Hajdú-Bihari Napló, 1970. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-14 / 38. szám
XXVII. ÉVFOLYAM 38. SZÁM • ÁRA: 1,20 FORINT • 1970. FEBRUÁR 14., SZOMBAT Az egészségügyi ellátás és az orvosutánpótlás képzésének helyzete Ülést tartott a képviselőcsoport Hajdú-Bihar jelenlegi egészségügyi gondjai és felelősség a jövő értelmiségéért — így lehetne egy mondatban jellemezni azt a tanácskozást, amelyet a hajdú-bihari képviselőcsoport pénteken tartott a Debreceni Orvostudományi Egyetem rektori hivatalában. A csoportülés célja ez esetben ugyanis az volt, hogy a képviselők megismerkedjenek azzal a sokrétű munkával, amely az orvosegyetemen folyik, s megvitassák annak lehetőségét, hogy a jelenleginél nagyobb számban kapjanak orvosi diplomát fizikai dolgozók gyermekei. A képviselőcsoport ülésén részt vettek az egyetem vezetői. Jelen volt Sikula György, a megyei pártbizottság titkára, Kállai Imre, a megyei népfrontbizottság titkára, dr. Ács István, a Debrecen Városi Tanács vb-elnöke és Kovács Imre, a Debrecen Városi Népfrontbizottság titkára is. Dr. Kesztyűs Loránd rektor ismertette az egyetem gondjait, megoldásra váró feladatait. 2554 fiatal orvos A rektor tájékoztatójában először összehasonlítás végett ismertette az orvosegyetem jellemző adatait az 1937 38-as és a jelenlegi tanévből. Harminckét évvel ezelőtt a debreceni orvosegyetemen kilenc elméleti intézet és kilenc klinika működött, ezzel szemben ma tizenöt elméleti intézet és tizennégy klinika áll az oktató és gyógyító munka szolgálatában. A betegellátás céljára akkor 680 ágy állt rendelkezésre, ma 1768. A harminckét évvel ezelőtti tanévben 225 hallgatója volt az egyetemnek, jelenleg a hat évfolyamon 1092-en tanulnak. Jellemző adat, hogy az 1937 38-as tanévben az egyetem kétszázhúsz oktatója közül száztíz volt fizetés nélküli tanársegéd vagy gyakornok, ma pedig négyszázhetvenhét diplomás oktató van státusban az egyetemen. Rendkívül jelentős munkáról és, nagyon szép eredményekről adhat számot az egyetem a felszabadulás óta eltelt időben is. Huszonöt év alatt 2554 fiatal orvos kapta meg itt diplomáját, s közülük tizennégy a legkiválóbbaknak járó aranygyűrűt is. Háromszáztizennyolc Debrecenben végzett orvos kapott vezetője-A problémák egyik forrása társadalmi fejlődésünk nagy pozitívumából adódik. Az a tény ugyanis, hogy ma Magyarországon a lakosságnak csaknem száz százaléka jogosult a társadalombiztosítás által nyújtott egészségügyi ellátásra, rendkívül megnövelte az egészségügyi intézmények feladatát, így az orvosegyetem klinikáin is — amint dr. Kesztyűs Loránd elmondotta — az utóbbi tíz évben elsősorban olyan jellegű gyógyítómunka folyik, mint a kórházakban. Ez viszont részben problémát jelent. Hiszen a klinikák jobb felszereltsége, az ott dolgozó orvosok nagyobb képzettsége azt tenné indokolttá, hogy ide azok a betegek kerüljenek, akiknek eredményes gyógyítását a kórházak nem tudják megfelelően ellátni, vagyis a komplikáltabb, súlyosabb esetek. Ezen a helyzeten viszont csak akkor lehet segíteni, ha Debrecenben újabb kórházat építenek. Az egyetemi oktatómunka színvonalasabbá tételét fogja jelenteni az úgynevezett elméleti tömb megépítése, amelyben helyet kap majd a biofizikai, biológiai, egészségügyi szervezési intézet, a marxizmus—leninizmus tanszék és a központi laboratórium. A 98 millió forintos volumenű létesítmény építését már ez évben elkezdik, a terv szerint 1972- ben adják át rendeltetésének. De még elkészülte után is marad néosztást az ország valamelyik egészségügyi intézetében, huszonhárom pedig egyetemi katedrát. A negyedszázad alatt rendkívül jelentős tudományos munkát is végeztek. Hétszáz tudományos közlemény és hatvanhét könyv jelent meg az egyetem oktatóinak tollából, kilencvenkilencen nyerték el a kandidátusi, tizennégyen pedig a tudományok doktora címet. Ebben a tanévben is ötvennyolc kandidátus, nyolc tudományok doktora és két akadémiai levelezőtag van az egyetem oktatói karában. Az elmúlt évek alatt gyümölcsöző kapcsolatokat alakított ki az egyetem külföldi egyetemekkel is, így a kijevi, rostocki és brnói orvosegyetemmel, s egyre szorosabbá válik kapcsolata a varsói, wroclawi és pármai egyetemmel is. A tájékoztató célja azonban elsősorban nem az volt, hogy az