Hajdú-Bihari Napló, 1969. december (26. évfolyam, 278-302. szám)
1969-12-03 / 279. szám
„A kisfiú az út szélén feküdt" Négy és fél évre ítélték a gázoló Hajzert „Erdélyi Józsi nyolcéves debreceni kisfiú már nem él. Áldozat lett. Egy ámokfutó áldozata . ..” így kezdtük riportunkat a Napló szeptember 30-i számában, amikor hírt adtunk arról a gázolásról, amely Debrecen alatt történt, két nappal korábban, a 4-es főúton. Azon a napon egy idős asszony, a 14 éves Debreceni Miklósné paradicsomot volt szedni a szomszéd kisfiúval, Erdélyi Józsival, és unokájával, a négyéves Nagy Ágival. Egy kézikocsit toltak. Szabályosan, az út jobb oldalán. Akkor történt. «** Nyilvános tárgyalást tartott november 14-én a debreceni járásbíróság egyik büntető tanácsa. A DVK kultúrotthonában legalább háromszázan szorongtak. Több gépkocsivezető a vádlott ismerősei közül, sokan voltak kíváncsiak az ügy minden részletére, a megdöbbentő felelőtlenség-sorozatra. Bevezetik a vádlottat. Leveszik kezéről a bilincset. A bíró kérdez. - Neve, életkora, foglalkozása, munkahelye? - Hajzer Sándor, 31 éves, gépkocsivezető, a 6. sz. AKÖV dolgozója. - Családos, büntetve volt? - Igen, 21 hónapos kislányom van. Emberölési kísérletért három évre ítéltek 1964-ben. - Foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetésért vádolja az ügyészség. Megértette? Bűnösnek érzi magát? - Igen, igen. *** Sorra szólítja a bíróság a tanúkat. Dr. Vég Lajos körzeti orvos következik. - Hajdúszoboszlóról Debrecen irányába vezettem kocsimat. Előttem haladt kb. 80 km-es sebességgel egy teherautó. Feltűnt, hogy irányjelzés nélkül többször áthajtott az út bal oldalára. Nem is mertem megelőzni, hanem csökkentettem a sebességet. Egyszer egy csattanásra lettem figyelmes, a gépkocsi az út bal oldalára került, majd tovább hajtott. Fékeztem, kiszálltam. Megdöbbentő látvány fogadott. *** A tanú előtt a vádlott mondja el annak a napnak a történetét. Halkan beszél, alig lehet a hangját hallani. - Vasárnap volt. Indultam a munkahelyemre, ahonnan anyagot kellett volna szállítani. Az ohati italboltban megittam egy deci rumot. Később újabb egy deci rummal melegítettem magam. Amikor kiértem, már nagyon szédültem. Elaludtam a kocsiban. Arra emlékszem, hogy a vállalat ellenőre költött fel. Elvette a sluszkulcsot. Megint elaludtam. Majd az ébredés után kerestem egy szeget, azzal indítottam be a kocsit. Egyik ismerősömmel elindultunk Debrecenbe Közben két helyen megálltunk egy-egy üveg sörre, majd az egyik tanyába tértünk be. Több deci bort ittunk. Másra nem emlékszem, arra sem, hogyan ültem a volán mellé. Másnap reggel tértem magamhoz a kijózanítóban. ‘ *** Amire Hajzer nem emlékszik, egészítsük ki az előbbi szemtanú, az orvos vallomásával: - Amikor kiszálltam, először az idős nénit pillantottam meg. Eszméletlenül feküdt az út szélén. Igyekeztem elsősegélyben részesíteni, amikor egy kisfiú szaladt oda hozzám: „Tessék jönni, Józsi meghalt.” Akkor vettem észre, hogy tőlem kb. 20méterre egy kisfiú fejjel az útpadka szélén, nem messze tőle pedig egy kislány fekszik. A kisfiú még hörgött, a lábán nyílt töréssel és összezúzott fejjel. A kislány eszméletlen volt. Amikor felpillantottam, láttam, hogy kb. 150 méterre áll a teherkocsi. Hajzer - most már tudom a nevét - düllöngőzve jött felém. Közben több kocsi megállt. A vádlott olyan kötekedően viselkedett, hogy meg akarták verni. *** Idézet az igazságügyi orvosszakértő megállapításából: „Erdélyi Józsi olyan súlyos agyzúzódást szenvedett, hogy rövidesen meghalt. Nagy Ági sérülése agyzúzódás, koponyatörés. Már túl van az életveszélyen. Későbbi szövődménynyel lehet számolni. Feltehető, hogy nem marad nyom nélkül a sérülés. Idős Debreceniné kisebb zúzódásokat és kartörést szenvedett...” A bíró a védőnek adja meg a szót, aki a vádlotthoz fordul: - Fáradt volt amikor azon a napon