Hajdú-Bihari Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

A debreceni járási pártbizottság beszámolója (Folytatás a 3. oldalról) A politikai irányító munkában arra törekedtünk, hogy minél több munkást vonjunk be a társadalmi szervek vezetésébe. A termelőszö­vetkezeti parasztság, a nők, az ifjú­ság helyzetének áttekintése, gazda­sági feladataink teljesítésének elemzése elősegítette az egész párt­tagság aktivitásának növekedését. Pártbizottságunk a beszámolási időszakban és a jövőben is legfon­tosabb feladatának tartja az üzemi, községi pártbizottságok, csúcsveze­tőségek munkája színvonalának emelését, az elemző munka javítá­sát. Községi pártbizottságaink — ha nem is egyforma hatékonysággal — eredményesen végzik munkájukat. Hatáskörük bővülése erősítette ön­állóságukat, felelősségüket, képesek saját területük irányítására. A taggyűlések szervezeti, tartalmi előkészítése sokat fejlődött. A gaz­dasági, termelési folyamatokat po­litikai eszközökkel segíti. Több fi­gyelmet fordítanak a párt belső életének megszilárdítására, párt­­megbízatások adására és a külön­böző területen dolgozó párttagok­kal szembeni igény fokozására. A pozitív vonások mellett az alap­szervezetek munkájában is gond, hogy a határozatok végrehajtására nem mindig fordítunk kellő figyel­met. A párttagság igényli, hogy a munkahelyén is teljesíthető felada­tokkal szabják meg a kommunisták tennivalóit a határozatok végrehaj­tásában. Gyenge, kis létszámú alap­szervezetek egy részében jelentke­zik a „felülről” várás olyan kérdé­sekben i®, amit helyileg kell és szükséges megoldani. Ezért egyik kulcsfontosságú feladatunk az alap­szervezetekben az öntevékenység erősítése. A lenini normák érvényesülése a párt politikáját, munkamódszeré­nek tökéletesítését, a demokratikus centralizmus erősítését szolgálta. A járás pártéletében a­ kollektív ve­zetés, a pártdemokrácia érvénye­sül. A pártbizottság tagjainak köz­életi munkája javult. Többségük egyénileg is részt vesz a fontosabb döntések előkészítésében. A párt­tagság aktivitását jelentősen segí­tette, hogy az előterjesztések konk­rét helyi tények ismeretében ké­szültek, elemzőek, értékelőek vol­tak. A viták pedig érdemiek, fele­lősségteljesek. Néhány helyen ta­pasztalható intrika, rosszindulat, vezetők vagy egyes párttagok ellen. Ezekkel szemben a jövőben határo­zottabb fellépés szükséges. Erősö­dött a pártélet demokratizmusa az­zal is, hogy a csúcsvezetőségek nagy többsége évente egyszer összevont taggyűlésen beszámolt a végzett munkáról. A járási pártbizottság alapvető feladatként jelölte meg a tagfelvé­teli munka folyamatos végzését. Az elmúlt négy évben a párt szerve­zettsége, összetétele, a párttagság politikai felkészültsége, erkölcsi, fe­gyelmi helyzete tovább javult. A járásban jelenleg 9 községi, üzemi pártbizottság, 15 csúcsvezetőség és 171 alapszervezet dolgozik. A tag­létszám a két járás összevonása és a tagfelvétel eredményeként 4360 főre növekedett. Feladatunk to­vábbra is a párttagság összetételé­nek javítása. A tagfelvétel fő bázi­sa a fizikai dolgozók, a nők, a fia­talok legyenek. Figyelemmel kell kísérnünk a szocialistabrigád-moz­­galomban, a tömegszervezetekben kiemelkedően dolgozó pártonkívü­­lieket. A párt-­­és tömegoktatás az 1966-os pártértekezlet óta szélese­dett. Tartalmát és témáit tekintve közvetlenül kapcsolódott a párt előtt álló feladatokhoz. A politikai oktatásban bevontak száma 34,3 százalékkal emelkedett. Négy év­vel ezelőtt a párttagság 57,6 