Hajdú-Bihari Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-30 / 151. szám

1­FOLYAM 151. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1­970. J­Ú­N­I­U­S 30., K­E­D­D Losonczi Pá Mongóliába érkezett ULÁNBÁTOR (TASZSZ) Losonczi Pál, a Magyar Népköz­­társaság Elnöki­­Tanácsának elnöke Zsamszrangij­ Szambunak, a Mon­gol Népköztársaság nagy népi hu­­rátja elnöksége elnökének meghí­vására hivatalos baráti látogatásra Ulánbátorba érkezett. A repülőtéren Szambu, Ceden­­bal, a Mongol Népi Forradalmi Párt központi bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, a párt és a kormány más vezetői fogadták a magyar államfőt. A küldöttség a repülőtérről szál­láshelyére hajtatott, majd Losonczi Pál megkoszorúzta a két mongol nemzeti hős, Szuhe Bator és Csoj­­balszan mauzóleumát. Helyi idő szerint 12 óra 30 perckor Losonczi Pál tisztelgő látogatást tett Zs. Szambunál és J. Cedenbalnál. A párt központi bizottsága, a Nagy Népi Hurál Elnöksége és a kormány közös díszebédet adott Losonczi Pál tiszteletére. (MTI) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn délután megtekin­tette a központi állami múzeumot, majd találkozott Szambuval, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnökével. A találkozó után Lo­sonczi Pál átnyújtotta Szambunak a Magyar Népköztársaság Zászló­rendjének gyémántokkal ékesített első fokozatát. A magyar küldött­ség este az állami opera és balett­­színház díszelőadását tekintette meg. Losonczi Pál látogatásának második napja a hivatalos tárgya­lásokkal kezdődik. (MTI) Megkezdődön a Bartók Béla IV. nemzetközi kórusverseny Csúcsforgalom volt június 28-án. várnap a Bartók Béla IV. nem­­zeti kórusverseny információs dílán, reggeltől estig egymás­oa érkeztek a kórusok Debrecen- Európa országaiból és hazánk írosaiból, hogy részt vegyenek az a már hagyományos debreceni kó­­usversenyen. Délelőtt összeült és megalakult a nemzetközi zsűri, melynek tagjai két kategóriában bírálják­ el a kórusok­eljesítményeit. A zsűri elnöke mindkét kategóriában Farkas Fe­renc kétszeres Kossuth-díjas zene­­zerző, a Zeneművészeti Főiskola tanára. A XX. századi zene kategó­riájában a gyermek, női és vegyes­karok bíráló bizottságának tagjai: Alekszandr Ivanovics Anyiszimov (Szovjetunió), Franz Burkhart (Ausztria), Fritz Höft (NDK), Sárai Tibor (Magyarország). A XX. száza­di művek férfi és folklór kategóriá­jában a zsűri tagjai: Vasil Arnau­­dov (Bulgária), Gustav Ernesalis (Szovjetunió), Paul-André Gaillard (Svájc), Nagy Olivér (Magyaror­szág), Vásárhelyi Zoltán (Magyar­­ország). A kórusverseny első rendezvé­nyét vasárnap délután 15 órakor tartották meg. Az Aranybika tv-ter­­mében Bartók Béla halálának 25. évfordulója alkalmából emlékkiál­lítást rendeztek, amit Farkas Fe­renc zeneszerző, a zsűri elnöke nyi­tott meg. A kiállítás megnyitásán részt vett Kiss Imre, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb-elnökhelyettese és Ördög László, a Debreceni Vá­rosi Tanács vb-elnökhelyettese. Gulyás György karnagynak, a kó­rusverseny elnöksége tagjának üd­vözlő szavai után Farkas Ferenc méltatta Bartók Béla életművét. A nap folyamán Debrecenbe ér­kezett kórusok 18 óra után a Tót­falusi téren gyülekeztek, ahonnan a Déri térre vonultak. 