Premontrei gimnázium, Gödöllő, 1925

PEDAGÓGIAI GONDOLATOK.I­ I. Az iskolai ipari munka jelentősége. Minden józan nevelésnek a célja: a gazdag, az erkölcsös, a harmo­­nikus személyiség kialakítása. Személy az öntudattal és szabad elhatározással bíró lény, tehát az ember is. Hogy öntudata és szabad elhatározása legyen valakinek, arra nem kell nevelni, mert ezek a tulajdonok természeti adományaink, ám hogy az ember tudatában legyen ne csak énjének, hanem erőinek, haj­­lamainak, hogy ura legyen hajlamainak, hogy a legnemesebb indító­ okok szerint határozzon és cselekedjék, arra már nevelésre van szüksége. Eszményi személyiség az, akinek a lelke gazdag, telve van ismere­­tekkel, érzésekkel, törekvésekkel, de nem akárminőkkel, hanem olya­­nokkal, amelyek a legfőbb igazságnak, a lelkiismeretnek, az erkölcsi követelményeknek megfelelnek, akinek nem csupán egyik vagy másik tehetsége nyert kifejlesztést, hanem mindegyik, amelyik értéket jelent és akinek belső világán az összhang szépsége ömlik el. Ez az összhang nem tűri, hogy az alsóbb képességek kerüljenek felülre, az állatiak a szellemiek fölé. Az a kérdés, vájjon a kézi munka micsoda szerepet játszhat a testi, értelmi, erkölcsi, esztétikai nevelésben, az ideális személyiség létrehozásában. Sokkal nagyobbat, mintsem azt régebben gondolták. Az intellek­­tualizmus túlzásai teremtették azt az iskolát, amely nemcsak a kézi munkát hanyagolta el, hanem a testgyakorlást is. A szellem mennél több ismerettel való megtömése volt a legfőbb és csaknem kizárólagos cél. Figyelni, olvasni, tanulni, aztán újra figyelni, olvasni, tanulni, ezt várták, követelték a deáktól, semmi mást. Aki jó tanuló volt, annak már majdnem szégyenszámba ment tornázni. Emlékszem jól, körül­­belül negyven évvel ezelőtt, amikor középiskolás tanuló voltam, a jelen­sek a testgyakorlati órákon nem tornáztak, hanem tudományról, iro­­dalomról, politikáról beszélgettek. Ezekkel a gyermekekkel a testüket csupán az ösztönük edzette, de nem a tanügyi hatóság. Akkor tehát, amikor a testgyakorlásnak sem akadt megbecsülője az iskolában, hogy karolták volna fel a kézi, az ipari munkát? Pedig * A IV. előadást a szülői értekezleten, a többit pedig a Szent Norbert-nevelő­­intézet havi konferenciáin tartotta a rektor.

Next