száza­léka, az 1969/70-es évben 70 száza­léka vett részt pártoktatásban. Nőtt az igény a felsőfokú oktatási for­mák iránt is. Az emúlt négy év alatt a párttagság 13 százaléka mar­xista középfokú iskolát, 3,1 százalé­ka esti egyetemet végzett. Jelenleg 143 fő tanul a­­Marxizmus—Leni­­nizmus Esti Egyetemének általános és szakosító tagozatán. A pártokta­tás hatékonysága tükröződik az utóbbi években elért gazdasági eredményekben, valamint a párt­tagság és a párton kívüli dolgozók ideológiai, politikai aktivitásában is. Megfelelően hasznosítottuk tö­megpolitikai munkánkban a rend­szeressé váló pártnapokat, kiadvá­nyokat, termelési tanácskozásokat, közgyűléseket, az üzemi lapokat, véget biztosítani a ruhagyár fejlesz­tésével és a papírüzem létrehozá­sával. Derzsi Bálintné balmazújvárosi pedagógus a nők és ifjúság hely­zetéről szóló párthatározat jelen­tőségét méltatta. A debreceni já­rás számos községében jótékonyan éreztette ez a hatását. A kezdeti eredményekhez tartozik, hogy a hajdúsámsoni Dózsa Tsz kedvez­ményt biztosított a családanyák számára. Nyíradonyban a Debrece­ni Konzervgyár kihelyezett üzeme dolgozik. A hajdúdorogi ruhagyár­ban szeptember 1-től a korábbi há­rom helyett két műszakra álltak át. Debreceni László, a Debreceni Állami Gazdaság munkája a gazda­ság fejlődéséről, elért eredményei­ről szólt. Egyenletes, gyors fejlődés jellemzi a gazdaságot. A dolgozók szakmai képzettsége, a vezetés színvonala elérte a mai korszerű mezőgazdasági termeléshez szüksé­ges igényeket. Ezután az ifjúsági mozgalom járási tennivalóival fog­lalkozott. Horváth Balázs görbeházi kül­dött a község gazdasági, politikai életéről adott számot. Mint mondot­ta, úgy érzik, a közelmúltban le­zajlott alapszervezeti választások alkalmával sikerült olyan vezető­séget választani, amely képes lesz jól felkészíteni a tagságot az új feladatok elvégzésére. Gellért Gusztáv, a Vámospércsi Gépjavító Állomás csoportvezetője többek között a nagyközség foglal­koztatottsági helyzetét elemezte. Elég nagy az eljárók száma a kör­nyékről. Újlétáról például több mint ötszáz fő költözött el foglal­koztatási lehetőségek hiánya miatt. Ezekkel a gondokkal több esetben foglalkoztak a helyi párt-, állami és társadalmi szervek. A megoldás érdekében javasolta a pártbizott­ságnak, mérlegelje a gépjavító ál­lomás leterheltségét. Lehetőség len­­n­e itt például mezőgazdasági gé­pekhez szükséges alkatrészek gyár­tására. Kovács Ferencné, a hajdúhadházi Bocskai Tsz tagja elmondotta, a termelő- és a társadalmi munkában egyre nagyobb számban kérnek és vállalnak részt a nők. A hajdúhad­házi nők is ott dolgoznak a Hajdú­sági Iparművekben vagy éppen a Debreceni Konzervgyárban­. A tsz­­ben tevékenykedő asszonyok, lá­nyok helyzete hozzájuk viszonyítva hátrányosabb. Mások a munkafel­tételek, probléma az egyenlő mun­káért egyenlő bért elvének gyakor­lati megtartása is. A szolgáltatási igényeket a községben nem tudják kielégíteni. Érdemes volna a helyi, négy tsz és a fogyasztási szövetke­zet összefogásával az üzemi étkez­tetést megoldani. Lévai Imre, a Hajdúsági Ipar­művek igazgatója felszólalásában számot adott a HIM kollektívájá­nak munkájáról. Mint mondotta, vállalatuk adja az országban elő­­állított mosógépek, centrifugák, porszívók mennyiségének száz szá­zalékát. