Haladás, 1946 (2. évfolyam)
1946-04-25 / 15. szám
-HALADÁS. i zinhazak KÜLTURKALORIA Kultúréhség és kultúrfogyasztás A kultúikalória — feltéve, hogy Hág Gyula életrevaló terve megválóiul — azt jelenti, hogy az Irók Imi fognak, a kiadók új n>^g új könyveket fognak megjelentetni s « nagyérdemű olvasóközönség ingyen éj bérmenti e fogja kapni azokat az olvasnivalókat. amelyektől az á'datlan papír* iszonyok miatt, éppen úgy el volt zárta, mint az írók az érvényesüléstől. Mindenki jóljáé tehát és mindenki bízik az .új rend kedvező következményeiben, kivéve egyetlen érdekelt tényezőt, a könyvkereskedőt, aki — •valljuk meg, nem egészen alaptalanul — attól tart, hogy a nem túlságosan kultúrszoinjas munkavállalók részére, az élelmiszerkalóriák mellett kiadott, úgynevezett kultúrkalóriák, vagyis az irodalmi termékek vásárlására jogosító könyvutalványok, a gyakorlatban s feketepiac újfajta árukínálatát fogják megteremteni. Félő ugyanis, hogy a kullúrkalóriábót az esetek legtöbbjében nem lesz könyv, vagv legalább is nem azok számára, akik azt. heti, *agv havi munkájuk fejében, lelki épülésük érdekében kapják. Mert ugyan ki biztosítja a terv kitűnő kiagyalóját, vagy akár a Gazdasági Főtanácsot arról, hogy Fe^te Péter segédmunkás vagv Piros Rózsi alkalmi munkásnő nem adja-e el áron alul az utalványt, hogy a számúra fölösleges, lnsust jelentő könyv helyett, inkább *gv kis vértforraló italt, vagy vérpiros szájfestéket vegyen magának? Ha pedig ez a veszély fennáll, akkor ugyebár nem vitás, hogv ft munkavállalók részére szánt • kultúrkalóriák* ha nem is éppen illetéktelenek, mindeneseire olyanok kezébe fognak kerülni, akik inkább a feketepiacon vásárolnak könyvet, illetve utalványt, alc'ón, múit a legális könyvkereskedőnél, méregdrágán. Iit igaz. de azért a könyvkereskedők aggodalmai amiatt, hogy a kultiirkalória bevezetésé esetén nem lesz a teremtésben vesztes csak ők, mégsem egészen indokoltak, mert h:sz akárki is váltja be n könyvutalványokat. végeredményben mégis csak ők adják majd el azokat n könyveket, amelyeket egyébként aligha tudnának eladni. Egész nyugodtan kikapcsol1 wtjuk tehát a kereskedők érdekeit a számításból akkor, amikor oly fontos kultúrténvezők, n»int az írók é» a könyvkiadók, egyszóval az irodalom szellemi és gazdasági reprezentán'ai, nem járnak rosszul, sőt bizonyos, hogy jól járnak. Mús kérdés az, hogy célt tud-e érni az érdekes terv a harmadik kategória. a munkásosztály knllúripényeiitek intézményes fokozása tekinteteben. Meit írók nemcsak kön'jnvusárlókat akarnak, hanem olyanokat Is. sőt talán elsősorban olyanokat, nkk könyveiket el is olvassák. De végeredményben nem lehet mindent egyszerre kívánni. Előbb adjunk kenyeret — Írónak, közönségnek — _és lia ez. megvan, csak akkor kérhetjük számon a társadalomtól azt. hogv miiven mértékben képes a kultúrkalóTlík tényleges felhasználására s hogy a kultúrát képviselő könyvek müven mértékben kerülnek vásárlók és milyen mértékben fogyasztók keiébe. K. IS ZÍNHÁZ I D ÉLUTÁNOK írja: Kürti Pál tj nyári színház nyílik május kőzepín az. Erzsébetéért kioszkban. Igazgatója: Szüle Mihály, a Vidám S/ln'.iáz •volt kitűnő direktor*. Az új vúllalkoT*Í Stmuss Oszkár gyönyörű operett- I jét, a Varázskeringő-l hozza színre elsőrendű szereposztásban. (*) | Nyílik a cirkusz. A főváros kedvelt szórakozóhelye, a városligeti nagycirkusz e hó 38-án nyitja kapuit. Az ' igazgatók nagy áldozatkészséggel inndbehozták az épületet és világvá- , rosi mflvorról gondoskodtak. Szerepel ' a megnyitó műsorban idomított ele- , fánt. iskolalovak, kül- és