Geodézia és kartográfia 1966 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1966 / 2. szám - SZEMLE

osztályon dolgozott. Munkáját mindig nagy odaadással és igen lelkiismeretesen látta el. Egészségügyi okokból vált meg a BGTV-től, mert orvosa nem engedte, hogy terepmunkát végezzen. Új munkahelyén, az ALU­­TERV-nél, betegsége ellenére kifogástalanul dolgozott. Az utolsó pillanatig bíztunk felgyógyulásában. Fiatalon, alkotó erejének teljében hagyott itt bennün­ket. Víg kedélye, kiváló emberi tulajdonságai miatt, a búcsút még fájdalmasabbnak, a gyászt még mélyebbnek éreztük. Példamutató emlékével mindig közöttünk fog élni. Bőd Emil * Király Andor, aki­ gépészmérnök, 19­11­. február 10-én, életének 64. évében váratlanul elhunyt. Ő is ama gépészmérnökök közé tartozott, akik a két háború közti nehéz gazdasági viszonyok miatt szakmájukban elhelyezkedni nem tudtak, és ezért más pályát választottak. 1940-ben lépett az Állami Föld­mérés szolgálatába ; a 9. földmérési felügyelőségen, a BGTV-nél, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatnál, majd a Pest megyei földmérő munkaközösségben dolgozott. A felszabadulást követő földbirtokpolitikai mun­kákban, majd a nagy ipari létesítményekkel kapcsolatos geodéziai munkákban tevékenyen részt vett. Szorgal­mával, gondosságával, teljesítményével emléket állított magának a magyar geodézia területén. Derűs egyéniségének emléke sokáig él azokban, akik megismerték és szeretetükbe fogadták. fordulási szögei {x', x”), a bázis merőlegeseinek a tereppel való döféspontjai (M„ M2). A légifényképpár 12 külső adatai közül a 6 szög­­értéket kapcsolók segítségével meg lehet világítani. Az oktatási segédlet prototípusa a székesfehérvári Felsőfokú Földmérési Technikum fotogrammetriai tan­székére került. Jó lenne, ha a hasznos kezdeményezést újabb példányok elkészítése követné. Célszerű lenne, a fentiekhez hasonló, esetleg mozgatható elemekkel fel­szerelt makettet tervezni, például a kölcsönös tájékozás szemléltetéséhez és gyakorlásához, továbbá a kép­transzformálásnál fennálló geometriai viszonyok be­mutatására is. De a fotogrammetriai oktatás más terü­letén is akad számos olyan többé-kevésbé bonyolult kérdés, amelynek megértéséhez, tisztázáshoz a jó szem­léltető eszközök, modellek, makettek értékes segít­séget nyújthatnak. Kádár István Szemléltető eszköz a sztereo-fotogrammetria oktatásához Hasznos kis berendezés készült a közelmúltban a fotogrammetriai oktatás megkönnyítésére. Tanárnak is, diáknak is egyaránt megkönnyíti munkáját az a makett, amelyet dr. Nagy Jenő tervezett, és nagy gonddal, ügyességgel maga készített el. A szemléleti eszköz egy általános helyzetű légi­­fényképpárt ábrázol. Összesen 15 adat, illetve elnevezés olvasható le róla egyértelműen, azaz ennyi fogalmat szemléltet. Ezek : a felvételi álláspontok (légifény­képező kamarák) helyzete, repülési magasságok, re­pülési irány, repülési sík, kamaratengelyek és ezeknek a tereppel való Fx, F2 döféspontjai, kamaraállandók (gyújtótávolságok), képméret, alapvonal (bázis), nadk­­­pontok (N,, N2), a légifényképek hosszhajtásai (gi, g'), a légifényképek kereszthajlásai (a/, ej"), a légifényképek viszonylagos kereszthajlása (ej), a légifényképek és­ Köny­vészeinknek A háromszögelési utasítás Hazánk részletes felmérését, már kezdettől fogva, nagyon gondosan összeállított utasítások szabályozták. Logikusan következtettek ebből kortársaink és köny­­vészeink (bibliográfusaink) arra, hogy ennek a nagy­szabású munkálatnak az alapozó részét, az országos háromszögelést is utasítások irányították. Többen keresték ezeket az utasításokat, de hiába fáradoztak. Nem is akadhattak a nyomukra, mert a háromszöge­lést illető ilyen kiadványok a második világháború előtt nálunk nem készültek. A legtöbben manapság is hitetlenkedve fogadják azt a felvilágosítást, hogy Magyarországon csaknem 100 esztendeig „utasítás” nélkül folyt az országos há­romszögelés.­ Kétkedésüket igazolni látszik a pont­meghatározás módszereinek, az egyes munkafázisokra is kiterjedő, nagyobb időszakonként változatlan egy­öntetűsége, az írott és rajzolt munkarészek egyforma­sága és példás rendje. — A talánynak elég egyszerű a megoldása. Hazánkban országos háromszögelés (vagyis az országos háromszögelési hálózathoz tartozó első-, má­sod-, harmad- és negyedrendű pontok meghatározása), a Háromszöges­ Hivatal kizárólagos hatáskörébe tar­tozott. E munkálatot tehát csak eme hivatal mérnökei végezhették. Őket viszont több évig tartó, alapos tan­folyamon képezték ki erre a tevékenységre.­ A tan­folyam befejeztével a hallgatók háromszögelői szak­vizsgát tettek. Önállóan csak az dolgozhatott országos háromszögelési hálózatunkban, aki ezen a vizsgán megfelelt. Nyilvánvaló, hogy mindenki úgy háromszögelt, ahogy tanulta. Ámde az oktatók is háromszögelő mér­nökök voltak, így a munka módszereinek lényege és formaságai folyamatosan továbbadódtak, vagyis a tanfolyamok anyaga utasítás jelleget öltött. Ez azon­ban korántsem jelenti azt, hogy változhatatlanná jegecesedett örökség szállt nemzedékről nemzedékre. Az oktatók ugyanis állandóan figyelemmel kísérték a bel- és külföldi szakirodalomnak tantárgyuk témaköre­Utasítás városi háromszögelés végrehajtására. ( Pénz­ügyminisztérium, 1938.) Dr. Hazay István műve.­­ A tanfolyam kezdő hallgatói is gyakorlott geodé­ták voltak, mert a Háromszögelő Hivatal létszámát mindig a földmérési felügyelőségek dolgozóiból egészí­tették ki. A hallgatók a legcsekélyebb mértékben sem mentesültek a hivatal munkálataiban való részvételtől. A nyári munkaszakban a terepen dolgoztak egy-egy idő­sebb kartársuk irányításával, télen pedig bőven jutott nekik az irodai-számítási teendőkből. Az előadásokat naponta, a munkaidő után hallgatták. Az elméleti és gyakorlati képzésnek ilyetén összefonása — bár eléggé megerőltető volt — kiválóan eredményesnek bizonyult.­ ­ A nem országos jellegű háromszögelés végrehaj­tásának irányítására megjelent két utasítás. Az egyik : Utasítás az országos kataszteri felmérésnél alkal­mazandó sokszögelésről. (Kiadta a Pénzügyminiszté­rium 1908-ban.) Irta : Dobrovics Győző. A könyv jelen­tékeny része az ötödrendű háromszögelést tárgyalja. — A másik : 141

Next