Hajdú-Bihari Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-23 / 119. szám
i TTPji Az apaság bíróság előtti elismerése esetén követendő eljárás Sz. J. hajdúszoboszlói olvasónk írja: a házasságon kívül született gyermek képviseletében a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok apaság megállapítása iránt indított ellene pert. Az a kérdése, hogy ha az első tárgyaláson elismeri, hogy a gyermek tőle származik, akkor is ítéletet hoz-e a bíróság apaságának megállapítása tárgyában, mert szeretné ezt elkerülni, van-e erre mód. Az apaság és a származás megállapítása iránti egyéb perek eljárásjogi szabályait tartalmazó Polgári Perrendtartás vonatkozó rendelkezése szerint, ha az apaként perbevont személy már az első tárgyaláson elismeri azt, hogy a kiskorú gyermek tőle származik, akkor ezt az elismerő nyilatkozatot a tárgyaláson jelen volt anya — mint a kiskorú törvényes képviselője — hozzájárulásával együtt külön jegyzőkönyvbe kell foglalni és azt velük alá is íratni. Az apát és a többi érdekeltet tájékoztatni kell a nyilatkozat, illetve a hozzájárulás jelentőségéről és következményeiről, és ezeknek megtörténtét a jegyzőkönyvben szintén fel kell tüntetni. Az apát fel kell hívni a törvényben megkívánt korkülönbség igazolására, a gyámhatóságot pedig meg kell keresni a szükséges hozzájárulás megadása végett. Az elismerésről felvett jegyzőkönyvet az említett rendelkezések szerinti okiratokkal kiegészítve aztán át kell tenni az illetékes anyakönyvvezetőhöz. Ha pedig az apát ennek alapján az anyakönyvbe bejegyzik, akkor a pert meg kell szüntetni ítélet hozatala nélkül, mert a kiskorú gyermek családjogi helyzete ebben az esetben ítélet nélkül is rendezést nyer. A fiatalkorú foglalkoztatása és az áthelyezés el nem fogadása miatti felmondás Z. L. debreceni olvasónk kérdezi, hogy milyen jogorvoslattal élhet és hol az a fiatalkorú dolgozó, akit nyolcórás műszakban foglalkoztatnak. Ezzel kapcsolatos K. I. berettyóújfalui olvasónk azon kérdése, hogy az áthelyezés el nem fogadása miatt fel lehet-e mondani a dolgozónak és mik a felmondás szabályai. Nincs olyan jogszabály, mely tiltaná a fiatalkorúak nyolcórás műszakban történő foglalkoztatását. A Munka Törvénykönyve csak a fiatalkorúak éjszakai munkában történő foglalkoztatását, továbbá a 16 éven aluli fiatalok túlmunkára, illetve készenléti szolgálatra való igénybevételét tiltja. Kimondja ez a törvényhely, hogy a fiatalkorút nem szabad olyan munkára sem alkalmazni, amely testi alkatára, fejlődésére káros következményekkel járhat. Olvasónk tehát ha olyan munkakörben dolgozik, amely egészségére, fejlődésére nem ártalmas, semmiféle sérelmet nem szenved, emiatt panasszal, jogorvoslattal sem élhet, pusztán azért, mert nyolórás műszakban foglalkoztatják. A második kérdéssel kapcsolatban a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a vállalat és a dolgozó munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalat más munkakörbe akarja helyezni a dolgozót, ezt vele meg kell beszélnie. Az a körülmény, hogy a dolgozó az új munkakört nem fogadja el, nem ok a felmondásra. Ha azonban a vállalat a termelés érdekében történő átszervezés vagy létszámcsökkentés, vagy bizonyos munkakör megszűnése miatt akarja a dolgozót áthelyezni, ennek el nem fogadása már a munkaviszony megszüntetésének indoka lehet, amint hogy indokolt a felmondás azért is, mert a dolgozó feladatát nem jól látja el és ezért akarják áthelyezni és a dolgozó ezt nem fogadja el. A vállalatnak a felmondást írásban kell közölnie és abban a felmondás okának világosan kifejezésre kell jutnia. Ez az indokolás csak akkor mellőzhető, ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a vállalatnál, de ha a dolgozó kéri az indoklást, a vállalat a kérésnek ilyen esetben is köteles eleget tenni. Raktárbár megállapítása D. J. hajdúnánási olvasónk írja: a tulajdonát képező házban levő raktárhelyiséget még akkor vette bérbe a használó, amikor a háza államosítva volt. A későbbiek során azonban az állami tulajdonba vétel alól ezt az ingatlanát mentesítették. Az a kérdése, hogy a korábban meghatározott raktárbér felemelését kérheti-e és ha igen, visszamenőleg is attól kezdve, hogy az ingatlan a tulajdonába visszakerült. A lakásnak nem minősülő helyiségek bérét szabályozó rendelet szerint a raktárak bére is az alapbérhez, vagyis a bérleménynek 1939. szeptember 1. napján érvényben volt béréhez igazodik. A lakásnak nem minősülő helyiség bére ezen jogszabály szerint szabadon állapítható meg, ha az épület 1945. január 1. napja után épült. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint a felek bármelyike bármikor kérheti a bér bírói megállapítását, a kérelemnek azonban csupán olyan megállapodás esetén van visszaható hatálya, amely megállapodás tiltó jogszabályba ütközik és így semmis. Olvasónk esetében a felek nem a legmagasabb összegű bért meghaladó raktárbért kötöttek ki, és a tévesen, alacsony összegben megállapított raktárbér felemelésének így helye van. Az állami tulajdonbavétel alól menesített ingatlan bérlője és a tulajdonos között határozatlan időre szóló bérleti jogviszony keletkezett és a bérlő jogosult a korábbi bért fizetni mindaddig, amíg a bíróság a bért újból meg nem állapítja, vagy a felek az eredeti megállapodást nem módosítják. Olvasónk tehát jogosult — a tényállás valósága esetén — a bírósághoz fordulni a bér felemelése, illetve újbóli megállapítása iránt, az ennek során megállapítandó esetleges bérösszeget azonban viszszamenőleg sikeresen nem érvényesítheti. Ráépítéssel tulajdonszerzés Több olvasónk érdeklődik aziránt, hogy ha jóhiszeműen idegen tulajdont képező telekre épít valaki, akkor keletkezik-e abból közös tulajdon akár a felülépítményen, akár a telken, olyan esetben, amikor a ráépítés csak a telek egy részére történik. A Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezése szerint, ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A jóhiszemű ráépítő szerzi meg azonban a föld megfelelő részének tulajdonjogát akkor, ha a földtulajdonos a ráépítés ellen nem tiltakozott. Ezen rendelkezések szerint tehát az ott meghatározott feltételek mellett a ráépítő a telek megfelelő részén tulajdonjogot szerez. Ez a tulajdonszerzés azonban — ha a beépített területnek a földrészletből való kihasításához az építésügyi hatóság nem járul hozzá — vonatkozhat az egész földrészletre. Azt azonban a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a földtelek részleten közös tulajdon keletkezzen és ezáltal a földtulajdonos megszerezze a jóhiszemű ráépítő által emelt épület tulajdonjogának eszmei hányadát is. Ilyen körülmények között tehát közös tulajdont sem az épületen, sem a ráépítés által érintett földterületen vagy telekrészen nem lehet szerezni. 0 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. MÁJUS 23. Burgonyabogár! A burgonya- és paradicsomtáblák legveszélyesebb kártevője a burgonyabogár. A Növényvédő Állomás megfigyelései szerint az idén is nagy tömegben jelentkezik. A bogarak már megjelentek és érési táplálkozást folytatnak az említett kultúrákban. Azokon a táblákon, ahol ioo növényen 5-10 bogár található, már most védekezni kell. (Nagyüzemben Birlane 25 WP 0,3-0,5 kg/kh, Ultracid 40 WP 0,075-0,1 százalékos oldata, házikertben: Levin 85 WP 0,2 százalékos oldata). Általánosan