belföldi artista attrakciók, izgalmas légtorziászmutatványok és mindaz, ami kellemessé teheti a polgári közönség nyári szévakozását. Húsztagú kitűnő zenekar kitéri a produkciókat mindennap délután és az esti előadásban. (") i A húsvétheli bemutató sokaság csak i egyetlen magyar újdonságot hozott, | a/.t is a tengeren túlról: Molnár Ferenc az ötvenéves jubileumát ünneplő I Vígszínházra bízia A CSÁSZÁR című színművének eredeti bemutalóját. A zsarnoksággal szemben egyetlen igazi kötelességünk van: túlélni a zsarnokot, mondja a darab öreg raisonneur-je. Ha azután túléltük, ki-ki a maga módján ad róla számot. Molnár Ferenc válasza a tiszta teatralitás eszközéhez folyamodik. .4 császár bizonyára nem leggazdagabb, de alighanem legszínházibb müve. Kiművelt mesterségbeli virtuózitása ezúttal könynyedén játszik a műfajnak egyik letűnt változatával: mintha egy fölényes stiliszta elhatározná, hogy W'alter Scott vagy Sterne modorába öltözteti művét a sliláris játék kedvéért. így | bújik az új Molnár a m :lodramatikiis színjáték mezébe, meséjével és jele- ' nelcinek haláskeresésével Sardou ITieTmidorjihoz vagy Palrie-jához visszakanyarodva. A gyilok, • téboly és az álüllőzék effektusait ma már csak az életben ismertük el. a színpadról régóta száműztük! Molnár sem él velük fenntartás nélkül s az esés/ »-ges mesterségbeli listások közé visszalopja régebbről ismert lélektani játékát » színésTŐl, akiben a szerep és az élet szélbogozhatatlan szövevénnyé vált. A Vígszínház előadása » vírluőzt virtuozitással szolgálja, Mez'ey Mária és Somló István keltőse a ma! tzfnjátszás tökéletes felkészültségével idézi fel ré»i nnffv .Véne i faire"-ek for róságát;. Orsolya Erzsébet és fíóth Sándor nemes eszközó.'cke! segédkezik mcHetttt. A Pettl Színházban Bijor Gizi bűvöli közönségét a VÁLJUNK EL Cvprienne-jében. Sardou vfgiáléki elve: , apró eszközökkel nagy hatásokat elégni. Ez a titka Bajor Gizinek is: az i elsuhanó fintorok, szcmjálckok, fél- i hsneok. duruzsolások, piciny mozdu- , latokkal megrögzített komikai hatások ' utólérhetetlen művészete az övé. Ajtay i Andor Des Prunelles-e — Odry Árpád | utolsó alakítása — zajtalan eleganciával. lágy baritonnal fonódik a nagy vedette koioralárájába. S kettejükhöz jót illeszkedik Szabó Sándor szerényen ' mulatságos Adháinar ja. A CONVT AT-CSALÁD felújítása sokkal árnyaltabb, teltebb, emberibb Priestleyt mulat be közönségünknek, mint aminő nagysikerű trükk- • darabja. Ai előrevetített idő ugyan itt is a számító színpadi fogás halárán jár, de hiszen a színház nyilván csak közhelyek durvíüsavat tükrözheti a modern mélyirodalom annyi vivódással megközelített problémáját: az idő átértékelődő foga'mát. PriestUv színműve az idő múlásának inkább esik mclanfcóliájál, mint problematikáját érezteti, ennyit viszont melegen, szfvet simogatóan, rokonszenves szórnirú sággal. A Belvárosi Színház felúj t«sa ali;hanem a legszebb előadás a' ostrom óta. Bulla Elma és Sulyok Mir'a nagy alakítása, Dénes György és Sennyei Vera érett művészele melleit Bárdos Artúr fcndezésélien ezúttal egész c«omó fiatal srinést forr együttessé: Halász Gázát először éreztük meggyőzőnek, Krisztián Ferenc szépen beszélő, rokonszenves körvonalú színész s a női fiatalok is hetytáiüak SHAW s Megtört szivek háza című színjátékát 191.1 ban kezdte írni s az első világháború alatt fejezte bt. Előszavában megjegyzi, hogy ihletője Csehov volt, aki színmüveiben az orosz polgárság haldoklását festette. A Megtört szívek háza a* angol polgárság bomlását, önmaga körül kergelődső tehetetlenséget és