Néplap, 1948. február (5. évfolyam, 27-51. szám)
1948-02-01 / 27. szám
Ma: teljes heti rádióműsor Nyolc oldal — Ára 60 fillér mára v. évfolyam, 27. szám VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 1 1948 február, vasárnap A második évfordulón (1I. 1.) két esztendeje annak, hogy a parlament lépcsőjéről Tildy Zoltán, a néhány perccel előbb egyhangúan megválasztott köztársasági elnök bejelentette a jelszavas táblákkal, zászlókkal felvonult dolgozó tömegeknek a köztársaság kikiáltását.Államformánk történelmi jelentőségű megváltoztatása —mint a demokrácia többi eredménye — harc árán született meg. Országszerte akadtak fogadatlan királyságpárti prókátorok, Debrecenben is aláírásokat gyűjtöttek .Kisgazdapárti a képviselők a köztársaság megteremtésének elhalasztására. Még a parlament ünnepélyes ülésszakán is felsorakoztatta nevetséges érveit az ósdi Habsburg-párti propaganda: Schlachta Margit, a katolikus klérus képviselőjének gyalázkodását egységes erővel verte vissza az akkori nemzetgyűlés. De jellemző demokráciánk, köztársaságunk fejlődésére, hogy a törvénycikket annak idején még a kisgazdapárt, Sulyok Dezső nyújtotta be és az akkori nemzetgyűlés elnöke egy másik külföldre szökött hazaáruló Nagy Ferenc volt. A reakció nyilt külső ellenségei és a demokrácia táborán belül megbújt belső bitangok ellen nem volt egyszerű dolog kikiáltani Magyarországon a népuralmat, megalkotni azt az 1946. évi I. törvénycikket, amelyben többek között ez áll: „Az államhatalom kizárólagos forrása és birtokosa a magyar nép.“ A Magyar Kommunista Párt a köztársaság megalkotásának ünnepélyes, örömteli perceiben sem vesztette el józan ítélőképességét. A törvényjavaslat vitájában Rajk László belügyminiszter felemelte figyelmeztető szavát: ,,A köztársasági formát különféle tartalommal lehet megtölteni, megférnek benne a reakciós, népellenes törekvések is. Nálunk is vannak olyan törekvések, amelyek a magyar köztársaságot a magyar dolgozó nép érdekeinek védelmezője helyett a magyar nagytőke, a régi nagybirtokosok, a demokráciával szembenálló magas klérus támaszává akarják tenni. Mi kommunisták azért fogunk harcolni, hogy a magyar köztársaság a nép érdekeinek védelmezője és a magyar munkásság, parasztság és értelmiség haladó állama legyen.“ A magyar kommunisták be is tartották ígéretüket. Harcoltak azért, hogy a köztársaságii törvény ünnepélyes szavai ne csak ígéretek maradjanak, hanem valósuljon is meg az országban a nép hatalma. Két évi kemény küzdelem után elmondhatjuk: nem harcoltunk rosszul! A demokrácia becsületes, haladó erőivel közös frontban megsemmisítettük a reakció főerejét, megvédtük a dolgozó parasztság között szétosztott földet, államosítottuk iparunk, pénzügyi életünk döntő részét, nekiláttunk a hároméves terv építő munkájának és ennek segítségével megkezdtük a magyar dolgozók életszínvonalának emelését. A magyar köztársaság ma már nem az, mint ami kikiáltásának napján, két esztendővel ezelőtt volt. Azóta az államhatalom karhatalmi szerveivel együtt a dolgozók érdekeinek szilárd védelmezőjévé vált, nemzetgazdaságunk szerkezetileg átformálódott, megszűntünk a nagytőke, a kapitalizmus országa lenni. Magyarország rohamosan fejlődő népi demokrácia lett, mind jobban megtisztítja politikai életét a külföldi imperialisták ügynökeitől és mindinkább közeledik a kapitalizmus teljes felszámolása, a dolgozók kizsákmányolástól mentes rendszere, a szocializmus felé Debrecen dolgozói lelkesen ünnepük a köztársaság második évfordulóját. Annál is inkább, mert 1849-ben, ebben a városban vált valóra első ízben minden magyar régi kívánsága, itt kiáltották ki Kossuth Lajosék az első magyar köztársaságot Szemere Bertalan Debrecenben jelentette ki a megalakult új kormány nevében, hogy az új minisztérium „magát forradalmi kormánynak és republikánus irányúnak vallja, amely a népfelség elvét minden következményeivel elfogadja.