Hajdú-Bihari Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

­ « ....................­­ ' « A város státusa Köznapi hír, s mi, debreceniek mégis jóleső érzéssel, megkülönböz­tetett figyelemmel olvastuk: a Mi­nisztertanács, csütörtöki ülésén tár­gyalta Debrecen és Pécs általános rendezési tervét. Nincs abban persze semmi elfogultság, ha most a képze­let csak a városunkra vonatkozó perspektívákat tapogatja, annak azonban külön örülünk, hogy e két patinás város együtt és egyszerre ke­rült a legfelső fórum elé. Égtájilag s földrajzilag bár távol esünk egy­mástól, jövőnk formálásában és ala­kításában viszont azonos célok moz­dítanak bennünket. Debrecen is mint jónéhány magyar város alapvetően benne él a köztu­datban. Természetszerűleg. A tör­ténelem, a magyar sors alakulása fa­ragta karakterét, s hála a szocialis­ta gondolkodás és szellem valóságá­nak, ezek a jellemző jegyek végleges jogot s bátorítást is nyertek. Ezek a jellemvonások persze nemcsak telepü­lési, vagy táji adottságokból sar­jadtak. Formálták, alakították, ke­ményítették nagyon fontos szellemi tényezők, s ezek mind-mind beleját­szottak mai formájába. Ma tehát ezt kell látnunk és ezzel kell elsősorban számolnunk: itt van Tiszántúl legközepén egy százötven­ezres lakosú nagyváros. Ritmusa, lendülete, fejlődése hozzá van köt­ve, hozzá van nőve a haza sorsá­hoz, alakulásához. S a város jövője azért megnyugtató, reményekre jo­gosító, mert az a haza s a nép sorsa is, azzal együtt, azzal szervesen for­málja szocialista arculatát, s azok közben is sajátságos, egyéni karakte­rét. A fejlődés egyik alapvető mozza­natára, szükségességére érdemes idézni az alábbiakat: „A felszaba­dulás óta eltelt negyedszázad alatt Debrecen lakossága akkorát nőtt, mint az azt megelőző ötven év alatt. A város kilépett agrárjellegé­ből, és ma már jelentős iparú tájegy­ségi központ. A gyorsuló fejlődés elő­reláthatóan nem áll meg: a demog­ráfiai becslések az ezredfordulóra háromszázezer körülire jelzik a lakos­ság számát.” Nos, maradjunk egy pillanatig a demográfiai becsléseknél, a demog­ráfiai előrejelzéseknél. A város lét­száma előreláthatólag közel megdup­lázódik. Óriási következtetés, óriási felelősség. A demográfiai becslések a realitásokból következtetnek, hi­szen elég csak egy pillantást vetni Debrecen peremvidékeire, s már is igazolt a statisztika. Debrecen ugyan­is azon ritka jellegű városok közé tartozik, amely kiterjedt s nagy lé­lekszámú tanyavilággal rendelkezik. Az pedig köztudott, hogy a tanya­világ felbomlóban van, s az is egy­értelmű, hogy a tanyavilág lakossá­gát a városok olvasztják magukba. A népességi bázis tehát adva van. De adott-e a lehetőség, amire ez a háromszázezer lélekszám ráépül­het? Adott-e munkaalkalomban, la­kásban, szociális és kulturális ellá­tottságban? A kérdőjelekre a fej­lesztési terv már választ is fogal­maz: Debrecen kilépett agrárjellegé­ből, és ma már jelentős iparú táj­egységi központ. S az ezredforduló­ra - a jelenlegi fejlődési ütemet fi­gyelve - még inkább az lesz, még inkább azzá válik. A demográfiai becslésre figyelve pedig: ,,A rende­zési terv három városalközpont és négy építési övezet kialakítását irá­nyozza elő. A város rekonstrukciója során mintegy 76 ezer lakás építése, átépítése és korszerűsítése válik szük­ségessé. A felépült Debreceni Ház­gyár 50 év alatt 60 000 lakás meg­építéséhez biztosít elemeket, a többit egyéni technológiákkal készítik majd el.” Meggyőző és imponáló számok. A statisztikához azonban azonnal hozzá kell fogalmaznunk a rejtettebb tényezők bizonyítékát is. A város­­vezetés, a városirányítás megnyugta­tó valóságát. A holnap Debrecene ma formá­lódik, ma alakul. Jó szándékunk és akaratunk tartja meg a következő évezredekre. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ankét a Párttörténeti Közleményekről A Párttörténeti Közlemények cí­mű folyóirat­­ szerkesztősége, a me­gyei pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztálya, valamint a megyei pártoktatási igazgatóság pénteken délután Debrecenben, az oktatási igazgatóság épületében an­­kétot rendezett a Párttörténeti Köz­leményekről. Az ankéton a marxizmus-leni­­nizmus esti egyetemén és középisko­láiban magyar munkásmozgalom történetet tanító tanárok, propagan­disták vettek részt. Eljöttek az an­­kétra Szabolcs-Szatmár megyei pártmunkások, propagandisták is. Kovács Béla, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője nyitotta meg az ankétot, majd Vass Henrik, a Párt­történeti Intézet igazgatója mondott vitaindítót. Beszélt a folyóirat sze­repéről, funkciójáról, hangsúlyozta, hogy profilja, feladata részben eltér más szaklapokétól. A kuta­tási eredmények ismertetése mellett feladata az is, hogy hatékony segítséget nyújtson a pártok­tatáshoz szakirodalom nyújtásával, a vitás kérdésekben való állásfogla­lással, s esetenként egyes kérdések tisztázása végett viták indításával. Fontos szerep jut a folyóiratnak a munkásmozgalom kimagasló szemé­lyiségei, mártírjai életének, mun­kásságának ismertetésében, tudomá­nyos szinten történő feldolgozásá­ban. A vitaindító után kötetlen baráti beszélgetés kezdődött, amelynek so­rán a részvevők elmondották, ho­gyan segít munkájukban a folyóirat, s miben kérnének még több segít­séget. Hangsúlyozták a részvevők, hogy a helytörténeti kutatásoknál támaszkodnak nagy mértékben a Párttörténeti Közleményekre. El­hangzott az is, hogy nagyon hasz­nos lenne egy megyei szintű tudo­mányos-politikai jellegű folyóirat indítása is. Vass Henrik vitaindítóját mondja A beszélgetés során felvetett kér­désekre részben Vass Henrik, rész­ben Szabó Bálint, a folyóirat felelős szerkesztője adott választ. Elnökség tárgyalta a tsz-ek várható gazdasági eredményeit és a népművelési munkát A tanácskozáson részt vettek dr. Fü­­löp Imre és Kígyós Sándor, a me­gyei tanács vb osztályvezetői. Az elnökség megvitatta a terme­lőszövetkezetek várható gazdasági helyzetét a III. negyedévi mérlegek alapján. Megállapították, hogy rend­kívüli nehézségekkel kell megküz­deniük ebben az esztendőben a tsz­­eknek. A szövetség területén 8500 hold bevetetlen maradt az ár- és belvizek következtében, s ezenkívül az összes szántóterületnek csaknem egynegyedét érte vízkár, vagy pusz­tult ki a vetés teljesen. A bajok, gondok enyhítésére segítséget kap­nak a gazdaságok az államtól, azon­ban csak tervszerűbb, jobb munká­val, a saját maguk által megterem­tett lehetőségekkel juthatnak miha­marabb túl a nehézségeken. A területi szövetség elnöksége megtárgyalta a tagszövetkezetekben folyó népművelési munka helyzetét és feladatait, a