Néplap, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)

1948-07-01 / 147. szám

TISZÁNTÚLI B ^ ^ V. , VI­OL.VAM, 147. SZÁM ÁRA . FILLÉR II­ 1940 JÖVŐS 1, CSÜTÖRTÖK A Jugoszláv Kommunista Párt helyzetéről szóló Kominform-határozat visszhangja A kom­munista pártok Tájékoztató Irodájának a Jugoszláv Kom­­muista Párt helyzetéről szóló határozata — amit lapunk más he­lyén szó szerint közlünk — világszerte hatalmas visszhangot keltett. A tárgyilagos sajtóhangok különösen kiemelik a szocializmus és a népi demokrácia imponáló erejét és biztonságát bizonyító nyílt ön­kritikát, amivel a néhány jugoszláv kommunista vezető hibáit fel­tárják. Nem kétséges, hogy a hibák őszinte felfedése után a Jugo­szláv Kommunista Pá­rt a marxi-lenini elmélethez és gyakorló­hoz rövidesen visszatér, kijavítja az elkövetett hibákat és tovább vezeti népét a szocializmus­­ felé vezető úton. Bukarest A szerda reggeli román lapok részletesen foglalkoznak a Kom­munista Pártok Tájékoztató Iro­dájának a Jugoszláv Kommunista Párt ügyében hozott határozatá­val. A „Scanteia”, a Román Mun­káspárt központi lapja leszögezi, hogy a kommunista pártokat po­litikájukban mindig az őszinteség és a nyíltság jellemezte. A nem­zetközi imperializmus és reakció természetesen igyekszik kihasz­nálni ezt a kérdést, de ezzel ár­tani a kommunista pártoknak nem tudnak. A román sajtó egyhangúan an­nak a reményének ad kifejezést, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt - t­agjainak többje visszave­zeti a pártot hagyományos útjára, amelyről Tito és egy-két politikai barátja igyekeztek eltávolítani. A Román Munkáspárt elfogadja és magáévá teszi a Tájékoztató Iroda határozatát és tovább ha­lad a megkezdett úton Róma Az Olasz Kommunista Párt lap­ja­ az „Unita”, teljes terjedelmé­ben nyilvánosságra hozta a köz­leményt, majd a lap közli az Olasz Kommunista Párt nyilatko­­zatát, amely fenntartás nélkül helyesli a Tájékoztató Iroda hatá­­rozatát. — Reméljük — írja végül a lap —, hogy a Tájékoztató Iroda közleményének kemény szavai idejében hangzottak el és Jugo­­szláviában akad megfelelő szocia­lista erő, amely a kormányt arra fogja bírni, hogy visszatér­jen a bírálat, önbírálat és a demokrácia helyes útjára. A jugoszláv válsá­got a szocializmus ellenségei igye­keznek majd kihasználni. De nincs olyan demagógia, amely meggá­tolhatná a demokratikus nemzete­ket abban, hogy megtalálják az utat a szocializmus győzelméhez. Prága A prágai „Svobodne Slovo’ megállapítja, hogy a Tájékoztató Iroda közleménye nagy­ bizonyí­téka annak az őszinteségnek és meg nem alkuvó szellemnek, amellyel a kommunista pártok a szocializmus felé történő demo­kratikus előrehaladás biztosításá­ról gondoskodnak. A Csehszlovák Kommunista Párt végrehajtó bizottsága he­lyesli a Tájékoztató Irodának a Jugoszláv Kommunista Párttal kapcsolatban hozott határozatát. A végrehajtó bizotság­i párt valamennyi szervetjén­­rendkívüli felvilágosító munkát kezd a Tá­jékoztató Iroda határozatával összefüggő eszmei kérdések és politikai következtetések tisztá­zására. London A „Daily Worker” megállapítja, hogy a Tájékoztató Iroda határo­zata nyíltan a világ elé tárja. A Jugoszláv Kommunista Pártból hiányzik a demokrácia, ez pedig a kommunista elvek megsértése és kárt okoz a béke arcvonalá­hoz tartozó népeknek. A lap azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a jugoszláv kommunisták a Szov­­jetúnióval való egység szellemé­ben rencorifa rjmM b^leo fig*volL*»f I*áris A párizsi „Humanité“ szintén teljes egészében közli a határoza­tot. A lap a közleményhez hozzá­fűzi, hogy a­ Francia Kommunista Párt politikai bizottsága teljes