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vállalatnál folyó politikai, gazdasági munkától nagyban függ a családok életkörülményeinek ja­vítása, a párt életszínvonal-politi­kájának megvalósítása. Termelési értékük majd félmilliárd forinttal növekedett az elmúlt négy esztendő alatt. Javították a munkások élet- és munkakörülményeit. Mint eddig, ezután is készek becsületes, jó munkával dolgozni a párthatáro­zatok sikeres végrehajtásáért. Csádi János, a munkásőrség já­rási parancsnoka jelentette a párt­­értekezlet részvevőinek, hogy a ki­képzési tervekben foglaltaknak ele­get tettek. A munkásőrök megfelel­tek a követelményeknek, fejlődött a parancsnoki munka színvonala. Jól tudják, hogy a párttagság előtti követelmények növekedésével együtt a munkásőrségben is maga­sabb szinten kell végezniük mun­kájukat. A munkásőrök önzetlen, áldozatkész tevékenységet folytat­nak, szabad idejük egy részét is fel­használják feladataik elvégzésére. Tudatában vannak kötelességeik­nek, és ennek, megfelelően dolgoz­nak. Tömegszervezetek és A pártbizottság beszámolója • ér­tékelte a tömegszervezetek és tö­megmozgalmak pártirányítását, a párt vezető szerepének elvi, politi­kai, irányító munkájának érvénye­sítését az állami szervekben és in­tézményekben. A pártbizottság be­számolója hangsúlyozta: pozitívan értékeli a járási munkásőr zászló­alj parancsnokainak, személyi ál­lományának tevékenységét. A ki­képzés és a gyakorlatok végrehaj­tásának során erősödött a kapcso­lat és az együttműködés a társ fegyveres testületekkel, a rendőr­séggel és a határőrséggel. A kongresszusra készülve felelős­séggel értékeltük négyéves mun­kánkat — szögezte le befejezésül a pártbizottság beszámolója. A Bébi- mozgalmak zonyosodott, hogy pártunk lenini politikáját elméletben és gyakorlat­ban egyaránt az élet igazolta. Kö­vetkezetes megvalósításával nagy­szerű munkasikereket lehet elérni. Feladatunk, hogy minél szélesebb körben ismerjük meg pártunk kongresszusi­­ dokumentumait, a megjelölt feladatok végrehajtásá­val segítsük e politika iránti bizal­mat, meggyőződést, a szocializmus építésének mai feladataiba, jövő távlataiba vetett hitünket. A járási pártbizottság valameny­­nyi küldött rendelkezésére bocsá­totta jelentését a kongresszusi irányelvek és a Szervezeti Szabály­zat tervezete vitájának tapasztala­tairól is. A beszámoló A pártértekezlet küldöttei a be­számolót, a kongresszusi irányel­veket és a Szervezeti Szabályzat tervezetét együtt vitatták meg. Elsőként Vaskó József, az egyeki Új Élet Tsz elnöke szólalt fel. Fog­lalkozott a hírközlési, a propagan­daszervek, -eszközök hatékonyságá­val, feladataival. Mint mondotta, ezekkel az eszközökkel szemben a jövőben nagyobb igényességet kell támasztani. A tájékoztatás legyen sokrétű, kerülje az egyoldalúságot. Az őszi munkákról szólva bejelen­tette, szövetkezetük az idén több kenyérgabonát szándékozik elvet­ni, mint tavaly. Koroknái Sándor, a balmazújvá­rosi községi pártbizottság titkára hozzászólásában a tagfelvételi munka helyzetével, feladataival, a párt káderpolitikai elveinek gya­korlati érvényesülésével foglalko­zott. A pártépítésben nagyobb a tervszerűség és a folyamatosság, mint korábban. Ahol a pártvezető­ség egységes elvek alapján, egysé­ges gyakorlatot alkalmaz, a pártta­gok munkahelyi, erkölcsi, politikai magatartása kifogástalan, ott a tag­felvétel is rendszeres és folyamatos — hangsúlyozta a felszólaló­ vitája Saláta Lászlóné, a Hajdúsági Iparművek munkása többek között elmondotta, üzemükben a IX. kongresszus óta jelentősen megnö­vekedett a nők társadalmi szerepe és jelentősége. A vállalat női létszá­ma emelkedett, és ezzel párhuza­mosan növekedett