védekezni kell az első lárvák megjelenése időszakában, mely június első dekádjában várható. Mind a nagyüzemek, mind a házikerti termelők időben fel kell, hogy készüljenek e nagy kárral fenyegető kártevő elleni védekezésre. A nagyüzemek részére a Birlane 25 WP, Ultracid 40 WP, Dimecron 50 (0,05-0,1 százalék), Dimecron 100 (0,03-0,05 százalék) és az Imidan 50 WP (0,6-0,85 kg/kh) használata engedélyezett. Ezek mellett mind a nagyüzemben, mind házikertben használható a Fitbóll 0,5 százalékos, a Ditrifon 50, 0,2 százalékos, a Levin 85 WP 0,2 százalékos a Pol-Melisekt 50 0,6 százalékos, a Wofatox sp. 30 és a Metil-Parathion WP 0,5 százalékos oldata, valamint a Safidon 0,75-1 kg/kh adagja. Az alkalmazott szereket minden esetben 250-400 liter/kh vízben kell kipermetezni lomb felülettől függően. A szerek közül a Birlane, Ultracid, Dimecron 50 és Dimecron 100 hosszú hatástartamú. E szereket csak a késői érésű burgonyában és csak az első lárvanemzedék ellen tanácsos használni (a várakozási idő betartása miatt). A lárvák elleni védekezéshez megfelelő mennyiségű növényvédőszert kell beszerezni, melynek során számításba kell venni azt, hogy a rövid hatástartamú szerekkel a két lárvanemzedéknél esetleg négyszer, a hosszú és rövid hatású szerek kombinálása esetén háromszor kell védekezni (újrakelések miatt). A házikerti termelők rendelkezésére nem áll hatékony porozószer, mert a DDT tartalmú kombinációk már nem használhatók. Az fmsz-ektől kölcsönözzenek permetezőgépet, vagy községenként esetleg zártkertenként a termelők körében brigádot kell szervezni a védekezéshez. A Ditrifon, Fitból és Dimecron szerek kivételével valamennyi felsorolt növényvédőszer az 1/1966. FM-EüM. sz. rendelet hatálya alá tartozik. Az egyes szerekre előírt óvórendszabályokat maradéktalanul be kell tartani. JEGYZET Az engedély nélküli építkezésekről Debrecen város területén is emelkedett az engedély nélküli lakásépítkezések száma. Tavaly például a városi tanács szakembereinek több mint száz ilyen üggyel kellett foglalkozniuk, s intézkedést foganatosítaniuk. A város fejlesztésére konkrét tervek vannak kidolgozva, ez a terv a kormány elé lett terjesztve jóváhagyás végett, s a város területén csak ennek a tervnek megfelelő területeken, a meghatározott formában lehet építkezni. Tehát: akik engedély, jóváhagyás nélkül építkeznek, a város fejlesztésének törekvéseivel kerülnek szembe. A közelmúltban ismét több bejelentés érkezett a városi tanácshoz. Hogy miről is van szó konkrétan? A visszaélések kezdenek, elfajulni. Nem egy olyan esetről tudunk, hogy az engedély nélkül felépített ingatlant például el is adták, értékesítették. Másik, tipikus eset: szerszámraktár építésére kérnek és kapnak engedélyt például a külterületen lakók. Szerszámosraktár helyett azonban szoba-konyhás lakást építenek. Nemrégiben fordult elő, hogy idegen, más tulajdonában álló területre építettek engedély nélkül, holott az illető tudta, hogy a terület nem az övé. Ezek tették szükségessé, hogy szigorúbb, a korábbiaknál hatékonyabb rendeleteket léptessenek életbe a tanácsi építésügyi szakigazgatási szervek. Ha az építmény nem felel meg az építésügyi szabályoknak, rendelkezéseknek, a városrendezési terv szerint építési tilalom alatt álló területen történik építkezés, minden esetben elrendelik az épület lebontását, s az engedély nélküli építkezésért szabálysértési eljárást indítanak a tilalom megszegői ellen. Vagyis, azzal, hogy valaki törvényellenesen épít, saját magát hozza kellemetlen helyzetbe. Az ilyen épületek a legtöbb esetben veszélyeztetik az egészséget, emberek életét is, mivel a hamarjában, nem szakszerűen végzett munkát