céltalan vergődését kívánja ábrázolni, de aT. orosz mester szétáradó, lágy pusziéi! technikáját hiába keresnők benne. Ami nem Shaw-szerű lienne, az inkább st rirdbergi mint csehovi. Ami viszont hamisítatlanul -shawi, az lerombolja a strindbergi kegyetlenségű pánikhangulatot. A háború mint deus ex machina — majdnem e kifejezés szószerinli értelmében — tetézi be a darabot; német repülök zúdítanak bombákat a tájra s az önromboló társasig kéjes gyönyöriel lárja ki mellét a halálnak... E legfurcsább á eott-képződmény t'13ad4va igen ne'éz feladat; 9 szenvelgések, mániákus köldök nézések, hisztériás hazugságok a legkülönfélébb árnyalatok minőségében járkálnak színpadán. Minden azon múlik, az elöadá.s kellő szemléletcsséggel tudja-e szétbogozni az egyniásl»a szövődő szálakat. A Madách Színház .együttese — Lázár Mária, Mészáros Agi, Szilágyi Bea, Uray Tivadar. Tárav Ferenc, Tapolczai Gyula, Baló Elemér. Bálint György — Jákó Pál tehetséges rendezésiben — derekasan birkózott a bonyolult játszmával. A fordítás Nagypál István kitűnő frói munkája. A DERÉK ÖREG I.ABICHE Olasz szalmakalapja (amely illetékes óvás ellenére Florentin kalap címen került színre) teremtette meg azt a liohójr f típust, rme'y egy tái^y után való hajszára építi bonyodalmait. Labiehe alakjai ira már hábszerííen hatnak s a hajsza naiv kergesége olyan, akár valami marionelt-végzetszerűség, épp ezért serkenti stilizáló kedvű rendezők képzeletét. René Clair elragadó filmet fanláziált belőle, roston Raty a Coméifíe-Fran<;aise deszkáira finom drótokon rángatott eleven bábszínházat varázsolt. A Fővárosi Operettszínház szokványos zenés-bohózat formájában kínálja közönségének. Békeffi István pesties ötletességben gazdag, v'harns f»mpójú srövegáldokrozájer. Polgár Tibor kívlves muzsiká ja mellé jóformán minden hétpróMs mulattatónk felsorakozik. Gombaszögi Ella, Kiss Manví, Csikós Rózsi, Gázon Gvula, Mihályi Ernő, Rillc.ti Tivadar. Keleti László. Feleky Kamill. Komlós Vilmos bizonyára sok előadáson bizonvltia majd be. hogy Labiche-t így is lehet még játszani. HOLLÓS-KORVIN LAJOS: Hátsólépcső ( Anomjmus.kiadás) A kitűnő költő régóla várt, de az ismert okok miatt csak most megjelent eliő regénye valóban dialektikus1 ealisia jegéuy, melyben tényleg visszatükröződik az elmúlt 25 esztendő Budapestjének, az egész elmúlt korszaknak légköre. Korvin dialektikus író, unélkül, hogy program-jeleneteket, séiuaalakokat mozgatna, anélkül, hogy közvetlenül kimondani a jelenségekről való következleléíét. A •Hátsólépcső* egy nagy pesti bérház hátsóIfpcsGje és különösen egy chapliui figura, Báva Vendel éleién és élményein keresztül igyekszik kitapogatni azt, ami a most lezárult — jobbanmondva, lezártnok hirdetett — korszakot jellemezte, melybe éppen úgy beletartozik a Sziiasi-ííle »eszme!árs«k> mozgalmának kibontakozása, mint az Üdvhadsereg megváltó rőpcédulái és a lengcszakállú riemes gróf didaktikus sétái az Anilrássy-úton. Hollós-Korvin regényének témája a budapesti közilel, s ezt a témát — melyet pld. Nagy Lajos angol realisták szociográfiai ridegségével dolgozott fel a .Budapest Nagy kávéháziján — ö Duhamel színeivel és fordulataival és dosztojevszki ji ösztönök mélységeit felcsnpó problémákkal keveri. Mindent összevéve: a „Hátsólépcső" vérszegény új magyar regénytiMmésünknek egyik olyan ineglcpetése, melv reménnyel töltheti el a kritikusok megkeseredett szívét. a. g. HALADÁS A FÉNYKÉPÉSZETBEN KÁLMÁN FOTO Deák-tér, Ank«r-palota. Tel.: 22-66-87 I.ABSZÖBTELENlTÉS. SZEMÖLDÖK- r:s S/.r.MPILLAn:sn:s EÜF.SZ NYÁRRA, AMERIKAI