Gazdasági Mérnök, 1909. január-december (33. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-03 / 1. szám

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAPON Blöfkiiti* díj: Egész évre 24 kor. fél évre 12 k. negyed évre ö k. Alapította Felelős szerkesztő: G­ONDA BÉLA PIROVITS ALADÁR MINISZTERI TANÁCSOS Budapest székesfőváros mérnöke. Szerkesztőség és kiadóhivatal Vill. CONTI-UTCZA 38. SZÁM budapes­t. Harminczharmadik évfolyam. A Gazdasági Mérnök a folyó évvel har­minczharmadik évfolyamába lépett. A kon­tinens összes műszaki lapjai közül alig van néhány, mely a műszaki tudományok terjesztéséből ennyi ideig meg tudott élni. S ha végig tekintünk e harmad szá­zados működésünkre nyugodt önérzettel mondhatjuk, hogy a műszaki ismeretek terén lapunk nagy sikereket ért el s azoknak terjesztésével évről-évre mind nagyobb és fokozottabb szolgálatokat tett. Lapunk szerkesztésénél mindenkor az volt a vezérelv, hogy szakczikkeink és közleményeink ne a szakszerűség fon­toskodó koturnusába legyen öltöztetve, hanem mindenki által könnyen megért­hető módon, tisztán és teljes fényében világítsák meg a tárgyalt kérdéseket. Törekvéseink végc­élja mindenkor az volt és lesz, hogy a műszaki tudomány­nak és gyakorlatnak a vívmányait min­denki által megérthető módon bevigyük az életbe, a nagyközönség közé, s ez­által előmozdítsuk e vívmányoknak a gyakorlati értékesítését az életfoglalkozá­sok legkülömbözőbb ágaiban, de legkivált azokban, melyhez Magyarországnak még hosszú időn át legfőbb létérdekei fű­ződnek. Az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság közlekedés, melyek szoros kapcsolatban vannak egymással, külön-külön elvá­lasztva egymástól helyesen megítélhető nem lévén, lapunk az ország összes köz­­gazdasági érdekeinek képviseletét és pró­­gálását, a műszaki ismereteknek gazda­sági érvényesítését követeli s ezzel tu­lajdonképen az összes életfoglalkozások érdekkörét felöleli. A Gazdasági Mérnök tehát nem valami speciális szaklap, mely csak egyes exclu­­ziv szakköröknek készül, de oly általá­nos érdekű közlöny, melyet haszonnal olvashat az úgynevezett nem-szakember is. S cikkeink és közleményeink a mű­szaki ismeretek általános terjesztésén kí­­vül oly gyakorlati kérdésekre és tár­gyakra is kiterjeszkednek, a­melyeket a gazda, a gyáros, a mérnök, az építő és építtető, a hajós, a gépész stb. közvetve vagy közvetlenül hasznára fordíthat. A modern technikai tudománynak — ha érvényesülni akar — nem szabad excluzívnak lenni, de be kell sorakoznia a társadalmi tudományok közé. Ebben a törekvésben kulminál lapunk iránya. Harminc­harmadik évfolyamunk küszöbén tehát bizalommal fordulunk a művelt magyar közönséghez, mely bizo­nyára megérti és méltányolja harmadszá­zados törekvéseinket, támogassanak ben­nünket továbbra is ép oly szeretettel mint a hogy mi azt kiérdemelni minden­kor törekedtünk és törekedni fogunk. A szerkesztőség. /Áryk, Telefon 56—44. XXXIII. évfolyam. Budapest, 1909. január 3. 1. szám. Síkpálya gyorsvonata lokomotivok. Irta: Pecz Kornél. (Folytatás.) A tanulmányok alapján, 1901-ben készült a hosszú tűzszekrénnyel biró (24. ábra­, de Glehn­­rendszerű lokomotív tervezete. E szerint a főkeret két 30 mm. vastag hossztartóból van képezve. Az oldalt 25 mm.-rel eltolható forgó­állvány keretét két 25 mm. vastag hosszanti tartó alkotja. A hátsó futótengelynél a hordó­­rugó felfüggesztést, a tengely beállítása céljából az I. 1) és I. m) osztályú lokomotivokéhoz hasonlóan alakították. A hosszanti kazán 3 hengerrészből s mind­egyik rész egy darabból van készítve. A hosz­­szanti kazánhoz simul a Belpair rendszerű álló kazán. A tűzszekrényt az elérendő nagyroszélyi felület miatt igen hosszúra tervezték. A hátsó futó­­kerékpárnak oldalon 15 mm. szabad játéka van. A kívül fekvő nagynyomású hengerek a hátsó, a belül fekvő kisnyomású hengerek az elülső kapcsolt kerékpárra hatnak, a két henger egy­máshoz 180 m alatt, s a két oldalon levő hen­gerek egymáshoz 90° alatt működnek. A négy­henger siktolattyúit külön egy-egy Heusinger­­vezérmű hajtja. A lokomotív négy hengere, a de Glehn-rendszerű gépeknél alkalmazott külön indító útján egymástól függetlenül, friss gőzzel működhetik. A kazán felszerelése már­ szab­ványú. A Westinghouse fék nyomáskiegyenlítő fékrudazattal a két kapcsolt kerékpárt mindkét oldalon fékezi. A sűrített levegővel működő homokolóval, a két kapcsolt kerékpárt homokol­­hatjuk. Ennek a lokomotívnak viszonyszámai : H\R = 65'j; H/L = 30S; ZioJH=15\; — 48‘o; eléggé célszerű szerkezetre vallanak. A lokomotív vízszintes pályán, 100 km. sebességgel, 4 tengelyű kocsikból álló, 266 t. súlyú vonatot továbbíthat. 7. Minthogy az I. e) lokomotivok 80 km.-nél nagyobb sebességeknél már nem közlekednek elég nyugodtan, szükségesnek mutatkozott 14 t. tengelynyomással bíró oly Atlantic típusú loko­motív tervezetének a tanulmányozása is, mely­nek teljesítőképessége az I. e) lokomotivnál nagyobb s emellett 90 km. sebességnél is még teljesen nyugodtan jár. A végzett tanulmányok alapján készült a táblázatban felsorolt adatokkal bíró, de Glehn rendszerű, könnyebb lokomotiv­­tervezet, hosszú álló kazánnal. A lokomotív szerkezete általában ugyanolyan, mint az előbb leírté, csakhogy a hengerek és a kazán méretei kisebbek. Jellemző viszonyszámai : HiR ■= 65‘,; B­L = 2 • 70; Zi0/ff = 16­4; ZioJL = 48.0; a tervezett lokomotív célszerű méretezésére vallanak. A lokomotív 4 tengelyű kocsikból álló, 175 t. súlyú vonatot 100 km. sebességgel továbbíthat. 8. Időközben kimondották, hogy az újonnan építendő új gyorsvonatú lokomotivokat lehetőleg Csakis a könnyebb fajta hazai szenekkel kell

Next