Hadtörténelmi Közlemények 1929. évfolyam (30. kötet. Budapest, 1929)

Follajtár József: Ocskay Gáspár, Pozsony város főkapitánya 1621-ben 34. p.

Nagyon ifjan került a harctérre és esett török fogságba,2 Eger tájékán,­ melyből a család csak úgy tudja kiváltani, hogy lemondott a Thurzó örökösök és birtokos elődjeik, az Ujlakyak ellen több mint másfélszázadig folytatott birtok­perről.4 Az imigyen szabaddá lett Gáspár úrfi visszakerült a Thurzó udvarba és Thurzó Kristófnak lett belső bizalmas embere.­ majd pedig halála után özvegyének Erdődy Zsu­zsánnának meghatalmazottja, kinek képviseletében részt vett a nádor elnöklete alatt 1614-ben, Nagyszombatban tartott birtokrendező értekezleten és ő intézte el annak pénzügyi részét.6 Korán nősült. Neje Aranyady Zsuzsánna, kivel tekinté­lyes hozományt kapott, mely lehetővé tette, hogy az előző rossz évek alatt idegen kézre került ősi javakat vissza­szerezze és más újakkal is gyarapítsa.7 Gyermekei: János, Zsigmond, Gáspár, Kristóf és Ferenc. Mint hitbuzgó lutherá­nus, részt vett a zsolnai és szeredi evangélikus gyűléseken. Thurzó Kristóf halála után Szaniszló mellé került, ki nagyrabecsülte a művelt és kiváló szónoki képességgel bíró férfiút. Az ő hathatós ajánlatára Nyitra megye ismételten választotta követül s ezen minőségben 1620 június 10-én ő fogadta szónoklattal az érkező Bethlent. Ugyancsak Thurzó Szaniszló, a nyitrai fölkelt hadak vezére mellé őt választot­ták meg a lovasok kapitányává, ki híven követte Bethlent Pozsony felé. Bethlen Gábor és kora elég bő irodalommal bír. Legutóbb is a ,,Századok"-ban három kitűnő dolgozat foglalkozott vele,s mindháromban megemlékeznek Ocskay Gáspárról, de országos hírű dolgokat nem írnak róla. Pedig egyik jelenté­keny tényezője ama nevezetes időknek. Mint előbb jeleztem, követ, lovaskapitány, s végül Pozsonynak előbb helyettes s később főkapitánya. Részletesen foglalkozván az Ocskay­család múltjával, módomban van róla részletesebben szól­hatni. A Pozsony környékén lezajlott harci események nem vol­tak a legkedvezőbbek. Elült már a lelkesedés, az évek óta 2 Ezt Thurzó György nádornak Rajecfürdőben 1615. évi jún. 12-én kelt adományleveléből és a családi iratokból tudjuk. 3 Ocskay Zsigmond végrendelete, melyben kéri az atyafiságot, vál­tanák ki szegény Gáspárt. 4 Orsz. Stár: N. R. A. 58/42 és 47/59. ^ 5 Thurzó Kristóf: „kedves komájának" nevezi. 6 A családi levéltárban: Erdődy Zs. nyugtatója. 7 Pl. Eőrvistyén a Hodossy-féle birtokrész. 8 Szádeczky-Kardoss Lajos: Bethlen és Trencsén vármegye. (Szá­zadok, 1915. évf.) Peltz Béla: A hainburgi béketárgyalások. (Századok, 1914. évf.)

Next