Gépészek Országos Szövetsége - Hivatalos Lap, 1932 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1932-01-01 / 1. szám

GÉPÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Központi választmányi ülés: „A polgári bolsevizmus leküzdése“ December 16-án tartotta évzáró ülését Kiss György elnöklete mellett a GOSz központi választmánya, mely­nek tagjai szép számmal vettek részt azon. Az ülés nívóját nagyban emelte a Karlovitz László díszeln­ök és d­r. Cseh András szöv. ügyész jelenléte, kik eminenter részt­­vettek a tanácskozásban. Elnök napirend előtt tolmá­csolja a szegedi és győri fiók levélbeli karácsonyi üdvözletét, melyet a választmány h­asonlóképen viszo­noz. A pénztári jelentés némi javulást mutat, jeléül annak, hogy a tagok kezdik belátni, hogy a szövetség­nek anyagiakra is szüksége van. A titkári jelentés mindenekelőtt egy új tag jelentkezéséről számol be Haffner Rudolf budapesti lakos személyében, kit a választmány ellenvetés nélkül a rendes tagok sorába iktatott. Azután a karácsonyi nyomorenyhítő akció került szőnyegre, melynek során tizenöt munkanélküli gép­ész részesült segélyben. A továbbiakban megelé­gedéssel vette tudomásul a választmány a Művezetők Országos Szövetsége levelét, melyben szolidaritást vál­lalnak a Morva Rezső üzérkedéseivel szemben, melyek a gépésztársadalom nívóját veszélyeztetik. Élénken foglalkoztatta az ülést a bál ügye, míg alapos meg­fontolás után abban állapodtak meg, hogy tekintettel a mai siralmas állapotokra, az idén nem rendeznek bált s helyette valami műsoros estélyt vagy társas­vacsorát terveznek, melynek kivitelét a vezetőségre bízzák. Szóba került a nyugdíjintézmény ügye is, mellyel kapcsolatban Karlovitz László díszelnök azt az eszmét vetette fel, hogy jó volna a székház ügyét a nyugdíjalappal egybekapcsolni. Az eszme széleskörű vitára adott alkalmat. A különböző felszólalások rész­ben optimizmust, részben pesszimizmust árulnak el, de valamennyi oda konkludál, hogy úgy a székházra, mint a nyugdíjintézmény feltámasztására szükség van . Így csupán a kivitel módozatai s a hozzávaló pénz megszerzése körüli eszközök megválasztásánál merültek fel ellentétek. Mivel ezt a kérdést máról holnapra nem lehet elintézni, az a közös vélemény alakult ki, hogy állandó napirenden kell tartani s szem előtt tartva a Karlovitz indítványát minden eszközt és alkalmat meg kell ragadni, hogy a székház eszméje s vele a nyugdíj­­kérdés megvalósuljon. Kiss György elnök végezetül köszönetet mond a választmány tagjainak az ezévi munkálkodásaiért s amidőn kellemes karácsonyi és boldog n­ézet kiván, abbeli reményének ad kifejezést, hogy az uj esztendőt több eredménnyel fogják majd lezárni. Szövetségünket, mint a TESz Ipar- és Mezőgaz­daság-pártoló szakosztály egyik külső szervét bizonyára érdekelni fogja Schmidt Imre ny. ezredes alábbi köz­­gazdasági levele, melyet a fenti cím alatt az ország­gyűlés tagjaihoz intézett. „Közgazdasági levél az országgyűlés tagjaihoz. Tárgy: „A polgári bolsevizmus leküzdése.“ Már több ízben volt szerencsém az igen tisztelt Felsőházi tag. Képviselő Urat leveleimmel felkeresni és szíves elnézését kérem, hogy idejét ismét igénybe veszem egy olyan alkalomból, amelyet talán a legjob­ban úgy jellemezhetnénk, hogy gazdaságpolitikai te­kintetben „Egy lépéssel előbbre mehetünk". 7 év előtt összeállított gazdasági programunk fő pontja az ország iparosítása volt és ennek a programpontnak megvalósításába az IMPSzO (a TESz Ipar- és Mezőgazdaságpártoló Szakosztálya) révén kap­csolódtunk be egy általunk járható útón azaz a társa­dalmi propaganda terén. Részben többéves propaganda­­munkánk kihatásaira, de főkép mai devizahelyzetünkre vezethető vissza, hogy az utolsó hónapban a társada­lom minden rétegében és különösen a sajtónak egy hatalmas részében olyan erőteljes iparpártolási meg­mozdulás konstatálható, amelynek alapján úgy látjuk, hogy az iparosítást szolgáló iparpártolási propaganda terén az első periódus befejeződött és így anélkül, hogy ennek a kérdésnek a fejleményeit szem elől té­­vesztenék és ez iránybani propaganda-tevékenységünk­kel alábbhagynánk, egy lépéssel már előbbre is mehetünk. Mielőtt gazdasági programunk további pontjaira kitérnék, magyarázattal tartozom arra nézve, hogy miért tekintettük az ip­arosítást gazdasági programunk legfontosabb pontjának. Országunk helyes gazdasági fejlődésére csak akkor számíthatunk, ha átment a köztudatba annak felismerése, hogy nekünk a lehe­tőség legvégső határáig saját ipari és mező­­gazdasági termelésünkből kell tudnunk megélni — legalább is addig, amíg az egész világ ezt az önellátási gazdasági elvet gyakorolja. Amíg ez a köztudatba át nem ment, addig helyes gazdasági fejlődésről szó nem lehet és addig minden, a nemzet jövőjét döntően befolyásoló politikai vagy gazdaság­­p­olitikai lépés korainak látszik, így még a titkos vá­lasztási jog életbeléptetése sem lett volna időszerű, pedig a titkos választás, szerintem, egy öntudatos nemzeti fejlődésnek az alfája és ómegája. De mi történt volna, ha a titkos választás alapján megválasztott agrártöbbség a még közelmúltban is uralkodó közfel­fogások behatása alatt abban a tévhitben, hogy ezzel a mezőgazdaságon segít, tönkretette volna iskatunkat. Persze, egy pár év múltán ez a többség is rájött volna Kartárs! Van-e Karlovitz-féle könyved? Minden öntudatos gépész saját érdekében cselekszik, ha üzemben, üzembiztonság szempontjából, eredeti békebeli • • ! BUROMANN TÖMÍTÉST!­­ használ. Kipróbálásra mintával, árajánlattal szive- 11 sen szolgál a magyarországi vezérképviselet: jl I APOR LEÓ FÉM- ÉS MŰSZAKI VÁLLALAT ! 1 BUDAPEST, V. VÁCZI.ÚT 10. TELEFON Aut. 277-18., 277-22­ 1 mt S- (O) -a- (O) — (p· (O) = (Ot (p) —■ (pj ~ « ) -a- (Qj s- (Q)­­=- (Q? -gr tO). -=- 101 = tO‡ = IQ) i (»

Next