egészében helyesli a határozatot. A ..De Soire megállapítja, hogy a Tájékoztató Iroda értekezletén résztvevő pártok egyhangúan szö­gezték le: a Jugoszláv Kommu­nista Párt politikájában számos tévedést követett el. Ezért szólí­tották­ fel a­ jugoszláv kommunis­tákat, ismerjék be hibáikat és vál­toztassanak politikájukon, máskü­lönben államuk az imperialisták gyarmatává válik. Ez a figyelmez­tetés a jugoszláv pártvezetőknek szólt. A felszólítást a párt egészsé­ges erőihez címezték azért, hogy határozottan változtassanak az ed­digi politikán. Szófia A Bolgár Munkás (Kommu­nista) Párt egyhangúlag magáévá tette a Tájékoztató Irodának a Jugoszláv Kommunista Párttal kapcsolatban hozott határozatát. A határozatot a kommunista „Rabotnicseszko Delo” első helyen közli. A Bolgár Munkás (Kommu­nista) Párt közleménye a Pártnak azt a mélysége­ r mtushbeleitését fejezi ki, hogy Jugoszláviában akad elegendő hő marxista-leni­­nista párttag ahhoz, hogy felül­kerekedjenek a téves irányzatok­kal szemben. Washington Az Amerikai Kommunista Párt központi bizottsága kedd este nyil­­vánosságra hozott közleményében kijelenti, hogy a Tájékozt­ató Iroda gyűlésén képviselt nyolc kommu­nista párt kiváló szolgálatot tett a világbéke ügyének, a nemzetek függetlenségének és a­ szocializ­musért folytatott harcnak. A nyi­­latkozat ezután szembeszáll az ame­rikai imperializmussal, amely az imperialisták tulajdonában lévő újságokon és külügyminisztériu­mon keresztül arra törekszik, hogy kiforgassa igazi értelméből a Kominform határozatát. A nyilat­kozatot William Foster és Eugen Dernish, az amerikai kommunista párt elnöke, illetve főtitkára írta alá. Budapest A „Szabad Nép”, a Magyar Dolgozók Pártjának lapja közzé­teszi a párt hivatalos álláspontját, amely elítéli a Jugoszláv Kommu­nista Párt ezrves vezetőinek tevé­kenységét. A Magyar Dolgozók Pártjának hivatalos álláspontját a „Tiszántúli Néplap” holnapi szá­ma közli. Amerikai kémszervezet­­vezetője Schumacher Németország szovjet iivezetéban egy­ vezető szociáldemokrata funk­cionárius, Wilhelm Lorenz letartóz­­tatá­si alkalmával kiterjedt amerikai kém­hálózatot lepleztek le. Lorenz vallomása szerint Schumacher a német s­zoci­á­ldem­okarták vezére „Qsbure“ név alatt illegális szerve­zetet létesített, amely katonai infor­mációkat szerzett az amerikaiak szá­mára. Az USA pénzelte a szerveze­tet. Az információk Clay tábornok főhadhszáll­ására futottak be. A hero­­szervezet legfőbb fiókját ártalmat ■aoné tették. Földrengés Japánban Honsu sziget középső részét hev­­öldrengés rázta meg. A földrengé­­st várost elpusztított. A földlökések­ középpontjában fekvő Fukui selyem­ipari központ Lángokban állt a vá­rostól harminc kilométeres körzetben fekvő A famaka­, Mikuni, Maenoka és.a,na­,a városok ugyancsak tejesen megsemmisültek. A Fukusi közvetlen közelében fekvő Takofu vá­roskában a heves földlökés felkapta a pályaudvaron veszteglő teherkocsikat és az álomás romba­­dőlt épületére dobta. A város­­szín­házában éppen 8 roadás volt, az épü­let a nézőkre omlott és csak három menekült meg. A földrengésnek eddig 1000 halá­los áldozata van. Nyolcezer moher *** -ij . a. D­CL vált. A rádiójeentés szerint az ame­rikai földrengést jelző állomások s­zizmográfjai újabb heves földmoz­gásokat jeleztek. Gerő Ernő ismertette az új huszonnégymilliárdos ötéves tervet Villány minden községben, a Tiszántúl mentesítése az aszálytól, a nehézipar termelésének 75 százalékos emelése és nagyarányú lakásépítés Budapesten a műszaki ér­telmiségi hét­ keretében megala­kult a Műszaki és Tudományos Egyesületek Szövetsége. Az ala­kuló ülésen kilenc külföldi állam műszaki