Hajdú-Bihari Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

BONN Az NSZK kormánya november 19-én azonos szövegű jegyzéket juttatott el az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányához. A jegyzékben Bonn ismerteti az előző nap parafált len­gyel—nyugatnémet szerződés szö­vegét és közli: a lengyel és a nyu­gatnémet kormány tárgyalásai so­rán az NSZK kormánya kifejtette, hogy a varsói szerződés nem érinti és nem érintheti a négy nagyhata­lom jogait, miként azok az ismert szerződésekből és egyezményekből adódnak, az NSZK kormánya azt is tudtul adta a lengyel kormánynak, hogy csak az NSZK nevében be­szélhet. A három nyugati nagyhatalom válaszjegyzékei tudomásul veszik Bonn közlését és kijelentik: jóvá­hagyólag tudomásul veszik a len­gyel—nyugatnémet szerződés para­­fálását. Osztják azt a véleményt, hogy a szerződés nem érinti és nem érintheti a négy nagyhatalom szer­ződésekben és egyezményekben le­fektetett jogait és felelősségét. (MTI) Jegyzékváltás az NSZK és a nyugati hatalmak között Az európai béke és biztonság megszilárdítására törekedve A tegnapi nap a külpolitikában AZ ÉRDEKLŐDÉSSEL VÁRT lengyel—nyugatnémet szerződésszöveg tegnap megkapta a nyilvánosságot. A viszonylag rövid, mindössze öt cik­kelyből álló egyezmény mondatait gondosan tanulmányozva, sok tekintet­ben megnyugtató választ kaphattunk az eddig nyitott kérdésekre. Elsősor­ban arra, hogy az NSZK milyen elégtételt ad a náci hordák okozta szen­vedésekért a lengyel népnek. Másodsorban pedig az NSZK-ban erősen vi­tatott Odera—Neisse határra vonatkozóan. Az elégtétel, ami a lengyel né­pet jogosan megilleti a szerződés szellemében foglaltatik. A német part­ner hangsúlyozza, hogy a második világháború első áldozata Lengyelor­szág volt, és elismeri az új nemzedék jogát a békére és biztonságra. Le­mond a területi követelésekről. A vonatkozó cikkelyben kifejezetten arról van szó, hogy most és a jövőben is. Ez pedig értelemszerűen azt jelenti, hogy az eddig kormányszinten is vitatott határt véglegesnek ismeri el. S ez nagyon fontos. Kiegészíti a szerződést Brandt kancellár nyilatkozata, ami­kor arról beszélt, hogy az ellenzék által követelt ellenszolgáltatás nem le­hetséges, hisz a hitleri hordák okozta szenvedés után erre az NSZK-nak semmiféle erkölcsi alapja sincs. De Gaulle az első francia—szovjet szer­ződésről azt mondotta, hogy „szép és jó szerződés”. A most nyilvánosságra hozott lengyel—nyugatnémet szerződésről ugyanezt elmondhatjuk. FONTOS és minden bizonnyal a jövőt is meghatározó esemény volt a tegnapi szavazás az ENSZ-közgyűlésen Kína tagfelvételéről. Az elmúlt ne­gyedszázad e vonatkozású legnagyobb eredményének tekinthetjük. Első íz­ben kapott abszolút többséget Kína felvételére vonatkozó javaslat, és ez egyben azt is jelenti, hogy az USA első ízben szenvedett látványos veresé­get egy olyan kérdésben, amit eddig kínosan presztízskérdésként kezelt. Az csak halvány gyógyírt jelenthet Washington számára, hogy ügyrendi manipulációval a kétharmados többség kellett volna ahhoz, hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalhassa az őt megillető jogos helyet a világszervezet­ben. Ez a szavazás még nagyon sokszor szerepel majd precedensként, hi­vatkozásként a világlapokban, és Washington,­ha ezt titkolni is fogja, nyil­ván levonja a szavazásból a szükséges konzekvenciákat. A szocialista or­szágok megnövekedett