a szocialista versenyben részt vevő nők száma is. Az elért gazdasági eredmények­ben éppen úgy részük van, mint a férfiaknak. Mutatja helyzetüket az is, hogy míg korábban éveken át csak egy osztályvezető volt, addig most hat női osztályvezető van. A dolgozó nők helyzetének javításá­hoz hozzájárult a szabadszombatok bevezetése is. Dr. Kocsis Miklós, Hajdúdorog Községi Tanács vb-elnöke hozzá­szólásában elemezte a községi párt­értekezlet tapasztalatait, a község fejlődését. A következetes munka eredménye, hogy a dorogi tsz-ek felzárkóztak a közepesen gazdálko­dó közös gazdaságok csoportjába. Biztos alapot és megélhetést nyúj­tanak tagjaiknak. Községükben ma már két jelentősebb ipari üzem is működik, és a négy esztendővel ez­előtti helyzethez viszonyítva 700— 800 fő részére tudtak munkalehető­ HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. OKTÓBER 18. Kádár János a csepeli pártértekezleten A Csepel Vas-, és Fémművek kommunistái a pártbizottság ta­nácstermében tartották pártérte­kezletüket. Sárdi Antal nyugdíjas, a munkásmozgalom régi harcosa nyitotta meg a tanácskozást, majd Borbély Sándor, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára szóbelileg egészítette ki a tröszthöz tartozó üzemek pártszer­vezeteinek, kommunistáinak elmúlt négy évi munkájáról szóló írásos előterjesztést. Az értekezleten részt­­vett és felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, továbbá jelen volt Né­meth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapes­ti pártbizottság első titkára. A Csepel Vas- és Fémművek párt­­bizottságának első titkára­­ ismét Borbély Sándor lett, titkárokká Zá­­vori Lászlót és Véghelyi Andort vá­lasztották. (MTI) Biszku Béla nyilatkozata a televízióban és a rádióban Biszku Béla, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a KB tit­kára, a X. pártkongresszus előké­szítésének néhány­­ tapasztalatáról nyilatkozik vasárnap este „A hét” című tv-műsorban. A beszélgetést a Kossuth adó vasárnap este 10 óra 15 perckor közvetíti. (MTI) Járási pártért­ekezlet Derecskén . ..­­ Szombaton reggel járási pártértekezletre ültek össze a derecskei já­rás pártszervezeteinek küldöttei. Megvitatták a járási pártbizottság be­számolóját, és megválasztották az új járási pártbizottságot, valamint a megyei pártértekezlet küldötteit. A derecskei pártértekezletről részletes beszámolót közöl a Hajdú- Bihari Napló keddi száma. Szabó Zoltán, a járási KISZ-bi­­zottság titkára felszólalásában elis­meréssel szólt arról a segítségről, amelyet a járási pártbizottság, a községi pártbizottságok és alap­szervezetek adnak az ifjúsági mun­kához. Az a céljuk, hogy a jövőben tovább erősítsék a kommunista jel­leget a KISZ tevékenységében. Prepuk János ebesi általános is­kolai igazgató a helyi tsz-ek gaz­dasági eredményeit­­ méltatva el­mondotta, hogy igen magas szín­vonalon termelnek. Jellemző erre például, hogy a kenyérgabona át­laga az idén 23,7 mázsa volt. Van azonban gondjuk is az áruvásár­lásnál, illetve az áruértékesítésben. Az a helyzet, hogy lassan már „reprezentálás” nélkül sem adni, sem pedig venni nem lehet. Olykor a legkeresettebb ún. hiánycikk is megkapható ilyen módon. És ez mindenképpen korrupcióhoz vezet. Gál István felszólalása Ezt követően Gál István, a me­gyei pártbizottság titkára szólalt fel. A megyei pártbizottság nevében meleg szavakkal köszöntötte a párt­értekezlet részvevőit, köszönetet mondott a járás kommunistáinak eddig végzett odaadó, áldozatkész munkájukért. Mint