Néplap, 1948. február (5. évfolyam, 27-51. szám)

1948-02-01 / 27. szám

Ma: teljes heti rádióműsor Nyolc oldal — Ára 60 fillér már­a v. évfolyam, 27. szám VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 1 1948 február­­, vasárnap A második évfordulón (1I. 1.) két esztendeje annak, hogy a parlament lépcsőjéről Tildy Zoltán, a néhány perccel előbb egyhangúan megválasztott köztársasági­­ elnök bejelentette a jelszavas táblákkal, zászlókkal felvonult dolgozó tömegeknek a köztársaság kikiáltását.Á­llamformánk történelmi je­lentőségű megváltoztatása —­­mint a demokrácia többi ered­ménye — harc árán született meg. Országszerte akadtak fogadatlan királyságpárti prókátorok, Debre­cenben is aláírásokat gyűjtöttek .Kisgazdapárti a képviselők a köz­társaság megteremtésének elha­lasztására. Még a parlament ünne­pélyes ülésszakán is felsorakoz­tatta nevetséges érveit az ósdi Habsburg-párti propaganda: Schlachta Margit, a katolikus klé­rus képviselőjének gyalázk­odását egységes erővel verte vissza az akkori nemzetgyűlés. De jellemző demokráciánk, köztársaságunk fejlődésére, hogy a törvénycikket annak idején még a kisgazdapárt, Sulyok Dezső nyújtotta be és az akkori nemzetgyűlés elnöke egy másik külföldre­ szökött hazaáruló Nagy Ferenc volt. A reakció nyilt külső ellenségei és a demokrácia táborán belül megbújt belső bi­tangok ellen nem volt egyszerű dolog kikiáltani Magyarországon a népuralmat, megalkotni azt az 1946. évi I. törvénycikket, amely­ben többek között ez áll: „Az államhatalom kizárólagos forrása és birtokosa a magyar nép.“ A Magyar Kommunista Párt a köztársaság megalkotásá­nak ünnepélyes, örömteli­­ percei­ben sem vesztette el józan ítélő­képességét. A törvényjavaslat vi­tájában Rajk László belügymi­niszter felemelte figyelmeztető szavát: ,,A köztársasági formát különféle tartalommal lehet meg­tölteni, megférnek benne a reak­ciós, népellenes törekvések is. Ná­lunk is vannak olyan törekvések, amelyek a magyar köztársaságot a magyar dolgozó nép érdekeinek védelmezője helyett a magyar nagytőke, a régi nagybirtokosok, a demokráciával szembenálló ma­gas klérus támaszává akarják tenni. Mi kommunisták azért fo­gunk harcolni, hogy a magyar köztársaság a nép érdekeinek vé­delmezője és a magyar munkásság, parasztság és értelmiség haladó állama legyen.“ A magyar kommunisták be is tartották ígéretüket. Harcoltak azért, hogy a köztársaságii törvény ünnepélyes szavai ne csak ígéretek maradjanak, hanem valósuljon is meg az országban a nép hatalma. Két évi kemény küzdelem után elmondhatjuk: nem harcoltunk rosszul! A demokrácia becsületes, haladó erőivel közös frontban megsemmisítettük a reakció főere­jét, megvédtük a dolgozó paraszt­ság között szétosztott földet, álla­mosítottuk iparunk, pénzügyi éle­tünk döntő részét, nekiláttunk a hároméves terv építő munkájának és ennek segítségével megkezdtük a magyar dolgozók életszínvonalá­nak emelését. A magyar köztársa­­ság ma már nem az, mint ami ki­kiáltásának napján, két esztendő­vel ezelőtt volt. Azóta az államha­talom karhatalmi szerveivel együtt a dolgozók érdekeinek szi­lárd védelmezőjévé vált, nemzet­­gazdaságunk szerkezetileg átfor­málódott, megszűntünk a nagy­tőke, a kapitalizmus országa lenni. Magyarország rohamosan fejlődő népi demokrácia lett, mind jobban megtisztítja politikai életét a külföldi imperialisták ügynökeitől és mindinkább közeledik a kapi­talizmus teljes felszámolása, a dol­gozók kizsákmányolástól mentes rendszere, a szocializmus felé D­ebrecen dolgozói lelkesen ünnepük a köztársaság második évfordulóját. Annál is inkább, mert 1849-ben, ebben a városban vált valóra első ízben minden ma­gyar régi kívánsága, itt kiáltották ki Kossuth Lajosék az első­ magyar köztársaságot Szemere Bertalan Debrecenben jelentette ki a meg­alakult új kormány nevében, hogy az új minisztérium „magát forra­dalmi kormánynak és republiká­nus irányúnak vallja, amely a nép­felség elvét minden következmé­nyeivel elfogadja.