Gépészek Országos Szövetsége - Hivatalos Lap, 1938 (44. évfolyam, 2-12. szám)

1938-02-01 / 2. szám

■U .Ll, X . 1 ^ — I iTti i;. 542«4 XLIV. évfolyam. ML.. Á. Budapest, 1958. február hő. 2. S7ám GCpészek ORSzÁeos Szövetsége HIVATALOS LAP Megielenik minden hó 1-ón. Előfizetés] ár: évi 6 pengő, a szöv. tagjainak dijtalan. Hirdetések díjszabás szerint. Laptulajdonos és kiadó : .GÉPÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE“ Felelős szerkesztő is kiadó: CSIZM AREK JÓZSEF szövetségi elnök. Szerkesztőség is kiadóhivatal: BUDAPEST, XI., LÁGYMÁNYOSI UTCA 7 Telefon: 2-593-42. Meghívó. Szövetségünk f. év február hó 5-én tartja a gépészbál helyett társ a j á t a Beltevue szálló külön termében (I., Attila-u. 53.), melyre őszinte szer meghívjuk Szövetségünk Barátait, Pártfogóit és kedves Kartársainkat. Reméljük, hogy ezen családias jellegű öeszejövetelünkön úgy a Kartársak, jóakarói és barátai nagy számban meg fognak jelenni, hogy ezzel is t baráti és kartársi szeretetnek, melyre nemcsak a szövetségi, hanem a­ujwet adjak a asági életben is nagy szükség van. Vacsora kezdete pontosan este fél 9 órakor. Egy teríték ára P. 2.50. Vacsora után a Szálló tánchelyiségei záróráig Megjelenés sötét utcai ruhában. Közlekedés; 3—14 számú autóbuszokkal a helyszínre. - a Krisztina térig, vagy a Karácsonyi palotáig. t. vendégeink rendelkezésére állanak. •14—44—71—75 számú villamoskocsikkal Az elnökség. Egyesülésben rejlik az erő! Elődeink több mint egy félévszázaddal ez­előtt felismerték az egyesülésben való tömörülés szükségességét. Elképzelhető, hogy milyen fá­radtságos munkát végeztek, amig sikerült a ma is meglévő szövetségünket megalakítani. Nem­csoda, hogy nehéz volt abban az időben a szer­vezkedés, hiszen akkor nem volt gépé.szprobléma, nem volt nehéz az elhelyezkedés, meg volt a boldogulás és az előmenetel. Elgáncsolástól senki sem félt, rá sem gondolt senki arra, hogy alsóbb vagy felsőbb társadalmi rétegek a gépész­állásokat veszélyeztessék. Sok mindent fel le­hetne sorolni, amelyek ma igen, de abban az időben nem okoztak gondot. Elődeink mégis szükségesnek tartották a szövetségbe való tömö­rülést. Okosan gondolkoztak. Létesítettek áldo­ztok árán egy szövetséget, gondoltak az utó­dokra. Természetesnek tartották, hogy a gépé­szeknek is egytáborban van a helyük, még pedig azért, hogy egységes erővel lehessen védelmezni a közös érdekeket, ami abban az időben nem sok gondot okozott. Akkoriban az egyesületi élet legsarkalatosahb pontja a kollégiális meg­becsülés kimélyitése volt. Azóta az idők nagyon megváltoztak, ma az egyesületnek teljes súlyával a gépészérdekek védelmezését kell szem előtt tartani. A mindenkori vezetőségnek az idejét teljesen igénybe veszik a sok oldalról érkező igen érzékeny gépészsérelmek orvosoltatása, ép­pen azért az egyes helyekről kiinduló, holmi kisebb-nagyobb, sokszor talán elhamarkodott, mondhatnám sértő csipkedésekkel nincsen idő foglalkozni. A mai nehéz helyzetben a gépészek ösz- szességének tudni kellene, hogy egységes tömö­rülésre van szükség, de a gépészekkel közös sorsban élőknek is be kellene látni, hogy az iparilag képzettek egyesületeit közelebb kell egy­máshoz hozni, egységesíteni és erősíteni kell az érdekképviseletet. Egységesen kell az egymás­után történő sérelmek, sokszor szerzett jogok elkonfiskálása ellen védekezni. Sok ezren va­gyunk, olyan érdekképviseletet kell kiépítenünk, amely az iparilag képzettek érdekeit kellően irmtTir'i

Next

/
Thumbnails
Contents