Gépészek Országos Szövetsége - Hivatalos Lap, 1933 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1933-01-01 / 1. szám

.1. J. L :'±, L..ÍJI J i 1 1: IL] XXXIX. évfolyam Budapest, 1955. január 1. 1. szám. CÉPtszEK Országos Szüveisége HIVATALOS LAP Megjelenik minden hó 1-én Előfizetési ár: évi 6 pengfö, a szöv. tagjainak dijtaian. Hirdetések díjszabás szerint. Laplulajdonos és kiadó: A„GÉPÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE“ Felelős szerkesztő: Kiss GYÖRGY szövetségi elnök, a Székesfőváros kelenföldi áramfejlesztő telepének főgépmestere. Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, I., LÁGYMÁNYOSI-UTCA í Telefon : 59-3-42 sz. Csekkszámla szám: 15529. meghívó. A Gépészek Országos Szövetsége 1933. február 11-én, szombat este fél 9 órai kezdettel, a Magyar Kereskedelmi Utazók Országos Egyesülete VI. Jókai-U. 4. sz. alatti összes helyiségeiben, szövetségünk székházalapja javára zártkörű TÁNCESTÉLYT rendez, melyre t. Címet és b. családját tisztelettel meghívja a Rendezőség. Jegyek előre válthatók a Szövetség hivatalos helyiségében (1. Lágymányosi- utca 7.), valamint a rendezőbizottság tagjainál és a táncesíély napján este a pénztárnál. A jegyek ára, a felülfizetések és adományok a Szövetség 15529. számú postatakarék^ pénztári csekkszámláján is befizethetők. A zenét Kóczé László hírneves cigány- és jazz-zenekara szolgáltatja. A felülfizetéseket Szövetségünk hivatalos lapjában nyugtázzuk. Személyjegy 1'80 fill. Családjegy 4 50 fill. Kérjük a tagokat, hogy ismerőseik nevét, kiknek meghívót szántak, jelent­sék be sürgősen, hogy a meghívókat idejében elküldhessük. OOOOOOOOOODOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOŰ Boldog újévet! Nem a megszokás adja szánkba a két szót, ha­nem fohászként tolul elgyötört lelkűnkből mindnyájunk ajkára s száll a Magyarok Istenéhez eg\- jobb, egy szebb, egy boldogabb jövőért. Mert elmondhatjuk ismét, hogy: „Megbűnhödte már e nép a multat s jövendőt.“ Hiszen vissza sem merünk már tekinteni a múlt­ra, mert még a meglett emberek is csak a gyermek­koruk emlékében lelnek megnyugvást s hazánk meg- csonkitott teste fölött a jövőbe néző merész szemek is csak akkor tükröznek boldogságot, ha erős képze­letük a leszaggatott részeket a törzsükkel ismét egy­beforrva látják. Mert ezeket a borzalmas sebeket nem gyógyítja semmi más. S mig vérünk csurog, nem le­het itt boldog újéve senkinek. Csonka-Magyarországon boldog senki sem lehet! Csak az élősdiek, kik hazánk megcsonkitott tes­tén rágódnak s kicsurgó vérünkből táplálkoznak, csak ezek nem érzik ezt a szörnyű vérveszteséget, de mi, dolgozó emberek, akik a saját vérünkkel tápláljuk ha­zánk elalélt testét, hogy legyen ereje kivárni azt az időt, amikor ismét egybeforrhat testének hóhérkezek­kel letépett részeivel, mi is gyöngülni érezzük tagja­inkat, mert nekünk is fogytán van már az életerőnk, melynek forrása a mezőgazdaság és az ipar. Es hogy ha ez a forrás kiapad, megbénul az ország vérkerin­gése. Mert ha nincs termelő erő, nincs táplálék és egyébb közszükségleti cikk s a tudomány, irodalom és művészetnek sem lesz létalapja, Minden müveit állam fokmérője az ipar, mert a tudomány is főként ennek a szolgálatában áll. 8 minél fejlettebb egy állam az ipar terén, ott- a mezőgazdaság is uj erőre kap s az ezek által megerősödött nemzet lelkében magasabban szárnyal az irodalom és a művészet is. Magyarország jövehdű nagysága is e kettőtől várható. Mindenek felett tehát ezt a két célt kell szolgálja mindenki, a kormányfőtől le az utolsó napszámosig, hogy beteljesedésbe mehessen valamikor ez a kí­vánság : Boldog újévet ! Meg kell váltsuk ismét hazánkat! — ez legyen most a jelszavunk és mindenki tehetsége szerint ki kell vegye a részét a mentési munkából. Mert Magyar- ország jövendő nagyságán alakul ki és épül fel az egyedek boldogulása.

Next

/
Thumbnails
Contents