HELIKON - VILÁGIRODALMI FIGYELŐ 15. ÉVFOLYAM (1969)

1969 / 1. sz. - Kelet-európai irodalmak a századfordulón

Kelet-európai irodalmak a századfordulón Az utóbbi években valamelyest megélénkült a hazai kutatás érdeklődése is a századforduló irodalmának, művészetének, gondolkodásának története iránt. E tényt talán az a felismerés magyarázza, hogy a XIX—XX. század közötti átmenet volt a mi századunk „bölcsője", hogy ami újat vagy sajátosan jellemzőt a mi századunk költészete, festészete, zenéje, filozófiája, technikája stb. hozott, azt már „preformálta" az első világháborút megelőző néhány évtized. A század­forduló művészetének, irodalmának képe nem homogén. Különböző irányzatok, áramlatok, mozgalmak, stílusok, mozgalmak tűnnek fel rajta, éspedig egymással állandó harcban és ellentmondásban, végső fokon pedig a kor egész szellemi életét egyetlen nagy társadalmi ellentét, a dekadenciába forduló polgári osztály és a számban és öntudatban rohamosan erősödő modern ipari proletariátus ellentéte determinálja. E kettős aspektusból kell látnunk mindent, ami akkor történt, világ­szerte. Kelet-Európa kulturális története szempontjából pedig a századforduló azért különösen jelentős, mert e táj kisebb népei ebben az időszakban kapcsolód­nak be egyenrangú félként a világ népeinek szellemi versenyébe, sőt éppen iroda­lomban és művészetben nem egyszer magukhoz ragadják a kezdeményezést. A szá­zadforduló végül Kelet-Európa kis népeinek közös és kényszerű államalakulata, a Habsburg-monarchia agóniájának kora: e tény hatását, szerepét mindeddig nem világítottuk meg az objektív kultúrhistóriai kutatás tényével. Folyóiratunk e számában nem vállalkozhattunk arra, hogy a korszak bonyo­lult, összeszövődött, tisztázatlan problémáira megoldást keressünk. Be kellett érnünk néhány kelet-európai kis nép századforduló kori irodalmának fő vonásait bemutató tanulmányokkal, viták és dokumentumok közlésével, a hasonlóságok és különbségek, párhuzamosságok és eltérések szemléltetésével. Fontos kiegészítésül beszámolókat tettünk közzé főként az utóbbi egy-másfél évtized szovjet, német, francia és angol—amerikai kutatásáról. Célunk az, hogy meggyőzzük olvasóinkat és általában az illetékeseket: irodalmunk és művészetünk mai helyzetének jobb megértéséhez szükséges, hogy tudományosságunk az eddiginél intenzívebben fog­lalkozzék — mégpedig kelet- és egész európai összefüggésben — múltunk e már hovatovább háromnegyed évszázadnyi távolságra levő, de mégis még mindig közel­múltnak érzett és még mindig meglehetősen elhanyagolt szakaszával. A szerkesztő bizottság MAGYAR TUDOMÁNYI KÖNYVTÁR,­­ ­ Helikon

Next