Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877

Az emberiség fejlődési folyamatát tekintve, gyakran a tespedés sőt visszaesés tüneményeivel találkozunk. Mint a folyam gyorsasága nem mindenütt ugyanaz, s lassú folyása közben helyenkint oly pontok is mutatkoznak, melyeken a víz nyugodni látszik , úgy az emberiség fejlődése sem mindig egyforma, gyorsasággal halad előre. De valamint a folyam ezen tespedése csak látszólagos, ugyanez az eset a világ haladásával, s csak nagyobb korszakot kell egybefog­lalnunk, hogy meggyőződjünk, miszerint a megelőző korszak mívelt­ségének letiprása vagy a látszólagos veszteglés dacára az emberiség folyvást halad előre, s hogy minden tespedés, minden úgy tetsző visszahanyatlás egy ugyanakkor más tekintetben tett haladás által van pótolva. Minden „egyes időszak csak az összes fejlődés egyik szükséges láncszeme gyanánt tűnik föl és sehol félbenszakadás nem mutatkozik a történetben. Gátot nem ismerő rohammal halad előre korszak korszak után, s a rövid nyugalom percei csak arra látsza­nak szánva, hogy a gyorsabb haladáshoz új erőt lehessen gyűjteni : az elporló polgárisodás anyagul szolgál a műveltség egy magasabb fokának s ezer csermely és patak nevét veszti ugyan, de csak miután a vizét egy nagyobb folyam medrébe öntötte, hol uj név alatt hatalmasabban zúg tovább."2)­íme a Gondviselés, mely a természet törvényeit, az égi testek örök pályáját kijelölé, így intézi isteni terve szerint a világtör­ténelem színpadán szereplő népek nagyszerű drámáját is , így vezérli az emberiséget mintegy öntudatlanul ama járszalagon, mely az emberi akarat szabadsága , és az események előretudásából származik, anélkül, hogy a kettő egymásnak útjába vágna. Az újabb történelmi iskola önhitt követői a Gondviselést és a szabad akaratot a történelemből kiküszöbölve, egyedül a természettör­vények és statisztikai számadatok alapján igyekszenek megállapítani az emberiség fejlődésének törvényeit. Ámde az általuk hangsúlyozott fejlődés-törvénynek s a szükségszerűségnek határt szab a teremtés koronájának, az embernek egyéni törekvése és szabad akarata. Mert ugyanakkor, midőn a történelem világánál bizonyos fokig készséggel elismerjük a különböző égalj, talaj, fekvés s táplálkozás szülte viszonyok befolyását az emberi fejlődés menetére, ugyancsak másrészről el kell fogadnunk a történelemnek azon tanuságtéte­lét is, hogy az emberi szellem hatalma a physikai okokra is visz­szahatást gyakorolhat; hogy a szellem, az értelmiség az érzékek *) dr. Eötvös J. A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása stb. másod, kiad. 261. 1. I. köt. Pest, 1872.

Next