MÓDSZERREL. RÁNCTALANÍTÓ Kt'R\ EREDETI VITACIT-TAL' £ocáud JCaztnetika OXTOOON-TER 3 BE T ÍRATNÁL <LORÁND*, VÁSÁRLÁSNÁL .VITACIT. NÉVRE ÜGYELJÜNK: JticáCyheQyi Jíál nem tét a fácéQe Eddig nem szóltam. Nyeltem és tűrtem hősiesen. Ez a magat Királyhegyi Pálnak nevező állítólagos iró és humorista (?1) eddig is írt és humorizált, hemzsegett, fontoskodott, jött, ment. Hagytam, ráhagytam, neui beszéltem, tűrtem és szenvedtem. Van drágaság, van infláció, van vesztett báború, vaunak lerombolt hidak, kisnyilasok, szomorú emberek, rémhírek — van Királyhegyi is. Jó, legyen. De neki nem elég, hogy él, ír és humorizál, mert — mint a legközvetlenebb forrásból értesültem — most már színészi ambíciói is vannak. A száraz tény az, hogy húsvét vasárnapján és hétfőjén a Belvárosi Színházban, életnagyságban (olyan kicsi, hogy már nincs is) tellepett konterálas címén, olyan művészekkel egy színpadon, mint Gombaszögi Ella, Kiss Manyi, Boros Ida, Titray Ida, Jávor Pál, Feleky Camill, Peti Sándor, Ascher Oszkár, Keleti Lászió, Komlós Vilmos és fellépését még jövő vasárnap is meg akarja ismételni! llát most már aztán elég legyen. A műsort is ö irta és szerényen a neve mellé biggyesztetle — Karinthy Frigyes nevét it. Karinthy és Királyhegyi! Ok ketten. Ilyen szemtelenségre még nem volt pclda ebben az országban. Királyhegyi a brettlin! Legközelebb majd talár, mint festővel, vagy szobrásszal, vagy női szabóval fogok találkozni vele. llát majd a most következő vasárnap megnézem magamnak azt a Királyhegyit, aki nem fér a bőrébe. Más ember csak egy dolgot csinál, azt is rosszul. Hát én kíváncsi vagyok erce a híres conferancierret Én is ott leszek! Megnézem magamnak. Aztán majd elintézzük egymásközt a továbbiakat. Egyelőre csak ennyit akartam mondani. Királyhegyi Pál A DEPORTÁLT LÓ HAZATÉRT Volt — illetve újra van — egy Gala Péter nevű ügető veríenyló. Ez a ló nagyon híres és navezetes állat lelt két bárom évvel czslőtt, mert ő tartotta a rekordok rekordját Magyarországom Rekordja *egy perc es húsz másodperc, volt. üyengébbek és nem lóverseny-látogatók számára elmondjuk: ez az egy perc húsz azt jelenti, hogy ennyi idő alatt fut meg egy kilométert. Lzért ért meg legalább tízezer dollárt még Amerikának is. Gala Péteri 1914-ben deportálták Nyugatra, arról nz ügelőpályáról, ahonnan, sok-sok tízezer muukaszolgálatost szintén elvittek a nyilasok. A lő gazdája és trénere vigasztalhatatlan volt. nem i* tudott másról beszélni, mint Gala Péterről. Szomorúsága csak még fokozódott akkor, amikor tötjb magyar újságban . megjelent a híradás arról, hogy Gala Péler pörkölt, rostélyos és vesepecsenye lett; megették valahol. A tréner megszaggatta ruháját és ha mu v helyett fejét az iigetőpálya vörös salakjával szórta be. Ezelőtt pár héttel a lóidomár hirtelen megváltozol!. Leborgaszlott fejét felvetette: cHIh kaptam Péterről* mondotta. Tíz nappal ezelőtt fáradt, összetört, de nemesformájú lovat vezettek végig a Rákóczi-úlon. A sovány állat —, amikor elhagyta a keleti pályaudvari — a Tallér.utl közelében egyszerre élénkebb lelt. Orrlyukai kitágultak, prüszkölni kezdett és feledve minden törődötlségét, vidáman ficánkolt. Megérezte és megismerte régi otthonát, az ügetöpályát. (Lóltidósok véleménye szerint a ló topográfiai tudása és földrajzi memóriája felülmúlhatatlan.