eredményekkel dicsekedjen. Hajdú-Bihar egészségügyi ellátásában sok probléma volt még ma is, ezek részben az orvostudományi egyetemhez kapcsolódnak, s vannak olyan feladatok, amelyek megoldásához szükséges az országgyűlési képviselők állásfoglalása, támogatása is, hány intézet, amelynek nem lesz megfelelő helye a klinikák területén. Mindenekelőtt rendkívül nagy szükség lenne egy kétszázágyas, korszerű sebészeti klinikára. Korántsem csak orvosegyetemi probléma a középkáderhelyzet. Igaz, a Minisztertanács csütörtöki ülésén már az egészségügyi középkáderek jelentős részének fizetésemelésére a konkrét határozat is megszületett, változatlanul gond marad azonban a nővérek elhelyezése. Az egyetemnek remélhetőleg a közeljövőben módja nyílna egy száz nővér elhelyezésére alkalmas nővérszálló építésére, ennél azonban célszerűbb megoldás lenne, ha közös erővel, a megye és város öszszefogásával, egy legalább kétszer ekkora nővérszállót építenének. Nem utolsósorban említette a tájékoztató azt a gondot, hogy az egyetemi ifjúságnak hely hiánya miatt nincs megfelelő művelődési, sportolási lehetősége, de az is nagy akadályokba ütközik, hogy a különböző tudományos és művelődési körök megtartsák foglalkozásaikat. A rektor tájékoztatója után a képviselők dr. Csaba Béla rektorhelyettes tájékoztatását hallgatták meg arról, hogy milyen arányban nyernek felvételt az egyetemre a kétkezi dolgozók gyermekei, s az egyetemi évek alatt hogyan állják a versenyt a jobb körülmények közül kikerült hallgatótársaikkal. hallgatók 33—34 százaléka volt kétkezi dolgozó gyermeke (különösen figyelmeztető az a tény, hogy a jelentkezőknek mindössze 7 százaléka termelőszövetkezeti tag gyermeke), s a tapasztalat azt bizonyítja, hogy az évfolyamok emelkedésével ez az arány még csökken. A jelenlegi hallgatók esetében az első éven 34,1 százalék, a hatodévesek között pedig már csak 23 százalék a fizikai munkás származású hallgató. Az utóbbi években az egyetemen bentmaradó végzett orvosok között is a kelleténél kevesebb a munkás és paraszt származású. Ennek a helyzetnek megváltoztatása csak részben lehet az egyetem feladata, s az egyetem vezetősége éppen ezért kérte a képviselők segítségét is. Elsősorban abban, hogy a középiskolai évek alatt — illetve már előzőleg az általános iskolában — a hivatalos és társadalmi szervek adjanak meg minden segítséget a tehetséges fiataloknak a magas szintű felkészüléshez. Ugyanakkor a szülőkkel is kell beszélgetni arról, hogy valóban tehetséges gyermekeiket engedjék az orvosegyetemre — és más egyetemekre is —, ne riadjanak vissza az ezzel járó gondoktól. Szükséges lenne az is, hogy az új egyetemi ösztöndíjrendszert alaposabban megismertessék a szülőkkel. A két tájékoztatót követő vitában felszólalt Bencsik István, Halász Gyula, Mocsári Sándor, Reszegi Ferenc, dr. Schnitzler József, Bartha János, Gál Andrásné, Korponai Lajos képviselő, valamint dr. Ács István, Kovács Imre és Sikula György. Valamennyi felszólaló egyetértett abban, hogy az orvosegyetem gondjainak enyhítése az egész megye egészségügyi ellátása szempontjából jelentős. Hajdú-Bihar, sajnos, az ezer lakosra jutó kórházi ágy dolgában a megyék között a tizenhetedik helyen áll. A képviselők, elsősorban azok, akik az országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának tagjai, abban ajánlották fel segítségüket, hogy a tények alapos ismeretében, az országos helyzettel és igényekkel összevetve a mienket, képviselik Hajdú-Bihar legfontosabb kívánságait. Vagyis azt, hogy épüljön Debrecenben kórház, rendelőintézet — vagy a város, vagy a megye kezelésében, hiszen nem ez a lényeges kérdés —, korszerű sebészeti klinika, és feltétlenül nővérszállás. A fizikai dolgozók gyermekeinek az egyetemen való érvényesülése kérdésében a képviselők úgy foglaltak állást, hogy az egyetemnek állandóan keresni kell a lehetőségeket saját területén, ugyanakkor viszont, elsősorban a középiskolák és kollégiumok ésszerű fejlesztésével, meg kell teremteni a felkészülés jobb lehetőségeit. Jelentős feladat vár a társadalmi szervekre is. A vitában elhangzott kérdésekre dr. Kesztyűs Loránd és dr. Csaba Béla adott választ, majd dr. Szilágyi Gábor, a képviselőcsoport vezetője foglalta össze a témát. A csoportülés második