értelmiségének küldöttei is részt vettek. Gerő Ernő közlekedésügyi mi­niszter beszédében ismertette a magyar, ötéves terv adatait. — A Magyar Dolgozók Pártjá­nak programnyilatkozata — mon­dotta — alapelvként szögezi le, hogy a tudományos kutatást fel kell szabadítani a tőkétől való függés alól és a nép szolgálatába kell állítani. Hazánk gyorsab­­ítű felemelkedése elképzelhetetlen a tervgazdálkodás kifejlesztése és megszilárdítása nélkül. Ezt a célt szolgálja a most készülő ötéves tervünk, a tízéves villamosítási és az ugyancsak, tízéves öntözési terv. — Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy öt év alatt sa­ját erőnkből mintegy 22—24 mil­liárd forintot ruházzunk be a ma­gyar nemzetgazdaságba, az 1947 januári árakon számítva. — Az ötéves terv­ eredménye­ként az egy lakosra ásó villamos­­sal'Sh* -i V140. évi fogyasztás két és félszeresére kell emelkednie. Egyben az or­szág összes községeinek a villa­mosítását is meg kell valósíta­nunk. — Öt év alatt öntözhetővé kell tennünk az ország egész művel­hető területének közel tíz százalé­kát, különösen a szinte, állandóan aszálysújtotta Tiszántúl hatalmas területeit.­­ Nehéziparunkat az 1949-es színvonalhoz képest úgy kell ki­fejlesztenünk, hogy termelése mintegy 75 százalékkal megnöve­kedjék az ötéves terv végére, ■óriási fejlődésen fog keresztül­menni könnyű iparunk is. Az új követelményeknek megfelelően korszerűsíteni kell közlekedésün­ket.­­ Milliárdokat fogunk beru­házni mezőgazdaságunkba, hogy gépesítéssel, műtrágyaellátással, védekezőszerek tömeges haszná­latával, a rossz minőségű talajok megjavításával, az állattenyésztés fejlesztésével, a falun létesítendő szociáli és kulturális intézmények egész hálózatával kiemeljük a magyar mezőgazdaságot és a ma­gyar falut­ évszázados elmaradott­­ságábat . Természetesen a város szo­ciális és kulturális felemelkedését is biztosítanunk kell. Lakásépí­tésre, szociális és kulturális intéz- hatalmasan fog emelkedni — Mindezen intézkedések ered­­ményeként — folytatta Gerő Ernő — hatalmasan fog emelked­ni a munkásság, a dolgozó pa­rasztság és az értelmiség életszín­vonal. Egész gazdasági életün­ket új alapokra helyezzük. Gerő Ernő ezután rámutatott arra, hogy mennyire reálisak ezek a hatalmas tervek. — A tervek megvalósításának ■elsőrendű biztosítéka az, hogy­ a hatalom a nép kezében van. Nemcsak a politikai hatalom, ha­nem a gazdasági élet parancs­noki állásai is a nép kezében van­­nak. Ez lehetővé teszi a tartalé­kok mozgósítását és maximáls kiaknázását. — Nagyon sokan álmodozónak tartottak bennünket, amikor ki­dolgoztuk a hároméves tervet, amikor az akkori viszonyokhoz képest fantasztikusnak látszó elő­irányzatot hallották. Azóta kide­rült, hogy a nép akarja e csodál menyek létesítésére legalább 1­-2 milliárd forintot kell fordítani az öt év leforgása alatt, a dolgozók életszínvonalú műveit, a hároméves tervet min­den bizonnyal két év és öt hónap alatt valósítjuk meg. Ugyanilyen merészeknek látszanak talán egyesek számára az új ötéves tervünk célkitűzései. Terveinket a tények, az erőviszonyok, a gaz­dasági lehetőségek, a tudomá­nyos elemzés és számítások alap­­­ján állítottuk össze. De ezeken a konkrét tényezőkön kívül van még ,egy olyan tényező is ame­lyet mérőeszközökkel nem lehet lemérni: határtalan bizalmunk a magyar népben. A népben bízva ,indulunk­­neki bátran, de megfon­toltan az új, nagy célnak. Gerő Ernő beszéde hosszan­tartó taps fogadta Utána a kül­földi delegátusok szólaltak fel. Mindnyájan örömüket fejezték ki, hogy meggyőződhettek azokról a hatalmas eredményekről, amelye­ket a magyar tudomány a felsza­badulás óta ért el.

Next