“ Magyarország akkori erőtlen belső vezetése és ellenséges, imperialista környezete megdöntötte a Debrecenben kikiáltott köztársaságot. Most a Magyar Kommunista Párt által vezetett szilárd demokratikus fronttal, baráti, népi államformájú szomszédainkkal és a világ legyőzhetetlen, hatalmas demokratikus népi tömegeivel együtt haladunk köztársaságunk továbbfejlesztéséért, szabadságunk, függetlenségünk és békénk mindörökre szóló biztosításáért! Huszonötmillió forintot kap Debrecen az idén az első tervév nagyszabású beruházásaira A földmunkásság mellett az építőipar is jelentős munkához jut Mintha megtört volna az a jég, mellyel eddig a kormány Debrecen ügyeit kezelte. Hosszú idő után először most olyan mértékű támogatásban részesítik a várost, amely az adott körülmények között teljes megelégedést keltett Debrecen vezetőinek körében. Az adott összeg, melyet a kormány tervszerű gazdaságpolitikája az adóbevétel, a vagyondézsma és a vagyonszaporulati dézsma következetes behajtásból előteremtett, Magyarország történetében először valóban a nép javát szolgálja. Ezt igazolják azoknak a tárgyalásoknak az eredményei, melyeket Szabó Kálmán polgármester, Ménes János Jr. polgármester és Kalenda Lóránd műszaki tanácsos folytattak Budapesten a Tervhivatal vezetőjével. A Tervhivatal nagy megértéssel fogadta Debrecen vezetőinek előterjesztését, méltánnyalta azokat , a nagyjelentőségű szempontokat, melyeket felvetettek és az első terv év végéig tehát augusztus 1-ig 25 millió forintot irányoztak elő debreceni beruházásokra. Ez az összeg, egyenlő részletekben, havonta érkezik le és nagymértékben megoldja úgy a földmunkások, mint széles ipari rétegek, az építőmunkások és velük kapcsolatos rokonszakmák problémáit. » Nagyszabású beruházások a Hortobágyon Elsősorban a Hortobágyon hatalmas területeket kapcsolnak be a rizstermelésbe. Erre a célra 1.3 millió forintot fordítanak. Ugyancsak a Hortobágy hasznosítására fordítanak még 1.5 millió forintot, mellyel minőségi állattenyésztést folytatnak. A pallagi agráregyetem céljaira 265.000 forintot engedélyeztek, de ugyanitt növénykísérleti telepet is létesítenek, melyre 120.000 forintot fordítanak. A város területén állategészségügyi intézetet állítanak fel 520.000 ezer forint költséggel, a MÁV pedig a debreceni épületeit hozatja rendbe 280.000 forint befektetéssel. A népjóléti minisztérium által létesítendő epreskerti gyermekváros részére egyelőre 250.000 forintot utalt ki a Tervhivatal, de előreláthatólag rövidesen ezt az összeget háromszorosára emelik, miután a gyermekek részére ligetet létesítenek és a vízműberendezését a városi hálózatba bekapcsolják. Kultúra és egészségügy A legnagyobb összeget az OTI székház építkezésére folyósítják, 2,3 millió forintot, míg az állami kórház 800.000 forintot kap épületeinek helyreállítására. A klinikák épületeinek helyreállítására, valamint az egyetemi tanári lakások ir todteehozására 140.000 forint van előirányozva. A siketnéma intézet 130.000 forintot, a gyermekmenhely 30.000, az egészségvédelmi szervezet 10.000, a Nemzeti Segély 20.000, a gyógypedagógiai intézet 60.000 forinttal szerepel a kiutalások között. A kulturális intézmények sorában tanyai iskolák számára 40.000 forint, a Fazekas általános iskola karbantartására és berendezéseire 55.000 forint, nevelőképző főiskola felállítására 1,8 millió forint, a Déri-múzeum helyreállítására 100 ezer forint, a gyakorló gimnázium részére 5000, az apafai iskola számára pedig ugyancsak 5000 forint az előirányzat. A centenáris év ünnepségei sorában sor kerül március 15-én a Nagytemplom felavatására is. Belső berendezése teljesen készen lesz erre az időre; a külső