Hadtörténelmi Közlemények 1928. évfolyam (29. kötet. Budapest, 1928)
Follajtár József: Galgóc eleste 1663-ban 141. p.
lád gazdag okmánygyűjteményében egy, több hosszúkás lapból álló, német nyelven írt jegyzék került a kezembe az 1665. évi írások között. Azt hittem, hogy valami számadás lesz az úrnő (gr. Forgách Ádámné gr. Rechberg Anna) részére, ki tudvalevőleg csak németül beszélt. Annál kellemesebb volt meglepetésem, midőn abban Galgóc ostromának és elestének naplószerű leírását olvastam. A feljegyző: Bogyó István uradalmi tiszt (udvarbíró), ki úrnője részére német nyelven írta le az eseményeket önigazolásul és felvilágosítás céljából. A másoldalról eleddig napfényre került adatok mindenben igazolják a leírás pontosságát, így tehát azt hitelesnek kell elfogadnunk. Hazánk történetében a legszomorúbb esztendők egyike az 1665. év. Mintha átok üldözte volna a magyar fegyvereket, a török diadalt aratott diadal után, míg a mi részünkről egymás után esnek el a végvárak. Török kézre kerül a Vágvölgy kulcsa: Érsekújvár, s néhány napra reá Surány, Nyitra és Galgóc. Történetünk idejében Galgóc városa és vára az Érsekújvárban körülzárt gróf Forgách Ádám birtoka, ki azt a Thurzó család kihalta után, vétel útján szerezte meg a kamarától. Galgóc az ág balpartján, a Várhely és a Töröksáncnak is nevezett hegy oldalán, illetőleg a Várhegy és a Gáborhegy közötti völgyben terül el. A Várhegy oldalán ma remek park, a hegyoldalakon kitűnően művelt szőlők veszik körül. Túl az ágon a Kisalföld síkjába szaladó lapály, az egykori „Mátyus föld következik. Állott pedig Galgóc a városból és a felette délnek emelkedő, közvetlenül a Vág feletti hegyen épült várból. Védőpontja volt már a honfoglalás előtti őslakosságnak is, s egyben kulcsa a Nyitra felé nyíló völgynek. Átkelőhely a Vágón. Várispánsági székhely.5 Fontossága kitetszik már abból is, hogy attól kezdve, amikor megszűnt várispánság lenni, a legelőkelőbb családok kezén látjuk. Bírták: Ménold fia Vörös Ábrahám,6 Abaék,7 Konthék,8 Ujlakyak,9 Ihúrzók,10 Forgáchok,11 Wratislavok 12 és Erdődyek is A tulajdonképeni város két részből állott: az Ó- és Újvárosból. Ó Galgóc, Lehel ucca, Vérteska, Zabranje, Jericho uccákkal. Ennek a városrésznek északi felén állott az Ujlaky alapítású és majd évszázados pusztulás után alig néhány év előtt rendbehozott szentferencrendi zárda.14 D-Galgócotem- 4 Anonymus B. R. Not. Cap. XXXVII. 5 Pesty Frigyes: A várispánságok t. 216—224. 11. 613 Wenzel: Arp. okt. XII. 611; Anjouk, okt. V. 339. — O. L. Dipl. 24033; NR A. 503/6; O. L. Lib. Reg. 33. fol. 312. 14 O. L. D. 16208.