Haladás, 1946 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1946-04-25 / 15. szám

-HALADÁS. i zinhazak KÜLTURKALORIA Kultúréhség és kultúrfogyasztás A kultúikalória — feltéve, hogy Hág Gyula életrevaló terve megváló­iul — azt jelenti, hogy az Irók Imi fognak, a kiadók új n>^g új könyve­ket fognak megjelentetni s « nagyér­demű olvasóközönség ingyen éj bér­menti e fogja kapni azokat az olvas­nivalókat. amelyektől az á'datlan pa­pír* iszonyok miatt, éppen úgy el volt zárta, mint az írók az érvényesülés­től. Mindenki jóljáé tehát és mindenki bízik az .új rend kedvező következ­ményeiben, kivéve egyetlen érdekelt tényezőt, a könyvkereskedőt, aki — •valljuk meg, nem egészen alaptalanul — attól tart, hogy a nem túlságosan kultúrszoinjas munkavállalók részére, az élelmiszerkalóriák mellett kiadott, úgynevezett kultúrkalóriák, vagyis az irodalmi termékek vásárlására jogo­sító könyvutalványok, a gyakorlatban s feketepiac újfajta árukínálatát fog­ják megteremteni. Félő ugyanis, hogy a kullúrkalóriá­bót az esetek legtöbbjében nem lesz könyv, vagv legalább is nem azok számára, akik azt. heti, *agv havi munkájuk fejében, lelki épülésük ér­dekében kapják. Mert ugyan ki biz­tosítja a terv kitűnő kiagyalóját, vagy akár a Gazdasági Főtanácsot arról, hogy Fe^te Péter segédmun­kás vagv Piros Rózsi alkalmi mun­kásnő nem adja-e el áron alul az utalványt, hogy a számúra fölösleges, lnsust jelentő könyv helyett, inkább *gv kis vértforraló italt, vagy vérpi­ros szájfestéket vegyen magának? Ha pedig ez a veszély fennáll, akkor ugyebár nem vitás, hogv ft munkavál­lalók részére szánt • kultúrkalóriák* ha nem is éppen illetéktelenek, min­deneseire olyanok kezébe fognak ke­rülni, akik inkább a feketepiacon vá­sárolnak könyvet, illetve utalványt, alc'ón, múit a legális könyvkereske­dőnél, méregdrágán. Iit igaz. de azért a könyvkereske­dők aggodalmai amiatt, hogy a kul­tiirkalória bevezetésé esetén nem lesz a teremtésben vesztes csak ők, még­sem egészen indokoltak, mert h:sz akárki is váltja be n könyvutalványo­kat. végeredményben mégis csak ők adják majd el azokat n könyveket, amelyeket egyébként aligha tudnának eladni. Egész nyugodtan kikapcsol­1 wtjuk tehát a kereskedők érdekeit a számításból akkor, amikor oly fontos kultúrténvezők, n»int az írók é» a könyvkiadók, egyszóval az irodalom szellemi és gazdasági reprezentán'ai, nem járnak rosszul, sőt bizonyos, hogy jól járnak. Mús kérdés az, hogy célt tud-e érni az érdekes terv a harmadik kategó­ria. a munkásosztály knllúripényeiitek intézményes fokozása tekinteteben. Meit írók nemcsak kön'jnvusárló­kat akarnak, hanem olyanokat Is. sőt talán elsősorban olyanokat, nkk könyveiket el is olvassák. De végeredményben nem lehet mindent egyszerre kívánni. Előbb adjunk ke­nyeret — Írónak, közönségnek — _és lia ez. megvan, csak akkor kérhetjük számon a társadalomtól azt. hogv mi­iven mértékben képes a kultúrkaló­Tlík tényleges felhasználására s hogy a kultúrát képviselő könyvek müven mértékben kerülnek vásárlók és mi­lyen mértékben fogyasztók keiébe. K. I­S ZÍNHÁZ I D ÉLUTÁNOK írja: Kürti Pál tj nyári színház nyílik május kő­zepín az. Erzsébetéért kioszkban. Igaz­gatója: Szüle