homlokzat helyreállítása csak a következő évre valósulhat meg, azonban még ebben a tervévben hozzálátnak a munkálatokhoz, melyre a Tervhivatal 500.000 forintot utalt ki. fi gázgyár és a gyógyszálló Ezek az összegek igen nagy jelentőségűek Debrecen fejlődése és a munkanélküliség levezetése szempontjából, de természetesen nem jelentik azt, hogy ezzel minden problémát már meg is oldottunk. Szóvá tették még a Gázgyár helyreállítását, berendezését és modernizálását, amely a számítások szerint közel 3,5 milliót tenne ki. A vízellátás terén is hibák mutatkoznak, szükséges volna a hálózati veszteség kiküszöbölése, ezenkívül három mélyfúrású új kút beállítása. Fölvetették Debrecen fürdőváros problémáját is, melyhez szintén mélyfúrásra, valamint gyógyszálló építésére lenne szükség. Valamennyi javaslatot megértéssel fogadták a Tervhivatalban és ígéretet is tettek, hogy támogatni fogják ezeket A gyógyszálló felépítéséhez az OTI és a MABI tartaléktőkéiből bocsátanának rendelkezésre jelentékeny összeget és a gázgyár, valamint a vízművek beruházásaihoz is hozzájárulnak Ezek a problémák későbbi tárgyalások során kerülnek újra szőnyegre, de nem kétséges, hogy rövidesen ezeket is nyélbeütik. Óriási eredményinek tekinthetjük a Tervhivatal által folyósított 25 millió forintot, melynek segítségével rövidesen Debrecenben is megindulhat a komoly munka. Rákosi Mátyás nyilatkozata a Newyorkban megjelenő Daily Workerben A Newyorkban megjelenő Daily Worker több hasábon ismerteti azt a nyilatkozatot, amelyet Rákosi Mátyás h. miniszterelnök adott Stuartnak, a lap munkatársának. Rákosi Mátyás kijelentette, hogy azok az egyezmények, amelyeket Magyarország Keleteurópa új demokratikus államaival kötött, nem jelentenek tömbképződést Európa többi része, vagy az Egyesült Államok ellen. Ezek a gazdasági és kulturális egyezmények előmozdítják a béke megszillárdulását és Magyarország függetlenségének biztosítását szolgálják. ] Sok amerikai azt hiszi, hogy a jelenlegi kormány „terrorral és az ellenzék, valamint a közvélemény kiküszöbölésével tartja fenn, magát. — A helyzet az, hogy az úgynevezett „vasfüggöny” mögött állandó érintkezésben vagyok nagyszámú újságíróval, köztük több amerikaival. Valamennyien nagyon érdeklődnek a „terror” iránt Rendszerint azt tanácsolom nekik, hogy mint gyakorlott újságírók, maguk válaszoljanak a „terror” kérdésére, amennyiben egyórás látogatást tesznek a fővárosban. Ha azt látják, hogy az utcákon, nem cirkálnak feltűzött szuronyú járőrök, hogy a rendőrök minden fegyver nélkül irányítják a forgalmat, ha úgy találják, hogy senki sem kér tőlük személyazonossági igazolványt, hogy ez ország egyik határától a másikig zavartalanul utazhatnak minden igazolvány vagy engedély nékül, akkor látni fogják, hogy az amerikai reakciós sajtóban a „terror”ról megjelent hírek épp oly kitalálások, mint a „vasfüggöny”. A magyar demokráciának mindössze 28 ezer rendőre van s ezekhez hozzászámíthatjuk még a 12 ezer katonát. Anélkül, hogy a pontos statisztikai adatokat ismerném, kijelentem, hogy nincs még egy független ország Európában, amelynek kisebb létszámú fegyveres ereje lenne. A magyar demokrácia — mint mondottam — a munkásokon, parasztokon és haladó értelmiségieken épül fel, nem pedig terroron. Ami pedig az ellenzéki pártok „kiküszöbölését” illeti, parlamentünkben öt ilyen párt van, valamennyi minden beavatkozás nélkül működik. Mi a helyzet a magyar-amerikai kapcsolatok terén? — Az Egyesült Államok tervszerűen Amerikába szállítja a magyar demokrácia ellenségeit s azután rendelkezésükre bocsátja a hivatalos rádiót. Ezek az incidensek, amelyekhez még másokat is hozzáfűzhetnek, mutatják, hogy az Egyesült Államok Magyarország irányában tanúsított politikája a reakció, nem pedig a demokrácia erőit segíti