19 órára há­romezer kórustag gyűlt össze a té­ren. Fanfárhang jelezte annak az ünnepségnek a kezdetét, melyen Debrecen köszöntötte a vendégkó­rusokat, és a kórusok köszöntötték a vendéglátó Debrecent. Dr. Tar Károly, a Debreceni Vá­rosi Tanács V. B. művelődési osz­tályának helyettes , vezetője, a kó­rusverseny elnöke köszöntötte a párt, állami és társadalmi szervek, a Művelődési Minisztérium megje­lent képviselőit, a külföldi és hazai kórusokat, a kórusok vezetőit, a Debrecenbe érkezett zenei szakem­bereket és a zsűri tagjait, majd dr. Ács István, a Debreceni Városi Ta­nács vb-elnöke mondott köszöntő beszédet. Beszédében hivatkozott a XVIII. századtól számítható debre­ceni kórushagyományokra, melyek a jelenlegi és az előző kórusfeszti­válok és kórusversenyek megrende­zését indokolttá teszik, és többek között ezeket mondotta: — A kórusverseny időtartama nem hosszú. Hat nap még egy em­beri életkorban is alig jelezhető. Mégis azt szeretnénk, ha az itt töl­tött napok hosszú időre szóló, ma­radandó élményeket adnának vala­mennyi részvevő kórus, zenei szak­ember és zenebarát számára, őszin­tén kívánom, hogy mindannyian a barátság gondolatával és őszinte hi­tével térjenek vissza szűkebb hazá­jukba. Városunkban pedig az önök művészete révén tovább nőjön a kó­rusmuzsikát, a zenét kedvelők tá­bora. A köszöntő beszéd után Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Finnor­szág, Franciaország, Hollandia, Ku­ba, Lengyelország, az NDK, az NSZK, Románia, Svédország és a Szovjetunió kórusai egy-egy dallal köszöntötték Debrecent, majd a Ma­­­róthi György Énekkar, Czövek La­jos vezényletével Kodály: Jelige cí­mű művét énekelte el a vendégkó­rusok köszöntéseképpen. Este 21 órai kezdettel a Bartók teremben rendezték meg a Bartók Béla IV. nemzeközi kórusverseny megnyitó díszhangversenyét, amit a Magyar Rádió egyenes adásban köz­vetített. A hangversenyen megjelent Karakas László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Basa Im­re, a Debreceni Városi Pártbizott­ság titkára, Kiss Imre, a Hajdú- Bihar megyei Tanács vb-elnökhe­­lyettese, Ördög László, a Debrece­ni Városi Tanács vb-elnökhelyette­­se. A megnyitó ünnepség elnöksé­gében helyet foglalt Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes, dr. Ács István, a Debreceni Városi Tanács vb-elnöke, dr. Tar Károly, a kórusverseny elnöke, Farkas Fe­renc zeneszerző, a zsűri él­(Folytatás a 2. oldalon) A megnyitó díszhangverseny A debreceni Maróthi György Énekkar a Déri téren köszönti a Debrecenbe érkezett kórusokat Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága A Kommunista Ifjúsági Szövetség Hajdú-Bihar megyei Bizottsága jú­nius 29-én kibővített ülést tartott. Az ülésen jelen volt C. Nagy Gá­bor, a megyei pártbizottság titkára, Pintér István, a KISZ KB munka­társa, ott voltak a megye társadal­mi és tömegszervezeteinek vezetői, képviselői. Első napirendi pontként — Pa­taki Györgynek a KISZ megyei bi­zottsága titkárának előterjesztésé­ben — megtárgyalta a megyei bi­zottság az ifjúságról szóló 1016-os kormányhatározat végrehajtásának tapasztalatait s az ezzel kapcsolatos feladatokat. Majd­­ Illisz László­nak, a KISZ megyei bizottsága első titkárának előterjesztésében „A KISZ megyei bizottságának