Néplap, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-01 / 27. szám

***** r*4md*4*l tgpume&k! . £rR 2000 l&ffi vm m B & ff*1%jJB »MB ^ M |S£| 2 IV'lvV4 .1. ÉVFOLYAM. »7. SZÁM. A 1946 FEBRUÁR 1. PÉNTEK —------------------;------------------------------yc----------------------■ ---------------------------- Demokratikus köztársaság Írta: Juhász Nagy Sándor A most kikiáltott magyar köztársaságot demokratikusok neveztsük. Az októberi forradalom idején népköztársaságnak hívtuk. A két névugyanazt jelenti. A demokratikus, vagy népköztársaságnak jellemző tulajdonsága az, hogy benne az államhatalom a népet magát illeti meg, nem pedig egy személyt : a királyt, Masry egy uralkodó társadalmi réteget, a nemességet, vagy más kasztot, refidt. Elemezve a demokratikus köztársaság fogalmának tartalmát, a következő megállapításokba jutunk. Először azért demokratikus a köztársaság, mert állami berendezkedése a demokrácia elvei szerint épül fel. Minden álampolgárnak beleszólása van az ország ügyeinek kntélésébe. A politikai szabadság az egész népnek a közseinőse. A jog és szabadság pedig mindenki számára ugyanaz. Ezt jelenti a mi köztársaságunk. Másodszor a demokratikus köztársaság társadalmi berendezkedése is ennek a nagy elvnek felel meg. Az államban nincsenek előjogok (privilégiumok). Az államhoz való viszonylatban az egyénekünk erkölcsi értéke egyenlőnek van elismerve. Mindenki haladhat előre tehetsége szerint, nem gátolva születés, vallás, faj, nemzetiség, vagyon stb. különbségei által. Ezért nem igazi demokrácia a királyság, még akkor sem, ha egyébként más vonatkozásban igyekszik is a haladó, modern elveket magáévá tenni. Az állam élén ugyanis olyan személy áll, aki nem a többi állampolgárok választása által jut el magas helyére, hanem születés által és nem egyerítőjogú a többiekkel, mert a köztörvények aitul isi van véve és felelőtlenné van nyilvánítva. Hasonlóképpen nem fér össze a demokrácia fogalmával a nemesség sem, miként a jobbágyság valamint a rabszolgaság is ellentéte volt a demokráciának A mi magyar köztársaságunk társadalmi vonatkozásban is demokratikus akar lenni. Harmadszor a szociális eszme tekintetében is demokratikus akar lenni a magyar kötársaság. Ez azt jelenti, hogy nemcsak egyenlő politikai jogokat ad a népnek, nemcsak társadalmilag ismeri el mindenki egyenlő érvényesülési lehetőségét, hanem még tovább megy és szociális, tehát főleggazdasági, népegészségügyi, kulturális tekintetben is lehetőleg mennél magasabb és lehetőleg mennél egyenlőbb színvonalra akarja felemelni tagjait. A szociális gondolat világmozgató, nagy eszméje eleven erővel akar élni és fejlődni a mi köztársaságunkban. A demokratikus köztársaság tulajdonképpen nem más, mint a debreceni gondolatnak betetőzése és valóra váltása. A Nemzeti Függetlenségi Frontnak a debreceni Nemzetgyűlésen kihirdetett programába nem tartalmazta még a köztársaság követelését, de annak minden sorából logikusan ez következett. Éppen ideje volt, hogy végre levonjuk ezt a mellőzietten következtetést. A magyar demokratikus köztársaságért azonban még a kikiáltása után is dolgozni kell, sőt a munka oroszlánrésze még csak most fog következni. Senki azt ne higyje, hogy a köztársaság valami csodaszer, mely minden bajunkat egyszerre meggyógyítja. A világháború szörnyűpusztulása szinte megoldhattam feladatok elé állítja a köztársaságot. A múlt rendszer végzetes bűneiért senki ne merje az új világot felelőssé tenni, mint azt annak idején Horthyék tették a® októberi forradalommal szemtan. Értse meg minden ember, hogy könnyű volt hat év alatt elpusztítani, az országot, de nehéz lesz azt a köztársaságnak még kétszer anynyi idő alatt is felépítenie. "■ A demokratikus köztársaság ' kikiáltása az jelenti, hogy a nemzet a nagy célokat világosan