és meghatározó szerepére mutat ez a siker. TEGNAP az a ritka nap volt, hogy a Közel-Kelet nem szolgált újabb szenzációval. Ez csak részben megnyugtató, hisz az elmúlt napok egyál­talán nem örvendetes szenzációja, Gunnar Jarring visszavonulása, még tovább gyűrűzik, ő maga nem hajlandó kommentálni elhatározását, s ezt megszokhattuk tőle, mindig diszkrét és tapintatos volt. Bár az egymondatos válasza arra a kérdésre, hogy meddig marad Moszkvában, mégis kifejez valamit, amíg a szükség úgy kívánja — mondotta. A válaszban benne van a kényszerhelyzetre utalás. Az okot tudjuk: Tel Aviv újabb gáncsot vető feltétele, követelésük, és a jövőben sem fog­nak semmilyen területi követelést támasztani. II. cikkely: 1. A Lengyel Népköztársaságot és a Német Szövetségi Köztársaságot mind egymáshoz való viszonyuk­ban, mind Európa és a világ bizton­sága biztosításának kérdéseiben az ENSZ alapokmányában lefektetett célok és elvek fogják vezérelni. 2. Ennek megfelelően az Egyesült Nemzetek Szervezete alapszabályá­nak 1. és 2. cikkelyével összhang­ban minden vitás kérdésüket kizá­rólag békés eszközökkel fogják megoldani. Az európai és nemzet­közi biztonságot érintő kérdésekben pedig ugyanúgy, mint egymás közti kapcsolatukban, tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől és az erő­szak alkalmazásától. III. cikkely: 1. A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság to­vábbi lépéseket tesznek kapcsola­taik teljes normalizálása és sokolda­lú fejlesztése érdekében, aminek szilárd alapját képezi a jelen szer­ződés. 2. Egyetértenek abban, hogy gaz­dasági, tudományos, tudományos­műszaki, kulturális stb. együttmű­ködésük kibővítése megfelel kölcsö­nös érdekeiknek. E szerződés nem érinti a két fél által korábban megkötött, vagy rá­juk vonatkozó két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseket. V. cikkely: E szerződést ratifikálni kell, és a ratifikációs okmányok Bonnban történő kicserésének napján lép ér­vénybe. Ennek hiteléül a szerződő felek meghatalmazottai a jelen szerződést aláírták. Ez a szerződés Varsóban ... nap­ján készült két, eredeti példányban, mindkettő lengyel és német nyel­ven, s mindkettő egyformán hite­les. A Lengyel Népköztársaság nevében: A Német Szövetségi Köztársaság nevében: *** A szerződéshez mellékelik az NSZK kormányának a nagyhatal­­o­m­ak kormányaihoz az egyezmény­ről küldött jegyzéke szövegét. Mint ismeretes, az egyezményt a két kormányfő és a két külügymi­niszter későbbi időpontban — még ebben az évben — írja alá. (MTI) Szerződés a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatai rendezésének alapjairól A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság, — figyelembe véve, hogy a máso­dik világháború befejezése óta, amelynek első áldozata Lengyelor­szág volt, és amely súlyos szenve­dést hozott Európa népeire, több mint 25 év tel el, — emlékezve arra, hogy ez idő alatt mindkét országban új nemze­dék nőtt fel, amelynek biztosítani kell békés jövőjét, — attól az óhajtól vezérelve, hogy egymás között megteremtsék a bé­kés egymás mellett élés, valamint a normális fejlődés és a jó viszony tartós alapjait, — az európai béke és biztonság megszilárdítására törekedve, — felismerve, hogy a határok sérthetetlensége, valamint az összes európai ország jelenlegi határok közötti területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tar­tása a béke döntő