munkába állt? - Igen. Már negyedik vasárnap dolgoztam. - Négy hét alatt volt szabadnapja? - Nem. Napi 12 órát ültem a volán mellett. Újabb kérdés következne, de az ügyész kér szót: Tisztelt Bírósági Most kaptuk a hírt, hogy Debreceni Miklósné tegnap este meghalt. Kérem megállapítani, hogy a halál és a baleset között van-e összefüggés. A tárgyalást elnapolták . . . • »* November 28-án folytatódott a tárgyalás. Az orvosszakértő véleménye szerint, a halál és a baleset között - teljes bizonyossággal - nem lehet összefüggést megállapítani. Majd újabb tanúk következnek. Végül a bíróság kihirdeti az ítéletet. Hajzer Sándort négy év hat hónap szabadságvesztésre ítéli. Mellékbüntetésként öt évre eltiltja a gépjárművezetéstől. Súlyosbítóként értékelte a bíróság, hogy Hajzer a KRESZ egyik legalapvetőbb szabályát a legdurvább módon sértette meg, egy ember halálát okozta, s azt, hogy volt már büntetve. **» Vége a tárgyalásnak. Magammal viszem, magamban hordozom Erdélyi Józsi édesanyjának arcát. Ott ült néhány méterre attól az embertől, aki fia halálát okozta. Talán rá sem nézett, csak zokogott. Végigsírta a tárgyalást. S ebbe a zokogásba valami ordító szúrással szólt bele Hajzer szenvtelen hangja : megittam 1—1 deci rumot, majd ... Felültem a kormány mellé ... .Tovább nem emlékszem semmire. De a példás ítélet kell hogy emlékeztessen. Másokat. Tanulságul. Király Ferenc Az édesanya Az érdeklődők (Fotó: Kalmár István) A vádlott Szűk kis szoba, mint a telefonközpontok általában. Az egyik csengő hosszan, türelmetlenül cseng, már talán másfél perce, de a telefonos kisasszony éppen egy másik vonalon beszél. — És akkor azt mondom Gyuszinak: no, nézd, fiam, legjobb, ha tudomásul veszed, hogy velem nem lehet játszani. . . érted? Halló, halló, Terikém, jól hallasz? Várj, egy pillanat, felveszem már ezt az átok vonalat! Halló, ANANÁSZÉRT. Kit, kénem? Házon kívül van. No, szóval mondom: nézd fiam, én nem az a lány vagyok, akinek te gondolsz, és ha így folytatod, vedd tudomásul, hogy az életben többé szóba sem állok veled! Halló, hallasz, Terikém? Mert egyszer együtt voltunk víkendezni, az még nem jogosít fel arra, hogy ilyen hangon beszélj velem! Ezt így megmondtam neki, kérlek, a képébe! Legalább tudja, hogy mihez tartsa magát! Értesz? Várj, megint egy átok hívás, meg kell itt őrülni! Halló, ANANÁSZÉRT. Házon kívül van... Kosztolitz kartárs ebédel... Kurityáni kartárs szabadságon ... Detre Jenő csúsztat... Kelemenné külföldön ... Tordai kartársnő a minisztériumban. Halló? Nem kell mindjárt idegeskednie, kérem! Az igazgató elvtárs itt van, igen. Kapcsolom. Halló, Terikém? Te, az arcát láttad volna a fiatalúrnak! Az álla is leesett, fiam! Ezután másképp beszélünk, ezt láthatta rajtam! Az igazgató asztalán megszólal a telefon. Feláll a kis asztalától, ahol egy vendégével feketézett, az írón adtal ahovgtön BÁRÁNY TAMÁS — Bocsáss meg, egy pillanat! — Felveszi a kagylót. — Halló, Barta igazgató. — A zavar felhője úszik az arcán. — Természetesen, Kamocsai elvtárs. Örömmel várlak. Tíz perc múlva itt is vagy? Értem. Szeretettel várlak, szervusz. — A telefon villáját lenyomja, és izgatottan tárcsáz. A központ jelentkezik. — Tessék, igazgató úr. — Jolánka, szóljon Tabák bácsinak, hogy oltsa el a lámpákat, és szaladjon le a Vadrózsába, aki ott van, azonnal jöjjön fel, és foglalja el a helyét! Lázas munka! Megértett? — Igenis, igazgató úr — feleli Jolánka, és a banánt egy másik lyukba nyomja. — Hát akkor én búcsúzom is, Terikém, meg kell itt dögleni, hogy micsoda forgalom van ma! Lehet, hogy azért egy óra múlva hívlak! Szia. Az igazgató töprengő arccal lép vissza az asztalkához, kiissza maradék, elhűlt feketéjét. — Tyű, de meleg helyzet, a mindenit! — Kit vár? — kérdi a vendég. — A főkönyvelőt, az irányító szervünktől... — A cigarettadoboz után nyúl, kínálja a