Mihály, a Vidám S/ln'.iáz •volt kitűnő direktor*. Az új vúllalko­T*Í Stmuss Oszkár gyönyörű operett- I jét, a Varázskeringő-l hozza színre elsőrendű szereposztásban. (*) | Nyílik a cirkusz. A főváros kedvelt szórakozóhelye, a városligeti nagycir­kusz e hó 38-án nyitja kapuit. Az ' igazgatók nagy áldozatkészséggel inndbehozták az épületet és világvá- , rosi mflvorról gondoskodtak. Szerepel ' a megnyitó műsorban idomított ele- , fánt. iskolalovak, kül- és belföldi artista attrakciók, izgalmas légtor­ziászmutatványok és mindaz, ami kellemessé teheti a polgári közönség nyári szévakozását. Húsztagú kitűnő zenekar kitéri a produkciókat minden­nap délután és az esti előadásban. (") i A húsvétheli bemutató sokaság csak i egyetlen magyar újdonságot hozott, | a/.t is a tengeren túlról: Molnár Fe­renc az ötvenéves jubileumát ünneplő I Vígszínházra bízia A CSÁSZÁR című színművének eredeti bemutalóját. A zsarnoksággal szemben egyetlen igazi kötelességünk van: túlélni a zsarnokot, mondja a darab öreg rai­sonneur-je. Ha azután túléltük, ki-ki a maga módján ad róla számot. Mol­nár Ferenc válasza a tiszta teatrali­tás eszközéhez folyamodik. .4 császár bizonyára nem leggazdagabb, de alig­hanem legszínházibb müve. Kiművelt mesterségbeli virtuózitása ezúttal köny­nyedén játszik a műfajnak egyik le­tűnt változatával: mintha egy fölényes stiliszta elhatározná, hogy W'alter Scott vagy Sterne modorába öltözteti művét a sliláris játék kedvéért. így | bújik az új Molnár a m :lodramatikiis színjáték mezébe, meséjével és jele- ' nelcinek haláskeresésével Sardou ITieTmidorjihoz vagy Palrie-jához visszakanyarodva. A gyilok, • téboly és az álüllőzék effektusait ma már csak az életben ismertük el. a szín­padról régóta száműztük! Molnár sem él velük fenntartás nélkül s az esés/ »-ges mesterségbeli listások közé visszalopja régebbről ismert lélektani játékát » színésTŐl, akiben a szerep és az élet szélbogozhatatlan szöve­vénnyé vált. A Vígszínház előadása » vírluőzt virtuozitással szolgálja, Mez'ey Mária és Somló István keltőse a ma! tzfn­játszás tökéletes felkészültségével idézi fel ré»i nnffv .Véne i faire"-ek for róságát;. Orsolya Erzsébet és fíóth Sándor nemes eszközó.'cke! segédkezik mcHetttt. A Pettl Színházban Bijor Gizi bű­völi közönségét a VÁLJUNK EL Cvprienne-jében. Sardou vfgiáléki elve: , apró eszközökkel nagy hatásokat el­égni. Ez a titka Bajor Gizinek is: az i elsuhanó fintorok, szcmjálckok, fél- i hsneok. duruzsolások, piciny mozdu- , latokkal megrögzített komikai hatások ' utólérhetetlen művészete az övé. Ajtay i Andor Des Prunelles-e — Odry Árpád | utolsó alakítása — zajtalan eleganciá­val. lágy baritonnal fonódik a nagy vedette koioralárájába. S kettejükhöz jót illeszkedik Szabó Sándor szerényen ' mulatságos Adháinar ja. A CONVT AT-CSALÁD felújítása sokkal árnyaltabb, teltebb, emberibb Priestleyt mulat be közönsé­günknek, mint aminő nagysikerű trükk- • darabja. Ai előrevetített idő ugyan itt is a számító színpadi fogás halárán jár, de hiszen a színház nyilván csak közhelyek durvíüsavat tükrözheti a modern mélyirodalom annyi vivódás­sal megközelített problémáját: az idő átértékelődő foga'mát. PriestUv szín­műve az