Néplap, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-01 / 1. szám

ettdá­s III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ­Boldog újévet! Írta: Szabó István nemzetgyűlési képviselő Újévkor, ha találkozunk roko­nainkkal, barátainkkal, szinte sie­tünk megelőzni egymást a jókíván­ságok áthalmozásával. Ha újévi la­pokat küldünk távoliaknak, mindig azokat a lapokat válogatjuk ki, melyek nagyobb gazdagságot és na­gyobb­ szerencsét ábrázolnak. Így tettünk mindig s igazunk is volt ebben. Mert legalább éltünk a kí­vánság szabadságával, mert ezt senki nem tudta elvenni tőlünk még a múltban sem. Az egész nemzetnek meg volt a maga kívánsága, minden családnak és minden családtagnak. De sok­szor hozzátették a d­olgozók, látva, hogy a jókívánságok­ csak kívánsá­gok maradnak: „az éhes disznó makkal álmodik“, így volt ez szá­munkra évtizedekig, bár mi a ma­gunk boldogságának rovására egye­seknek boldog éveket teremtettünk. Egy évvel ezelőtt is jókívánságok­kal halmoztuk el egymást. Nézzük meg, hogy mik teljesedtek kívánsá­gainkból ? Az ország nagy része ekkor még a fasiszta barbárok, pusztítása alatt állt. A lakosság százén­ei bunkerek­ben várták a pusztulást. Nemzeti értékeinket pusztították .s»lád­­h­ázainkat rombolták, családtagjain­kat, értékeinket a német fasiszták és magyar ügynökeik elhurcolták. Minden becsületes magyar ajkáról felszállt az újévi kívánság: békét akarunk! És meghozta számunkra a békét a felszabadító, diadalmas Vörös Hadsereg. Nemcsak a békét, hanem a szabadság­ot is. Sorsunk építését kezünkbe adta, tőle kaptuk meg önállóságunkat és függetlensé­günket. A győztesek a legyőzötteket még abban is segítették, hogy sa­ját államiságukat meg tudják szer­­­­vezni. A földnélküli magyar parasztság­nak évszázados újévi kívánsága az volt, hogy végre saját földjét mű­velje. Gyűlölték a napszámos- és cselédeidet, várták azt az újévet, amikor elkergethetik földjükről a földbirtokost. Mögöttünk van az az óév, amely megoldotta nemzetünk ez értékes részének évszázados kí­vánságát. Megkezdtük a múlt évben a há­borús romok eltakarítását. A Ma­gyar Kommunista Párt jelszava elhangzott: „Építsük újjá az or­szágot !“ Követtek bennünket a többi demokratikus pártok és a nép nagy része. Nehéz viszonyok között indult meg a munka, amely életet adott az országnak. Sokan nem kapcsolódtak bele a munkába, mert csak addig szerettek „jó“ magyarok lenni, míg magyarkodá­sukkal milliókat szerezhettek. Az­­óév története módot adott arra, hogy ezeket a gyászmagyarokat megismerhettük. A bányamunkások is régóta vár­ták azt az újévet, amikor egy jobb jövő kezd előttük kibontakozni, amikor a föld kincseit a nemzet­nek adhatják és a nemzet ezért em­beri életet biztosít számukra. Idáig boldog éveik voltak a bányabárók­nak és bányarészvényeseknek. A szabad­­ választások által létrejött Nemzetgyűlés a Magyar Kommu­nista Párt indítványára megfordí­totta a helyzetet, többé nem a bá­nyabárók lesznek boldog évek előtt, hanem a nemzet és annak legérté­kesebb tagjai, a bányászok. Ha az óévben egy pár kívánsá­gunk teljesült, az annak tudható be, hogy megvalósulásukhoz meg­kaptuk a döntő előfeltételeket és keményen küzdöttünk góljainkért. Ma ismét kezet szorítunk egy­mással és boldog újévet kívánunk, de a kézszorításban és kívánságok­ban legyen benne a becsületes ma­gyar akarat, hogy azokat meg is fogjuk valósítani. Minden őszinte magyarnak az az első kívánsága, hogy a dolgozók között ne legyen éhező ebben az őrsi ágban. Azt a keveset, ami van, essünk el úgy, hogy az gyümölcsöz­zön számunkra. Ha a dolgozóknak ír­juk a meglévő, kevesrt, azok tar-j menni, alkotni fognak és sokkal­ adnak vissza a nemzetnek. Ha naplopók, spekulánsok, feketé­zők stb. élik fel élelmünket, hasz­nálják el iparcikkeinket, az olyan lesz, mint a sáskajárás, csak pusz­títás. Ha nemzetünk elő akarja se­gíteni a termelést, akkor ezt a sáskahadat el kell pusztítania és akkor majd elmondhatjuk, hogy kívánságainknak megfelelően hala­dunk előre. , Jó pérert akarunk az újeszter idő­­ben, hogy