Katolikus gimnázium, Gödöllő, 1923

I. Iskolánk múltja. A gödöllői kir. kath. főgimnázium 1911. szept. 5-én nyílt meg az I-ső osztállyal. Az első érettségi vizsgálat 1919. szeptemberében volt. Az iskola jellege 1920. márciusig minorita-rendi, 1921. szeptemberig róm. kath., 1921. szeptember óta kir. kath. A jelenlegi épületben 1916. szeptember óta nyer elhelyezést. A most lefolyt tanévvel fennállásának 13. évét töltötte be. II. Az 1923—24-ik iskolaév. 1. Az év általános jellemzése. Az iskolai évet rendes időben kezdettük, munkánkat semmiféle szünet sem zavarta és azt az előírt időben fejeztük be. A rendszeres tanítási idő s az a körülmény, hogy a szigorú és tartós tél dacára is minden helyiséget, még a rajztermet és tornatermet is, állandóan fűthettük, nagy segítségünkre volt abban, hogy fegyelmi és tanulmányi tekintetben egészen megközelítettük, elértük a régi békeállapotot. 2. Személyi ügyek. Az intézet eddigi megbízott igazgatóját a Kormányzó Ur Őfőméltósága rendes igazgatóvá nevezte ki. Králik László községi, Piroska Dezső, Polák Imre és Szalay Gyula minoritarendi ta­nárok átvétettek a kir. kath. tanárok státusába. Kronberger Miklós a VII., Ádám János a VIII. fizetési osztályba lépett elő. — Urbányi János rendes tanár a folyó iskolai évre szabadságot kapott; óráit a tanártestület látta el, mert a helyébe rendelt Rákóczy Béla, nyírbátori, majd Gyurmán Endre, békéscsabai leánygimnáziumi s végül Ludányi Béla, gyöngyösi főgimn.­tanárok közül egyik sem foglalta el állását. Boócz Béla rendes tanár pedig egészségi állapotának helyreállítására kapott szabadságot, helyettesítésére dec. 1-étől kezdve Csőre Árpád, helyettes tanárt rendelte a nm. VKM. A ref. vallású tanulók hitoktatására Garaczi­ Imre, önálló hitoktatót küldte intézetünkhöz az illetékes egyház hatósága. Az egyházi és világi ének tanítását a testület tagjai vették át. Az előbbit Prause József hittanár, az utóbbit Zatskó Gyula tanár tanította. 3. Az intézet épülete. Az intézet ebben az évben is a község által bérelt koronauradalmi épületben nyert elhelyezést. Mivel nem ké­szült iskolának, céljának sem felel meg teljes mértékben. A legnagyobb baj az, hogy hiányzanak a legfontosabb helyiségek, nincs sem fizikai, sem természetrajzi előadóterme és szertára. A szertárakat az osztályok­ban és a folyosókon elhelyezett szekrények pótolják. A felhasználható helyiségek célszerűbb beosztásával lehetséges volt, hogy a 3 könyvtár mindegyike (tanári, ifjúsági és segítőegyesületi) külön helyiségben nyert elhelyezést. A nagyszünidőben kitataroztuk az épület udvari részét és rendbehoztuk a folyosókat s a tantermeket. A szünidőben a tetőzetet kell múlhatatlanul kijavíttatni.

Next