Haditechnika 36. (2002)

2002 / 1. szám - Dr. Ács Tibor: Bolyai János, a hadi mérnök

Bolyai János, a hadi mérnök Dr. Ács Tibor nyár­ezredes Száz esztendővel ezelőtt magasra szökött a lelkesedés, mely arra volt hivatott, hogy Bolyai János életét és mun­kásságát a világ elé tárja. Közeledvén Bolyai János szü­letésének centenáriuma, a magyar tudósok és az MTA körében nagy nyomatékkal jelentkezett az a törekvés, hogy méltó módon emlékezzenek meg világhírű matema­tikusunkról és zseniális gondolkodónkról. Ennek során alakult ki a Nobel-díjjal tudományos rangjában egyenér­tékű, de összegében (200 ezer frankkal szemben 10 ezer korona) szerényebb, MTA nemzetközi matematikai Bo­­lyai-díj megalapításának elgondolása. Ennek levéltári for­rások alapján való históriáját „A Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi Bolyai-díjának megalapítása (1902) és százéves kálváriája” című, megjelenés alatt ál­ló tanulmányomban mutatom be. Itt most csak idézni akarom a 100 éve, 1901. december 16-án megtartott az MTA III. A mathematikai és természettudományok osztá­lya zárt ülésén „Indítvány Bolyai János születése száza­dik évfordulójának megünneplésére vonatkozólag” című előterjesztésének - melyet az MTA 1902. január 27-i zárt ülése egyhangúan elfogadott, és az Igazgató Tanács feb­ruár 23-i ülése jóváhagyott - néhány értékes tudomány­­történeti részletet. „1802. december 15. született Kolozsvárt az a nagy mathematikus, ki már élte 21. évében büszke öntudattal, de túlzás nélkül e szavakkal értesíthette apját az absolut geometriának föltalálásáról: »semmiből egy ujj más vilá­got teremtettem«, és kinek Appendixe nemcsak hazai iro­dalmunk büszkesége, hanem Európa és Amerika tudósai által egyaránt a legclassicusabb mathematikai művek kö­zé soroztatik, és bámulói közül többet, egyet az óczeánon át, vonzott ide szerzőjének, Bolyai Jánosnak, sírjának fölkeresésére és életrajzi adatok gyűjtésére.” A továbbiakban arról esik szó, hogy a tervezett kolozs­vári ünnepségen és az ünnepi kiadványokon túl „Bolyai János nagy szelleme fényesebb emléket is érdemel, és vele együtt apja és mestere, a Tentamen szerzője, Bolyai Farkas. A III. osztály eléggé méltó emléknek csak egy Bolyai jutalmat tart a világirodalom legkiválóbb mathe­matikai vizsgálatainak kitüntetésére. Midőn ily díj alapítá­sát indítványozza, nemcsak több külföldi akadémia fé­nyes példája lebeg előtte, hanem ama nagy haszon re­ménye is, melyet e díjtól hazánkban a tudomány fejlődé­sére, külföldön a magyar szellem dicsőségének emelésé­re nézve vár, különösen, ha a díj odaítélésében a kültagok személyes közreműködését szintén segítségül vesszük. A belső és külső tagok találkozása termékenyítőleg fog hatni a magyar tudományra. Másrészt pedig a külföld meggyőződnék, hogy nemzetünk lépést tart a korral, élénken részt vesz a tudomány fejlesztésében, és siet az érdemnek pálmát nyújtani. Nemcsak mathematikai iro­dalmunk, hanem egész tudományosságunk és összes kulturális törekvéseink iránt rendkívül fokozná az érdeklő­dést, ha a díjnak odaítélésére időnként itt megforduló te­kintélyes tudósok közvetlen tapasztalatokat vinnének ha­za szellemi életünk lüktetéséről.” Az indítvány a továbbiakban 6 pontba foglalta össze az alapítandó díj feltételeit, mely aztán a Bolyai-díj szabály­zata lett. E nagy tudománytörténeti értéket képviselő ok­mány megfogalmazásában és létrejöttében kiemelkedő szerepet játszott Eötvös Loránd akadémiai elnök, Szily Kálmán főtitkár, Than Károly osztályelnök, König Gyula osztálytitkár, Kürschak József, Réth Mór, Tőtössy Béla, Rados Gusztáv és még más jeles akadémikus. Közis­mert, hogy a viharos 20. században, minden erőfeszítés ellenére, a magyar tudományosság tekintélyét növelő és az egyetemes tudomány fejlődését segítő Bolyai-díjat csak 1905-ben, 1910-ben és 2000-ben adományoztak. A Bolyai-díj sorsa, alakulásának stációi szerves részét képezik a Bolyai-kutatás 20. századi történetének. Az el­múlt évszázad második felében, hála a jeles tudósok és szakemberek munkálkodásának, a fellendült kutatás eredményeként Bolyai János életútjáról, korszakos geo­metriai felfedezéséről és más tudományos eredményéről kiváló könyvek, tanulmányok és cikkek sora jelent meg, és gazdag Bolyai-irodalom keletkezett. Ma, a 21. század elején Bolyai János, a magyar és az egyetemes tudo­mány egyik legnagyobb alakja, méltó helyet foglal el a vi­lág tudománytörténetében és elevenen él a nemzet em­lékezetében. Ám a közelmúlt kutatásai azt is igazolják, hogy a különböző levéltárakban és gyűjteményekben, mindenekelőtt a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár­ban, az MTA Könyvtár Kézirattárában, a budapesti Had­történeti Levéltárban, a bécsi Kriegsarchivban megőrzött Bolyai-kéziratokban és -iratokban még sok ismeretlen adat, érték található, tárható fel, amelyek feldolgozásával teljesebbé, igazabbá és érthetőbbé tehetjük a zseniális gondolkodónkról alkotott képet. Ezt bizonyította be Kiss Elemér, az 1999-ben közrea­dott „Matematikai kincsek Bolyai János kéziratos hagya­tékából” című kitűnő könyvével. Erre tettünk jóval szeré­nyebb kísérletet az 1997-ben megjelent „Bolyai János a bécsi császári-királyi mérnökakadémián 1818-1823” cí­mű munkában. Úgy tűnik, Bolyai János születésének 200. évfordulójá­ra készülve a hazai tudományos körökben és a Magyar Tudományos Akadémián újra magasra szökött annak a törekvésnek a lángja, hogy méltóan, nemzetközi Bolyai­­év keretében, emlékezzen meg az ország és a világ az egyik legnagyobb magyar tudósról. A tervekből és prog­ramokból - melyek állami támogatásban is részesülnek­­kitűnik, hogy a kutatók a Bolyai-bicentenáriumra valószí­nű újabb művekkel, értékekkel fogják gazdagítani zseni­ális gondolkodónk portréját és sokoldalú életművét. Az is remélhető, hogy a szakemberek újabb adalékokkal gya­rapítják nagy tudósunk világhírű geometriai és matemati­kai eredményeiről az eddig ismerteket. Bizakodunk ab­ban is, hogy a kutatások feltárásai és a feldolgozások kö­vetkeztében elismertebbé, ismertebbé válnak a világ ész­­szerűsítését, az emberiség boldogságát célul kitűzött, de eddig több vonatkozásában homályban maradt, világra­szóló társadalmi és filozófiai nézetei, az egész emberi tu­dást összefoglaló és rendszerező tudományos, enciklo­pédikus művének eredeti gondolatai. Ám Bolyai Jánosnak, a magyar és az egyetemes tudo­mány egyik legnagyobb alakjának korszerű ábrázolása 2 HADITECHNIKA 2002/1

Next