idő múlásának inkább esik mclanfcóliájál, mint problematikáját érezteti, ennyit viszont melegen, szf­vet simogatóan, rokonszenves szórni­rú sággal. A Belvárosi Színház felúj t«sa ali;­hanem a legszebb előadás a' ostrom óta. Bulla Elma és Sulyok Mir'a nagy alakítása, Dénes György és Sennyei Vera érett művészele melleit Bárdos Artúr fcndezésélien ezúttal egész c«omó fiatal srinést forr együt­tessé: Halász Gázát először éreztük meggyőzőnek, Krisztián Ferenc szé­pen beszélő, rokonszenves körvonalú színész s a női fiatalok is hetytáiüak SHAW s Megtört szivek háza című színjátékát 191.1 ban kezdte írni s az első világ­háború alatt fejezte bt. Előszavában megjegyzi, hogy ihletője Csehov volt, aki színmüveiben az orosz polgárság haldoklását festette. A Megtört szívek háza a* angol polgárság bomlását, ön­maga körül kergelődső tehetetlenséget és céltalan vergődését kívánja ábrá­zolni, de aT. orosz mester szétáradó, lágy pusziéi! technikáját hiába keres­nők benne. Ami nem Shaw-szerű lienne, az inkább st rirdbergi mint csehovi. Ami viszont hamisítatlanul -shawi, az lerombolja a strindbergi kegyetlenségű pánikhangulatot. A há­ború mint deus ex machina — majd­nem e kifejezés szószerinli értelmé­ben — tetézi be a darabot; német re­pülök zúdítanak bombákat a tájra s az önromboló társasig kéjes gyönyör­iel lárja ki mellét a halálnak... E legfurcsább á eott-képződmény t'13ad4va igen ne'éz feladat; 9 szen­velgések, mániákus köldök nézések, hisztériás hazugságok a legkülönfélébb árnyalatok minőségében járkálnak színpadán. Minden azon múlik, az elöadá.s kellő szemléletcsséggel tudja-e szétbogozni az egyniásl»a szövődő szálakat. A Madách Színház .együttese — Lázár Mária, Mészáros Agi, Szi­lágyi Bea, Uray Tivadar. Tárav Fe­renc, Tapolczai Gyula, Baló Elemér. Bálint György — Jákó Pál tehetséges rendezésiben — derekasan birkózott a bonyolult játszmával. A fordítás Nagypál István kitűnő frói munkája. A DERÉK ÖREG I.ABICHE Olasz szalmakalapja (amely illetékes óvás ellenére Florentin kalap címen került színre) teremtette meg azt a liohójr f típust, rme'y egy tái^y után való hajszára építi bonyodalmait. La­biehe alakjai ira már hábszerííen hat­nak s a hajsza naiv kergesége olyan, akár valami marionelt-végzetszerűség, épp ezért serkenti stilizáló kedvű ren­dezők képzeletét. René Clair elragadó filmet fanláziált belőle, roston Raty a Coméifíe-Fran<;aise deszkáira finom drótokon rángatott eleven bábszínhá­zat varázsolt. A Fővárosi Operettszínház szokvá­nyos zenés-bohózat formájában kí­nálja közönségének. Békeffi István pesties ötletességben gazdag, v'harns f»mpójú srövegáldokrozájer. Polgár Tibor kívlves muzsiká ja mellé jófor­mán minden hétpróMs mulattatónk felsorakozik. Gombaszögi Ella, Kiss Manví, Csikós Rózsi, Gázon Gvula, Mihályi Ernő, Rillc.ti Tivadar. Keleti László. Feleky Kamill. Komlós Vilmos bizonyára sok előadáson bizonvltia majd be. hogy Labiche-t így is lehet még játszani. HOLLÓS-KORVIN LAJOS: Hátsólépcső ( Anomjmus.kiadás) A kitűnő költő régóla várt, de az ismert okok miatt csak most megje­lent eliő regénye valóban dialektikus­1 ealisia jegéuy, melyben tényleg vissza­tükröződik az elmúlt 25 esztendő Budapestjének, az