és fényesen kitűzi maga elé. íme, itt van az eszmény: "’lévén az irányban haladjatok ! Biztonságot, kedvet, lelkesedést ad a népnek. Tartalmat ad az életünknek. A többi azután a magyar népem fog áldani. Megtörtént a felszabadítása. Most mutassa meg, hogy élni tud a szabadsággal. Elkészült a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslat Dr. Riese István igazságügyi miniszter intézkedésére az igazságügy minisztériumban elkészült a demokratikus államrendszer és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslat, amely rövidesen a Nemzetgyűlés elé keríti. Magyarország köztársaság lett A Nemzetgyűlés elfogadta az államformáról szóló törvényjavaslatot A Nemzetgyűlés csütörtöki ülését fél órakor nyitotta Nagy Ferenc elnök. Folytatták a köztársasági államformáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az első felszólaló Schlachte Margit, a Polgári Demokrata Párt szónoka volt. Szerinte királyság köztársaság nem képezheti ellentét tárgyát, mert lehetséges az egyik is, a másik is. Azt fejtegette, hogy Schlachte Margit ezután kifogásolta, hogy a köztársasági javaslat a Szent Koronáról nem tesz említést (felkiáltások : majd múzeumba tesszük !). Kiemelte, hogy milyen értékes a magyar korona. Idézett egy tegnapi felszólalásitól. Azt mondották, hogy a Szent Korona tana csak fikció. Koronázó nemzet vagyunk — folytatta Schlachta Margit (voltunk !). Magyarország a Szent Korona országa, (felkiáltások : Kossuth országa !). Azt kéri, hogy koronázzák meg a köztársasági elnököt. (Derültség.) Amikor lemondunk a királyságról, saját fejünkről vesszük le a Koronát (általános felháborodás). Javasolom tehát, hogy — fejezte be Schlachta — halassza el a Nemzetgyűlés az alkotmányforma megváltoztatásának ügyét a békekötésig. A Ház a javaslatot egyhangúan elvetette. Majd az elnök bejelentette, hogy a részletes vita első szónoka Parragi György, Független Kisgazdapárti képviselő. Parragi György rámutatott arra, hogy ezzel a törvényjavaslattal a nemzet szabad képviselői minden polgár számára biztosítják azokat a jogokat, amelyek hijján őket az elmúlt rendszer meghurcolta. Erős demokráciát akarunk, amely le tud számolni a maga ellenségeivel (taps). A demokratikus pártok együttműködése történelmi szükségszerűség. 5. A viharos tapssal fogadott beszéd után■ is a magyar királyság vallási alapon állott. Idézte Szent István intelmeit, majd Mária Terézia egyik törvényének indokolását. Felsorolta II. József jobbágyok sorsának enyhítése érdekében hozott intézkedéseit. Erős János kisgazda képviselő közbekiáltott: 400 éves Habsburguralom után nem lehet Habsburgpropagandát csinálni ! (Nagy taps a Ház minden oldalán.) teli . kijátszani egymás ellen a parasztságot és munkásságot. A kételkedők vegyék észre végre a demokrácia hivatottságát. Hegyessi János, a Nemzeti Paraszt Párt szónoka örömmel üdvözölte a javaslatot. Eckhardt Sándor felszólaló válaszára megállapítja, hogy nem áll fenn az az érv, hogy a Nemzetgyűlés nem jogosult a köztársaság kikiáltására, hanem a népet kellene megkérdezni. Ezt a Nemzetgyűlést a nép választotta és a választói gyűléseken egyhangúlag nyilvánult meg a népakarat a köztársaság mellett. Ezután áttértek a törvényjavaslattervezet részletes vitájára. „ Drozdy Győző kisgazdapárti szónok azt a kérdést vetette fel, váljon a jövő Magyarországon tulajdonképpen ki fogja gyakorolni a főhatalmat. Azok a jogok, amelyeket ez a törvényjavaslatkodifikált az elnök számára, nagyonminimálisak. Nem szeretnék, ha Magyarországon olyan új demokratikus szervezetet teremtenénk, amellyel a pártok gyakorolnák a főhatalmat. Egyes pártok máris olyan jogokat használtak fel, amilyenek csak a Nemzetgyűlést és a végrehajtó hatalmat illetik meg. Nagyon fontos közintézmények pártok kezében vannak. (Felkiáltások