Gépészek Országos Szövetsége - Hivatalos Lap, 1924 (30. évfolyam,1-7. szám)
1924-01-01 / 1. szám
Ez adja meg elsősorban Szövetségünk létalapját és kortársi együttműködésünk szükségességét. De ebben az együttműködésben mindenkor benne foglaltassék a munkaadókkal való együttműködésre irányuló törekvés, mert ha valamely tisztviselőt, vagy pl. gépészt arra kényszerítenénk, hogy munkája csak az ő saját érdekkörének határáig terjedjen és ne emelkedjék fel a munkaadók érdekkörének magaslatáig, munkája csak korlátolt és szűkkörű lehetne, amely egyik fél érdekét sem szolgálná. Szükséges tehát, hogy munkásságunk ne maradjon saját érdekkörünk szűk korlátai között, hanem kapcsolódjék bele minél tökéletesebb mértékben és minél erősebb kötelékkel a munkaadók érdekkörébe. Azonban ez a kapcsolat, ez a kötelék csak úgy lehet tartós és állandó ha a munkaadók azt az értéket, amelyet munkásságunk által nekik szolgáltatunk, megfelelő mértékben viszonozzák s nem felejtik, hogy a rendes fizetés nem egyéb mint a munkára fordított erő és munkaenergia pótlására szükséges, mindenesetre igen jövedelmező befektetés. Tartsa szem előtt minden munkaadó, hogy a megelégedettség a munkának legjobb kenőolaja. A szövetség vezetősége tehát arra törekszik s arra kéri a t. Munkaadók és Gépészkartársak segítségét, hogy az együttműködést a jövőben mindkét fél javára kölcsönös megértéssel az eddiginél tökéletesebb mértékben szolgáljuk. A Gépészek Országos Szlioszsngének Vezetősége. Alapszabályymódosítás és nyugdíjügy rendezése. Miként 1923. évi december havi lapunkban már jeleztük, a vezetőség többek között az alapszabályok módosításával is foglalkozik. Az új alapszabályok tervezete elkészülvén, azonban technikai okokból a jelen lapban nem közölhető, tehát a következőkben annak részletes ismertetését közöljük, hogy a közgyűlés előtt még mindenkinek módjában legyen előzetesen hozzászólni s a közgyűlés tárgyalásaira kellően elkészülni. Az új alapszabályok leglényegesebb módosításai, amelyekre- tagjaink szíves figyelmét külön is felhívjuk, a következők: 1. A 2. §. b) pontja alatt a következő szöveg vetetik fel: „A szövetség egyik sarkalatos programpontja a gépészek képesítésének és szolgálati viszonyainak törvényi úttán való rendezése, valamint a fizetéseknek a munkaadókkal egységes alapelvek mellett való megállapítása. 2. A 4. §. e) pontja alatt felvétetetett, hogy a beiratási díj a beiratás hónapjában érvényes tagsági díjnak 50%-a, az f) pont alatt pedig felvétetett, hogy a rendes tagsági díjat (amelyben a Hivatalos Lap díja is benfoglaltatik) a mindenkori viszonyoknak megfelelően a közgyűlés (rendes vagy rendkívüli közgyűlés) állapítja meg. 3. A 4. §. g) pontjának utolsó bekezdéseként felvétetett: A felvett tag tagsági kötelezettége a tagsági díj fizetésének kezdőpontjától számított 3 évre terjed s azontúl is a tagságnak önkéntes kilépés útján való megszüntetése is mindenkor csak az illető tagsági év végén történhetik. 4. A 4. §. h) pontjának végén, ahol eddig az volt, hogy a vezetőség ülésein csak a beválasztottak vehetnek részt, az uj alapszablyokba felvétetett, hogy a vezetőség ülései nyilvánosak, azokon a szövetség bármely tagja jelen lehet; tanácskozási és szavazati joggal azonban csak a vezetőség tagjai bírnak, de panaszait és javaslatait az ilyen üléseken minden szövetségi tag előadhatja és azok tárgyalás alá veendők. 5. Az 5. §.d) pontjában felvétetett: Minden tag, aki tagsági díjával egy negyed évig hátralékban van, a szövetség vezetősége által a hivatalos lapban a hátralékosok kimutatása útján kötelezettségének teljesítésére felszóllítást kap s ha kötelezettségének a felszólítás dacára 30 napon belül eleget nem tesz, a szövetség tagjai sorából töröltetetik s a szövetséggel szemben fennálló minden jogát elveszti. Az ily törlések azonban a vezetőségi ülésen bejelentendők és a hivatalos lapban közzéteendők. 6. A 9. §-ba felvétetett, hogy a rendes időre egybehívott közgyűlések határozatképességéhez általában a megjelenésre jogosított összes cselekvőképes tagok egyharmadának és legalább 2 felügyelő(számvizsgáló) bizottsági tag jelenléte szükséges. A 19. §. utolsó bekezdésében foglalt határozatok érvényességéhez azonban (tehát az alapszabálymódosításokhoz és kibővítésekhez is) a bejelenésre jogosított összes cselekvőképes tagok kétharmadának és 2 felügyelő- (számvizsgáló-) bizottsági tag jelenléte és a jelenlevők kétharmadának hozzájárulása szükséges. Ezekre a határozmányokra, — amelyek az idevonatkozó törvényes rendelkezéseken alapulnak —. tagjaink szives figyelmét különösen felhívjuk s felkérünk minden egyes tagot, hogy aki csak teheti legalább a közgyűlésen, — amely a cselekvőképes tagok összességének képviselete és a szövetség egyetemes legfőbb szerve — mindenkor megjelenni s ezzel a közgyűlés határozatainak értékét mindjobban emelni szíveskedjenek- Különösen fontos ez — miként a legközelebbi közgyűlésen lesz — alapszabálymódositásoknál és egyéb fontosabb határozatok hozatalánál. 7. A 10. §. a. pontjánál új rendelkezés, hogy a 3 alelnök közül az egyik ügyvezető alelnök lesz, aki a szövetség gépésztársadalmi és szakmabeli ügyeit az elnök intencióinak, illetve az alapszabályok, valamint a közgyűlés és vezetőség határozatainak megfelelően intézi s ezekben az ügyekben a vezetőségnek és a közgyűlésnek hivatalos előadója Az ügyvezető alelnök van továbbá hivatva, hogy az elnököt távollétében elsősorban helyettesítse. 8. A 10. §. a) pontjában — az eddigi alapszabályoktól eltérően — a titkár a központi vezetőség sorából kihagyatott, mert ezt a tisztséget s ennek teendőit ezentúl a szövetség fizetett tisztviselője fogja viselni. Erről különben a 12. §-nál még szó lesz. 9. A vezetőségnél (10. §. a) pont) kihagyatott továbbá a 6 felügyelőbizottsági tag, mert a felügyelő- (számvizsgáló-) bizottság a fennálló törvényes rendelkezések értelmében mint önálló szervezet illesz.