“ Magyarország akkori erőtlen belső vezetése és ellenséges, im­perialista környezete megdöntötte a Debrecenben kikiáltott köztár­­saságot. Most a Magyar Kommu­nista Párt által vezetett szilárd demokratikus fronttal, baráti, népi államformájú szomszédainkkal és a világ legyőzhetetlen, hatalmas de­mokratikus népi tömegeivel együtt haladunk köztársaságunk továbbfejlesztéséért, szabadsá­gunk, függetlenségünk és békénk mindörökre szóló biztosításáért! Huszonötmillió forintot kap Debrecen az idén az első tervév nagyszabású beruházásaira A földmunkásság mellett az építőipar is jelentős munkához jut Mintha megtört volna az a jég, mellyel eddig a kormány Debre­cen ügyeit kezelte. Hosszú idő után először most olyan mértékű támogatásban részesítik a várost, amely az adott körülmények kö­zött teljes megelégedést keltett Debrecen vezetőinek körében. Az adott összeg, melyet a kormány tervszerű gazdaságpolitikája az adóbevétel, a vagyondézsma és a vagyonszaporulati dézsma követ­kezetes behajtásból előteremtett, Magyarország történetében először valóban a nép javát szolgálja. Ezt igazolják azoknak a tárgyalások­nak az eredményei, melyeket Szabó Kálmán polgármester, Ménes Já­nos Jr. polgármester és Kalenda Lóránd műszaki tanácsos folytat­tak Budapesten a Tervhivatal ve­zetőjével. A Tervhivatal nagy megértéssel fogadta Debrecen ve­zetőinek előterjesztését, méltá­­nnyalta azokat , a nagyjelentőségű szempontokat­,­ melyeket felve­tettek és az első ter­v­ év végéig tehát augusztus 1-ig 25 millió fo­rintot irányoztak elő debreceni be­ruházásokra. Ez az összeg, egyenlő részletekben, havonta érkezik le és nagymértékben megoldja úgy a földmunkások, mint széles ipari rétegek, az építőmunkások és ve­lük kapcsolatos rokonszakmák problémáit. » Nagyszabású beruházások a Hortobágyon Elsősorban a Hortobágyon ha­talmas területeket kapcsolnak be a rizstermelésbe. Erre a célra 1.3 millió­ forintot fordítanak. Ugyan­csak a Hortobágy hasznosítására fordítanak még 1.5 millió forintot, mellyel minőségi állattenyésztést folytatnak. A pallagi agráregye­­tem céljaira 265.000 forintot enge­délyeztek, de ugyanitt növénykí­sérleti telepet is létesítenek, mely­re 120.000 forintot fordítanak. A város területén állategészségügyi intézetet állítanak fel 520.000 ezer forint költséggel, a MÁV pedig a debreceni épületeit hozatja rendbe 280.000 forint befektetéssel. A népjóléti minisztérium által létesí­tendő epreskerti gyermekváros részére egyelőre 250.000 forintot utalt ki a Tervhivatal, de előre­láthatólag rövidesen ezt az össze­get háromszorosára emelik, miután a gyermekek részére ligetet léte­sítenek és a vízműberendezését a városi hálózatba bekapcsolják. Kultúra és egészségügy A legnagyobb összeget az OTI székház építkezésére folyósítják, 2,3 millió forintot, míg az állami kórház 800.000 forintot kap épü­leteinek helyreállítására. A klini­kák épületeinek helyreállítására, valamint az egyetemi tanári laká­sok ir todteehozására 140.000 forint van előirányozva. A siketnéma in­tézet 130.000 forintot, a gyermek­­menhely 30.000, az egészségvé­delmi szervezet 10.000, a Nemzeti Segély 20.000, a gyógypedagógiai intézet 60.000 forinttal szerepel a kiutalások között. A kulturális intézmények sorá­ban tanyai iskolák számára 40.000 forint, a Fazekas általános iskola karbantartására és berendezéseire 55.000 forint, nevelőképző főiskola felállítására 1,8 millió forint, a Déri-múzeum helyreállítására 100 ezer forint, a gyakorló gimnázium részére 5000, az apafai iskola szá­mára pedig ugyancsak 5000 fo­rint az előirányzat. A centenáris év ünnepségei so­rában sor kerül március 15-én a Nagytemplom felavatására is. Bel­ső berendezése teljesen készen lesz erre az időre; a külső