feltétele, a követ­kezőkben állapodtak meg: I. cikkely: 1. A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egy­behangzóan megállapítják, hogy a meglevő határ, amelynek vonalát az 1945. augusztus 2-i potsdami érte­kezlet határozatának IX. fejezeté­ben közvetlenül Swinoujscie (Swi­­nemüde)-től nyugatra a Balti-ten­gertől kiindulva, s innen az Odera folyó mentén a Nysa-Luzycka (Lau­­sitzer-Neisse) folyótorkolatig, majd a Nysa-Luzycka (Lausitzer-Neisse) mentén Csehszlovákia határáig ál­lapították meg, a Lengyel Népköz­társaság nyugati államhatárát ké­pezi. 2. Megerősítik fennálló határaik sérthetetlenségét, most és a jövő­ben, és kölcsönös kötelezettséget vállalnak egymás területi integritá­sának feltétlen tiszteletben tartásá­ra. 3. Kijelentik, hogy egymással szemben nincs semmiféle terület. Abszolút többséget kapott Kína felvétele az ENSZ-ben NEW YORK (MTI) Az Egyesült Nemzetek közgyűlé­sében először kapott abszolút több­séget az a határozati javaslat, amely a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak helyreállítását és a tajvani rezsim küldötteinek kizá­rását irányozta elő. A határozat azonban mégsem lép életbe, mert a szavazást megelőzően az Egyesült Államok vezette tömbnek ismét si­került úgynevezett fontos napi­rendi pontnak nyilvánítania a kér­dést, így az elfogadásához kéthar­mados többség szükséges. A 18 ország által benyújtott ha­tározati javaslat mellett szavazott 51 ország, ellene 49, míg 25 ország tartózkodott a szavazástól. (MTI)­ ­ hajdú-bihari­ napló — 1970. november 21. DACCA Újabb katasztrófa fenyegeti Ke­­let-Pakisztán sokat szenvedett la­kosságát, de most már nem a ter­mészeti erők szeszélye, hanem a rossz szervezés miatt. Ashan kelet­­pakisztáni kormányzó csütörtök es­te a szökőár sújtotta vidékről visz­­szatérve Daccába közölte, hogy na­pokon belül súlyos következmé­nyekkel járhat a világtól elvágott kelet-pakisztáni szigeteken pusz­tító éhínség, és a járványról elter­jedt hírek is hamarosan valósággá válnak, ha nem sikerül valamilyen úton-módon meggyorsítani az élel­miszer és orvosság szállítását. (UPI) AMMAN Bahi Ladgham volt tunéziai mi­niszterelnök, az arabközi békélte­tő és felügyeleti bizottság vezetője csütörtökön este beszédet mondott az ammani televízióban, miután Vaszfi Teli jordániai miniszterel­nökkel és Ibrahim Bahr gerilla­vezetővel megvitatta a kormányerők és a palesztinai gerillák között le­zajlott újabb fegyveres összecsapá­sok kérdéseit. Ladgham hangsú­lyozta, hogy a „gerillamozgalom Jordánia életének szerves részét képezi”. (MTI) TELEX • TELEX • TELEX LAPZÁRTA • LAPZÁRTA NEW YORK Gunnar Jarring, az ENSZ közel­­keleti megbízottja, csütörtökön es­te New Yorkból Stockholmba uta­zott. Jarring hamarosan visszatér a szovjet fővárosba, hogy átvegye Svédország moszkvai nagykövetsé­gének­ vezetését. A felügyelete alatt folytatandó közvetett béketárgyalá­sok felújításának kilátásairól nem volt hajlandó nyilatkozni; távollé­tének időtartamára vonatkozólag közölte az újságírókkal, hogy az „a fejleményektől függ”. (AFP) NEW YORK Egyre több haladó amerikai szer­vezet csatlakozik ahhoz a mozga­lomhoz, amely Angela­ Davis néger kommunista kiszabadításáért foly­tat harcot. Mint ismeretes, Angela Davist emberölésben való együtt­működés koholt vádjával vették őrizetbe. Philadelphiában, a Mi­chigan állambeli Grand Rapidsban tömeggyűlésen követelték Davis szabadon