Gyógyszerészi Hetilap, 1930 (69. évfolyam, 1/3-16/48. szám)
1930-01-19 / 1. (egyesített 3.) szám
11X. évfolyam. Budapest, 1930. január 19. 1. (egyesített 3.) szám. GYÓGYSZERÉSZI HETILAP ALAPÍTOTTA: SCHÉDY SÁNDOR 180. ÉVBEN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Szerkesztőség : . 11l Szerkeszti: VI., Hegedűs Sándor ucca 17. sz. [yedévre...........................10 pengő Telefon • Ant 77 -es szám...........................80 fillér KORITSÁNSZKY OTTÓ Kiadóhivatal: VIII Rökk Szilárd u. 31 /Megjelenik minden 3-ik vasárnap. Telefon : J 314—00. Optimizmus és béke. Régen nem volt a magyar nemzetnek olyan 3sz esztendeje, mint az elmúlt év — mondta nemzet egyik vezére újesztendei üdvözlésadott válaszában. Ez a hang ütközik kinden beszédből, minden írásból, amely az mult év lefolyásáról s abban az esztendőben Péntekről szól. De az üdvözlésekre adott raszban más hangot is megütöttek a vezérfiiak. Ez a hang is kivétel nélkül kiesendő ndegyik beszédből. Ez a hang a bizakodást, a csüggedést nem ismerő reménykedés, a hangja, az optimizmus és a béke megfárdításának szükségét hirdető hang. Lehet, hogy a szárnyaszegettek, a csüggek, a nagy megpróbáltatásokba és a súlyoszdasági válságban önmagukra-se találók fogásolják és kárhoztatják a bizakodó hant, az optimizmus szükségességének hirdetét. Pedig éppen a legnehezebb időkben és kipróbáltatások során kell, hogy a vezérdiák szilárdul megállni tudjanak a bizakos megdönthetetlen alapkövén. Ha nem így, akkor a keserves munka és nagy erőgetések árán megszerzett értékek elértéktelődnek, s mindaz, amit kitartó munka és adás árán elérni lehetett, elvész. Mikép a vezérférfiaknak nem szabad csigolniök, a szebb és jobb jövő eljöttét kell hirtnie az újságírónak is. Ugyanis az elcsigdésnek megvan a maga sajátos szuggesztivje. Nem lehet, hogy elvesszen a szavaink, aki a lelki egyensúly megtartásának inségét hirdeti, sem annak szava nem lehet sztába hangzó, aki a legnehezebb megpró statások ellenére sem veszti el bizalmát és akadásra, türelemre int másokat is. Jelentős publicisztikai működést is kifejtő "váló közoktatásügyi miniszterünk egy újcikkében megállapítja, hogy a politikai és gazdasági életben rendkívüli szerepet játszik a szuggesszió. Szerinte a „gazdaságtörténelemben könnyű kimutatni, hogy nem egy tőzsdei válságnak csak kisebb részben volt az oka a gazdasági viszonyok megromlása, amely önmagában csak kisebb áresést indokolt volna, de közbejött az ijedtség, a ragadós rémület, a szuggesszió, a pánik, ami mindent magával ragadt.“ Megállapítja, hogy áll ez, a mostani gazdasági válságra is, s aztán azt írja: „Ezt a válságot és az abból fakadó elégedetlenséget kezdetben politikai okokból kihasználták és szították s itt kezd belejátszani a dologba a szuggesszió ereje, amely itthon gazdasági defetizmushoz ... vezetett." „A gazdasági válságot, amelynek világokai vannak, tisztán magyar erővel nem szüntethetjük meg. De gazdasági válságunk kiéleződését bizonyos mértékig belülről kiinduló szuggesszió okozta és ezt a defetista hangulatot minden jó hazafi köteles ellensúlyozni, hacsak nem kíván abba a látszatba kerülni, hogy az ország nagy szerencsétlenségéből akar taktikai előnyt hozni." Fejtegetését így végzi: kell hogy fenköltebb, termékenyebb érzéseket és gondolatokat szuggeráltassunk magunknak s akkor ennek különös fontossága és jótékony eredménye érezhetővé válik. Ezeket a gondolatokat és megállapításokat ajánljuk figyelmébe nagyon megpróbált korunk tagjainak is. „Formus Pharmaciae" címet olvassuk egyiksok megszívlelést tartalmazó mai cikkünk élén. „A sülyedő hajóról" címet adta egy másik kartársunk ugyancsak mai lapunkban található cikkének. „Ma már nem lehet „apostoloskodással" az elbillent lelkeket egyensúlyba hozni" — mondta egyik kortárs, amikor a minapi látogatása alkalmával arról beszél- C* A PI-JO C IT//V7- Tejehérje készítmény. ® Minden nagykereskedőnél kapható!