módon nyilat­kozott meg, a vidéki városok fejlődésének ismer­tetése és a fejlesztésben a céltudatos irányítás bonyodalmas problémájának minél tökéletesebb formában való megoldása. E tekintetben maga az ünneplő város — Győr — különösen alkal­mas példának kínálkozott és biztatásul is szol­gált arra nézve, hogy a jövőben előforduló alkalmakkor vidéki városaink fejlődésének kér­dése az ünnepek tárgysorozatából lehetőleg ne hiányozzék. Minden város egy individuum. Ezek életének alapos megfigyelése már magában véve is nagy és nehéz munka, a­mely megfigyelés körül észlelhető mozzanatok bőséges anyagot szolgáltatnak a városfejlesztés problémájának tárgyalásaihoz. Ezen a téren a tervező és alkotó technikusban nem csupán a speciális szakférfiú nyilatkozik meg, mert véleményét és eszméjét bele kell helyezni a filozófusnak, a szocioló­gusnak, esztétikusnak és a közgazdásznak ér­zelem és godolatvilágába. Nem is lehet kétség az iránt, hogy a város­­fejlesztés tudománya merőben a filozófia, a szociológia és az esztétika tudomány körében mozog. A városrendező szakférfiú a városok fejlődésének törvényeit bizonyos a városok életének megfigyelése körül észlelt jelenségekből törekszik a saját egyéni fölfogása szerint leg­helyesebbnek vélt módon és alapon megállapítani és ezekből vont következtetések útján alakítja ki azokat a tételeket, melyeket mint hasznosokat és követendőket hirdeti azok számára, a­kikhez tartoznak. Ámde éppen azért, mert a szakférfiú, a­ki a városok életét figyeli, az életjelenségeik közül kutat és vizsgál r­észleteibe és következte­téseibe a saját individualitását a legteljesebb mértékben viszi bele, s sokszor tapasztalhatjuk, hogy a városok céltudatos fejlesztését elő­mozdítani hivatott eszközökre és módokra nézve az egyesek fölfogása egymástól nemcsak eltérő, de sőt egymással homlokegyenest ellenkező is lehet, a­mely körülmény a fölvetett probléma körül bőséges eszmecserét követel. Erre a célra pedig kiválóan alkalmasak lehetnek az avató és vándorgyűlések és kongresszusok. Hogy hazai technikusainknak városaink fejlesz­tésének problémájával foglalkozniok kell, ezt még egy különösen fontos , nemzeti irányú nézőpont is követeli. Tudott dolog ugyanis, hogy az ország kulturális és közgazdasági föllendíté­­sének nagy feladatában a városok elsőrendű fontosságú tényezők. E tekintetben pedig vidéki városainkban bizonyos arányú elmaradottság kétségkívül észlelhető. Ennek okát azonban nemzeti küzdelmeink szakadatlanságában keres­hetjük. Azonkívül az újabb időkben, az évtizedes mulasztások következtében, az alkotások terén származott torlódások a városok intéző köreit készületlenül találták, és mert a technikai munka jelentőségét is városainkban csak most kezdik fölismerni, mindezek az okok a magyar műszaki kart arra késztetik, hogy a városokkal az eddiginél jóval többet törődjenek. Az avató­­gyűlésről a következőket jelenti győri tudó­sítónk : Január 4 én, este 6 órakor tartották meg az avató-közgyűlést a városháza nagytermében, a következő tárgysorozattal: 1. Biró Elek osztály­­elnök elnöki megnyitója. 2. Hauszman Alajos anyaegyesületi elnök üdvözlő beszéde. 3. Forbát Imre dr. magánmérnök előadása vidéki városaink fejlesztéséről. 4. Erdélyi Ferenc Győr szab. kir. város főmérnökének felolvasása Győr város közműveiről. Az utóbb említett kétrendbeli előadás tartalmasságuk és tanulságos tárgyuknál fogva mindvégig nagy figyelemben és osztatlan tetszésben részesültek. Azután következett Delej Lajosnak indítványa a győri osztály működésének irányítására vonat­kozólag, a­melyet egyhangúlag elfogadtak. Az avató­gyűlést az osztály elnöki zárószóval fejez­ték be. A gyűlésnek különös fényt adott a nagyszám­ban megjelent hölgyközönség. Erkölcsi sikerét pedig előmozdította a két szereplő elnöknek, Hauszmann Alajosnak és Biró Eleknek kiváló egyénisége, valamint a város érdemes polgár­­mestereinek, Wennes Jenőnek és Farkas Mátyás helyettes polgármesternek megjelenése. A polgár­­mester szép szavakban adott kifejezést a magyar műszaki kar iránt érzett rokonérzésének. Az ünnep további része a Royal-szállóban folyt le, hol a nagyszámban megjelent és szebbnél-szebb hölgyekkel együtt ültek a köz­gyűlésen jelen volt tagok és vendégek a társas­­vacsorához. Január 5-én a gyárak és Győr város ármente­­sítő munkálatainak a megtekintése volt a ki­tűzött program, 6-án pedig a rábatoroki duz­zasztó művekhez és a Répce árapasztó csator­nához való kirándulás. 1. szám* Szerkesztőség és kiadóhivatal MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAPON Blőfizetési díj: Egész évre 24 kor. fél évre 12 k. negyed évre 6 k. Alapította O N D A BŰ L A MINISZTERI TANÁCSOS Felelős szerkesztő: PIROVITS ALADÁR Budapest székesfőváros mérné VIII. CONTI-UTCZA 38. SZÁM BUDAPEST.

Next