Hajdú-Bihari Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

Péter János Potsdamban Péter János külügyminiszter, aki hi­vatalos látogatáson a Német Demokrati­kus Köztársaságban tartózkodik, szerdán délelőtt Oskar Fischer külügyminiszter­­helyettes, dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és dr. Nagy La­jos berlini magyar nagykövet társaságá­ban megtekintette a potsdami Cecilienhof kastélyt, a történelmi jelentőségű pots­dami megállapodás aláírásának színhe­lyét. Péter Jánost a Cecilienhof kastélyban Herbert Puchert, Potsdam megye taná­csának elnöke üdvözölte. A látogatás befejezésekor a magyar külügyminiszter az alábbi sorokat írta be a cecilienhofi emlékkönyvbe: ,,A potsdami történelmi jelentőségű megállapodások nyomán új korszak nyí­lott Közép-Európában. Ennek az új kor­szaknak a legépítőbb tényezői, a szocia­lista országok a Német Demokratikus Köztársasággal együtt.” Péter János ezt követően megtekintet­te a potsdami San-Louci kastélyt. Délben a megyei tanács elnöke ebé­det adott Péter János tiszteletére. Délután Berlinben városnézés szere­pelt a programon. Este dr. Nagy Lajos berlini magyar nagykövet a magyar kül­ügyminiszter tiszteletére fogadást adott. 11 Szovjetunióban megkezdődtek a magyar kultúra napjai A Szovjetunióban szerdán meg­kezdődtek a magyar kulturális na­pok. Ebből az alkalomból díszbe öltözött a Kreml kongresszusi pa­lotája , a nyitóünnepség szín­helye. Magyar és szovjet zászlók ékesítették a hatezer személyt be­fogadó, impozáns termet, méteres betűkből összeállított felirat hir­dette az örök és megbonthatatlan szovjet—magyar barátságot. Hosszan tartó taps fogadta a vö­rös szegfűcsokorral színpadra lépő magyar vendégeket: Ilku Pál mű­velődésügyi minisztert és a magyar kulturális delegáció tagjait, Rapai Gyula moszkvai magyar nagykö­vetet, valamint a vendéglátókat, Jekatyerina Furceva művelődés­­ügyi minisztert és más kimagasló szovjet kulturális személyiségeket. A kormánypáholyban az ünnepi est vendégei között foglalt helyet Pjotr Gyemicsev, az SZKP PB póttagja, a KB titkára és Konsz­­tantyin Katusev, az SZKP KB titkára. Furceva asszony meleg szavak­kal köszöntötte a magyar delegá­ció vezetőjét és tagjait. Hangsú­lyozta a magyar művészeti ese­ménysorozatnak azt a jelentőségét, hogy a szovjet nép a magyar nép­pel együtt ünnepli meg méltókép­pen Magyarország felszabadulásá­nak negyedszázados évfordulóját. Kiemelte, a jubileum ünnepi fé­nyét csak növeli, hogy időben egy­beesik az egész emberiség nagy ünnepével, a Lenin-centenárium­­mal. Külön rámutatott arra, hogy a szovjet nép ismeri és nagyra ér­tékeli a magyar kultúra alkotásait. A miniszterasszony bevezető szavait követően Ilku Pál mondott beszédet. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Magyar Állam­ Népi Együttes mutatta be nagy si­kerű műsorát a moszkvai közön­ségnek. A most következő tíz nap során a Szovjetunió több mint 40 váro­sában kerül sor a magyar kultu­rális napok eseményeire. (MTI) Ki lesz a külügyminiszter? Mariano Rumor, kijelölt olasz minisz­terelnök legnagyobb problémája pilla­natnyilag, hogy ki töltse be a négy­párti „balközép” kormányban a kül­ügyminiszter tisztét. Az Olasz Szocialista Párt (PSI) ra­gaszkodik ahhoz, hogy a külügyminisz­teri tárcát a párt veteránja, Pietro Nenit kapja meg. A kereszténydemokrata balszárny ez­zel szemben azt szeretné keresztül vin­ni, hogy Aldo Moro ülhessen be a kül­ügyminiszteri székbe. A PSI, amely a „balközép” második legerősebb pártja, a régi „formula” fel­­melegítése folytán jogot formál magá­nak arra, hogy a „kulcstárca” ismét az övé lehessen. A kereszténydemokrata balszárny pedig azért ragaszkodik Moro személyéhez, hogy