Hajdú-Bihari Napló, 1970. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

XXVII. ÉVFOLYAM 38. SZÁM • ÁR­A: 1,20 FO­RI­N­T • 1970. F­E­B­R­U­Á­R 14., SZ­O­M­B­AT Az egészségügyi ellátás és az orvosutánpótlás képzésének helyzete Ülést tartott a képviselőcsoport Hajdú-Bih­ar jelenlegi egészségügyi gondjai és felelősség a jövő értelmiségéért — így lehetne egy mondatban jellemezni azt a tanácskozást, amelyet a hajdú-bihari képviselőcsoport pénte­ken tartott a Debreceni Orvostudományi Egyetem rektori hiva­talában. A csoportülés célja ez esetben ugyanis az volt, hogy a képviselők megismerkedjenek azzal a sokrétű munkával, amely az orvosegyetemen folyik, s megvitassák annak lehetőségét, hogy a jelenleginél nagyobb számban kapjanak orvosi diplomát fizikai dolgozók gyermekei. A képviselőcsoport ülésén részt vettek az egyetem vezetői. Jelen volt Sikula György, a megyei pártbizottság titkára, Kállai Imre, a megyei népfrontbizottság titkára, dr. Ács István, a Deb­recen Városi Tanács vb-elnöke és Kovács Imre, a Debrecen Vá­rosi Népfrontbizottság titkára is. Dr. Kesztyűs Loránd rektor ismertette az egyetem gondjait, megoldásra váró feladatait. 2554 fiatal orvos A rektor tájékoztatójában először összehasonlítás végett ismertette az orvosegyetem jellemző adatait az 1937 38-as és a jelenlegi tanévből. Harminckét évvel ezelőtt a debre­ceni orvosegyetemen kilenc elméleti intézet és kilenc klinika működött, ezzel szemben ma tizenöt elméleti intézet és tizennégy klinika áll az oktató és gyógyító munka szolgála­tában. A betegellátás céljára akkor 680 ágy állt rendelkezésre, ma 1768. A harminckét évvel ezelőtti tanév­ben 225 hallgatója volt az egyetem­nek, jelenleg a hat évfolyamon 1092-en tanulnak. Jellemző adat, hogy az 1937 38-as tanévben az egyetem kétszázhúsz oktatója közül száztíz volt fizetés nélküli tanárse­géd vagy gyakornok, ma pedig négyszázhetvenhét diplomás oktató van státusban az egyetemen. Rendkívül jelentős munkáról és, nagyon szép eredményekről adhat számot az egyetem a felszabadulás óta eltelt időben is. Huszonöt év alatt 2554 fiatal orvos kapta meg itt diplomáját, s közülük tizennégy a legkiválóbbaknak járó aranygyűrűt is. Háromszáztizennyolc Debrecen­ben végzett orvos kapott vezető­je-A problémák egyik forrása társa­dalmi fejlődésünk nagy pozitívumá­ból adódik. Az a tény ugyanis, hogy ma Magyarországon a lakosságnak csaknem száz százaléka jogosult a társadalombiztosítás által nyújtott egészségügyi ellátásra, rendkívül megnövelte az egészségügyi intéz­mények feladatát, így az orvosegye­tem klinikáin is — amint dr. Kesz­tyűs Loránd elmondotta — az utób­bi tíz évben elsősorban olyan jel­legű gyógyítómunka folyik, mint a kórházakban. Ez viszont részben problémát jelent. Hiszen a klinikák jobb felszereltsége, az ott dolgozó orvosok nagyobb képzettsége azt tenné indokolttá, hogy ide azok a betegek kerüljenek, akiknek ered­ményes gyógyítását a kórházak nem tudják megfelelően ellátni, vagyis a komplikáltabb, súlyosabb esetek. Ezen a helyzeten viszont csak ak­kor lehet segíteni, ha Debrecenben újabb kórházat építenek. Az egyetemi oktatómunka szín­vonalasabbá tételét fogja jelenteni az úgynevezett elméleti tömb meg­építése, amelyben helyet kap majd