bocsátását. Az Alabama állambeli Birminghamban tartott konferencián hozott határozat rá­mutat a letartóztatott „fő bűneire”: Davis kisasszony „nő, néger és kom­munista”. (MTI) I­ török külügyminiszter látogatása Egerben , Ihsan Sabri Caglayahgil török külügyminiszter pénteken Egerbe látogatott. Vele együtt érkezett Hollai Imre külügyminiszter-he­lyettes, továbbá Zágor György, ha­zánk ankarai nagykövete és Ismail Soysal, a Török Köztársaság buda­pesti nagykövete. A vendégeket érkezésükkor a He­ves megyei Tanács vb-elnöke köszöntötte. A vendégek ezután vá­rosnézésre indultak. Első útjuk a történelmi nevezetességű egri várba vezetett. Innen az Egri Finomsze­­relvénygyárba mentek. Eger váro­son áthaladva megtekintették a vá­ros központjában álló minaretet. Caglayangil a búcsúzás alkalmá­val elismeréssel nyilatkozott az Egerben látottakról, majd megkö­szönte a szívélyes fogadtatást. A vendégek délután Egerből Bu­dapestre utaztak. (MTI) Újabb Indokína-értekezlet Stockholmban A svéd fővárosban bejelentették, hogy 50 országból több mint 300 küldött fog részt venni azon az ér­tekezleten, amelyet november 28— 30. között tartanak meg Stockholm­ban Vietnamról, Laoszról és Kam­bodzsáról. Terror Kambodzsában A Lon Nol­ rezsim csapatai kegyetlen módszereket alkalmaznak. Képünkön: kormánykatonák egy állítólagos partizánt hurcolnak kihallgatásra. (Napló-telefotó / AP—MTI—RS) Brandt: Új fejezetet nyit a szerződés Willy Brandt kancellár pénteken délután rádió- és televízióbeszédben méltatta a Varsóban parafált len­gyel-nyugatnémet szerződés jelen­tőségét. A varsói szerződés — han­goztatta — lezárja az európai tör­ténelem egy sötét fejezetét és új fejezetet nyit. A kancellár kérte az áttelepülte­­ket, hogy „ne merüljenek keserűség­be, hanem pillantsanak a jövőbe. Sokat jelent, hogy a családoknak most reményük van családtagjaik­kal egyesülni”. „Azért vagyok a szerződés mel­lett — folytatta a kancellár —, mert lerakja egy békés jövő alap­jait. A nyugatnémetektől senki sem kéri most, hogy áldozatot hozzanak. Ezt már régen meg kellett hozni, Hitler bűncselekményeinek követ­keztében.” Nyilatkozott a CDU nevében Barzel is. „Nagyon messzemenő, fájdalmas és következményekkel járó határozatok” foglaltatnak a szerződésben — mondotta. Az áttelepültek szövetségének elnöksége ellenállásra szólította fel tagjait a szerződéssel szemben. A Szabad Demokrata Párt viszont hangoztatta: a szerződés szakítást jelent az illúziók politikájával, ame­lyet az NSZK túl sokáig folytatott. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Kállai Gyula, az országgyűlés el­nöke és Péter János külügyminisz­ter búcsúlátogatáson fogadta Jean M. Pesmazoglut, a Görög Király­ság nagykövetét, aki a közeljövő­ben végleg távozik Magyarország­ról. (MTI) BUDAPEST Az Országos­­Béketanács képvise­letében Pető Tibor alelnök és dr. Nagy Gábor Szófiába utazott, részt vesznek a Béke-világtanács euró­pai bizottságának ülésén, valamint az európai békemozgalom képvise­lőinek tanácskozásán. (MTI) SAIGON A saigoni belügyminisztérium megtagadta Michael Morrow 25 éves amerikai újságíró tartózkodási engedélyének meghosszabbítását, és utasította őt, hogy két napon be­lül hagyja el az országot. Morrow idén május—júniusban hat hetet töltött a kambodzsai népi erőknél, a múlt héten pedig állítólag részt vett Saigonban egy háborúellenes csoport gyűlésén. (Reuter)

Next