Gazdasági Mérnök, 1917. január-december (41. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-01 / 1-2. szám

4 av9^"'*7*£ XXXXI. évfolyam. Budapest, 1917. január 1. óö- — S23<OS~ 1—2. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal VII., Aréna-ut 11. szám. Alapította GONDA BÉLA miniszteri tanácsos. Főszerkesztő : HAUSER ERNŐ mérnök. Felelős szerkesztő: IFJ. GONDA BÉLA főmérnök Megjelenik minden hó 15-én és 30-án. Egész évre 24 K. félévre 12 K. bagdadi vasút. A világháború fordulatai egyszerre el­sőrangú fontosságúvá avatták a Konstan­tinápolyira irányuló vasútvonalat s vele kapcsolatban annak folytatását: a bag­dadi vasutat. Ennek irányára és történe­tére nem akarok kiterjeszkedni, azt is­mertették a napilapok eleget, csak éppen a legújabban történteket kell pótlásul megemlítenem. A vasútnak mintegy 8000 km. hosz- szából ma egészen megvan a Haidár- pasától (Konstantinápoly szkutarii külvá­rosától) a Taurusz-hegység tövében levő Kara-punar kis faluig terjedő szakasz (970 km). Innen kezdve a legnehezebb feladat volt a Taurusz-hegységen való átjárás, a mire nem a hires kilikiai-kaput (az 1160 m magas Gülek-Boghaz-hágó- val) használták fel, hanem tőle északkelet felé domborodó Ívben vezették át hatal­mas műszaki építményekkel, forduló és rendes alagutakkal ; nemsokára egészen kész lesz úgy, hogy akkor a közlekedés pár hónap múlva egészen megszakítás nélküli lesz a hegységen át. Addig is sietve kiépítették a kilikiai-hágón át ve­zető ulat kitűnő müuttá, a melyen .át most teherautomobilvonatok közlekednek a kiépített szakaszok közt, mintegy 80 km hosszúságban. A Taurusz-hegység után az adanai síkságon át készen van a vasút, csak ott van megint meg­szakítva kisebb szakaszon, a hol Aleppó előtt áttöri az Amanu-z-hegység alacso­nyabb nyúlványait Ozmanije és Maidan- Akbesz állomások közt, a közel őt km hosszú Bagcse-alagutfal, a mely 1915 júniusa óta keresztül van tőrve és csak­hamar készen lesz.1 Aleppótól a már kész Dzserábulusz melletti Eufrátesz-hidon át Rasz-el-Ainig van kiépítve, azontúl pedig még csak az előmunkálatok folynak Szamarráig, innen a Bagdadig terjedő rész (120 km) már elkészült, Bagdadon túl a tengerpartig pedig csak a háború után i Február elsejére volt tervezve az Amanusz-részlet (Izlahietől Mamuréba vezető) * megnyitása keskeny- vágánynyal s 1916 októberre rendes vágányuvá készül el. lehet majd sző az építésről. Egészen bi­zonyos azonban, hogy az angoloknak a hires 1913-beli koveiti egyezménye a törökökkel a háború alatt érvénytelenné vált s az uj béke pontjai közt okvefenül ott lesz az is, hogy Anglia lemond Kö­vedre vonatkazó minden igényéről, elis­meri, hogy Törökországhoz tartozik s a vasút kiépítésére vonatkozó jog a török uralomra visszaszáll s igy a bagdadi vasút egyedül jó végpontja fölötti törők uralom is biztosítva lesz. Ma tehát ki van építve a legnehezebb hegyi szakaszokat magábanfoglaló 1630 km hosszú vonalrész és építésre vár a síkságon még Bagdadig 610 km, azontúl pedig a Perzza-öbölig mintegy 760 km, összesen kiépítendő 1370 km könyebb pálya. Ez ugyan még elég nagy munka, de a háború alatt is serényen dolgoz-, nak rajta s igy csak 1914-ben is 220 km-es szakaszt tudtak a forgalomnak