Haditechnika 36. (2002)
2002 / 1. szám - Dr. Ács Tibor: Bolyai János, a hadi mérnök
Bolyai János, a hadi mérnök Dr. Ács Tibor nyárezredes Száz esztendővel ezelőtt magasra szökött a lelkesedés, mely arra volt hivatott, hogy Bolyai János életét és munkásságát a világ elé tárja. Közeledvén Bolyai János születésének centenáriuma, a magyar tudósok és az MTA körében nagy nyomatékkal jelentkezett az a törekvés, hogy méltó módon emlékezzenek meg világhírű matematikusunkról és zseniális gondolkodónkról. Ennek során alakult ki a Nobel-díjjal tudományos rangjában egyenértékű, de összegében (200 ezer frankkal szemben 10 ezer korona) szerényebb, MTA nemzetközi matematikai Bolyai-díj megalapításának elgondolása. Ennek levéltári források alapján való históriáját „A Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi Bolyai-díjának megalapítása (1902) és százéves kálváriája” című, megjelenés alatt álló tanulmányomban mutatom be. Itt most csak idézni akarom a 100 éve, 1901. december 16-án megtartott az MTA III. A mathematikai és természettudományok osztálya zárt ülésén „Indítvány Bolyai János születése századik évfordulójának megünneplésére vonatkozólag” című előterjesztésének - melyet az MTA 1902. január 27-i zárt ülése egyhangúan elfogadott, és az Igazgató Tanács február 23-i ülése jóváhagyott - néhány értékes tudománytörténeti részletet. „1802. december 15. született Kolozsvárt az a nagy mathematikus, ki már élte 21. évében büszke öntudattal, de túlzás nélkül e szavakkal értesíthette apját az absolut geometriának föltalálásáról: »semmiből egy ujj más világot teremtettem«, és kinek Appendixe nemcsak hazai irodalmunk büszkesége, hanem Európa és Amerika tudósai által egyaránt a legclassicusabb mathematikai művek közé soroztatik, és bámulói közül többet, egyet az óczeánon át, vonzott ide szerzőjének, Bolyai Jánosnak, sírjának fölkeresésére és életrajzi adatok gyűjtésére.” A továbbiakban arról esik szó, hogy a tervezett kolozsvári ünnepségen és az ünnepi kiadványokon túl „Bolyai János nagy szelleme fényesebb emléket is érdemel, és vele együtt apja és mestere, a Tentamen szerzője, Bolyai Farkas. A III. osztály eléggé méltó emléknek csak egy Bolyai jutalmat tart a világirodalom legkiválóbb mathematikai vizsgálatainak kitüntetésére. Midőn ily díj alapítását indítványozza, nemcsak több külföldi akadémia fényes példája lebeg előtte, hanem ama nagy haszon reménye is, melyet e díjtól hazánkban a tudomány fejlődésére, külföldön a magyar szellem dicsőségének emelésére nézve vár, különösen, ha a díj odaítélésében a kültagok személyes közreműködését szintén segítségül vesszük. A belső és külső tagok találkozása termékenyítőleg fog hatni a magyar tudományra. Másrészt pedig a külföld meggyőződnék, hogy nemzetünk lépést tart a korral, élénken részt vesz a tudomány fejlesztésében, és siet az érdemnek pálmát nyújtani. Nemcsak mathematikai irodalmunk, hanem egész tudományosságunk és összes kulturális törekvéseink iránt rendkívül fokozná az érdeklődést, ha a díjnak odaítélésére időnként itt megforduló tekintélyes tudósok közvetlen tapasztalatokat vinnének haza szellemi életünk lüktetéséről.” Az indítvány a továbbiakban 6 pontba foglalta össze az alapítandó díj feltételeit, mely aztán a Bolyai-díj szabályzata lett. E nagy tudománytörténeti értéket képviselő okmány megfogalmazásában és létrejöttében kiemelkedő szerepet játszott Eötvös Loránd akadémiai elnök, Szily Kálmán főtitkár, Than Károly osztályelnök, König Gyula osztálytitkár, Kürschak József, Réth Mór, Tőtössy Béla, Rados Gusztáv és még más jeles akadémikus. Közismert, hogy a viharos 20. században, minden erőfeszítés ellenére, a magyar tudományosság tekintélyét növelő és az egyetemes tudomány fejlődését segítő Bolyai-díjat csak 1905-ben, 1910-ben és 2000-ben adományoztak. A Bolyai-díj sorsa, alakulásának stációi szerves részét képezik a Bolyai-kutatás 20. századi történetének. Az elmúlt évszázad második felében, hála a jeles tudósok és szakemberek munkálkodásának, a fellendült kutatás eredményeként Bolyai János életútjáról, korszakos geometriai felfedezéséről és más tudományos eredményéről kiváló könyvek, tanulmányok és cikkek sora jelent meg, és gazdag Bolyai-irodalom keletkezett. Ma, a 21. század elején Bolyai János, a magyar és az egyetemes tudomány egyik legnagyobb alakja, méltó helyet foglal el a világ tudománytörténetében és elevenen él a nemzet emlékezetében. Ám a közelmúlt kutatásai azt is igazolják, hogy a különböző levéltárakban és gyűjteményekben, mindenekelőtt a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárban, az MTA Könyvtár Kézirattárában, a budapesti Hadtörténeti Levéltárban, a bécsi Kriegsarchivban megőrzött Bolyai-kéziratokban és -iratokban még sok ismeretlen adat, érték található, tárható fel, amelyek feldolgozásával teljesebbé, igazabbá és érthetőbbé tehetjük a zseniális gondolkodónkról alkotott képet. Ezt bizonyította be Kiss Elemér, az 1999-ben közreadott „Matematikai kincsek Bolyai János kéziratos hagyatékából” című kitűnő könyvével. Erre tettünk jóval szerényebb kísérletet az 1997-ben megjelent „Bolyai János a bécsi császári-királyi mérnökakadémián 1818-1823” című munkában. Úgy tűnik, Bolyai János születésének 200. évfordulójára készülve a hazai tudományos körökben és a Magyar Tudományos Akadémián újra magasra szökött annak a törekvésnek a lángja, hogy méltóan, nemzetközi Bolyaiév keretében, emlékezzen meg az ország és a világ az egyik legnagyobb magyar tudósról. A tervekből és programokból - melyek állami támogatásban is részesülnekkitűnik, hogy a kutatók a Bolyai-bicentenáriumra valószínű újabb művekkel, értékekkel fogják gazdagítani zseniális gondolkodónk portréját és sokoldalú életművét. Az is remélhető, hogy a szakemberek újabb adalékokkal gyarapítják nagy tudósunk világhírű geometriai és matematikai eredményeiről az eddig ismerteket. Bizakodunk abban is, hogy a kutatások feltárásai és a feldolgozások következtében elismertebbé, ismertebbé válnak a világ észszerűsítését, az emberiség boldogságát célul kitűzött, de eddig több vonatkozásában homályban maradt, világraszóló társadalmi és filozófiai nézetei, az egész emberi tudást összefoglaló és rendszerező tudományos, enciklopédikus művének eredeti gondolatai. Ám Bolyai Jánosnak, a magyar és az egyetemes tudomány egyik legnagyobb alakjának korszerű ábrázolása 2 HADITECHNIKA 2002/1