a baloldalról: Mondjon konkrét példát !) El akarom kerülni a vihart, de mint régi parlamenti ember, konkrét példával szolgálhatok. Ilyen példa a magyar rendőrsg. (Taps a jobboldalról, nagy zaj és lárma a baloldalról.) Biztosíték kellene arra nézve, hogy ezentúl nem lesz pártrendőrség, a párthadsereg és pártvasút. (Nagy zaj.) Végül is indítványozta, hogy egészítsék ki a tervezetet a szabadságjogokkal, az írásbeli véleménnyel, a szabadság biztosításával és a pártszervezés szabadságának biztosításával. Dr. Faragó László elvtárs, szociáldemokrata párti képviselő bejelentette, hogy pártja nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy az 1918-as forradalom eszményei elsikkadjanak. „Mi ma, holnap és holnapután mindig kitűzzük az őszirózsát‘ — fejezte be beszédét az előadó. * • Schlachta Margit támadása a demokrácia ellen Szabó Imre * * * elvtárs (MKP) hangsúlyozta, hogy a magyar nép sorsa „mostoha volt ebben ahazában, de mégis szerette a magyar földet. Nem szerethettük azonban azt a királyt, aki a legtöbbször idegen volt a magyar néptől, két kézzel osztotta a magyar földet azoknak, akik hűen kiszolgálták a monarchiát és tíz ezerszámra gyilkoltatta a magyar parasztságot. A reakciós időben húszmillió magyarról szónokoltak, de semmi szavuk nem volt az ellen, hogy másfél millió magyar kivándoroljon Amerikába (nagy taps). Kisházi Ödön elvtárs (SzDP) az ipari munkásság nevében köszöntötte a javaslatot. Saját bőrünkön'' tapasztaltuk a monarchia népeire- App bűneit. Láttuk, hogyan igyekez Révai elvtárs és Sulyok Dezső visszautasítják Drózdy támadását a Kommunista Párt ellen Révai József képviselő elvtárs megállapítja, hogy a Kommunista Párt most is kötelességének ismeri el magára nézve azt a pártközi megállapodást, hogy a törvényjavaslat tárgyalását ünnepélyesen, és egyhangúan folytatják le. — Sajnos, Drózdy képviselő más hangot ütött meg és ez megsértette ezt a megegyezést. Drózdy kifejezésre juttatta, hogy nagy pártkülönbség és pártharc van. Ismerem azt a hangot, hogy „le a pártszervezettel“ egészen más időből és akik ezt hangoztatták, az egész , demokrácia ellen hangoztatták a fasiszta pártokban és a pártrendszerekben. Magyarország összeomlásáért kollektíven felelős a Horthy-rendszer és annak minden támasza. A népnek, a kezébe kell adnni a hatalmat abban a harcban, amelyet a demokrácia megvalósításáért a nép ellensége ellen folytat. Sulyok Dezső, a törvényjavaslat előadója hangoztatta, hogy a maga részéről a Kisgazda Párt felszólalójának a tervezet szövege ellen való indítványát nem tudja helyeselni, mert ez csak a szenvedélyek felkorbácsolására volt alkalmas. Utalt arra, hogy a nagy végső harcok tekintetében nem az ország pártjainak ócsárlásával, hanem a teljes egyetértésben kell előrehaladnunk. Tíz ország pártjai között nincs különbség és minden pártot kért a módosító indítvány elvetésére. . A részletes vita során Révai József elvtárs felszólaló a 13. szakasszal kapcsolatban hangoztatott aggályokat. Megállapította, hogy a szakasz értelmében a végrehajtó hatalmat az elnök gyakorolja. Sulyok Dezső válaszában az eredeti szövegezés elfogadását kérte. Bár elvileg teljesen egyetért Révai véleményével, de a törvényjavaslat intézkedéseinek összességében feltétlenül felismerhető az, hogy a köztársasági elnököt minden cselekedetéért felelősségre lehet vonni Ami pedig a végrehajtó hatalongyakorlását illeti, a javaslat intézkedéseiért és a tényekért a Nemzetgyűlésnek felelős. Ezután Kossa István alelnök bejelentette, hogy, a javaslat 19. szakaszának rendelkezése szerint, mint *az 1946. évi 1. t e. kihirdettetett A Ház tagjai helyükről felállva lelkes éljenzéssel és tapssal fogadták, hogy Magyarország köztársasággá vált. A Nemzetgyűlés következő ülését pénteken féltizenkettőnkor tartja.