a biofizikai, biológiai, egészségügyi szervezési intézet, a marxizmus—le­­ninizmus tanszék és a központi la­boratórium. A 98 millió forintos vo­lumenű létesítmény építését már ez évben elkezdik, a terv szerint 1972- ben adják át rendeltetésének. De még elkészülte után is marad né­osztást az ország valamelyik egész­ségügyi intézetében, huszonhárom pedig egyetemi katedrát. A negyed­század alatt rendkívül jelentős tu­dományos munkát is végeztek. Hét­száz tudományos közlemény és hat­vanhét könyv jelent meg az egye­tem oktatóinak tollából, kilencven­kilencen nyerték el a kandidátusi, tizennégyen pedig a tudományok doktora címet. Ebben a tanévben is ötvennyolc kandidátus, nyolc tudo­mányok doktora és két akadémiai levelezőtag van az egyetem oktatói karában. Az elmúlt évek alatt gyümölcsöző kapcsolatokat alakított ki az egye­tem külföldi egyetemekkel is, így a kijevi, rostocki és brnói orvosegye­temmel, s egyre szorosabbá válik kapcsolata a varsói,­ wroclawi és pármai egyetemmel is. A tájékoztató célja azonban első­sorban nem az volt, hogy az ered­ményekkel dicsekedjen. Hajdú-Bi­­har egészségügyi ellátásában sok probléma volt még ma is, ezek rész­ben az orvostudományi egyetemhez kapcsolódnak, s vannak olyan fel­adatok, amelyek megoldásához szükséges az országgyűlési képvise­lők állásfoglalása, támogatása is, hány intézet, amelynek nem lesz megfelelő helye a klinikák terüle­tén. Mindenekelőtt rendkívül nagy szükség lenne egy kétszázágyas, korszerű sebészeti klinikára. Korántsem csak orvosegyetemi probléma a középkáderhelyzet. Igaz, a Minisztertanács csütörtöki ülésén már az egészségügyi közép­káderek jelentős részének fizetés­­emelésére a konkrét határozat is megszületett, változatlanul gond marad azonban a nővérek elhelye­zése. Az egyetemnek remélhetőleg a közeljövőben módja nyílna egy száz nővér elhelyezésére alkalmas nővérszálló építésére, ennél azon­ban célszerűbb megoldás lenne, ha közös erővel, a megye és város ösz­­szefogásával, egy legalább kétszer ekkora nővérszállót építenének. Nem utolsósorban említette a tá­jékoztató azt a gondot, hogy az egyetemi ifjúságnak hely hiánya miatt nincs megfelelő művelődési, sportolási lehetősége, de az is nagy akadályokba ütközik, hogy a kü­lönböző tudományos és művelődési körök megtartsák foglalkozásaikat. A rektor tájékoztatója után a képviselők dr. Csaba Béla rektorhe­lyettes tájékoztatását hallgatták meg arról, hogy milyen arányban nyernek felvételt az egyetemre a kétkezi dolgozók gyermekei, s az egyetemi évek alatt hogyan állják a versenyt a jobb körülmények közül kikerült hallgatótársaikkal. hallgatók 33—34 százaléka volt két­kezi dolgozó gyermeke (különösen figyelmeztető az a tény, hogy a jelentkezőknek mindössze 7 száza­léka termelőszövetkezeti tag gyer­meke), s a tapasztalat azt bizonyít­ja, hogy az évfolyamok emelkedé­sével ez az arány még csökken. A jelenlegi hallgatók esetében az el­ső éven 34,1 százalék, a hatodéve­sek között pedig már csak 23 szá­zalék a fizikai munkás származású hallgató. Az utóbbi években az egyetemen bentmaradó végzett or­vosok között is a kelleténél keve­sebb a munkás és paraszt szárma­zású. Ennek a helyzetnek megváltozta­tása csak részben lehet az egyetem feladata, s