Geodézia és kartográfia 1966 (18. évfolyam, 1-6. szám)
1966 / 2. szám - SZEMLE
osztályon dolgozott. Munkáját mindig nagy odaadással és igen lelkiismeretesen látta el. Egészségügyi okokból vált meg a BGTV-től, mert orvosa nem engedte, hogy terepmunkát végezzen. Új munkahelyén, az ALUTERV-nél, betegsége ellenére kifogástalanul dolgozott. Az utolsó pillanatig bíztunk felgyógyulásában. Fiatalon, alkotó erejének teljében hagyott itt bennünket. Víg kedélye, kiváló emberi tulajdonságai miatt, a búcsút még fájdalmasabbnak, a gyászt még mélyebbnek éreztük. Példamutató emlékével mindig közöttünk fog élni. Bőd Emil * Király Andor, aki gépészmérnök, 1911. február 10-én, életének 64. évében váratlanul elhunyt. Ő is ama gépészmérnökök közé tartozott, akik a két háború közti nehéz gazdasági viszonyok miatt szakmájukban elhelyezkedni nem tudtak, és ezért más pályát választottak. 1940-ben lépett az Állami Földmérés szolgálatába ; a 9. földmérési felügyelőségen, a BGTV-nél, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatnál, majd a Pest megyei földmérő munkaközösségben dolgozott. A felszabadulást követő földbirtokpolitikai munkákban, majd a nagy ipari létesítményekkel kapcsolatos geodéziai munkákban tevékenyen részt vett. Szorgalmával, gondosságával, teljesítményével emléket állított magának a magyar geodézia területén. Derűs egyéniségének emléke sokáig él azokban, akik megismerték és szeretetükbe fogadták. fordulási szögei {x', x”), a bázis merőlegeseinek a tereppel való döféspontjai (M„ M2). A légifényképpár 12 külső adatai közül a 6 szögértéket kapcsolók segítségével meg lehet világítani. Az oktatási segédlet prototípusa a székesfehérvári Felsőfokú Földmérési Technikum fotogrammetriai tanszékére került. Jó lenne, ha a hasznos kezdeményezést újabb példányok elkészítése követné. Célszerű lenne, a fentiekhez hasonló, esetleg mozgatható elemekkel felszerelt makettet tervezni, például a kölcsönös tájékozás szemléltetéséhez és gyakorlásához, továbbá a képtranszformálásnál fennálló geometriai viszonyok bemutatására is. De a fotogrammetriai oktatás más területén is akad számos olyan többé-kevésbé bonyolult kérdés, amelynek megértéséhez, tisztázáshoz a jó szemléltető eszközök, modellek, makettek értékes segítséget nyújthatnak. Kádár István Szemléltető eszköz a sztereo-fotogrammetria oktatásához Hasznos kis berendezés készült a közelmúltban a fotogrammetriai oktatás megkönnyítésére. Tanárnak is, diáknak is egyaránt megkönnyíti munkáját az a makett, amelyet dr. Nagy Jenő tervezett, és nagy gonddal, ügyességgel maga készített el. A szemléleti eszköz egy általános helyzetű légifényképpárt ábrázol. Összesen 15 adat, illetve elnevezés olvasható le róla egyértelműen, azaz ennyi fogalmat szemléltet. Ezek : a felvételi álláspontok (légifényképező kamarák) helyzete, repülési magasságok, repülési irány, repülési sík, kamaratengelyek és ezeknek a tereppel való Fx, F2 döféspontjai, kamaraállandók (gyújtótávolságok), képméret, alapvonal (bázis), nadkpontok (N,, N2), a légifényképek hosszhajtásai (gi, g'), a légifényképek kereszthajlásai (a/, ej"), a légifényképek viszonylagos kereszthajlása (ej), a légifényképek és Könyvészeinknek A háromszögelési utasítás Hazánk részletes felmérését, már kezdettől fogva, nagyon gondosan összeállított utasítások szabályozták. Logikusan következtettek ebből kortársaink és könyvészeink (bibliográfusaink) arra, hogy ennek a nagyszabású munkálatnak az alapozó részét, az országos háromszögelést is utasítások irányították. Többen keresték ezeket az utasításokat, de hiába fáradoztak. Nem is akadhattak a nyomukra, mert a háromszögelést illető ilyen kiadványok a második világháború előtt nálunk nem készültek. A legtöbben manapság is hitetlenkedve fogadják azt a felvilágosítást, hogy Magyarországon csaknem 100 esztendeig „utasítás” nélkül folyt az országos háromszögelés. Kétkedésüket igazolni látszik a pontmeghatározás módszereinek, az egyes munkafázisokra is kiterjedő, nagyobb időszakonként változatlan egyöntetűsége, az írott és rajzolt munkarészek egyformasága és példás rendje. — A talánynak elég egyszerű a megoldása. Hazánkban országos háromszögelés (vagyis az országos háromszögelési hálózathoz tartozó első-, másod-, harmad- és negyedrendű pontok meghatározása), a Háromszöges Hivatal kizárólagos hatáskörébe tartozott. E munkálatot tehát csak eme hivatal mérnökei végezhették. Őket viszont több évig tartó, alapos tanfolyamon képezték ki erre a tevékenységre. A tanfolyam befejeztével a hallgatók háromszögelői szakvizsgát tettek. Önállóan csak az dolgozhatott országos háromszögelési hálózatunkban, aki ezen a vizsgán megfelelt. Nyilvánvaló, hogy mindenki úgy háromszögelt, ahogy tanulta. Ámde az oktatók is háromszögelő mérnökök voltak, így a munka módszereinek lényege és formaságai folyamatosan továbbadódtak, vagyis a tanfolyamok anyaga utasítás jelleget öltött. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy változhatatlanná jegecesedett örökség szállt nemzedékről nemzedékre. Az oktatók ugyanis állandóan figyelemmel kísérték a bel- és külföldi szakirodalomnak tantárgyuk témaköreUtasítás városi háromszögelés végrehajtására. ( Pénzügyminisztérium, 1938.) Dr. Hazay István műve. A tanfolyam kezdő hallgatói is gyakorlott geodéták voltak, mert a Háromszögelő Hivatal létszámát mindig a földmérési felügyelőségek dolgozóiból egészítették ki. A hallgatók a legcsekélyebb mértékben sem mentesültek a hivatal munkálataiban való részvételtől. A nyári munkaszakban a terepen dolgoztak egy-egy idősebb kartársuk irányításával, télen pedig bőven jutott nekik az irodai-számítási teendőkből. Az előadásokat naponta, a munkaidő után hallgatták. Az elméleti és gyakorlati képzésnek ilyetén összefonása — bár eléggé megerőltető volt — kiválóan eredményesnek bizonyult. A nem országos jellegű háromszögelés végrehajtásának irányítására megjelent két utasítás. Az egyik : Utasítás az országos kataszteri felmérésnél alkalmazandó sokszögelésről. (Kiadta a Pénzügyminisztérium 1908-ban.) Irta : Dobrovics Győző. A könyv jelentékeny része az ötödrendű háromszögelést tárgyalja. — A másik : 141