Gépészek Országos Szövetsége - Hivatalos Lap, 1924 (30. évfolyam,1-7. szám)

1924-01-01 / 1. szám

Ez adja meg elsősorban Szövetségünk létalapját és kortársi együttműködésünk szük­ségességét. De ebben az együttműködésben mindenkor benne foglaltassék a munkaadók­kal való együttműködésre irányuló törekvés, mert ha valamely tisztviselőt, vagy pl. gépészt arra kényszerítenénk, hogy munkája csak az ő saját érdekkörének határáig terjedjen és ne emelkedjék fel a munkaadók érdekköré­nek magaslatáig,­­ munkája csak korlátolt és szűkkörű lehetne, amely egyik fél érde­két sem szolgálná. Szükséges tehát, hogy munkásságunk ne maradjon saját érdekkörünk szűk korlátai között, hanem kapcsolódjék bele minél tö­kéletesebb mértékben és minél erősebb kö­telékkel a munkaadók érdekkörébe. Azonban ez a kapcsolat, ez a kötelék csak úgy lehet tartós és állandó ha a munka­adók azt az értéket, amelyet munkásságunk által nekik szolgáltatunk, megfelelő mérték­ben viszonozzák s nem felejtik, hogy a ren­des fizetés nem egyéb mint a munkára for­­dított erő és munkaenergia pótlására szüksé­ges, mindenesetre igen jövedelmező befek­tetés. Tartsa szem előtt minden munkaadó, hogy a megelégedettség a munkának legjobb kenőolaja. A szövetség vezetősége tehát arra törekszik s arra kéri a t. Munkaadók és Gépészkartársak segítségét, hogy az együttműködést a jövő­ben mindkét fél javára kölcsönös megértés­sel az eddiginél tökéletesebb mértékben szol­gáljuk. A Gépészek Országos Szlioszsngének Vezetősége. Alapszabályymódosítás és nyugdíjügy rendezése. Miként 1923. évi december havi lapunkban már jeleztük, a vezetőség többek között az alapszabályok módosításával is foglalkozik. Az új alapszabályok tervezete elkészülvén, azonban technikai okokból a jelen lapban nem közölhető, tehát a következőkben annak részletes ismertetését közöljük, hogy a köz­gyűlés előtt még mindenkinek módjában legyen elő­zetesen hozzászólni s a közgy­űlés tárgyalásaira kellően elkészülni. Az új alapszabályok leglényegesebb módosításai, amelyekre­­- tagjaink szíves figyelmét külön is fel­hívjuk, a következők: 1. A 2. §. b) pontja alatt a következő szöveg vetetik fel: „A szövetség egyik sarkalatos programpontja a gépészek képesítésének és szolgálati viszonyainak törvényi úttán való rendezése, valamint a fizetéseknek a munkaadókkal egységes alapelvek mellett való megállapítása. 2. A 4. §. e) pontja alatt felvétetetett, hogy a beiratási díj a beiratás hónapjában érvényes tagsági díjnak 50%-a, az f) pont alatt pedig felvétetett, hogy a rendes tagsági díjat (amelyben a Hivatalos Lap díja is benfoglaltatik) a mindenkori viszonyoknak meg­felelően a közgyűlés (rendes­ vagy­ rendkívüli közgyű­lés) állapítja meg. 3. A 4. §. g) pontjának utolsó bekezdéseként fel­vétetett: A felvett tag tagsági kötelezettége a tagsági díj fizetésének kezdőpontjától szám­ított 3 évre terjed s azontúl is a tagságnak önkéntes kilépés útján való megszüntetése is mindenkor csak az illető tag­sági év végén történhetik. 4. A 4. §. h) pontjának végén, ahol eddig az volt, hogy a vezetőség ülésein csak a beválasztottak vehetnek részt,­­ az uj alapszablyokba felvétetett, hogy a vezetőség ülései nyilvánosak, azokon a szövetség bármely tagja jelen lehet; tanácskozási és szavazati joggal azonban csak a vezetőség tagjai bírnak, de panaszait és javaslatait az ilyen üléseken minden szövetségi tag előadhatja és azok tárgyalás alá veendők. 5. Az 5. §.­d) pontjában felvétetett: Minden tag, aki tagsági díjával egy negyed évig hátralékban van, a szövetség vezetősége által a hivatalos lapban a hátralékosok kimutatása útján kötelezettségének tel­jesítésére felszóllítást kap s ha kötelezettségének a felszólítás dacára 30 napon belül eleget nem tesz, a szövetség tagjai sorából töröltetetik s a szövetség­gel szemben fennálló minden jogát elveszti. Az ily törlések azonban a vezetőségi ülésen bejelentendők és a hivatalos lapban közzéteendők. 6. A 9. §-ba felvétetett, hogy a rendes időre egybehívott közgyűlések határozatképességéhez általában a megjelenésre jogosított összes c­selekvő­­képes tagok egyharmadának és legalább 2 felügyelő­­(számvizsgáló­) bizottsági tag jelenléte szükséges. A 19. §. utolsó bekezdésében foglalt határozatok érvényességéhez azonban (tehát az alapszabálymó­­dosításokhoz és kibővítésekhez is) a bejelenésre jogosított összes cselekvőképes tagok kétharmadának és 2 felügyelő- (számvizsgáló-) bizottsági tag jelenléte és a jelenlevők kétharmadának hozzájárulása szük­séges. Ezekre a határozmányokra, — amelyek az ide­vonatkozó törvényes rendelkezéseken alapulnak —­­. tagjaink szives figyelmét különösen felhívjuk s fel­kérünk minden egyes tagot, hogy aki csak teheti legalább a közgyűlésen, — amely a cselekvőképes ta­gok összességének képviselete és a szövetség egye­temes legfőbb szerve — mindenkor megjelenni s ezzel a közgyűlés határozatainak értékét mindjobban emel­ni szíveskedjenek- Különö­sen fontos ez — miként a legközelebbi közgyűlésen lesz — alapszabálymódo­­sitásoknál és egyéb fontosabb határozatok hozatalánál. 7. A 10. §. a. pontjánál új rendelkezés, hogy a 3 alelnök közül az egyik ügyvezető alelnök lesz, aki a szövetség gépésztársadalmi és szakmabeli ügyeit az elnök intencióinak, illetve az alapszabá­lyok, valamint a közgyűlés és vezetőség határoza­tainak megfelelően intézi s ezekben az ügyekben a vezetőségnek és a közgyűlésnek hivatalos előadója­ Az ügyvezető alelnök van továbbá hivatva, hogy az elnököt távollétében elsősorban helyettesítse. 8. A 10. §. a) pontjában — az eddigi alap­szabályoktól eltérően — a titkár a központi vezető­ség sorából kihagyatott, mert ezt a tisztséget s ennek teendőit ezentúl a szövetség fizetett tisztviselője fogja viselni. Erről különben a 12. §-nál még szó lesz. 9. A vezetőségnél (10. §. a) pont) kihagyatott továbbá a 6 felügyelőbizottsági tag, mert a felügyelő-­ (számvizsgáló-) bizottság a fennálló törvényes ren­delkezések értelmében mint önálló szervezet illesz.

Next