egész elmúlt kor­szaknak légköre. Korvin dialektikus író, unélkül, hogy program-jeleneteket, séiuaalakokat mozgatna, anélkül, hogy közvetlenül kimondani a jelenségek­ről való következleléíét. A •Hátsó­lépcső* egy nagy pesti bérház hátsó­IfpcsGje és különösen egy chapliui figura, Báva Vendel éleién és élmé­nyein keresztül igyekszik kitapogatni azt, ami a most lezárult — jobban­mondva, lezártnok hirdetett — kor­szakot jellemezte, melybe éppen úgy beletartozik a Sziiasi-ííle »eszme!ár­s«k> mozgalmának kibontakozása, mint az Üdvhadsereg megváltó rőpcé­dulái és a lengcszakállú riemes gróf didaktikus sétái az Anilrássy-úton. Hollós-Korvin regényének témája a budapesti közilel, s ezt a témát — melyet pld. Nagy Lajos angol realis­ták szociográfiai ridegségével dolgo­zott fel a .Budapest Nagy kávéházi­ján — ö Duhamel színeivel és fordu­lataival és dosztojevszki ji ösztönök mélységeit felcsnpó problémákkal ke­veri. Mindent összevéve: a „Hátsó­lépcső" vérszegény új magyar regény­tiMmésünknek egyik olyan ineglcpe­tése, melv reménnyel töltheti el a kritikusok megkeseredett szívét. a. g. HALADÁS A FÉNYKÉPÉSZETBEN KÁLMÁN FOTO Deák-tér, Ank«r-palota. Tel.: 22-66-87 I.ABSZÖBTELENlTÉS. SZEMÖLDÖK- r:s S/.r.MPILLA­n:sn:s EÜF.SZ NYÁRRA, AMERIKAI MÓDSZERREL. RÁNCTALANÍTÓ Kt'R\ EREDETI VITACIT-TAL' £ocáud JCaztnetika OXTOOON-TER 3 BE T ÍRATNÁL <LORÁND*, VÁSÁRLÁSNÁL .VITACIT. NÉVRE ÜGYELJÜNK: JticáCyheQyi Jíál nem tét a fácéQe Eddig nem szóltam. Nyeltem és tűr­tem hősiesen. Ez a magat Királyhegyi Pálnak nevező állítólagos iró és hu­morista (?1) eddig is írt és humorizált, hemzsegett, fontoskodott, jött, ment. Hagytam, ráhagytam, neui beszéltem, tűrtem és szenvedtem. Van drágaság, van infláció, van vesztett báború, vau­nak lerombolt hidak, kisnyilasok, szo­morú emberek, rémhírek — van Ki­rályhegyi is. Jó, legyen. De neki nem elég, hogy él, ír és humorizál, mert — mint a legközvet­lenebb forrásból értesültem — most már színészi ambíciói is vannak. A száraz tény az, hogy húsvét vasárnap­ján és hétfőjén a Belvárosi Színház­ban, életnagyságban (olyan kicsi, hogy már nincs is) tellepett konterálas cí­mén, olyan művészekkel egy színpa­don, mint Gombaszögi Ella, Kiss Ma­nyi, Boros Ida, Titray Ida, Jávor Pál, Feleky Camill, Peti Sándor, Ascher Oszkár, Keleti Lászió, Komlós Vilmos és fellépését még jövő vasárnap is meg akarja ismételni! llát most már aztán elég legyen. A műsort is ö irta és szerényen a neve mellé biggyesztetle — Karinthy Frigyes nevét it. Karinthy és Király­hegyi! Ok ketten. Ilyen szemtelenségre még nem volt pclda ebben az ország­ban. Királyhegyi a brettlin! Legközelebb majd talár, mint festővel, vagy szob­rásszal, vagy női szabóval fogok talál­kozni vele. llát majd a most következő vasárnap megnézem magamnak azt a Királyhegyit, aki nem fér a bőrébe. Más ember csak egy dolgot csinál, azt is rosszul. Hát én kíváncsi vagyok erce a híres conferancierret Én is ott leszek! Megnézem magamnak. Aztán majd elintézzük egymásközt a továb­biakat. Egyelőre csak ennyit akartam mon­dani. Királyhegyi Pál A DEPORTÁLT LÓ HAZATÉRT Volt — illetve újra van — egy Gala Péter nevű ügető veríenyló. Ez a ló nagyon híres és navezetes