Hadtörténelmi Közlemények, 18. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1971)

1. szám - Tanulmányok - Őry Károly: A katonapolitika és a hadsereg-szervezés főbb kérdései az októberi polgári demokratikus forradalom időszakában. [2. rész. ] – 1971 . 1. sz. 7–35. p.

Bartha Albert kísérlete a riadó alakulatok felállítására Linder menesztésével a kormány határozott lépést tett jobbfelé. Elő­térbe került a tényleges tisztikarra támaszkodó hadseregépítés koncep­ciója. A hadügyi tárcát Bartha Albert vezérkari alezredes 53 vette át. Műkö­dését azzal a szilárd elhatározással kezdte meg, hogy gátat vet a hadse­reg forradalmasodásának, politizálásának és megteremti a megbízható katonai erőt. Valójában kettős politikát folytatott. Egyrészt kénytelen volt a kato­natanácsok hatalmát elismerni. Minisztersége alatt adták közre a kato­natanácsok újraválasztásának tervezetét és az új fegyelmi szabályzatot. Mindkettőt Pogány dolgozta ki, Bartha csak jóváhagyta. A fegyelmi szabályzat jelentősen hozzájárult a hadsereg új szellemének kialakítá­sához. A fenyítés jogát választott esküdtszékre bízta, külön legénységi és tiszti esküdtszéket írt elő. Másrészt — a hadsereg demokratizálását jelentő rendelettel egy időben — Friedrich államtitkárral közösen hoz­záfogtak a forradalmi eszméktől mentes hadsereg felállításához. Tervük az volt, hogy önkéntesekből riadó lovaszászlóaljakat, riadó századokat, ütegeket szervezzenek. Ezek alakulási központjait a nagyobb városok­tól távol telepítették, hogy a katonák a forradalmasodé munkásosztály­lyal ne érintkezhessenek. A riadó alakulatokhoz többféle politikai el­gondolás fűződött. Bartha Albert a tisztekből és tiszthelyettesekből fel­állítandó lovascsapatok rendeltetéséről a Tisza-perben így vallott: ,,Ezen alakulatok Pogány ellen irányultak. Az volt a tervünk, hogy teljesen megbízható csapatokat szervezzünk Budapesten kívül," és ez­után Budapestre jövünk, és a katonatanácsokat megszüntetjük." 54 A riadó alakulatok létrehozásának tervével egy időben előkészülete­ket tettek a forradalmi szellemű pesti helyőrség leszerelésére. Ez első­sorban az l-es vadász és a 32-es gyalogezred katonáit érintette volna, akik a budapesti helyőrség gerincét alkották és teljesen a katonata­nács hatása alatt álltak. A riadó alakulatok tervét titokban az 1. a. osztály dolgozta ki Fried­rich irányításával, s december 6-án Bartha aláírta. Még aznap továbbí­tották a kerületi parancsnokságoknak. Az indoklásban arra hivatkoz­tak, hogy a korábbi hadügyminiszteri rendelet alapján szervezendő ala­kulatok felállítása lassan halad előre. Ennek okát az öt legfiatalabb korosztályhoz tartozó egyének hazafiatlanságában, kötelességtudás hiá­nyában látják. Ezért szükségesnek tartják, hogy az öt fiatal korosztály­ból alakuló fegyveres erő mellett a kormány olyan csapatok felett is. 53 Életrajzi Lexikon. I. köt. 128. o. 1967. ,.Bartha Albert Kolozsvárott született, 1877. augusz­tus 12-én. A Ludovika Akadémia elvégzése után a bécsi hadiiskolán folytatta katonai tanul­mányait, ahol 1906-tól 1910-ig tanárként működött. Vezérkari tisztként a Honvédelmi Minisz­tériumban teljesített szolgálatot. Az első világháborúban 1917-től a II. hadsereg vezérkari fő­nöke. 1922-től 1925-ig Törökországban tartózkodott. Aktívabb szerepet csak 1940-től kezdett ismét vállalni az erősödő polgári ellenállásban. A német megszállás után elmenekült Magyar­országról. 1945-ben belépett a Független Kisgazda Pártba. 1945. október 1-én vezérezredes. 1946'. augusztus 21-től 1947. március 14-ig honvédelmi miniszter. A kisgazdapárt jobboldali reakciós szervezkedésének leleplezése után saját kérésére felmentették. 1948-ban elhagyta az orsázgot és New Yorkban telepedett le. Ott halt meg 1960. december 5-én. 54 Tisza-per, 283. Bp-i Büntetőtörvényszék. PI. Arch. — 14 —

Next

/
Thumbnails
Contents