Gyógyszerészi Közlöny, 1928 (44. évfolyam, 1/2-18/53. szám)

1928-01-08 / 1. (egyesített 2.) szám

GYÓGYSZERÉSZI KÖZLÖNY 3 erőnk szabaduljon fel, hogy ne belső viszá­lyokat kelljen kiegyenlíteni, hogy ne egymás­­közötti ügyek elintézése foglalja le minden időnket, hanem hogy a nagy kérdések mielőb­bi kedvező megoldását szorgalmazhassuk és biztosíthassuk. Az élniakarás, tenniakarás ösztöne serkentsen bennünket a nagy felada­tok megoldására, mert e feladatok megoldása biztosítja mindenkinek a jobblétét. Bármily ellentmondónak lássák is, meggyőződése, hogy a bojkott indítja meg a békefolyamatot. Nem személyi, hanem magasabb közcéloknál fogva szükséges, hogy egy táborban legyen a gyógyszerésztársadalom, és ha vannak, akik bármily oknál fogva ezt nem látják szí­vesen, vagy ebbe beletörődni nem tudnak, azok álljanak félre, vagy ha ezt önként nem teszik, akkor erre rá kell őket szorítani, mint ahogy csak az a szervezet maradhat egészsé­ges, amely a káros elemeket magából kiizzad­ja, kizárja. Legfeljebb egy-két ilyen tagja lehet a gyógyszerésztársadalomnak, de nyíl­tan kifejezi azt a reményét, hogy azokban is felül fog kerekedni a józan belátás a gyűlöl­ködés felett, mert a karnak ilyképen használ. Bátorságra és bizalomra buzdítja a gyógy­szerésztársadalom tagjait; bátorsággal és bi­zalommal könnyen le lehet győzni a széthú­zást is, s a pálya érdeke ezt követeli. Az al­pári hangot el kell ítélnünk és győzni kell végre a józan belátásnak és az egymás meg­becsülésének. Köszöni a jókívánságokat, a­melyeket viszonoz, arra kérve mindenkit, hogy az újév beállta alkalmával gondolkozzék azon, hogy mi a kötelessége kinek-kinek pá­lyája iránt és a kar jövőjének biztosítása te­kintetében. A mély hatást gyakorolt beszéd után a tár­saság még hosszabb ideig maradt együtt, a különböző kari kérdésekről eszmecserét foly­tatva. Az 1928. év legfontosabb kari teendői. A gyógyszerészi kamarák és a kárpótlékos fizetőpénztár létesítése, a droglisták gyógy­­szerárusítási tilalmának intézményes biztosí­tása és a gyógyszerkülönlegességek ügyének valamelyes módon való végleges rendezése volnának a most kezdődő esztendőnek kari szempontból legfontosabb feladatai. Egyik súlyosabb probléma mint a másik. De töre­kedni kell a megoldásukra minden áron, ha nem akarjuk ölhetett kezekkel nézni tovább a gyógyszerészeinek a­ gazdasági züllés lejtőjén való rohamos lecsúszását. A kamararendszer kívánalma több évtize­des eredetű, de soha nem volt rá nagyobb szükség, mint ma, amikor mind gyakrabban látunk feltünedezni oly cselekményeket, ame­lyek mélyen belevágnak a gyógyszerészi etika és a kollégiális együttérzés alapelveibe és emiatt szükségképen a gyógyszerészet erköl­csi és gazdasági tönkretételére kell hogy ve­zessenek. Bármennyire szomorú is az ilyen ki­lengések nyílt bevallása és publikálása, nem lehet, nem szabad ez elől kitérnünk, mert hallgatásunkkal részeseivé válnánk e kilengé­sek szomorú következményének, a pálya végle­ges lezüllésének. Avagy lehet-e hallgatással mellőzni azt, hogy egy nagyforgalmú budapesti gyógyszer­­tár tulajdonosa, kartársainak anyagi megká­rosításával, egyedül a maga részére kívánja biztosítani az anyagi hasznot jelentő állandó éjjeli szolgálatot? És teszi ezt a fenálló sza­bályok ellenére, erkölcsi testületének teljes megkerülésével. Vagy titkoljuk-e el, hogy egy újdonsült budai gyógyszertár 60 százalék (!!) árengedményt ajánl fel egy állami intéz­­ménynek, nem fontolva meg, hogy mily bor­zalmas károkat okozhat ezzel nemcsak kartár­sainak, h­anem­ saját magának is. Várjon szá­mított-e arra, ami tényleg bekövetkezett, hogy ajánlata a legmagasabb helyen elismerés he­lyett méltán a legnagyobb megütközést keltet­te. És hallgassuk-e el, hogy kartársainak to­vábbi károsítására, a testületi szabályzat elle­nére, állandó éjjeli szolgálatot tart? Valóban, lehetetlen hallgatással mellőzni mindezeket, de azokat a dolgokat is, amelyekről Róth Manó kartársun­k lapunk más helyén emléke­zik meg. Sajnos, kari korporációinknak nincsenek meg a­z eszközeik az efféle visszaélések­ hatá­sos megtorlására. Ezért kell nekünk ma min­den­­áron a kamara, az ő szankcióval ellátott fegyelmi hatáskörével. A korpótlékos fizető pénztárt meg kell csi­nálnunk a legrövidebb idő alatt. Megalkotá­sára a nagynevű néhai Filó János tette meg 15 év előtt a kezdeményező lépéseket. A közbe­jött háborús és zavaros idők folyamán pihen­tek a további munkálatok, ma azonban már készen vannak az alappillérek, a szükséges sta­tisztika, a számítások, az alapszabályok. Ha Thea Pecco Orange, Pecco „Pallikelly" I. A., London, Lapsang Souchong I. A,, London, Pecco Orange, Souchong. Kapható : Thallmayer és Seifz R.-T.

Next