} Mikor belépett a pálya kapuján, felnyerített és egyenesen régi istállójába, régi helyére ment vissza. Meghengergelődzött az alomszalmán, megropogtatta fáradt csontjait. A deportált ló hazatért Nyugatról. Igazolására legközelebb kerül sor — valamelyik májusi versenynapon. ÍR. A.) Tavaszi szormsújdonságok Deckner szűcs Városház utca í. I Telefon: 1S3-378 Vétel, csere, eladás. Irodalmi Sorozatok A neliéz papirviszonyoknak is vsa előnyük. A kiadók elkezdték ki*-, alakú, egyszerű külalakú, aránylag olcsó, de azért nívós tartalmú sorozatok megindítását. Ezek közül kiválik az Anonymus-kiadó vállalkozása, az ..Anonymux-könyutái". Az Anonymus-könyvek nehézverelü eszszréket tartalmaznak, Tolnai Gábor historikofilológiai tanulmányai, a „Végzetes esztendők" például egyenesen Huizingi ragy Kaeg; baruü.K lendületű és díszű írásaira emlékeztetnek. Burchard Erzsébet „Gyakorlati gyermeknevelés"-e az első, igazán teljes, minden részletkérdésre kiterjedő magyar Montessori-kézikönyv, míg Markos György „Arary"-a, Hermáim Imre „Bólyai"-ja természettudományos tárgyuk ellenére a szellemtudományok embernevelő, élménygazdagító módszereit veszik igénybe. A Szovjet-Magyar Művelődési Társaság két könyvsorozatot is indított abból a célból, hogy a majyar közönség is megismerje az önmagában is világot alkoló Szovjetuniót. A „Jószomszédság könyvtára" a Szovjet rendszerét mutatja be az embeii élet legkülönbözöbb területein. Neme*su:l Mihály tanulmánya (A szovjetember egészsége) az emberi jólét jelenlegi stádiumát világltjn meg szemléltető adatokkal. Katajev új háborús regénye (Vánva, az ezred fia) a nagy honvéd háború csataképeit. Fcgarasi Béla és Illés Béla könyve (Orosz-magyar kapcsolatok 1849-től) egyenesen hézagpótló. A Szovjet-Magyar Művelődési Táraaság könyvei között leg, utóbb Majakovszkij hatalmas költeménye, a „Lenin" jelent meg (Raió György sokszor kissé nehézkes fordításában), míg Lukács György 19 s nulmánja (Lenin és a kultúra kérdései), mint kullúrpolitikust — ahogy Lukács nevezi; kultúrsztratégát - matatja be az orosz nép forradalmának nagy vezérét. Az Egyetemi Nyomda könyvsorozata főleg szellemtörténeti érdeklődésű. A szerkesztő — Hait.oas Béla — neve reprezentálja cz.t a soroz*, tot, melynek füzelei közül kiválik Jeans tanulmánya az új fizika és a szellemtörténet kapcsolatairól, Baránszkg-Jőb I-iszló eklektikus esszéje „Az új ízlés"-röl és a szerkesztő mfive a világirodalom száz legfontosabb könyvérek, sőt magának a könyvnek lényegéről. (A Száz Könyv.) De Valcry, Powys. Strachey, Bóka László tanulmányai szintén eddig elzárt világok Izeit közvetítik felénk. Mind a három sorozatnak megvan a maga hivatása Az „Anonymus" komoly szaktudományos könyvecskéire társadalmunknak éppen úgy rzüksépe •tan, mint a „terra incognitát", hatalmas és sorsdöntő szomszédunk életét ismertető magyar-szovjet füzetekre és az Egyetemi Nyomda sorozatára, mely a műveltség örök forrásai felé vezérel bennünket. A verssel, felel;, elbocsútlulc... Micrt van ez. hogy írni kell* Ha fáj, hát fájjon. Bírni kell és nem keresni enyhülést. A verssel,- félek, elbocsátlak... Ma még emjém szemed, hangod, keztd. Enyém a kín. üresen tátongó helyed. A verssel, félek, elbocsátlak. Mi lesz veled, mi lesz velemt Magába szív a körforgás, a végtelen. Pj fájdalom, új félelem, de rabság és ítélet. Nincs már megállás, nincs futás, rsaJ; alázat és megadás. Porszem rogyok s itt jár fölöttem a ry'lkcslalpú végzet... (K mu'.t hiten egy'olyan verseskönyv jelent meg, amelynek címlapján nincs rajta a szerző neve. Egy anya versei ezek, akinek a Ic.lnyfit felfalta a háború és aki verseibe temetkezik. A névtelen anya köteléből, amelynek címe: AA-IKJ, vettük ki ezt a versel.) M ti EXE AD na Neattle / KÉXE: Ray M Illand Mit EXE ! Amerikai zenés j v IgjAték j H.K O.-Hurnla j ntm C»tl8rtAk6a premiert m\