részében dr. Szilágyi Gábor ismertette a képviselőcsoport-vezetők legutóbbi értekezletén elhangzottakat, majd a képviselők megállapodtak azokban a kérdésekben, amelyekkel ez évben foglalkozni kívánnak. A programban szerepel többek között a megye idegenforgalmának helyzete, a IV. ötéves terv előkészítése, a megye élelmiszeripari tevékenysége és a javító-szolgáltató tevékenység helyzete. A soron, következő feladatok megbeszélése után a képviselők meglátogatták az orvosegyetem több intézetét. A megye és a város összefogásáról Segítség a tehetséges fiataloknak Probléma van ezen a téren is. Már a felvételinél kevés a kétkezi dolgozó szülők gyermekeinek aránya, s a felvételi eredményeket tekintve, náluk is hátrányként jelentkezik, hogy a középiskolai évek alatt nem kaphatták meg otthon azt a segítséget a tanuláshoz, ami szükséges lett volna. Az utóbbi két tanévben az orvosegyetemre felvett Új létesítménnyel gazdagodik a nagyerdei standfürdő. A közelmúltban korszerű, kétemeletes öltözőpavilon megépítéséhez kezdett a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat. A városi tanács gondoskodásából tizennyolcmillió forintos beruházással épülő pavilon első szintjét ez év végén adják át rendeltetésének. Az épület teljes elkészülte után ötezer ember öltözhet kényelmes, korszerű körülmények között az új létesítményben. Az előregyártott vasbeton szerkezetű épület fölött tetőnapozó is lesz. (Fotó: Süli Andor) Mit terveznek a tervezők? Az ÉVM debreceni Tervező Vállalat 1969-ben 1,1 milliárd forint kivitelezési értékű létesítményt tervezett. Tervteljesítésükkel, az elért gazdaságossági, termelékenységi és minőségi eredményükkel országos szinten a legjobbak között vannak. A kiváló vállalat cím elnyerése után most a szocialista vállalat cím elnyerésének várományosai. Ezt a célt tűzték ki maguk elé a vállalat műtermei között folyó munkaversenyben résztvevő kollektívák és a vállalat dolgozói. Tóth Ferenc termelésirányítóosztály-vezetőnek hosszú listája van az 1969-ben végzett munkákról és az 1970. évi feladatokról. Tavaly elkészítették a debreceni három házgyári lakótelep előterveit 2500 lakásra, s az idén további 1500 lakás tervei készülnek el. A házgyár lehetővé teszi majd, hogy az első kísérleti kivitelezési tervek alapján májusban hozzákezdhessenek egy lakóház elkészítéséhez Debrecenben, a Darabos utcán. A tervezők által a múlt évben elkészített terv alapján 1970- ben folytathatják a DOTE-építkezést, továbbá a Honvéd utca—Dózsa György út sarkára tervezett lakóházak kivitelezési munkálatait. 1970-ben a tavalyinál sokkal nagyobbak a vállalat feladatai. A vállalat tervében mintegy 1,5 milliárd forint kivitelezési értékű létesítmény szerepel. Többek között elkészítik a megyei művelődési ház tervét, ami mintegy 90 millió DEBRECENNEK, A MEGYÉNEK, AZ ORSZÁGNAK ÉS EXPORTRA forintos beruházás lesz. Foglalkoznak Debrecen általános rendezési tervének részleteivel, valamint a város további távfűtési terveivel, amit a negyedik ötéves tervidőszakban valósítanak meg. A távfűtési „útvonal” a hőerőműtől az új lakótelepeken át az Újkert—Vénkerti lakótelepekig vezet majd. a Hajdúböszörményben felépítendő 300 lakás terveit már elkészítették. Az ország más megyéinek is készítenek terveket. Az elkészítendő munkák közül jelentősebbek: Kisvárdán 400 ágyas kórház építésének tervezése, Zalaegerszegen 400 ágyas kórház rekonstrukciójának tervezése. A vállalat készíti — exportra — az erfurti számítóközpont tervét, amiről eddig nagy elismeréssel nyilatkoztak a német megrendelők. Ferdinandshofba szocialista faluközpontot terveznek 1970-ben a debreceni tervezők, s a napokban újabb exportmunkákról folytattak tárgyalást német ügyfelükkel. Téma: a lapterjesztés Pénteken délelőtt a Debreceni Postaigazgatóság épületében tanácskozásra gyűltek össze az igazgatóság lapterjesztésével foglalkozó szakemberei, a Hajdú-Bihar megyei Lapkiadó Vállalat terjesztői és a járási, városi, községi postahivatalok vezetői és hírlapfelelősei. A tanácskozás programjában az 1969. évi eredmények megvitatása, s az 1970. évi lapterjesztési tervek megbeszélése szerepelt. Vitaindító előadást dr. Kiss Zoltán, a postaigazgatóság igazgatóhelyettese tartott. Előadását élénk vita, a feladatok részletes megbeszél