nem lehet lakásra alkalmasnak minősíteni, s azok zömmel nem is felelnek meg az előírt követelményeknek. De ezek az épületek sok esetben sértik a szomszédos ingatlantulajdonosok érdekeit, rontják a városképet, ellenkeznek a város rendezési tervével, a rendezési elgondolások végrehajtását nehezítik, költségesebbé teszik. Sokáig az volt a baj, hogy az illetékesek nehezen tudták felderíteni ezeket a „zugépítkezéseket”. Most a városi tanács kérésére széles körű összefogás született. A lakóbizottságok, a rendőrség és a különböző társadalmi szervezetek tagjai rendszeresen ellenőrzik az ingatlanokat, s azonnal jelentik, hol találtak olyan építkezést, melyre nincs engedély kiadva. Említettük: szigorúbb rendeletek léptek életbe. Az engedély nélküli építkezőket ötezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújtják. A pénz-bírság kifizetése azonban nem menti az épületet a lebontástól. A tanács a bírsággal egyidőben felszólítja az építtetőt, az építőt, bontsa le a szabálytalanul felhúzott épületet. A lebontásra szűk határidőt szabnak, s ha határidőre nincs leszedve az építmény, további ezerezer forint bírságot kell fizetni. Ugyanez a helyzet a garázsépítéssel is. Debrecenben, a város különböző pontjain, a városképet nagyban rontó, garázsnak tituált különböző tákolmányokat építenek az autótulajdonosok. A garázsok építésére kijelölt helyek vannak, s olyan garázstípus-tervek szerint lehet építeni autóotthont, amelyek a városképbe beillenek, nem rontják, ellenkezőleg: szépítik a város arculatát. Itt szólunk néhány szót a külterületeken történő építkezésekről is. Távlati terv: felszámolni a tanyavilágot. Ezért Debrecen város külterületén kijelölt központok vannak. Ezeken a kijelölt központokon kívüli területeken mindennemű, állandó jellegű lakás építése tilos. Az említett nagyobb szigorú rendeletek a külterületek lakosaira is érvényesek. Összegezve: tudjuk, hogy mint az országban mindenütt, Debrecenben is nagy a lakásprobléma. Kimutatható, hogy az engedély nélküli építkezések egyik fő mozgatója a lakásprobléma. Ezt az országos nehézséget azonban a helyes, okosan kialakított városfejlesztési tervekkel, azok megvalósításával lehet megoldani. És csak ez a biztos, valóban eredményekhez vezető út. Semiképpen sem az önkényes, szabálytalan, a követelményeknek, előírásoknak ellentmondó építkezések hozzák az eredményt. R. D. Árak, Hámán Kató út. piaci ellátás TANÁCSTAGI JAVASLATOK NYOMÁBAN Tanácstagjaink, kiket a közélet figyelésére is megkértünk a választáskor, az észlelt hiányosságokat tanácsüléseken mondják el, kérik az intézkedést, hogy a hiányosságok megszüntetésével szépüljön, javuljon, tökéletesedjen életünk. Nemegyszer olyan észrevételeik vannak, amelyek megoldása valóban sürgős, fontos, hasznos. A tanácsok végrehajtó bizottságai igyekeznek a tanácstagok bejelentéseinek utána nézni, az általuk feltett javaslatokat megvalósítani. Debrecen Városi Tanácsának egyik ülésén elhangzott tanácstagi javaslatok közül háromnak szegődtünk nyomába, megnéztük, hogyan valósultak meg a felvetések. A jegyzőkönyvből: „Molnár János tanácstag javasolta, ellenőrizzék a vendéglátó egységek osztálybasorolását, helyesek-e, reálisak-e azok?” - Mi történt ebben az ügyben? - érdeklődtünk Végh Lászlótól, a vendéglátó vállalat igazgatójától. - A Népi Ellenőrzési Bizottság és az Állami Kereskedelmi Felügyelőség megvizsgálta egységeinket, s több hiányosságra hívták fel figyelmünket. Néhány olyan vendéglőt, szórakozóhelyet találtak, ahol a megállapított osztálykategória által előírt követelmények nincsenek meg. Javaslatuk során - ez egyébként üzletpolitikánk új iránya is - több egységet