a vezetőjének mon­dott Moro révén tarthassa kezét az olasz politika ütőerén. Politikai források szerint Rumor még ezen a héten átnyújtja a kormánylistát Saragat köztársasági elnöknek. (AP) Elrabolták a konzult Paraguay Buenos Aires-i nagykövetsé­ge kedden éjszaka értesítette az argentin rendőrséget arról, hogy elrabolták Wal­demar Sanchezt, Paraguay Corrientes tartomány Ituzaiigo városában működő konzulját. Sanchez az észak-argentínai városká­ból Buenos Airesbe utazott, hogy meg­tegye a szükséges előkészületeket a vá­rosba szerdán hivatalos látogatásra ér­kező Alfredo Stroesner paraguayi elnök fogadására. A konzul a hírek szerint hi­vatalos teendőit egybekötötte magán­ügyeinek intézéseivel is: úgy gondolta, hogy a fővárosban használt kocsiját kedvezőbb körülmények között tudja el­adni. Buenos Aires központjában a Lyon-szálló előtt éppen bemutatta ko­csiját az esetleges vevőnek, amikor el­rabolták. Egy közeli bárban letétbe helyezett le­vél tanúsága szerint a magát „argentí­nai felszabadító front”-nak nevező szer­vezet hajtotta végre az akciót. Ez 24 órán belül a második ilyen jel­legű akció Latin-Amerikában. A szerve­zet Sanchez életéért két politikai fogoly szabadon bocsátását követeli, akiket — értesüléseik szerint — a börtönben rendszeresen kínoznak. A csere lebonyo­lításának határidejét a gerillaszervezet szerdán helyi idő szerint este 22 órá­ban jelölte meg. Hét hónapon belül Crowley alezredes volt a harmadik amerikai diplomata, akit Latin-Amerikában túszként elra­boltak. Burke Elbrick nagykövetet szeptember 4-én brazíliai gerillák rabolták el, míg az Egyesült Államok guatemalai nagy­­követségének egyik attaséját, Sean Hollyt március 6-án. Elbrickért 15 po­litikai foglyot, Hollyért 3 gerillát bocsá­tottak szabadon. (AP) és a légiattasét Kedden reggel elrabolták az Egyesült Államok Santo Domingo-i nagykövetsé­gének légiattaséját, a 48 éves Donald J. Crowley alezredest. Utóbb kiderült, hogy a vakmerő — bár korántsem egye­dülálló — akciót egy dominikai szélső­­jobboldali szervezet tagjai hajtották végre. A szervezet ultimátumban jelentette be, hogy 21 politikai fogoly szabadon bocsátását követeli a dominikai hatósá­goktól, cserében az amerikai légiattasé létéért. Az ultimátum szerdán, magyar idő szerint 16 órakor járt le. Közölték továbbá azt is, hogy a foglyok szabadon bocsátása után 10 órával eleresztik az amerikai tisztet. Figyelmeztették a­ ható­ságokat, hogy a szabadon bocsátandók névjegyzékre kerül mindenki, akit az ultimátum kibocsátását követően az esetleges nyomozás során tartóztat­nak le. Az amerikai nagykövetség közölte, hogy nincs kapcsolatban az akció végre­hajtóival, a dominikai külügyminiszté­rium tisztviselője azonban beszélt velük telefonon. Balaguer elnök — akinek a május 16-án sorra kerülő választásokon való indulását az említett baloldali szer­vezet kifejezetten ellenzi — állítólag egész éjjel tárgyalt tanácsadóival az üggyel kapcsolatos teendőkről. Az elnö­ki palota őrségét, valamint a rendőrjár­őröket megerősítették. Egyiptomban a harc két oldala elvé­aszthatatlan Izrael és a mögötte álló amerikai im­perializmus nem mondott le az 1967-es agresszió eredeti céljáról: a haladó arab rendszerek, s mindenekelőtt az egyip­tomi haladó rendszer megdöntéséről. A „hatpontos háború” napjainkban is foly­tatódik. Ebből következik, hogy az EAK forradalmi vívmányainak védelme, a belső front erősítése nagy és felelősség­­teljes feladatokat ró az Arab Szocia­lista Unióra - mondotta az MTI és a Népszabadság tudósítójának adott nyilat­kozatában Dineddin Daud, az ASZÚ Legfelsőbb Végrehajtó Bizottságának tagja. Az ellenség lélektani offenzívája ar­ra irányul - mondotta -, hogy kételyt, bizonytalanságot, nyugtalanságot kelt­sen, aláássa, megingassa a tömegek bi­zalmát Nasszer elnökben és az ország vezetőiben, elhitesse velük, hogy a je­lenlegi vezetés képtelen megbirkózni fel­adatával. Az ellenséges propaganda a belső reakcióra támaszkodva éket akar vetni egyrészt a tömegek és a vezetők, másrészt az EAK és a szocialista orszá­gok közé. Ilyen körülmények között a párt egyik legfontosabb feladatának tart­juk a tömegek politikai felvilágosítását és az ellenséges propaganda leszerelé­sét. Az ASZÚ vezetői e célból gyakran találkoznak a párttagsággal, és gyakran vesznek részt tömeggyűléseken. Ez azon­ban­­önmagában kevés, ezenkívül más módszereket is alkalmazunk. Ez év ele­jén fogtunk hozzá például az úgyneve­zett politikai klubok szervezéséhez, hogy állandó és megfelelő keretet teremtsünk a politikai felvilágosító munkának. Az előttünk álló hosszú és nehéz küz­delem megköveteli, hogy az ASZÚ tag­ságát felkészítsük a front, a polgári vé­delem és a gazdasági építés feladataira. Kezdeményezéseink révén azt szeret­nénk elérni, hogy minden állampolgár bekapcsolódjék a közös harcba, s úgy érezze, hogy szükség van rá, számíta­nak a közreműködésére. A gyárakban termelési bizottságok alakultak, s a ben­nük tevékenykedő munkások mindent elkövetnek a termelés növeléséért, a há­borús termelési kiesések elkerüléséért, illetve pótlásáért. Ugyancsak a munká­sok által alakított bizottságok vállalták magukra az üzemi légvédelmi feladatok ellátását. Az ASZÚ kezdeményezésére jöttek létre országszerte a polgári hadi­bizottságok, amelyek a hátországban nagy tömegeket mozgósítanak a katonai, védelmi feladatok teljesítésére. A harc két oldala, a fegyveres ag­resszió visszaverése és a gazdasági épí­tőmunka, a szocialista átalakulás foly­tatása elválaszthatatlan egymástól. Az egyiptomi nép sikeres helytállása igazol­ta, igazolja ezt a politikát — fejezte be nyilatkozatát Dineddin Daud, az ASZÚ Legfelsőbb Végrehajtó Bizottságának tagja. (MTI) Hebron Jigal Allón izraeli miniszterelnök­helyettes bejelentette, hogy 250 zsidó családot telepítenek le az 1967-es háború óta megszállt Hebron városban. Ez lesz az első eset, hogy izraeli telepesek köl­töznek egy megszállt arab városba, mi­vel eddig az izraeliek inkább új, külön­álló településeket hoztak létre a meg­szállt területeken. (UPI) Atasszi fogadta Dimény Imrét Dr. Nureddin Atasszi, a Szíriai Arab Köztársaság államfője és miniszterelnö­ke kedden baráti látogatáson fogadta dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztert és küldöttségét. A magyar miniszterrel és küldöttségével baráti eszmecserét folytatott. Kedden este Mányik Pál damaszkuszi magyar nagykövet fogadást adott a kül­döttség tiszteletére, amelyen a szíriai kormány részéről megjelentek Moham­med Szajed Taleb földművelés- és föld­reformügyi miniszter, Mohamed Taleb Hilal közellátás- és belkereskedelmi mi­niszter, Abdel Halim Khaddam gazda­sági és külkereskedelmi miniszter, Fajez Iszmail város- és községgazdálkodási mi­niszter, dr. Daud Ridavi egészségügyi miniszter, a damaszkuszi diplomáciai testület tagjai és a sajtó képviselői. Megjelent a fogadáson Khaled Bagdas elvtárs, a Szíriai Kommunista Párt fő­titkára is. Libanon Egy izraeli gyalogosszázad szer­dán délelőtt többszáz méter mé­lyen behatolt Libanon területére, és 40 perces tűzharcot vívott a liba­noni hadsereg alakulataival — kö­zölte egy libanoni katonai szóvi­vő. 1968 óta izraeli egységek ösz­­szesen 11 alkalommal sértették meg Libanon határait. (MTI) Az ifjúsággal foglalkozó párthatározatról tárgyalt a KISZ Központi Bizottsága Szerdán összeült a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Közpon­ti Bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is — két téma került napi­rendre: megvitatták az ifjúsággal foglalkozó párthatározatból adódó feladatokat, majd megemlékeztek hazánk felszabadulásának negyed­­százados évfordulójáról. Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára elöljáró­ban emlékeztetett arra, hogy az MSZMP Központi Bizottsága feb­ruár 18—19-i ülésén behatóan ele­mezte az ifjúság világnézeti, poli­tikai, erkölcsi fejlődését, a fiatalok megváltozott életkörülményeit, ér­tékelte a KISZ tevékenységét, s meghatározta a jövő feladatait. Eb­ből következően az ifjúsági szövet­ség egyik legfontosabb teendője, hogy kritikus vizsgálat tárgyává te­gye eszmei-politikai nevelőmunká­jának hatékonyságát, s arra töre­kedjék, hogy tevékenységével mind jobban szolgálja tagjainak kom­munista nevelését. A Központi Bizottság első titkára részletesen elemezte a KISZ-en be­lüli demokratizmus helyzetét, vizs­gálva, hogy valóban megvannak-e azok a vitafórumok, ahol az ifjúság tömegei szót kérhetnek, s vélemé­nyükkel formálhatják a különböző döntéseket. Foglalkozott a KISZ ne­velő tevékenységével, s rámutatott: a KISZ ifjúsági szervezet, s ennek türköződnie kell munkastílusában, hangvételében, módszereiben. (MTI) Ma találkozik a négy nagykövet Nyugat-Berlinben ma kezdődnek a négy nagyhatalom képviselőinek Nyu­­gat-Berlin helyzetének megvitatását cél­zó tárgyalásai, amelyekre az egykori szö­vetséges ellenőrző tanács nyugat-berlini épületében kerül sor. Az 1944. évi londoni megállapodás létrehozta a szövetséges ellenőrző taná­csot, amely Németország teljes fegyver­­letétele után, a Hitler-ellenes koalí­cióban részt vett szövetséges megszálló hatalmak legfőbb ellenőrző szerveként működött egészen addig, amíg 1949-ben a nyugati hatalmak, együttműködve a nyugatnémet kereszténydemokratákkal, ketté nem szakították Németországot és Berlint. A szövetséges ellenőrző tanács nyu­gat-berlini épülete előtt ma is ott lobog a négy megszálló hatalom zászlaja, s az épületben tevékenykedő szövetséges lé­gibiztonsági központban helyet foglal a szovjet hadsereg képviselője is. A Szovjetunió az NDK-val megkötött 1955. évi megállapodásában teljes mér­tékben biztosította a Német Demokrati­kus Köztársaság szuverenitását, mind az NDK területére, mind pedig Berlin volt szovjet szektorára, a Német Demokrati­kus Köztársaság mai fővárosára vonat­kozóan. Az NDK a Szovjetunió javára le­mondott bizonyos jogairól. Ennek értel­mében a három nyugati megszálló hata­lom fegyveres erői számára a Szovjet­unió szavatolja a Nyugat-Berlinbe vezető összekötő utakat, és ellenőrzésük is szovjet hatáskörbe tartozik. Ugyancsak szabad mozgása van mind a négy volt megszálló hatalom fegyveres erőihez tar­tozó személyeknek a város mindkét fe­lében. A csütörtökön kezdődő tárgyalások kapcsán idézzük fel röviden a berlini és nyugat-berlini státusra vonatkozó állás­pontokat. A Német Demokratikus Köztársaság álláspontja szerint Berlin az NDK fő­városa, s a három nyugati megszálló ha­talomnak ma már semmi jogcíme sincs a város négyhatalmi státusára hivatkoz­ni. Nyugat-Berlin, az NDK területén és annak közepén fekvő, önálló politikai egység, jelenleg a három nyugati hata­lom megszállása alatt. Nyugat-Berlin sohasem tartozott a Német Szövetségi Köztársasághoz és jelenleg sem képezi részét. Az NDK, következményeket kilátásba helyezve, elutasít minden olyan lépést, amely Bonn bekebelezési szándékát jut­tatja kifejezésre Nyugat-Berlinnel szem­ben. A nyugatnémet kormány (és egyben a nyugat-berlini szenátus) véleménye sze­rint a négyhatalmi megszállási státus egész Berlinre vonatkozik. Nyugat-Berlin a három nyugati ha­talom