Gazdasági Mérnök, 1908. január-december (32. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-05 / 1. szám
XXXII. évfolyam. Budapest, 1908. január 5. Mérnökök avató ünnepélye Győrött. A Magyar Mérnök és Építész-Egyesületnek győri osztálya folyó hót én tartotta meg avató közgyűlését, agy az anyaegyesületnek mint a győri osztály kötelékéhez tartozó tagoknak impozáns részvételével, és egy fényes ünnepély keretében, az országnak úgy kulturális, mint közgazdasági téren előrehaladt vidéki városában, ehhez méltó módon alakult külön osztálylyá. Mérnökeinknek ez az újabb lépése is bizonyítéka annak, hogy közéletünk mozgalmaiban egyre nagyobb lesz a magyar műszaki karnak az a törekvése, hogy a rá váró hivatást a benne rejlő intellektuális erőkhöz mérten és azokhoz méltó módon töltse be. Az avató közgyűlés eseményeiben két főirányt láttunk kialakulni, amelyek közül az egyik a kari összetartozandóság érzetének ápolására és nemesítésére kíván törekedni, a másik pedig minél nagyobb etikai hasznot nyújtani a mozgalomból elsősorban az ünneplő városnak, de másodsorban az ország többi városának is. A kortársi együttérzés szükségessége és fontossága nem szorul ugyan különösebb méltatásra, de az éppen most lefolyt győri avatógyűlés fényes tanúbizonyságot tett arról, hogy a kitűzött nagy feladatok megoldásához minő hatalmas eszközül szolgálhat a vidék szétszórt helyein működő kartársaknak egy-egy gócponton való tömörítése, amely gócpontok azután az anyaegyesülettel való szerves kapcsolatuk folytán a magyar mérnöki kart egy teljes egészszé egyesíthetik. Növeli az alakuló gócpontoknak a közérdekből való fontosságát és gyakorlati jelentőségét még egy különös nézőpont. Határozatba ment ugyanis az avatógyűlésen, hogy a vidéki gócpontok is, mint a magukban véve önálló szervek igyekezni fognak a tőlük telhető határok között mind a magánosok, mind a közérdekeltségeknek ügyes-bajos dolgukban rendelkezésre állani. A második főirány, amelyben a győri avatóünnepen a törekvés impozáns módon nyilatkozott meg, a vidéki városok fejlődésének ismertetése és a fejlesztésben a céltudatos irányítás bonyodalmas problémájának minél tökéletesebb formában való megoldása. E tekintetben maga az ünneplő város — Győr — különösen alkalmas példának kínálkozott és biztatásul is szolgált arra nézve, hogy a jövőben előforduló alkalmakkor vidéki városaink fejlődésének kérdése az ünnepek tárgysorozatából lehetőleg ne hiányozzék. Minden város egy individuum. Ezek életének alapos megfigyelése már magában véve is nagy és nehéz munka, amely megfigyelés körül észlelhető mozzanatok bőséges anyagot szolgáltatnak a városfejlesztés problémájának tárgyalásaihoz. Ezen a téren a tervező és alkotó technikusban nem csupán a speciális szakférfiú nyilatkozik meg, mert véleményét és eszméjét bele kell helyezni a filozófusnak, a szociológusnak, esztétikusnak és a közgazdásznak érzelem és godolatvilágába. Nem is lehet kétség az iránt, hogy a városfejlesztés tudománya merőben a filozófia, a szociológia és az esztétika tudomány körében mozog. A városrendező szakférfiú a városok fejlődésének törvényeit bizonyos a városok életének megfigyelése körül észlelt jelenségekből törekszik a saját egyéni fölfogása szerint leghelyesebbnek vélt módon és alapon megállapítani és ezekből vont következtetések útján alakítja ki azokat a tételeket, melyeket mint hasznosokat és követendőket hirdeti azok számára, akikhez tartoznak. Ámde éppen azért, mert a szakférfiú, aki a városok életét figyeli, az életjelenségeik közül kutat és vizsgál részleteibe és következtetéseibe a saját individualitását a legteljesebb mértékben viszi bele, s sokszor tapasztalhatjuk, hogy a városok céltudatos fejlesztését előmozdítani hivatott eszközökre és módokra nézve az egyesek fölfogása egymástól nemcsak eltérő, de sőt egymással homlokegyenest ellenkező is lehet, amely körülmény a fölvetett probléma körül bőséges eszmecserét követel. Erre a célra pedig kiválóan alkalmasak lehetnek az avató és vándorgyűlések és kongresszusok. Hogy hazai technikusainknak városaink fejlesztésének problémájával foglalkozniok kell, ezt még egy különösen fontos , nemzeti irányú nézőpont is követeli. Tudott dolog ugyanis, hogy az ország kulturális és közgazdasági föllendítésének nagy feladatában a városok elsőrendű fontosságú tényezők. E tekintetben pedig vidéki városainkban bizonyos arányú elmaradottság kétségkívül észlelhető. Ennek okát azonban nemzeti küzdelmeink szakadatlanságában kereshetjük. Azonkívül az újabb időkben, az évtizedes mulasztások következtében, az alkotások terén származott torlódások a városok intéző köreit készületlenül találták, és mert a technikai munka jelentőségét is városainkban csak most kezdik fölismerni, mindezek az okok a magyar műszaki kart arra késztetik, hogy a városokkal az eddiginél jóval többet törődjenek. Az avatógyűlésről a következőket jelenti győri tudósítónk : Január 4 én, este 6 órakor tartották meg az avató-közgyűlést a városháza nagytermében, a következő tárgysorozattal: 1. Biró Elek osztályelnök elnöki megnyitója. 2. Hauszman Alajos anyaegyesületi elnök üdvözlő beszéde. 3. Forbát Imre dr. magánmérnök előadása vidéki városaink fejlesztéséről. 4. Erdélyi Ferenc Győr szab. kir. város főmérnökének felolvasása Győr város közműveiről. Az utóbb említett kétrendbeli előadás tartalmasságuk és tanulságos tárgyuknál fogva mindvégig nagy figyelemben és osztatlan tetszésben részesültek. Azután következett Delej Lajosnak indítványa a győri osztály működésének irányítására vonatkozólag, amelyet egyhangúlag elfogadtak. Az avatógyűlést az osztály elnöki zárószóval fejezték be. A gyűlésnek különös fényt adott a nagyszámban megjelent hölgyközönség. Erkölcsi sikerét pedig előmozdította a két szereplő elnöknek, Hauszmann Alajosnak és Biró Eleknek kiváló egyénisége, valamint a város érdemes polgármestereinek, Wennes Jenőnek és Farkas Mátyás helyettes polgármesternek megjelenése. A polgármester szép szavakban adott kifejezést a magyar műszaki kar iránt érzett rokonérzésének. Az ünnep további része a Royal-szállóban folyt le, hol a nagyszámban megjelent és szebbnél-szebb hölgyekkel együtt ültek a közgyűlésen jelen volt tagok és vendégek a társasvacsorához. Január 5-én a gyárak és Győr város ármentesítő munkálatainak a megtekintése volt a kitűzött program, 6-án pedig a rábatoroki duzzasztó művekhez és a Répce árapasztó csatornához való kirándulás. 1. szám* Szerkesztőség és kiadóhivatal MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAPON Blőfizetési díj: Egész évre 24 kor. fél évre 12 k. negyed évre 6 k. Alapította O N D A BŰ L A MINISZTERI TANÁCSOS Felelős szerkesztő: PIROVITS ALADÁR Budapest székesfőváros mérné VIII. CONTI-UTCZA 38. SZÁM BUDAPEST.