át­adni. Óriási mű lesz ez, ha elkészül, a melynek nagyságát eléggé jellemez­zük, ha azt mondjuk, hogy az Ostende— Konstantinápolyi távolság 2675 km hosz- szu, s 325 km-rel rövidebb, mint a bagdadi vasút hossza, könnyebb terepen és műveltebb vidékeken visz keresztül. Éppen ezért kell megvizsgálnunk, hogy mi teszi ezt a hatalmas munkát igazán szükségessé, mi adja meg a jelentősé­gét. Eddig csak nappal járt a vonat a kisázsiai vasutakon ezért az utasnak Eszkisehirben és Kómában kellett alud­nia piszkos vendéglőben, ha a Taurusz- hegységig el akart jutni s a vonatok át­lag 26 km óránkénti lassúsággal döcőg- teg végig, a mihez az állandó késések még nincsenek hozzászámítva, de a háború után szakadatlan közlekedés fog beállni gyorsabb vnnatokkal s ha akkor nem bírják is rajta elérni a Konstanti nápoly—Ostende-vonal 41 *3 km órán­kénti átlagos sebességét (a tartózkodási idő beszámításával), de legalább 34 km-re fokozhatják s úgy Konstantiná­polyból Bagdadig az ut két és félnapig, s onnan a tengerpartig körülbelül egy napig fog tartani. A vasút stratégiai jelentősége könnyen belátható és igen nagy. India és Perzsia felé könnyű és gyors közlekedő útvona­lat nyit meg, amelyen át a támadás és védekezés czéljaira egyaránt lehet csa- pattömegekeí eltolni és szállítani s az ellátást, állandó kapcsolatot, lőszerpót­lást biztosítja s ebben a tekintetben azt mondhatjuk, hogy Törökországot védi az Arábia, Perzsia és India felől fenye­gető, egyre hatalmasodó angol benyo­mulás ellen, a mely a Perzsa-öbölben már annak kikötőire, bejárataira, szige­teire is kiterjed, sőt a nyugati partján Ománt s azután Koveitet is ,;fönhatósá- ga“ alá vette, igy a Perzsa-öblöt elzárta s már a Sattel-Arabig nyújtotta ki a ke­zét s Egyiptom példájára juthatott volna csakhamar Irak-Arábi és Mezopotámia is az angolok kegye folytán. Sir Eduard Grey, a világháború kavarója, már 1907 végén ezt mondta az angol alsóházban: „Az utóbbi időben a Perzsa-öböl azon partja, a mely nem Perzsiához tartozik, egyre fontosabbá válik s ezért gondunk lesz arra, hogy megfontoljuk a teendő lépéseket azon a részen levő igen nagy kereskedelmi érdekeinek megóvására“. A bagdadi vasúthoz csatlakozó hed- zsászi vasút ma már Halebtől (Aleppó) Medináig vezet megszakítás nélkül s ehhez kapcsolódik a syriai eléggé fejlett vasúthálózat, a melyből különösen je­lentős most a háború alatt kiépített je- ruzsálemi vonal és ennek folytatása Bir- Szebáig (Berszába), a mely már szintén kész van s az egyptomi határ közelébe vezet, a melynek stratégiai jelentősége még ebben a háborúban rendkívül ér­vényre fog jutni. Maga Talaat bej, törők miniszter, mondta nemrégiben erről a vasútról, hogy mig a múlt tavasszal két hét kellett a csapatoknak, hogy a Sinai- félszigettől a Dardanellákig eljuthattak, addig ezt a vonal megnyitása folytán most három nap alatt megtehetik. Bagdadtól Konstantinápolyig vagy visszafelé egy hadsereg főlvonultatása a vasút nélkül több mint két hónapba ke­rült, mig a vasút segítségével ez pár nap alatt keresztülvihető s a vasút meg­levő része tette lehetővé az iraki fron­ton már Bagdadot fenyegető angol ex­pedites sereg visszakergetését Kut-el­%

Next

/
Thumbnails
Contents