felségjoga alatt áll. Az időközben beállott , változások alapján Kelet-Berlin (értsd: Berlin, az NDK fővárosa) éppen olyan realitás, mint Nyugat-Berlin „megnövekedett státusa”. A nyugatnémet és nyugat-berlini fel­fogás szerint a várost kifelé, a három nyugati hatalom megbízása alapján, Bonn jogosult képviselni. A három nyugati megszálló hatalom nyilvánvalóan a nyugatnémet álláspont­hoz közel eső elképzeléssel lép fel a csütörtöki megbeszéléseken. Kiegészítő­­leg azonban meg kell jegyezni, hogy a nyugati hatalmak elsősorban saját pozí­cióik fenntartására törekednek Nyugat- Berlinben, és a város - bizonyos mér­e­tékig általuk is elismert - különleges státusára hivatkozva, mindeddig eluta­sították a város kifejezett bekebelezé­sére irányuló bonni törekvéseket. A nyugati hatalmak a csütörtökön kezdődő megbeszéléseken várhatóan el­sősorban az összekötő útvonalak prob­lémájára összpontosítják erőfeszítéseiket. A Szovjetunió természetszerűleg abból indul ki, hogy Nyugat-Berlin önálló po­litikai egység, amelyre a Szövetségi Köz­társaság semmiféle módon nem formál­hatott és nem formálhat igényt. A Szovjetunió a Német Demokratikus Köztársasággal egyetértésben elutasítja a Szövetségi Köztársaság nyugat-berlini jelenlétét. A Szovjetunió ugyanakkor realitásnak tekinti a Nyugat-Berlinben kialakult társadalmi és gazdasági rend­szert. A tárgyalások most előreláthatóan egy napig fognak tartani. Elsősorban csak arra szolgálnak majd, hogy a felek kifejtsék álláspontjukat. Folytatásra, a francia nagykövet személyének változá­sa és más, terminus nehézségek miatt, va­lószínűleg csak április második felében kerül sor.­ ­ Képünkön a megbeszélések résztvevői (balról jobbra): Roger William Jackling Anglia, Francois Seydoux Franciaország, Kenneth Rush, az Egyesült Államok bonni nagykövetei és Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagykövete (Telefotó - AP—MTI—RS) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1970. MÁRCIUS 26. Népfrontküldöttség utazott Mongóliába Harmati Sándor, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság elnöke, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa elnökségi tagja vezetésével szerdán népfrontküldöttség utazott Mongó­liába. Tagja a delegációnak Nagy Antal országgyűlési képviselő, a Komárom megyei Népfrontbizott­ság elnöke és Bedő Ottó, az MSZMP Győr megyei Bizottságá­nak osztályvezetője. A látogatásra a mongol Béke és Barátság Társaságok Szövetsége és a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa közötti együttműködési mun­katerv alapján kerül sor — mond­ta az elutazás előtt Harmati Sán­dor. A mostani látogatás Magyar­­ország felszabadulásának évfordu­lójához kapcsolódik. A jubileumról Ulánbátorban nagygyűlésen emlé­keznek meg. A delegációt a Ferihegyi repülő­téren Barati József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tit­kára, búcsúztatta. Ott volt Zsamcin Bolod, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Finnország egyelőre nem írja alá A finn kormány keddi ülésén meg­tárgyalta a skandináv országok szoro­sabb gazdasági együttműködését célzó NORDEK-szerződés kérdését. Az ülés után a kormány szóvivője bejelentette, hogy Finnország a jelenlegi szakaszban nem írja alá a szerződést. A szóvivő hangsúlyozta, hogy „a skandináv gazdasági szövetség létrejöt­te és a nordek­ szerződésben foglaltak megvalósítása bizonytalanná vált, mi­vel egyes skandináv országok a Közös Piacba való belépés gondolatával fog­lalkoznak”. „A jelenlegi körülmények között a szerződés Finnország korábban előter­jesztett fenntartásaiba ütközik, és nem felel meg a biztonság és tartósság kö­vetelményeinek” — mondotta a szóvi­vő. (UPI)

Next