feladat­terve a párt ifjúságpolitikájára ho­zott határozatok végrehajtásán” című anyag szerepelt napirenden. Végezetül a KISZ MB 1970. II. fél­évi üléstervét hagyta jóvá a megyei bizottság. Az anyag előterjesztője Kenesei Sándor, a KISZ megyei bi­zottságának titkára volt. A KISZ megyei bizottsága elfo­gadta azt a felhívást, amelyben a megye KISZ-szervezeteihez, úttö­rőihez szól, az árvíz által okozott házak helyreállításának segítése ér­dekében. A felhívás többek között megálla­pítja, hogy a megye KISZ-szerve­­zetei több mint 200 ezer forintot fi­zettek be az árvízkárosultak szám­lájára, az úttörőcsapatok gyűjtések­kel, a nyári táborozások feltételei­nek megteremtésével adtak segítsé­get. A KISZ megyei bizottsága anyagi, technikai felszerelések ado­mányozásával járult hozzá az árvíz­­károsultak ideiglenes elhelyezésé­hez. A közelmúltban mintegy 9 va­gon felszerelés szállításával működ­tek közre az országosan létrehozan­dó építőtáborok megszervezéséhez. Felhívásukra mintegy 2000 tanuló fiatal fejezte ki szándékát az építő­táborokban való részvételre. Az ed­dig nyújtott segítségért a KISZ me­gyei bizottság elismerését és kö­szönetét fejezi ki a megye úttörő­csapatainak, KISZ-szervezeteinek és minden fiatalnak. A KISZ megyei bizottsága most felhívással fordul a megye KISZ- szervezeteihez, úttörőcsapataihoz, az ifjúsághoz, hogy tudásához mérten vegye ki részét az árvíz okozta ter­meléskiesés pótlásából. Az üzemek­ben, építőiparban, építőanyagellátó iparban dolgozó fiatalok a termelé­kenység, a takarékosság fokozásá­val, az önköltség csökkentésével, a munkaszervezés javításával, újabb felajánlásokkal közvetlenül és köz­vetve legyenek részesei a feladatok végrehajtásának. A mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalokat társadalmi munkaakciókra, a növényápolási és betakarítási munkák időbeni jó mi­nőségben történő elvégzésére hív­ják fel. 1. Felhívják a termelésben dolgozó fiatalokat, hogy a felajánlásokat kössék össze a X. pártkongresszus tiszteletére kibontakozó széles kö­rű szocialista munkaversennyel. A tanulóifjúságtól kérik a továb­bi jelentkezéseket az árvizes vidé­ken szervezett építőtáborokba. A KISZ megyei bizottságának meggyőződése, hogy a megye ifjúsá­ga ezúttal is elsők között tesz ele­get hazafias és emberi kötelességé­nek. Július 1-én megkezdik munkájukat az új nagyközségi tanácsok A megyei tanács 1969. december 17- én tartott ülésén, január 1-i hatállyal fio községet nagyközséggé nyilvánított, s egyben jóváhagyta további nagyköz­ségek kialakításának­ tervét. A nagyközségekben szerzett kedvező tapasztalatok indokolttá tették, hogy a tanács 1970. június 25-i ülésén ne csak Hosszúpályi és Egyek községeket, ha­nem a nagyközséggé nyilvánítás feltéte­leit közben teljesítő Tiszacsegét is 1970. július 1-i hatállyal nagyközséggé nyilvá­nítsa. A megyei tanács felterjesztése alapján a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa több községi közös tanács szervezését, illetve több község egyesítését rendelte el. E rendelkezés lehetővé tette új nagy­községi tanácsok, illetve nagyközségi kö­zös tanácsok szervezését. A megyei ta­nács ülése nagyközségi közös tanáccsá nyilvánította. Komádi székhellyel Komá­di és Magyarhomorog, Földes