Gyógyszerészi Közlöny, 1930 (46. évfolyam, 1/2-17/50. szám)
1930-01-12 / 1. (egyesített 2.) szám
2 GYÓGYSZERÉSZI KÖZLÖNY tábbá a vállalatoknak havi vagy heti javadalmazásban részesülő segédalkalnazottai foglalkoznak. (T. 95. §-ának első bekezdése és 180-a első bekezdésének a Tc. 178. §-a (1) bekezdésével megállapított szövege, úgyszintén a Magyarországi Rendeletek Tára 1928. évi 2949 és köv. 6. közzétett 5600—1928. MK. sz. rendelet 2. §-a); f) azok a munkaadók, akik az Intézetnek akár betegségi, akár öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításra kötelezett tagjait foglalkoztatják (T. 24. §-ának második bekezdése és 95. §-ának második bekezdése, úgyszintén Tö. 109. §-ának (1) bekezdése), 35. §. A betegség esetére biztosítottak az Intézettől az alább felsorolt segélyeket követelhetik : 2. gyógyszereket, gyógyfürdőket, gyógyvizeket és a szükséges nem költségesebb gyógyászati segédeszközöket (pl. szemüveget, haskötőt, sérvkötőt, pólyát, mankót, lúdtalpbetétet és általában mindazokat a gyógyászati segédeszközöket, amelyeknek beszerzési ára a 30 pengőt meg nem haladja) a megbetegedés első napjától kezdve egy évig és ezen túl is arra az időre, amelyre táppénz jár. 5. orvosi gyógykezelést, gyógyszerket, gyógyfürdőket, gyógyvizeket és a szükséges nem költségesebb gyógyászati segédeszközöket a családtagok (T. 32. §-a) részére a megbetegedés első napjától kezdve egy éven át. 36. §. 3. a 35. I. 1., 2. és 5. pontjaiban megállapított orvosi gyógykezelés és gyógyszerek helyett a táppénzzel egyenlő összegű készpénzsegélyt, ha a biztosítottat, illetőleg családtagjait az intézet az említett segélyekben részesíteni nem tudja. (T. 39. §-a.) 42. §. (2) A nem intézeti orvos által rendelt gyógyszer (gyógyvíz) árának megtérítését is csak akkor lehet igényelni, ha a nem intézeti orvos igénybevételét sürgős szükség okolja meg (T. 34. §-ának hatodik bekezdése). 43. (1) Azokat a gyógyszerkönyvben fel nem sorolt gyógyszereket, amelyek az Intézet terhére rendelhetők, továbbá azokat a gyógyvizeket, amelyek az Intézet részéről kiszolgáltathatók, az igazgatóság állapítja meg. 198. §. (2) Az igazgatóság hatáskörébe tartozik különösen: 3. a gyógyszerkönyvben fel nem sorolt és az Intézet terhére rendelhető gyógyszereknek, továbbá az Intézet részérül kiszolgáltatható gyógyvizeknek meghatározása (43. §. (1) bekezdése; 8. az orvosok, a gyógyszerészeik és a szülésznők testületeivel létesítendő kollektív szerződések megkötése. 219. §. (1) Az elnökség hatáskörébe tartozik: 7. a gyógyszertárakkal és a szülésznőkkel egyénenkénti szerződések megkötése; a kollektív szerződés198. § (2) bekezdésének pontja, keretén kívül kötött egyénenkénti szerződései minden esetben az igazgatóság hozzájárulásáig igénylik; 29. §. Az alapszabály az 1929. évi november hó 4. napján lép életbe. Budapesten, az 1929. évi november hó 4-én. Dr. Vass József, m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. SZAKÜGYEK A székesfővárosi Központi Gyógyszerüzem ügyének felújítása. A székesfőváros Központi Gyógyszerüzeme, amelyet a kellemetlen emlékű Károlyi-uralom idején a budapesti gyógyszerészek konzorciumától önhatalmúlag vett birtokába, még mindig az Aggteleki uccai gyógyszerészházban van elhelyezve. Minthogy ez a helyiség szűknek bizonyult, a székesfőváros már régebb idő óta tervezi a saját Műszerüzemével szomszédos, Nagydiófa ucca 12. számú ház megvételét, hogy a gyógyszerüzemet oda telepítse át. Ezt a házvételi ügyet a közgyűlés egyszer már elutasította, a minap azonban, december hó 7-iki ülésén, újra tárgyalta azt a székesfőváros pénzügyi bizottsága. A tárgyalást lapunk három hét előtti számában röviden már ismertettük, most azonban módunkban van a székesfőváros hivatalos lapjának közlése nyomán részletesen ismertetni annak lefolyását. Annál szívesebben tesszük ezt meg, mert kitűnik belőle, hogy Éber Antal ismert nevű bankvezér személyében olyan élesszemű bíráló akadt, aki minden érdek nélkül, pusztán igazságérzetétől vezéreltetve, melegen védelmére kelt a gyógyszerészek jogos érdekeinek. Megérdemli érte a gyógyszerészi kar őszinte köszönetét. Ugyancsak elismerően nyilatkozott karunkkal szemben Bittner János bizottsági tag is. Ellenben sajnos, mint alább látni fogjuk, akadt olyan bizottsági tag is, aki teljesen tájékozatlanul, de annál prepatensebben szólott hozzá a tárgyhoz. Íme a tárgyalás bennünket érdeklő részének lefolyása: Az elnöklő Buzáth János alpolgármester felszólítására Bndy László tanácsjegyző ismerteti az előterjesztést a VII. kerület Nagy-