kulturális alap fel­­használását. Az elnökség tagjai ki­fejezték azt a véleményüket, hogy szükség van a tervszerű népművelé­si munkára, amely biztosítja a tag­ság, a falu lakosságának képzését, ismereteinek gyarapítását. Azt kér­ték: legelsősorban teremtsék meg ehhez a személyi és tárgyi feltétele­ket, a községi művelődési ház prog­ramjában kapjon teret a termelő­­szövetkezet igénye. S ehhez aztán a termelőszövetkezetek segítséget nyújtanak anyagiakkal is. Úgy fog­laltak állást a résztvevők, hogy a nagyobb termelőszövetkezetekben hozzanak létre­­ álló oktatási-kul­turális bizottságot a tagság különbö­ző rétegeinek képviselőiből, s von­ják be munkájába a község népmű­velési szakemberét. A kisebb tsz­­ekben a meglevő szociális-kulturá­lis bizottságba vonjanak be hozzá­értő népművelőt, tsz-tagokat. Az le­gyen a fő törekvés, hogy a tsz-ek ne „általában” támogassák anyagi­lag a művelődési intézményeket, hanem olyan egész éves program, vagy időszakos célkitűzés megvaló­sításához nyújtsanak anyagilag is elsősorban segítséget, amely közvet­lenül szolgálja a termelőszövetkezet, a termelőszövetkezeti tagság igé­nyeit, érdekeit. Végül az elnökség egyhangúan úgy foglalt állást, hogy a maguk le­hetőségével támogatják azt a kezde­ményezést, amely Bihari tájmúzeum létrehozását akarja megvalósítani. A Bihari Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége Király Gergely vezetésével pénte­ken ülést tartott Berettyóújfaluban. November 20-tól 30-ig: BUBIV bútorkiállítás a debreceni bútor- és lakberendezési boltban Tegnap délelőtt Debrecenben, a Hajdú-Bihar megyei Vegyesiparcikk Kiskereskedelmi Vállalat bútor- és lakberendezési boltjában b­útorki­­állítás nyílt a Budapesti Bútoripari Vállalat — a BUBIV — termékei­ből. A kiállítás megnyitása egybe­esett az átalakított bútorbolt átadá­sával, amelyet korszerűvé, modern­né alakítottak át. A mintegy egy­millió-hatszázezer forintos költség­gel átalakított üzletet Hajdú Zol­tán, a Vegyesiparcikk Kiskereske­delmi Vállalat igazgatóhelyettese adta át, s egyben megnyitotta a ki­állítást. Az átalakítás nemcsa­k széppé va­rázsolta az üzletet, hanem kihasz­­nálhatóbbá is tette, ugyanis a kü­lön „szobákká” kialakított fülkék­ben 22—23 szobaberendezést tudnak bemutatni. Jelentősen bővült a la­kástextilrészleg is, s jelenleg a bolt­nak mintegy hatmillió forintos készlete van, 15 ezer forinton aluli garnitúrákból 17, 15 ezer forinton felüli szobaberendezésekből mint­egy 50 fajtából válogathatnak a vásárlók. A kiállításon Rieperger László, a BUBIV vezérigazgató-he­lyettese ismertette a gyár legújabb termékeit és fejlesztési terveit, amelyekből arra lehet következ­tetni, hogy a tetszetős és olcsó BU­­BIV-szobaberendezésekből egyre több kerülhet majd Debrecenbe is. A kiállítás a hónap végéig tart nyit­va. Képünkön a Maya szobabútor Az európai béke és biztonság megszilárdítására törekedve A LENGYEL-NYUGATNÉMET SZERZŐDÉS SZÖVEGE (2. oldal) Sajtótájékoztató a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben Kongresszusi küldötteink (3. oldal) Eg­is út története Jogi tanácsok (4. oldal) Oratóriumest (5. oldal) HIRDETÉSEK (6., 10—11. oldal) Hét végi sportműsor (7. oldal) GÉPKOCSI-NYEREMÉNY­BETÉTKÖNYV SORSOLÁS krónika (8. oldal) Rádió- és tv-műsor Otthon (9—12. oldal)

Next