mondotta, a járási pártér­tekezletek megtartásával a X. kong­resszus előkészítésének fontos állo­másához érkeztünk. A pártérte­kezlet jelentőségét az is adja, hogy négy esztendei munkát értékel, mér­leget készít- e négy évről, elemzi az eddigi tevékenységet. A kommunis­ták, a küldöttek véleményt monda­nak saját munkájukról, ugyanak­kor véleményt alkotnak, állást foglalnak országos kérdésekben. Részt vesznek tehát az országos po­litika kialakításában is. A beszámo­ló és a vita egyaránt bizonyította: a debreceni járás kommunistái nagy felelősséggel, hozzáértéssel monda­nak véleményt. Egyértelmű lehet az a­ megállapítás a vita alapján: ma­gukénak vallják politikánkat, hozzá akarnak járulni megvalósításához. A megyei pártbizottság titkára elis­meréssel szólt a járási pártbizottság, irányító tevékenységéről,­majd ar­ról beszélt, hogy a járás kommunis­tái sokat tettek az elmúlt négy esz­tendőben is politikai, gazdasági céljaink valóra váltása érdekében. Erőfeszítéseik hasznos, eredményes munkáról tanúskodnak. A járás iparának fejlődése, a Hajdúsági Iparművek eredményei,, az új ki­sebb üzemek létrehozása azt mutat­ja, hogy a mezőgazdasági jelleg el­lenére iparosodik a járás. Emelke­dett a foglalkoztatottak száma és ilyen tekintetben hasznos a tsz-ek kisegítő tevékenysége. A mezőgazdasági termelés fejlő­dése számottevő a járásban. Több területen a megyei átlagot is meg­­haladó volt a növekedés. A közös vagyon növekedése, a termésátla­gok emelkedése egyaránt tanúsít­hatja, hogy a tsz-tagok és a vezetők jól éltek a mechanizmus adta lehe­tőségekkel. A párt agrár- és szövet­kezetpolitikája lehetőséget biztosít ennél nagyobb fejlődésre is. Gál István ezután az idei eszten­dő gondjairól szólott. Mint mondot­ta, nehéz év volt ez a mezőgazdaság számára. Az árbevételhiány megle­hetősen magas. Az idei esztendőből azonban nem vonhatunk meg hosz­­szú távra következtetéseket. A párt agrár- és szövetkezeti politikája továbbra is dinamikus fejlődést biz­tosít. Az átmeneti gondok megoldá­sában pedig az állam is segít, rö­vid és középlejáratú hitelek formá­jában. Válaszolt a vitában érintett né­hány kérdésre, és befejezésül to­vábbi sikereket kívánt a járás kom­munistáinak. A megyei pártbizottság titkárá­nak felszólalása után dr. Pásztor András, a Hajdúhadház Községi Tanács vb-elnöke szólalt fel, és a tanácsi munka továbbfejlesztéséről beszélt. Dr. Kiss Endre ügyész a törvényességi helyzetről adott szá­mot, majd Gargya Imre, a Haza­fias Népfront járási titkára a moz­galom sokrétű tevékenységéről szó­lott. Balogh János, a Hortobágyi Ál­lami Gazdaság pártbizottságának titkára a nagygazdaság fejlődéséről számolt be. Egyúttal szóvá tette, hogy a község szolgáltatóhálózata nem elégíti ki az igényeket. Ezután Kerekes Antal, a járási pártbizottság első titkára foglalta össze a pártértekezlet vitáját, is­mertette a vb válaszát, majd a kül­döttek elfogadták a beszámolót és a határozatot. Ezt követően megvá­lasztották az új pártbizottságot és a megyei pártértekezlet küldötteit. Az újjáválasztott pártbizottság megtartotta első­ ülését, és megvá­lasztotta a végrehajtó bizottságot. A pártbizottság első titkárává Ke­rekes Antalt választották. A végre­hajtó bizottság tagjai: Czipa Mi­hály, Gáspár Mihály, Derzsi Bálint­né, Szathmári Károly, Balogh Já­nos, Szabó Zoltán, Juhász András, Végh Lajos, Horváth Balázs, Nyi­­kon Dezső, Budai Ferencné és Ko­vács Gábor. A járási fegyelmi bizottság elnöke Gellért Gusztáv.

Next