az egyetem vezetősége éppen ezért kérte a képviselők se­gítségét is. Elsősorban abban, hogy a középiskolai évek alatt — illetve már előzőleg az általános iskolá­ban — a hivatalos és társadalmi szervek adjanak meg minden se­gítséget a tehetséges fiataloknak a magas szintű felkészüléshez. Ugyan­akkor a szülőkkel is kell beszélget­ni arról, hogy valóban tehetséges gyermekeiket engedjék az orvos­­egyetemre — és más egyetemekre is —, ne riadjanak vissza az ezzel járó gondoktól. Szükséges lenne az is, hogy az új egyetemi ösztöndíj­­rendszert alaposabban megismer­tessék a szülőkkel. A két tájékoztatót követő vitában felszólalt Bencsik István, Halász Gyula, Mocsári Sándor, Reszegi Fe­renc, dr. Schnitzler József, Bartha János, Gál Andrásné, Korponai La­jos képviselő, valamint dr. Ács István, Kovács Imre és Sikula György. Valamennyi felszólaló egyetértett abban, hogy az orvosegyetem gond­jainak enyhítése az egész megye egészségügyi ellátása szempontjá­ból jelentős. Hajdú-Bihar, sajnos, az ezer lakosra jutó kórházi ágy dolgában a megyék között a tizen­hetedik helyen áll. A képviselők, elsősorban azok, akik az országgyű­lés egészségügyi és szociális bizott­ságának tagjai, abban ajánlották fel segítségüket, hogy a tények ala­pos ismeretében, az országos hely­zettel és igényekkel összevetve a mienket, képviselik Hajdú-Bihar legfontosabb kívánságait. Vagyis azt, hogy épüljön Debrecenben kór­ház, rendelőintézet — vagy a város, vagy a megye kezelésében, hiszen nem ez a lényeges kérdés —, kor­szerű sebészeti klinika, és feltétle­nül nővérszállás. A fizikai dolgozók gyermekeinek az egyetemen való érvényesülése kérdésében a képviselők úgy fog­laltak állást, hogy az egyetemnek állandóan keresni kell a lehetősé­geket saját területén, ugyanakkor viszont, elsősorban a középiskolák és kollégiumok ésszerű fejlesztésé­vel, meg kell teremteni a felké­szülés jobb lehetőségeit. Jelentős feladat vár a társadalmi szervek­re is. A vitában elhangzott kérdésekre dr. Kesztyűs Loránd és dr. Csaba Béla adott választ, majd dr. Szilá­gyi Gábor, a képviselőcsoport ve­zetője foglalta össze a témát. A csoportülés második részé­ben dr. Szilágyi Gábor ismertette a képviselőcsoport-vezetők legutóbbi értekezletén elhangzottakat, majd a képviselők megállapodtak azokban a kérdésekben, amelyekkel ez év­ben foglalkozni kívánnak. A prog­ramban szerepel többek között a megye idegenforgalmának helyzete, a IV. ötéves terv előkészítése, a megye élelmiszeripari tevékenysége és a javító-szolgáltató tevékenység helyzete. A soron, következő feladatok meg­beszélése után a képviselők meglá­togatták az orvosegyetem több inté­zetét. A megye és a város összefogásáról Segítség a tehetséges fiataloknak Probléma van ezen a téren is. Már a felvételinél kevés a kétkezi dolgozó szülők gyermekeinek ará­nya, s a felvételi eredményeket tekintve, náluk is hátrányként je­lentkezik, hogy a középiskolai évek alatt nem kaphatták meg otthon azt a segítséget a tanuláshoz, ami szük­séges lett volna. Az utóbbi két tan­évben az orvosegyetemre felvett Új létesítménnyel gazdagodik a nagyerdei standfürdő. A kö­zelmúltban korszerű, kétemeletes öltözőpavilon megépítéséhez kez­dett a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat. A­ városi ta­nács gondoskodásából tizennyolcmillió forintos beruházással épülő pavilon első szintjét ez év végén adják át rendeltetésének. Az épü­let teljes elkészülte után ötezer ember öltözhet kényelmes, korszerű körülmények között az új létesítményben. Az előregyártott vasbe­ton szerkezetű épület fölött tetőnapozó is lesz. (Fotó: Süli Andor) Mit terveznek a tervezők? Az ÉVM debreceni Tervező Vál­lalat 1969-ben 1,1 milliárd forint kivitelezési értékű létesítményt tervezett. Tervteljesítésükkel, az elért gazdaságossági, termelékeny­ségi és minőségi eredményükkel országos szinten a legjobbak kö­zött vannak. A kiváló vállalat cím elnyerése után most a szocia­lista vállalat cím elnyerésének várományosai. Ezt a célt tűzték ki maguk elé a vállalat műtermei között folyó munkaversenyben résztvevő kollektívák és a vál­lalat dolgozói. Tóth Ferenc termelésirányító­­osztály-vezetőnek hosszú listája van az 1969-ben végzett munkák­ról és az 1970. évi feladatokról. Tavaly elkészítették a debreceni három házgyári lakótelep előter­­veit 2500 lakásra, s az idén továb­­bi 1500 lakás tervei készülnek el. A házgyár lehetővé teszi majd, hogy az első kísérleti kivitelezési tervek alapján májusban hozzá­kezdhessenek egy lakóház elké­szítéséhez Debrecenben, a Darabos utcán. A tervezők által a múlt év­ben elkészített terv alapján 1970- ben folytathatják a DOTE-építke­­zést, továbbá a Honvéd utca—Dózsa György út sarkára tervezett lakó­házak kivitelezési munkálatait. 1970-ben a tavalyinál sokkal na­gyobbak a vállalat feladatai. A vállalat tervében mintegy 1,5 mil­liárd forint kivitelezési értékű lé­tesítmény szerepel. Többek között elkészítik a megyei művelődési ház tervét, ami mintegy 90 millió DEBRECENNEK, A MEGYÉNEK, AZ ORSZÁGNAK ÉS EXPORTRA forintos beruházás lesz. Foglal­koznak Debrecen általános rende­zési tervének részleteivel, vala­mint a város további távfűtési terveivel, amit a negyedik ötéves tervidőszakban valósítanak meg. A távfűtési „útvonal” a hőerőmű­től az új lakótelepeken át az Új­­kert—Vénkerti lakótelepekig ve­zet majd. a Hajdúböszörményben felépí­tendő 300 lakás terveit már el­készítették. Az ország más me­gyéinek is készítenek terveket. Az elkészítendő munkák közül jelen­tősebbek: Kisvárdán 400 ágyas kórház építésének tervezése, Za­laegerszegen 400 ágyas kórház re­konstrukciójának tervezése. A vállalat készíti — exportra — az erfurti számítóközpont tervét, amiről eddig nagy elismeréssel nyilatkoztak a német megrende­lők. Ferdinandshofba szocialista faluközpontot terveznek 1970-ben a debreceni tervezők, s a napok­ban újabb exportmunkákról foly­tattak­­ tárgyalást német ügyfe­lükkel. Téma: a lapterjesztés Pénteken délelőtt a Debreceni Postaigazgatóság épületében ta­nácskozásra gyűltek össze az igazgatóság lapterjesztésével foglalko­zó szakemberei, a Hajdú-Bihar megyei Lapkiadó Vállalat terjesz­tői és a járási, városi, községi postahivatalok vezetői és hírlapfele­lősei. A tanácskozás programjában az 1969. évi eredmények megvi­tatása, s az 1970. évi lapterjesztési tervek megbeszélése szerepelt. Vitaindító előadást dr. Kiss Zoltán, a postaigazgatóság igazgatóhe­lyettese tartott. Előadását élénk vita, a feladatok részletes megbeszél

Next