hom­lokzat helyreállítása csak a követ­kező évre valósulhat meg, azonban még ebben a tervévben hozzálát­nak a munkálatokhoz, melyre a Tervhivatal 500.000 forintot utalt ki. fi gázgyár és a gyógyszálló Ezek az összegek igen nagy je­lentőségűek Debrecen fejlődése és a munkanélküliség levezetése szempontjából, de természetesen nem jelentik azt, hogy ezzel min­den problémát már meg is oldot­tunk. Szóvá tették még a Gázgyár helyreállítását, berendezését és modernizálását, amely a számítá­sok szerint közel 3,5 milliót tenne ki. A vízellátás terén is hibák mu­tatkoznak, szükséges volna a há­lózati veszteség kiküszöbölése, ezenkívül három mélyfúrású új kút beállítása. Fölvetették Debre­cen fürdőváros problémáját is, melyhez szintén mélyfúrásra, valamint gyógyszálló építésére lenne szükség. Valamennyi javas­latot megértéssel fogadták a Tervhivatalban és ígéretet is tet­tek, hogy támogatni fogják ezeket A gyógyszálló felépítéséhez az OTI és a MABI tartaléktőkéiből bocsátanának rendelkezésre jelen­tékeny összeget és a gázgyár, va­lamint a vízművek beruházásaihoz is hozzájárulnak Ezek a problé­mák későbbi tárg­­yalások során kerülnek újra szőnyegre, de nem kétséges, hogy rövidesen ezeket is nyélbeütik. Óriási eredményinek tekinthet­jük a Tervhivatal által folyósított 25 millió forintot, melynek segít­ségével rövidesen Debrecenben is megindulhat a komoly munka. Rákosi Mátyás nyilatkozata a Newyorkban megjelenő Daily Worker­ben A Newyorkban megjelenő Daily Worker több hasábon ismerteti azt a nyilatkozatot, amelyet Rá­kosi Mátyás h. miniszterelnök adott Stuartnak, a lap munkatár­sának. Rákosi Mátyás kijelentette, hogy azok az egyezmények, amelyeket Magyarország Keleteurópa új de­mokratikus államaival kötött, nem jelentenek tömbképződést Európa többi része, vagy az Egyesült Ál­lamok ellen. Ezek a gazdasági és kulturális egyezmények előmozdít­ják a béke megszillárdulását és Magyarország függetlenségének biztosítását szolgálják. ]­ Sok amerikai azt hiszi, hogy a jelenlegi kormány „terrorral és az ellenzék, valamint a közvéle­mény kiküszöbölésével tartja fenn, magát. — A helyzet az, hogy az úgy­nevezett „vasfüggöny” mögött ál­landó érintkezésben vagyok nagy­számú újságíróval, köztük több amerikaival. Valamennyien na­gyon érdeklődnek a „terror” iránt Rendszerint azt tanácsolom nekik, hogy mint gyakorlott újságírók, maguk válaszoljanak a „terror” kérdésére, amennyiben egyórás látogatást tesznek a fővárosban. Ha azt látják, hogy az utcákon, nem cirkálnak feltűzött szuronyú járőrök, hogy a rendőrök minden fegyver nélkül irányítják a for­galmat, ha úgy találják, hogy senki sem kér tőlük személyazo­nossági igazolványt, hogy ez or­szág egyik határától a másikig zavartalanul utazhatnak minden igazolvány vagy engedély nékül, akkor látni fogják, hogy az ame­rikai reakciós sajtóban a „terror”­­ról megjelent hírek épp oly kita­lálások, mint a „vasfüggöny”. A magyar demokráciának mindössze 28 ezer rendőre van s ezekhez hozzászámíthatjuk még a 12 ezer katonát. Anélkül, hogy a pontos statisztikai adatokat ismerném, ki­jelentem, hogy nincs még egy független ország Európában, amelynek kisebb létszámú fegy­veres ereje lenne. A magyar de­mokrácia — mint mondottam — a munkásokon, parasztokon és haladó értelmiségieken épül fel, nem pedig terroron. Ami pedig az ellenzéki pártok „kiküszöbölé­sét” illeti, parlamentünkben öt ilyen párt van, valamennyi min­den beavatkozás nélkül működik. Mi a helyzet a magyar-ameri­kai kapcsolatok terén? — Az Egyesült Államok terv­szerűen Amerikába szállítja a ma­gyar demokrácia ellenségeit s az­után rendelkezésükre bocsátja a hivatalos rádiót. Ezek az inciden­sek, amelyekhez még másokat is hozzáfűzhetnek, mutatják, hogy az Egyesült Államok Magyaror­­­szág irányában tanúsított politi­kája a reakció, nem pedig a de­mokrácia erőit segíti

Next