másikat. — Parancsolj, gyújts rá! Örülök, hogy látlak, öreg fiú ... A bankett óta nem is találkoztunk.. Hát mesélj, mi újság! A vendég a mennyezetet nézi. — Érdekes, nézd ... elaludtak a lámpák, és szinte észre sem lehet venni... Remek itt a külső világítás! Tulajdonképpen miért égnek a neoncsövek nálatok világos nappal? Az igazgató elmosolyodik, s cinkosan hunyorít. — Kérlek... — de egymás között! — tudod, szociálisan érző főnök vagyok... No már most, azt is tudod, hogy az ananászforgalom nem a legegyenletesebb az országban. Ugyebár, néha hónapok is eltelnek, amíg érkezik egy-egy szállítmány. De a munkatársaim nem fizethetnek erre rá, elvégre nem az ő bűnük, hogy nincs elég deviza ananászra ... Ez a kamocsai főkönyvelő, az irányítószervünktől, meglehetősen bizalmatlan természetű pasas. Úgy is mondhatnám, kifejezetten gyanakvó ... Mielőtt jóváhagyja a túlórakeretet, kérlek, nem átallja ellenőrizni a vállalat villanyóráját, hogy volt-e elég fogyasztás, már úgy értem, az esti órákban... — Elmosolyodik. — Ezért aztán egész nap ég nálunk a villany. A vendég meglepetten mered rá. — Reggeltől estig? — Reggeltől estig — nevet az igazgató. — Csináljuk a villanyszámlát. Ha ennek a Kamocsainak ez kell! Most jön, képzeld, leolvasni a villanyórát... Még szerencse, hogy előtte mindig ideszól telefonon! A vendég el sem mosolyodik. — Most nem ezért jön — szól csendesen. — Hanem? — Azt hiszem, el akar búcsúzni. Tegnap áthelyezték. — Ugyan ... Honnan veszed? — Ma reggel engem neveztek ki a helyébe. KB HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1969. DECEMBER 1. Mit ér a kisembernek az Építésügyi Tájékoztatási Központ? Az emberek legtöbb hivatalt, intézményt s intézkedést úgy bírálnak el, hogy az számukra jelent-e valami előnyt vagy hátrányt. Ha egyiket sem, a téma közömbös, ha hátrányt, tiltakoznak vagy mérgelődnek; ha előnyt, szívesen hallanak vagy olvasnak róla. Ez utóbbiról van szó, az Építésügyi Tájékoztatási Központ esetében. Közvetett hasznát már a nagyszabású állami építkezéseknél is tapasztalhatják. Az ÉTK ugyanis beszerzi az építési eljárások, a technika legújabb eredményeit, s az ipar rendelkezésére bocsátja őket. Közvetlenül érinti s érdekli a családi vagy társasházat építőket egy sor ÉTK-kiadvány. Az első arra ad választ, hogyan építkezzünk. Ez a könyv a gondolat megszületésétől a kulcs átvételéig szinte mindenre gondot fordít. Az igazság az, hogy a kisebb-nagyobb családi hajlékot emelni szándékozók gyakran kiszolgáltatottjai a többé-kevésbé hozzáértő vállalkozó szakembernek. Mindkét esetben előfordulhat, hogy az elkészített terv megvalósítása esetén nem sok örömet okoz a tulajdonosnak. Olyasmiket vethetnek papírra, amely külsőségeiben a jólétet, a vagyoni helyzetet reprezentálhatja, de a méregdrága kivitelezés ellenére egyáltalában nem praktikus, rosszul hasznosítható. Pedig ma már a célszerűtlen verandák, nagy konyhák, ,puszta szobák” ideje lejárt. Számtalan helyen különböző sufnikat, óriás kamaratereket terveznek feleslegesen. Ez elveszi a helyet a család tagjai elől, talán éppen egy kis szobától fosztja meg őket, amely a nagyobb fiú vagy leány számára lehetne önálló tanuló- és pihenőhely. Az ÉTK típustervei pontosak, praktikusak, jól beváltak. Harmincvagy negyvenféle elképzelés, számtalan variáció közül válogathat az építtető. Ugyanakkor a típustervek előnye, hogy — esetleg hónapokat megtakarítva az építtetőnek — zöld utat biztosít az elfogadó hatóságoknál, az adott tervnyomtatvány mellékelésével már biztosra vehető az engedélyezés is. Mindezért nem kell sok ezer forintot kifizetni, egy-egy típusterv jóformán néhány forintba kerül. Választ ad a Tájékoztatási Központ szakértő gárdája arra is, hogy miből, milyen anyagból építsenek. Olyanokat ajánl felhasználásra, amelyek általában kaphatók és korszerűek. Gondja van arra is, hogy még a helyben