Gyógyszerészi Hetilap, 1937 (76. évfolyam, 1/1-17/50. szám)

1937-01-03 / 1. (egyesített 1.) szám

LXXVI. évfolyam. Budapest, 1937. január 3.­1. (egyesített 1.) szám. GYÓGYSZERÉSZI HETILAP ALAPÍTOTTA: SCHÉDY SÁND­OR 186­2. ÉVBEN A BUDAPESTI GYÓGYSZERÉSZ TESTÜLET HIVATALOS LAPJA . . . . Szerkesztőség: Előfizetési árak. SZERKESZTI: Budapest, VIII. Rökk Szilárd­ utca 31. Negyedévre . . . . 7.50 pengő .­­ Telefon: 1—314—00. Egyes szám 80 fillér RÉTHELYI JÓZSEF Kiadóhiv.: VIII., Rökk Szilárd­ u. 31. . .... Telefon: 1—314—00. A gyógyszerészek megbízhatóságáról A „Gyógyszerészi Hetilap11 75 éves jubileuma alkalmából irta: d­r. Hepp Baján Ernő min. ta­nácsos, a belügyminisztérium közegészségügyi igazgatási osztályának vezetője. Mire gondol a legtöbb ember, ha elmegy egy fényes budapesti gyógyszertár előtt és a kira­kat-ablakon keresztül látja bent a tisztaságot, rendet, a gyógyszerészt, amint elmélyedve ké­szíti a gyógyszereket? Első pillanatra leginkább csak a külsőségek tűnnek szembe és sok laikus a gyógyszertárról csak azt gondolja, hogy az milyen fényes megélhetést jelent és a drága gyógyszerek milyen jövedelmet biztosítanak a tulajdonosnak. A beteg emberben azonban egé­szen más gondolatokat ébreszt ugyanaz a gyógy­szertár; nem a fényes berendezést, nem a szép edényzetet és állványzatot nézi, hanem aggódva követi a gyógyszerész minden mozdullatát, szin­te a tekintetéből igyekezvén kiolvasni, hogy az pontosan a vény szerint készíti-e el a gyógy­szert. Ilyenkor ébred csak az ember tudatára annak, hogy a sok szép fényes berendezés mellett a lényeg a gyógyszerész megbízhatósá­ga és becsületessége. Ilyenkor ötlik csak kellő­képen szembe, hogy a patika hivatása a beteg fájdalmának enyhítése és a betegeknek a gyó­gyítása, az tehát elsősorban közegészségügyi intézmény és csak másodsorban üzleti vállalko­zás, amelyre minden embernek bizalommal kell tekinteni és szolgálatát nyugodtan igénybe ve­hetni. Ez különbözteti meg a magyar gyógyszertá­rakat a külföldiektől. Az új gyógyszerészi törvénynek is elsősorban azt kell kidomborítania, hogy fokozni kell a gyógyszerészi munka megbízhatóságát, javítani kell azonban a gyógyszerészek szociális helyzetét és biztosítani a gyógyszertárak életképességét i “•­­ A gyógyszerészeknek pedig nemcsak arra kel törekedniük, hogy gyógyszertáruk az előírt tör­vényes rendelkezéseknek mindenben megfelel­jen, hanem egyéni magatartásukkal is a közbi­zalomra és tiszteletre mindenkor érdemesnek kell bizonyulniuk. A magyar gyógyszerészek ér­demeit a törvényhozás és a kormányzat már eddig is elismerte, és ez az elismerés az új gyógyszerészi törvényben is bizonyára meg fog nyilvánulni. A nyugdíjintézet megteremtése, a fizetéski­­egészítő pénztár megszervezése, a szolgálati pragmatika, a hitelkérdés megoldása egyaránt azt a célt szolgálnák, hogy a gyógyszerész anyagi gondjaitól mentesülve, teljes odaadás­sal élhessen hivatásának. A jó szaklapnak az előzőkben ismertetett irányt kell szolgálnia; meg kell értetni a gyógy­szerészekkel, hogy önmagukért dolgoznak első­sorban, amikor munkájukat odaadással végzik és hogy hivatásuk tisztes teljesítése révén fog­ják őket egyre inkább a közegészségügy hasz­nos katonáinak tekinteni.

Next