Gyógyszerészi Közlöny, 1924 (40. évfolyam, 1/2-17/50. szám)

1924-01-06 / 1. (egyesített 2.) szám

XXXX. évfolyam. Budapest, 1924. január 6. 1. (egyesített 2.) szám GYÓGYSZERÉSZI KÖZLÖNY TUDOMÁNYOS ÉS KÖZÉRDEKŰ GYÓGYSZERÉSZETI SZAKLAP. A MAGYARORSZÁGI GYÓGYSZERÉSZ-EGYESÜLET ÉS A BUDAPESTI GYÓGYSZERÉSZ­TESTÜLET HIVATALOS LAPJA Előfizetési ér: Az 1924. év januér—március negyedére................ 24000 K Egyes szám .................. 2000 K M egjelenik minden 3-ik vasárnap. Szerkesztő és kiadótulajdonos: KARLOVSZKY GEYZA Társszerkesztő: Ember Elek Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Múzeum körút 10. sz. Telefon : József 4— 45. Irodai órák : hétköznap 9—2-lg HIVATALOS. Az 1923. évi XXXIX. törvénycikk: pénztartozás késedelmes teljesitése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1923. évi december hó 16. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyűlé­se a következő törvénycikket alkotta: 1. §. Ha az adós késedelembe esik kereske­delmi ügyleten, váltón, vagy más magánjogi címen alapuló olyan pénztartozás teljesítésé­vel, amely pénztartozás a jelen törvény_ életbe­lépésének napját követő időpontban jár ^ le, késedelmi kamat helyett, az ebben a törvény­ben foglalt rendelkezések szerint, kártérítés­sel tartozik a hitelezőnek. 2. §. Az adós a lejárat napjától a tényleges fizetés napjáig a hitelezőnek a tőketartozás százalékában (heti vagy havi összeg) kifeje­zett olyan kártérítési összeget köteles meg­fizetni, amennyit a tőke százalékában kife­jezve, a m. kir. minisztériumnak e törvény életbelépésével egyidejűleg kiadandó rendele­té megállapítani fog. Ha azonban az adós bebizonyítja, hogy ké­sedelme nem vétkes, továbbá, ha az adós sze- nélyes körülményeinél vagy életviszonyainál őgva teljesen nyilvánvaló, hogy a késedelem deje alatt a tartozás összegével semmiképpen em nyerészkedett, az első bekezdésben meg- tatározott kártérítés helyett, a lejárat napjá­éi, a fizetés napjáig, kártérítésként a m. kir. egyintézet részéről megállapított hivatalos vi kamatlábat annyi százalékkal meghaladó ártérítést köteles fizetni, amennyit a tőke íázalékában kifejezve, a m. kir. minisztérium törvény életbeléptetésével egyidejűleg ki- iandó rendeletben meg fog állapítani. Az előbbi mindkét bekezdés alapján járó írtérítés összegének kiszámításában irány­ló heti, havi vagy évi százalék magasságát a m. kk. minisztérium a gazdasági és pénzügyi viszonyok változásához képest, rendelettel bármikor felemelheti vagy leszállíthatja. A kölcsönüzletből származó követelésre a második bekezdés nem nyer alkalmazást ak­kor, ha a szerződést a törvény életbelépése után kötötték. 3. §. Ha késedelembe esett adós pénztarto­zását, akár bírói ítélet, akár szerződés alapján a pénz értékében beállott csökkenés mértéke szerint átszámított (valorizált) összegben len­ne köteles fizetni, ily esetben mindenkor csak a 2-ik § második bekezdésében megállapított mérsékelt összegű kártérítés jár; sőt a bíróság a tartozási összeg átszámítása (valorizálása) kapcsán a késedelemmel járó ezt mérsékeltebb kártérítést is leszállíthatja a törvényes kése­delmi kamat mértékéig. 4. §. Olyan pénztartozás után, amelynek mindenkori összege a felek között létrejött szerződésben meghatározott forgalmi cikk, különösen valamelyik termény ára, mint ér­tékmérő után igazodik, a második §. 2-ik be­kezdésében megállapított mérsékelt összegű kártérítés jár. Nincsen helye ennek a. kártérítésnek sem, ha a szerződés vagy a bírói ítélet a késedelmi ka­matot a tőke tartozásra irányadó forgalmi cikk (termény) mennyiségében fejezi ki. Az előbbi bekezdésekben foglalt szabályok állanak az aranyra, ezüstre és külföldi pénz­nemre szóló tartozások esetében is. 5. §. Semmis, az e törvény életbelépése előtt létesült olyan kikötés, amely a hitelezőnek az adós késedelme esetére a jelen törvényben

Next

/
Thumbnails
Contents