minden dolgozó tudja,­­ miért dolgozik, hogy minden pa­raszt, iparos, ha elad valamit ér­tékálló pénzt kapjon. Az első lépés megtörtént a kormány részéről, a pénzdézsma, most várunk újabb intézkedéseket, hogy az árakat sza­bályozzák, mert idáig ezen a téren nincsenek változások. Az árak fenn­tartásával a pénzdézsma terheit áthárítják a dolgozókra, ezért olyan intézkedéseket várunk a kormány­tól, mellyel a terheket áthárítják azokra, akik az infláció okozói. A demokrácia rendjét fogjuk megvalósítani, hogy azoké legyen a jog és hatalom, akik munkájuk­kal kiérdemelték. Nem akarunk mi a demokrácia politikai és gazdasági ellenségeinek demokráciát adni, hazánk rombadöntőire demokrá­ciánk erős öklének kell lesújtania. Megvan, a bizodalmunk Tildy mi­niszterelnök kormányában, Rákosi és Szakasits m­iniszterelnökhelyettes elvtársakban, hisszük, hogy a szé­les, demokratikus néptömegekre tá­maszkodva újévi kívánságaink tet­tekké valósulnak. Külön vonaton hoznak haza 75.000 magyar hadifoglyot A londoni rádió jelentése sze­rint december 26-tól kezdve na­ponta ezer magyar hadifogoly tér haza külön vonaton Németország nyugati megszállási övezetéből. A szö­vet­séges hatóságok a magyar hadifoglyokat, elhurcoltak -te­kinti és megfelelő elbánásban ré­szesíti. Ez időszerint 75 ezer ma­gyar hadifogoly tartózkodik Né­metországban, a­kiik haladéktalanul visszatérnek, amint a szállítási le­­htetőségek módot nyúgttna­k rá Ára SOO pengi Már e héten megkezdődik a békeszer­ződések előkészítése — Népbíróság elé állítják Bodonyi-Sch­weitzert — Diplo­máciai kapcsolat Lengyz­elországgal A MAG Y A R !< O m HU N (Sí A RWR T KELETM AGY A R GRS 1A G I T E R D L E í E r•» t K N A | i.í A g )Á 1848 JANUÁR 1, KEDD „Ebben az minden a dolgozóké Szakszervezeti tömegtüntetés a városban A szervezett munkásság mai tün­tetése figyelmeztetés volt a tévhit­ben ringatózó reakció számára. A ma kezdődő évben a munkásság jogos érdekei szerint kell dönteni az ország minden ténykedésében. A szakszervezet Arany János­ utcai székháza féltizenkettőkor kiürült, innen s az üzemekből özönlötte­k a dolgozók a Bikába. A nagyterem zengett a m­itiskásdaloktóL Selyem Gábor elvtárs megnyitó­ja után Sándor László elvtárs volt az első szónok. — Még ellenségeink is be kell lássák, hogy mi megtettük a ma­gunkét, munkánk gyümölcsét él­vezni akarjuk. Ismertette az építő­munkások őgy főispánhoz felter­jesztett követelését, melyre eddig nem kaptak választ. Nem titkoljuk, azt akarjuk, hogy ebben az ország­ban minden a dolgozóké legyen! — mondotta. Vihl­áros lelkesedéssel vette tudo­másul az ülés a javaslatot, mely szerint dubreceti 'Txl wzowt t „ói '’ ■ ,­ utan tekmn­­k többé főis­pánnak, sem a közellátás vezetőjé­nek tovább s erről Tildy minisz­terelnököt is értesítik. Ugyanekkor elhatározta a gyűlés, hogy újévi jókívánságát eljuttatja Tildy mi­niszterelnökhöz, Rákosi és Ssraka­­sisi álkamminiszter elvtársakhoz. Fehér László elvtárs a vasutas dolgozók 620lidaritását hangoztat­ta Az ország közellátását csak a szakszervezet erejével­­ lehet megol­dani. Míg a közhivatalokban reak­ció van, nincs lehetőség a kibon­takozásra. Az igazolásokat újból ejtsék meg! Ágoston György tanár elvtárs az értelmiségnek a munkásokéval azo­nos követeléseit­ hangoztatta. Az értelmiség a munkásság minden jo­gos megmozdulásához csatlakozik. Beszéde közben érkezett meg Őry főispán válasza az építőmun­­kások két nap előtti memorandu­mára. Sándor elvtárrs a háborgó tö­megnek felolvasta az átiratot, mely nem találkozott a szervezett mun­kásság megnyugvásával. A főispán ígéretet tesz a dolgozók számára háromhónapi kenyérgabona meny­­nyiség rendelkezésre bocsájtásáról. A nehéz testi munkás­­­díj egyet biz­tosítani — mint mondja — hatás­körén kívül esik, ugyanez a vála­sza a Népi Bizottságok megalakítá­sára és a malmok községesítésére vonatkozóan. Téli munkaalkalom teremtésére, a feketézők elleni fo­kozottabb intézkedésekre ígéretet tesz. Friedmann József elvtárs késői­nek bélyegzi Őry utolsó percben való kétes őszinteségű