Hadtörténelmi Közlemények, 18. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1971)

1. szám - Tanulmányok - Őry Károly: A katonapolitika és a hadsereg-szervezés főbb kérdései az októberi polgári demokratikus forradalom időszakában. [2. rész. ] – 1971 . 1. sz. 7–35. p.

Kunfi védelmébe vette a Pogány-féle katonatanácsot, mert — mint mondotta — kétféle katonatanács van. Az egyik tisztességes elemekből áll, ezt dr. Pogány József vezeti. Ennek nincs más célja, minthogy szak­szervezeti alapon szervezze a katonaságot, oktassa azt, röpiratokkal, könyvekkel lássa el. Szavait megerősíti Pogány írása: „A katonatanács életfeladata, hogy minden kaszárnyát szociális otthonná és kultúrpalotává formáljon át... másik életcélja, hogy újból emberré változtassa azt a katonát, akit far­kassá vadított a háború."51 A másik katonatanácsot, amely fiatal tisztekből alakult, Kunfi kétes és zsaroló elemekből állónak tekintette, akiktől mindenáron meg kell a társadalmat szabadítani. A Csernyák-féle katonatanácsot értette raj­ta, amely még október 25-én alakult meg. A tiszti katonatanács tagjait a kormány döntése alapján Lahne Hugo államtitkár 116 000 koronával kielégítette, majd feloszlatta.52 A kedvezőtlenül alakuló kül- és belpolitikai helyzet változásokat idé­zett elő a polgári demokratikus forradalom katonapolitikájában. A kor­mány — elsősorban a katonai vezetés — a kudarcokból levonta a ta­nulságot és Lindernek mennie kellett. Lindert a forradalom adta a magyar hadügynek. Radikális-szociálde­mokrata pacifizmusa messze túllépte a burzsoá kormányok hadügymi­nisztereitől elvárt politikát. Katonapolitikai lépéseivel, antimilitarizmu­sával akaratlanul is elősegítette a hadsereg ellenforradalmi erőinek fel­számolását, a restaurációs kísérletek kudarcát. Távozásával lezárult a Károlyi-kormány katonapolitikájának az a szakasza, melyben a pacifizmus és a wilsonizmus kihangsúlyozásával a burzsoá hatalom rendhagyó intézkedéseket hajtott végre a katonai kér­dések terén. Megélénkültek a jobboldali elemek, előtérbe került a nem­zet megvédésének jelszava. 51 Pogány József: A katonatanács. A diadalmas forradalom könyve. Mindenki újakra készül. I. köt. 106—108. o. — Pogány mintegy megnyugtatásul kijelenti, hogy a katonatanács nem lehet állandó Intézmény, szerepe csak annyi, mint az ébresztőóráé: egyetlen egyszer kell rikoltó hangon berregnie, hogy fölébressze a katonaemberiséget a négy és negyed esz­tendős lidércnyomás kábulatából. 52 Tisza-per, 7087. Bp-i Büntetőtörvényszék. MSZMP Párttörténeti Intézet Archívuma (továbbiakban Pl. Arch.) — Lahne Hugó a Tisza-perben elmondott vallomásában részletesen ismertette a fiatal katonatiszteknek adott összegeket, a végkielégítés körülményeit: ,,Az indítványt a minisztertanács elfogadta, s én a megbízás alapján elmentem a város­parancsnokságra, s kértem Heltait, hogy egy szobába hívja össze a katonatanács tagjait. Felszólítottam őket, hogy vége lévén a forradalomnak, a forradalmi katonatanácsra többé szükség nincs. A kormány hajlandó őket segíteni, álláshoz és pénzhez juttatja őket s szereljenek le. össze lettek írva a katonatanács tagjai, valamint az is, hogy ki mit és mennyit kért a kormánytól. Sztanykovszky Tibor zászlós a haditerményben megfelelő állást és 10 000 korona segélyt, Pusztai Gazda Jenő 10 000 korona segélyt, Lengyel László 5000 koronát, Hüttner Sándor gazdatiszti állást és 14 529 koronát, Esterányi Jenő a nemzetőrségben Urmánczi Sándor mellett kért bizalmi állást és 10 000 korona segélyt, János Andor színész, a Kultuszminisztériumban a színészeti ügyosztály élére akart kerülni, 5000 koronát kért, Pász­tor Béla a Nemzeti Színházba akart kerülni és 13 000 korona segélyt. Geiger József főhad­nagy, az állami gépgyárba való alkalmazását és 1000 korona segélyt, Hoffmann György tény­legesíteni akarta magát a nemzetőrségben, Fényes László segédtisztje akart lenni, 7000 koro­nát kért, Czenner Zoltán a MÁV-nál két rozettás hivatalnok akart lenni, 6000 koronát kért, Kellermann Emil nem kért semmit, csak az elismerését, hogy ő tűzte ki elsőnek a királyi várra a nemzeti színű lobogót. Vágó Wilhelm Jenő főhadnagy 3400 koronát költségei fedezé­sére és plusz 10 000 koronát kért." — 13 —

Next