Gépészek Országos Szövetsége - Hivatalos Lap, 1932 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1932-01-01 / 1. szám

XXXVm. évfolyam Uliii^XU t J J jtLX.JiK-if - I , I .k.^iM.‘.iJIUi.imkJllll^i Jii XXXVIll. évfolyam_____________Budapest, 1952. január i. ^{x\i ~ ^ t» p^ám. Gé pészek Országos SzOteiÉGE HIVATALOS LAP Megjelenik minden hó l-én Laplulajdonos és kiadó : Szerkesztőség és kiadóhivatal — A„GÉPÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE“ BUDAPEST, Előfizetési ár: évi 6 pengő. Felelős szerkesztő: IX.. FERENC-KÖRÚT 17. a szöv. tagiainak dij'talan. KISS GYÖRGY Telefon : Jőzsef 349-42 sz. _ szövetségi elnök, Hirdetések dijszabás szerint. a Székesfőváros kelenföldi áramfejlesztő telepének főgépmestere. Csekkszámla szám; 15529. Évforduló. Irla: Szomody István. Az emberi ésszel fel nem mérhető végtelen Űr kreatúráinak, a sok milliónnyi napremiszernek egyik alárendelt parányi alkotója, a mi édes, íitkos Földünk ismét körülölelte, körülliódolta és esókdosta éltető szülőjét, minden energiánk kútforrását: a Napot, ame­lyen elszakithatatlannl, titkos kötelékeken csügg. Kíi- lendáriumi nyelven ngy mondjuk, hogy eltelt egy év. Az idő fogalmának közbevetésével ez az egy év (ípen oly parányi a Teremtés történetében, mint amilyen parány a mi organizmusunk at unja a Földanyánk tö­megében. Egy év csak a mi emberi véges életünkben számottevő valami, mert amint nap megy naj) után, változunk mi is, változunk energiánkban, rendszere­inkben és változunk abban, hogy Madách egyedül üd­vözítő elmélete szerint a végtelen emberi élet korszel­lemeit alkotjuk s azok szerint irányitjuk életünket. Az a titokzatos ösztöni erő, amely minket életünk irányí­tására késztet, egyben alkotója a fejlődés nagy mun­kájának is. Ez a titokzatos erő pedig arra ösztökéli a teremtés koronáját, az embert, hogy az elmúlt évek történeteiből tapasztalatokat meritsen és következte­téseket szűrjön le. Ugyamikkor az elmúltakért a mél}^- séges Hit ])arancsa folytán hálát s megnyugvást ére- zünk az elmúltak fölött. Következtessünk tehát! A társadalmak fejlődésének törvényszerűségében épen úgy, mint a fizikai, mechanikai, Víigy egyéb kö- zelfekvü tudományok szabatos törvényeiben csak a helyes ismeret és a helyes megítélés kapcsiín juthat­nak helyes eredményre. lís mint Eihogyan az egysze­rűbb tudományok ismeretéhez is tanulás szükséges, annál inkább tanulásra van szükség a társadalmi élet nagy leckéjének elsajátításához. .Az élet iskolája azon­ban igen sokszor végzetes eredményeket produkál s a helytelen irányú próbálgatások nyomán népek milliói s mérhetetlen vagyonok esnek áldozatul. De legyenek ezek a próbálgatósok bármilyen végzetesek, mégis méhükben hordozzák a javulás egészséges csiráit. Ez a tény ülteti lelkünk méhébe a múlt hibáiért .való meg­bocsátást és a jobb jövőbe vetett áldásos hitet. Mi gépészek, akik a társadalmi fejlődés fontos tényezői vagyunk, ne adjunk helyet lelkűnkben a csüg- gedésnek, hanem az élet minden zökkenője uj serkentsen, a sima utak pedig gyors iramra késztes­senek, hogy a múltak hibáit mielőbb kiküszöbölhessük s a továbbfejlődés útját egyengessük. E sorokon keresztül minden gépész leikébe ki­mondhatatlan kartársi szeretettel szeretném beleplán­tálni azt a tiszta, önzetlen törekvést, amely bennem közös sorsunk javáért él és biztosra veszem, hogy ez sikerülni is fog, mert minden kartársam lelkében gyö­kerezni látom azt a nagy buzgíilmat, hogy egyesült erővel egy mindnyájunkra nézve jobb sorsot kivivhas- sanak az uj esztendőben. Mindnyájan ismerjük a múlt évben feltornyosult akadályokat, amelyek a sorsunk javulásának útját áll­ták, ismerjük azt a tarthatatlan szellemet, mely elébe vágott minden jómik és ismerjük a társadalmi [élet tévelygésit is, tehát most már könnyebb feladat előtt állunk. Mert lia ismerjük a bajokat, tudni fogjuk, hogy milyen eszközökkel gyógyítható a betegség. Egy bizt itó sugár fénye dereng a jövő perspek­tívája fölött, amelyből egy uj korszellem képe bonta­kozik ki, amikor a technikai alkotásokat s a végre­hajtó erőket értéke szerint fogják megbecsülni. A fej­lődéstörténelem magvát a mi alkotásaink, kérges te­nyerünk munkája fogják képezni és csak rajtunk fog múlni, liogy a tíirsadalom ezen munkásságunkat kellő­képen honorálja. Jöjjünk össze tehát az orszíig minden zugából, minden gépterméből a mi közös otthonunkba, a Gé­pészek Országos Szövetségébe, ahol a szövetségünk vezetői, élükön a mi nagyrabeesült diszelnökünkkel, Karlovitz László Öméltóságával és Kiss Györggyel, a mi szeretett drága elnökünkkel forró kézszoritással, együttérző szívvel fogadnak mindenkit. Elsőnek üdvöz­löm Őket az újév kezdetén s velük az egész tisztikart, a gépészek nesztorai, apostolait és lélekben testvéri szeretettel szorítom meg minden egyes kartíirsam ke­zét. Kívánom, hogy a felérhetetlen Mindenható segítse' meg a mi becsületes, derék, küzködő táborunkat min­den munkájában. De hogy célját elérje s nagy fel­adatait elvégezhesse, minden törekvése elsősorban oda kell irányuljon, hogy nagy ügyünknek bástyája: szék­házunk legyen. Életem legboldogabb napja akkor vir­rad majd rám, amikor a mi közös hajlékunkban szo­ríthatom meg kartársaim dolgos kezét. ügy legyen! 8ZEBEO_ HK-YOisjirüK TD '*ri iriRl lf.n tiürr 'll n-1 I

Next

/
Thumbnails
Contents