fellelhető hozzávalókat is beépíthessék. De nemcsak arról szól, milyen anyagok használhatók, hanem a mészoltástól a vakolásig minden lényeges műveletet szakszerűen elmagyaráz. Ez lehetővé teszi, hogy mindazok, akik így akarják, házilag, maguk elvégezhessenek sok mindent. Ebben az esetben kettős az öröm: egyrészt jelentős összegeket takaríthatnak meg az építtetők, másrészt azzal a jó érzéssel élhetnek az új falak között, hogy ez saját kezük munkája. Az ÉTK figyelme még olyan részletkérdésre is kiterjed, mint a fűtés. Az erről elkészült tájékoztató anyag — ugyancsak a helyi lehetőségeket és energiaforrásokat figyelembe véve— részletesen elemzi, milyen központi vagy helyi megoldás biztosíthat a kívánságoknak megfelelő meleget. A gáz-, az olaj-, a széntüzelés, az etázsfűtés egyaránt szerepel a lehetőségek között összehasonlítva előnyeiket, hátrányaikat, megjelölve alkalmazásuk feltételeit. S végül néhány szó arról, hogy rendelkezésre áll a víkendházak építéséhez is sokféle terv. A Tihany elnevezésűtől a Fiastyúkig számtalan, beton, terméskő s más építőanyag felhasználásával felhúzható kis nyaralók közül válogathat, akinek ilyen tervei vannak. Találunk közöttük 20 négyzetméter alapterületű házacskákat, de komolyabb, nagyobb méretű nyaralókat is egyszerű megoldással és összkomforttal. t gy- ÚJ MEZOGAZDASÁGI KÖNYVEK DR. FARKAS VILMOS: A lineáris programozás matematikai alapjai Ezt a népszerű könyvet második kiadásban jelentette meg a Mezőgazdasági Kiadó, olyan nagy volt iránta az érdeklődés. A szerző azokat a matematikai alapokat ismerteti művében, amelyek elsajátítása nélkülözhetetlen a lineáris programozáshoz. Élvezetes stílusban, nagy didaktikai érzékkel vezeti végig az olvasót a tárgyalt anyagon. Mindig van egy-egy ötlete, fogása, amellyel világossá teszi a nehezebb részeket. A könyv nagyban elősegítheti a gazdasági döntések hatékonyságának növelését. DR. HECKENAST JÓZSEF: Szövetkezések a századforduló paraszti gazdálkodásában A mezőgazdasági munkaszervezetek vizsgálata az agrártörténetírás legelhanyagoltabb kutatási területei közé tartozik. Éppen ezért pótolt nagy hiányt a Mezőgazdasági Könyvkiadó, amikor közreadta dr. Heckenast könyvét. A szerző az ország több részén folytatott részletes felmérést a különböző kalákák végzéséről, elbeszélgetett idősebb emberekkel, és az így nyert adatokkal egészítette ki a dokumentációs anyagot. Részletesen foglalkozik a paraszti gazdaságok gazdálkodásának és üzemszervezetének néhány fontos kérdésével a XIX. század második felében, a családi munkaerő-gazdálkodással és társasmunkákkal, s mindebből érdekes következtetéseket von le arra vonatkozólag, hogy már a múlt században is ismeretes és hasznos volt nálunk a szövetkezés a paraszti gazdálkodásban. Állatorvosi sebészeti műtéttan Tamás László és Fellner Ferenc könyvének első kiadása óta csaknem tíz esztendő telt el. Azóta sokat fejlődött az állatorvos-tudomány, de ezen belül a sebészet is. Szükség volt tehát egy bővített kiadásra, amit indokolt az, hogy tankönyvként is használják, s a könyvkereskedésekből teljesen kifogyott. A szerzők kiváló taktikai érzékkel értékelték és használták fel az átdolgozásnál a bőséges hazai és külföldi irodalmat. Növeli a könyv értékét a 380 darab kitűnő kép, amiből 80 darab teljesen új felvétel. A Mezőgazdasági Könyvkiadó a mű második kiadásával nemcsak az állatorvosképzést segítette elő, de hasznos könyvet adott a gyakorló állatorvosok kezébe is. Magyar-angol kulturális tárgyalások Kedden a Kulturális Kapcsolatok Intézetében megkezdődtek a magyar-angol kulturális és tudományos csereprogramról szóló tárgyalások. A tárgyalásokat magyar részről Antal László, a KKI főosztályvezetője, angol részről R. Brash, az angol külügyminisztérium főosztályvezetője vezeti. Az új, két évre szóló csereprogram aláírása december 5-én lesz. (MTI)