Hadtörténelmi Közlemények 1929. évfolyam (30. kötet. Budapest, 1929)
Follajtár József: Ocskay Gáspár, Pozsony város főkapitánya 1621-ben 34. p.
Nagyon ifjan került a harctérre és esett török fogságba,2 Eger tájékán, melyből a család csak úgy tudja kiváltani, hogy lemondott a Thurzó örökösök és birtokos elődjeik, az Ujlakyak ellen több mint másfélszázadig folytatott birtokperről.4 Az imigyen szabaddá lett Gáspár úrfi visszakerült a Thurzó udvarba és Thurzó Kristófnak lett belső bizalmas embere. majd pedig halála után özvegyének Erdődy Zsuzsánnának meghatalmazottja, kinek képviseletében részt vett a nádor elnöklete alatt 1614-ben, Nagyszombatban tartott birtokrendező értekezleten és ő intézte el annak pénzügyi részét.6 Korán nősült. Neje Aranyady Zsuzsánna, kivel tekintélyes hozományt kapott, mely lehetővé tette, hogy az előző rossz évek alatt idegen kézre került ősi javakat visszaszerezze és más újakkal is gyarapítsa.7 Gyermekei: János, Zsigmond, Gáspár, Kristóf és Ferenc. Mint hitbuzgó lutheránus, részt vett a zsolnai és szeredi evangélikus gyűléseken. Thurzó Kristóf halála után Szaniszló mellé került, ki nagyrabecsülte a művelt és kiváló szónoki képességgel bíró férfiút. Az ő hathatós ajánlatára Nyitra megye ismételten választotta követül s ezen minőségben 1620 június 10-én ő fogadta szónoklattal az érkező Bethlent. Ugyancsak Thurzó Szaniszló, a nyitrai fölkelt hadak vezére mellé őt választották meg a lovasok kapitányává, ki híven követte Bethlent Pozsony felé. Bethlen Gábor és kora elég bő irodalommal bír. Legutóbb is a ,,Századok"-ban három kitűnő dolgozat foglalkozott vele,s mindháromban megemlékeznek Ocskay Gáspárról, de országos hírű dolgokat nem írnak róla. Pedig egyik jelentékeny tényezője ama nevezetes időknek. Mint előbb jeleztem, követ, lovaskapitány, s végül Pozsonynak előbb helyettes s később főkapitánya. Részletesen foglalkozván az Ocskaycsalád múltjával, módomban van róla részletesebben szólhatni. A Pozsony környékén lezajlott harci események nem voltak a legkedvezőbbek. Elült már a lelkesedés, az évek óta 2 Ezt Thurzó György nádornak Rajecfürdőben 1615. évi jún. 12-én kelt adományleveléből és a családi iratokból tudjuk. 3 Ocskay Zsigmond végrendelete, melyben kéri az atyafiságot, váltanák ki szegény Gáspárt. 4 Orsz. Stár: N. R. A. 58/42 és 47/59. ^ 5 Thurzó Kristóf: „kedves komájának" nevezi. 6 A családi levéltárban: Erdődy Zs. nyugtatója. 7 Pl. Eőrvistyén a Hodossy-féle birtokrész. 8 Szádeczky-Kardoss Lajos: Bethlen és Trencsén vármegye. (Századok, 1915. évf.) Peltz Béla: A hainburgi béketárgyalások. (Századok, 1914. évf.)