kísérletét. Állást foglalt a szakszervezetek po­litizálása, még pedig marxista poli­tizálása mellett s a munkások zajos helyeslése mellett kijelenti, hogy a reakciót kizáróag a szakszervezet lesz képes legyőzni. Szib­é­riatárs (Sz. D­é) szavait is zúgó helyeslés kíséri. Ez az év a mi munkánkat dicséri — m mondja — és minden, ami több a pusztulásnál, nekünk köszönhető. Az év mérlege: mi követelünk és a munkátlanok tartoznak nekünk. A közellátás tétlensége és rosszindula­ta rombadöntéssel fenyegeti a de­mokrácia vívmányait. Óriási, nem is sejtett áruk vannak elrejtve, ezek felkutatása hozhatja meg a felemelkedést. Az árakat pedig Debrecenben is a vagyondézsma megkívánta arányban kell okvet­lenül leszállítani. A malmok telje­sen felelőtlenül, ellenőrzés nélkül működnek. A Népi Bizottság szük­séges és egyedüli megoldást ad a rejtett készletek munkásokhoz jut­tatására. Kovács János építőm­­nkás elv­társ új igazolást követel, mert a jogtalanul igazoltak fő okozói nyo­morúságunknak. Szabó István elvtársat (M. K. P.) hatalmas üdvrivalgás fogadta. --- » KO-gaTríj, Wrí nr­it. mer cs­­fry sem mer a dolgozókért való­ban őszintén cselekedni­­— mondta —, mert éppen azok közzé kellene csördíteni, akik sugalmazzák őket. Ha ténylegesen nem lesz biztosítva állandó kenyérellátásunk már a most következő napoktól kezdve, akkor az egész vármegyét mozgósí­tani fogjuk, hogy a közellátás élé­ről és mindent h on­nan, ahol aka­dályt jelentenek, elsöpörjük az aka­dályozókat. A gyűlés kijelölte azokat a szak­­szervezeti vezetőket, akik a mun­kásság élén küldöttségben értesítik a főispánt a hozott határozatokról. Munkásdalok hangja mellett vonult a munkásság a Megyeházához. Sándor László elvtárs nyújtotta át a munkásság határozatát, melyet egy 'főispán hosszú­­ megbeszélések s több ígéret után, melyet arra­ vo­natkozóan tett, hogy most már va­lóban drákói rendszabályokkal biz­tosítja a közellátás menetét, vett át. Kijelentette, hogy ha Tildy mi­niszterelnök a munkásság kívánsá­gának megfelelően felszólítja őt er­re, elhagyja állását. A megbeszélések után az erkély­ről '' előbb 'D-bő Toty,„ 1 mt­rista pánt'tkár elvárt, majd Őry főispán a türelmetlenül háború­zó tömeghez, mely most már való­ban végső türelmeiről tett tanúsá­got, amikor az Internacionálé el­­éneklése után rendben szétoszlott. 3 millió hold őszi vetésünk van Kovács Béla földmívelésügyi mi­niszter vasárnap délután rádió­beszédet intézett I® magyar föld­­míves- és paraszttársadalomhoz. Beszédében kijelentette, hogy bár évtizedek óta ilyen nehéz helyzet­ben nem volt a magyar mezőgaz­daság, mégis már kereken 3 millió hold őszi vetésünk van, ami a rendes vetésterület 10%-a, szem­ben a tavalyi terület 47%-sval. Gerő elvtárs Temesvárott tárgyalt December 29-én Temesvárott Gerő Ernő közlekedésügyi minisz­ter és Dej román közlekedésügyi miniszter találkozott, hogy néhány vasúti közlekedéssel kapcsolatos gyakorlati kérdést elintézzen. A megbeszélésen résztvett több ma­gyar szakértő és minden­­eknek­ a a kérdésben megegyezésre jutottak. A megbeszélés rendkívül szívélyes és meleg­ légkörben folyt le. Egyes szakkérdések végleges rendezésére január 4-én Aradon szakértő bi­zottság fog tárgyalni. Január 5-ig lehet hélyngezettan pénzzel üzetni Közlekedési nehézségek miatt az ország egyes részein nem vol­tak kellő időben a bakjegyek fel­bélyegzéséhez szükséges bélyeg­­mennyiséggel elláthatók, ezért a kormány a bankjegyek felbélyeg­zésére kitűzött határidőt január 5-ig, illetve a bélyegek megvásár­lására eredetileg január 5-ében megállapított határidőt január 12-ig meghosszabbította. A bélyegjeggyel el nem látott ezer, tízezer és a kék színű százezer pengős bankjegyek eszerint január 5-ig használ­hatók fel törvényes fizetési eszközül. Január 5-től 12-ig­­ilyen bankjegyekkel már csak a bankjegyek megjelölésére szolgáló bélyeg­jegyeket lehet vásárolni, január 12. után pedig a bélyegjeggyel el nem látott ezer, tízezer, valamint s kékszínű , százezer pengős ks«k‘t‘S''e­.rt már a Magyar Nemzeti Bank sem cseréli át.

Next