visszaminősítettünk, így lett harmadosztályú étterem a Bocskai, másodosztályú presszó a Pálma, ugyancsak másodosztályú a hajdúdorogi eszpreszszó, negyedosztályú áron árusít azóta az Aranybika mellett, a kapu alatt üzemelő süteményboltunk, másodosztályúak lettek az árak - igaz, hogy már korábban - a Ludas Matyi eszpresszóban is. Hogy a vendégek minél olcsóbban étkezhessenek, sok étteremben levettükaz ételekről a zenés felárat. Ezzel is intézkedéssel mintegy hat-nyolc vendéglátó egységnél lehet a korábbi áraknál olcsóbban étkezni. Hadd tegyek még hozzá annyit: a vendégek maguk is figyeljék a hiányosságokat, jelentsék az észlelt tapasztalatokat, és ezzel segítsék önmaguk érdekében is a vállalat munkáját. Csapó Ferenc tanácstag mondta el: a termelőszövetkezetek közül néhányan még mindig nem vesznek kellőképpen részt Debrecen város lakosainak piaci áruellátásában. Lépéseket kellene tenni, hogy az ilyen termelőszövetkezetek is bekapcsolódjanak a piac ellátásába. Igaz-e - kérdezte -, hogy nagyon sok olyan téesz elárusító helye, amelyik korábban nem hozott elegendő árut a piacra, nem kapja meg újra működési engedélyét? Megkérdeztük Nyíri Jenőt, a Debreceni Piaci Kirendeltség vezetőjét. - Mi a helyzet a piacon? - Az elmúlt esztendőben a megyei és a városi pártbizottság, valamint a városi tanács kereskedelmi osztálya többször is megnézte, hogyan vesznek részt a hajdú-bihari termelőszövetkezetek a lakosság áruellátásában. Az észrevételek alapján több termelőszövetkezetet kértünk, saját termékeiket hozzák be a piacra. Az elárusító helyeken pedig piaci árukat, ne pedig más termékeket árusítsanak. Sok termelőszövetkezet tett eleget kérésünknek, valóban változás történt a piaci felhozatalban. Természetesen - ahogy a tanácstag is említette - még mindig van néhány termelőszövetkezet, amely nem foglalkozik lehetőségeihez mérten a piac ellátásával. A tanácstagi javaslat alapján is levélben kerestük meg ezeket a termelőszövetkezeteket, s ismételten kértük őket, kapcsolódjanak be az áruellátásba, hozzák termékeiket a piacra. A város piaci helyzete nem rossz, s ha az említett termelőszövetkezetek eleget tesznek kérésünknek, tovább fog javulni a piaci áruk mennyisége, minősége. A kérdéssel kapcsolatban: a debreceni piacról nem tiltottunk ki senkit, akiknek tudunk a jelenlegi szűk körülmények között biztosítunk elárusító pavilont. Aki kellő mennyiségű, jó minőségű áruval rendszeresen jön, mindig helye lesz a piacon, függetlenül attól, hogy korábban milyen problémák voltak az árakkal. Kérjük is a tanácstagokat, hogy az ilyen és ehhez hasonló észrevételeiket, javaslataikat máskor is mondják el, így mi is hatékonyabban tudunk intézkedni a lakosság jobb ellátásáért. Boruzs József tanácstag a Hámán Kató út környékén lakók kérdését tolmácsolta: megépült, átadták a forgalomnak az említett utat, azonban az még mindig forgalomterelő korlátokkal, táblákkal van tele, nincs biztosítva az ígért, korszerű lehetőségű közlekedés. Mikor lesz rend a Hámán Kató úton? A városi tanács építési és közlekedési osztályán kértünk választ Szládek Ferenctől: - A Hámán Kató út építése még nem fejeződött be, átadása még nem történt meg. Éppen a környéken lakók kérésére nyitottuk meg az utat, hogy a végleges átadásig is az útmenti házakat, épületeket meg lehessen közelíteni, ideiglenes táblák kihelyezésével, különböző intézkedésekkel biztosítottuk az új úton a célfuvarok lebonyolítását. A Hámán Kató út jelenlegi közlekedési rendszere, a táblák mutatta forgalmi rend tehát csak ideiglenes, csak az út átadásáig érvényes. Megnyugtatásul közlöm: még ebben a hónapban átadjuk a forgalomnak az új utat. Román Dénes