székhely­­lyel Földes és Sáp, Vámospércs székhely­be­ Vámospércs és Újléta, Pocsaj szék­hellyel Pocsaj és Esztár, Nagyrábé szék­hellyel Nagyrábé, Bihardancsháza és Bi­­hartorda községeket. Az új nagyközségi tanácsok július 1-én kezdik meg működésüket. A korábban már nagyközséggé nyil­vánított Nagyléta Vértes községgel egye­sült, Létavértes nagyközség néven. A tanácsülést előkészítő munka során a tett intézkedéseket valamennyi köz­ségben a tanácsok korábban megtár­gyalták, s kérték a megyei tanácstól a község nagyközségi tanáccsá, illetve nagyközségi közös tanáccsá való nyilvá­nítását. A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa 19/1970. /VI.­./ számú határozata elrendelte: Biharkeresztes nagyközségi közös tanács néven és székhellyel Bihar­keresztes, Ártánd, Bedő és Told közsé­gek, Polgár nagyközségi közös tanács néven és székhellyel Polgár, Újtikos és Tiszagyulaháza községek, Derecske nagy­községi közös tanács néven és székhel­lyel Derecske és Tépe községek átszer­vezését. Az Elnöki Tanács 20/1970./VI. 3./ szá­mú határozata elrendelte Berettyóújfa­lu nagyközségnek és Berettyószentmár­­ton községnek Berettyóújfalu néven tör­ténő egyesítését. A 21/1970./VI. 3./ számú Elnöki Ta­nácsi határozat elrendelte a debreceni járáshoz tartozó Hajdúvid községi ta­nácsnak Hajdúböszörmény járási jogú városi tanács, a Nagyhegyes községi ta­nácsnak Hajdúszoboszló járási jogú vá­rosi tanácsa irányítása alá helyezését. A felsorolt községek az átszervezés hatálybalépésének időpontjától megille­tik mindazok a jogok, amelyeket a Ma­gyar Népköztársaság vonatkozó jogsza­­bályai a nagyközségek számára biztosí­tanak. Az érintett községekben július 1-13. között kerül majd sor az ünnepélyes ta­nácsülésekre. Közlekedési újítási kiállítás Június 29-én, hétfőn — nagy szá­mú érdeklődő jelenlétében — köz­lekedési újítási kiállítás nyílt Deb­recenben, a Műszaki és Természet­­tudományos Egyesületek helyisé­geiben. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium, a Közlekedési Múzeum és a Közlekedéstudományi Egyesület debreceni területi szer­vezete nevében Szegedi Nándor, a MÁV Debreceni Igazgatóságának vezetője köszöntötte a megjelente­ket Hangsúlyozta, hogy ez a kiállí­tás méltán reprezentálja a felsza­badult emberek alkotni vágyását, tehetségük kiterebélyesedését, a népgazdaságnak, valamennyiünk­nek nagy hasznot hozó újításait, találmányait. A kiállítás ízelítőt ad közlekedési és postai dolgozók újításaiból, találmányaiból. 1948 év óta, amikor életbe lépett az újí­tók és feltalálók tevékenységét sza­bályozó és jelentősen támogató kormányrendelet, a közlekedési dolgozók például 200 ezer újítást valósítottak meg. Többek között szerepel a kiállításon az útrahan­­gos anyagvizsgálat a vasútnál, a vasúti kocsik hő- és hangszigetelé­se, a tartálykocsikban levő derme­dő olaj lefejtésének megoldása, a postánál a bélyegárusítás automa­tizálása, a Crossbar-rendszerű te­lefonközpont létrehozása, az autó­közlekedésben a csuklós gépjár­művek bevezetése stb. A megnyitó beszéd után az ér­deklődők végignézték a kiállítás anyagát. A kiállítás július 12-ig lesz nyitva, megtekinthető naponta reggel 9 órától délután 6 óráig. Szegedi Nándor megnyitó beszé­dét mondja

Next