állat lelt két bárom évvel czslőtt, mert ő tar­totta a rekordok rekordját Magyaror­szágom Rekordja *egy perc es húsz másodperc, volt. üyengébbek és nem lóverseny-látogatók számára elmond­juk: ez az egy perc húsz azt jelenti, hogy ennyi idő alatt fut meg egy kilo­métert. Lzért ért meg legalább tíz­ezer dollárt még Amerikának is. Gala Péteri 1914-ben deportálták Nyugatra, arról nz ügelőpályáról, ahon­nan, sok-sok tízezer muukaszolgálatost szintén elvittek a nyilasok. A lő gaz­dája és trénere vigasztalhatatlan volt. nem i* tudott másról beszélni, mint Gala Péterről. Szomorúsága csak még fokozódott akkor, amikor tötjb ma­gyar újságban . megjelent a híradás arról, hogy Gala Péler pörkölt, ros­télyos és vesepecsenye lett; megették valahol. A tréner megszaggatta ruháját és ha mu v helyett fejét az iigetőpálya vörös salakjával szórta be. Ezelőtt pár héttel a lóidomár hir­telen megváltozol!. Leborgaszlott fejét felvetette: cHIh kaptam Péterről* mondotta. Tíz nappal ezelőtt fáradt, összetört, de nemesformájú lovat vezettek végig a Rákóczi-úlon. A sovány állat —, amikor elhagyta a keleti pályaudvari — a Tallér.utl közelében egyszerre élénkebb lelt. Orrlyukai ki­tágultak, prüszkölni kezdett és fe­ledve minden törődötlségét, vidáman ficánkolt. Megérezte és megismerte régi otthonát, az ügetöpályát. (Lóltidósok véleménye szerint a ló topográfiai tu­dása és földrajzi memóriája felülmúl­hatatlan.} Mikor belépett a pálya ka­puján, felnyerített és egyenesen régi istállójába, régi helyére ment vissza. Meghengergelődzött az alomszalmán, megropogtatta fáradt csontjait. A deportált ló hazatért Nyugatról. Igazolására legközelebb kerül sor — valamelyik májusi versenynapon. ÍR. A.) Tavaszi szormsújdonságok Deckner szűcs Városház utca í. I Telefon: 1S3-378 Vétel, csere, eladás. Irodalmi Sorozatok A neliéz papirviszonyoknak is vsa előnyük. A kiadók elkezdték ki*-, alakú, egyszerű külalakú, aránylag olcsó, de azért nívós tartalmú soro­zatok megindítását. Ezek közül ki­válik az Anonymus-kiadó vállalko­zása, az ..Anonymux-könyutái". Az Anonymus-könyvek nehézverelü esz­szréket tartalmaznak, Tolnai Gábor historikofilológiai tanulmányai, a „Végzetes esztendők" például egyene­sen Huizingi ragy Kaeg; baruü.K len­dületű és díszű írásaira emlékeztetnek. Burchard Erzsébet „Gyakorlati gyer­meknevelés"-e az első, igazán teljes, minden részletkérdésre kiterjedő ma­gyar Montessori-kézikönyv, míg Mar­kos György „Arary"-a, Hermáim Imre „Bólyai"-ja természettudomá­nyos tárgyuk ellenére a szellemtudo­mányok embernevelő, élménygazdagító módszereit veszik igénybe. A Szovjet-Magyar Művelődési Tár­saság két könyvsorozatot is indított abból a célból, hogy a majyar kö­zönség is megismerje az önmagában is világot alkoló Szovjetuniót. A „Jó­szomszédság könyvtára" a Szovjet rendszerét mutatja be az embeii élet legkülönbözöbb területein. Neme*su:l Mihály tanulmánya (A szovjetember egészsége) az emberi jólét jelenlegi stádiumát világltjn meg szemléltető adatokkal. Katajev új háborús regé­nye (Vánva, az ezred fia) a nagy honvéd háború csataképeit. Fcgarasi Béla és Illés Béla könyve (Orosz-ma­gyar kapcsolatok 1849-től) egyenesen hézagpótló. A Szovjet-Magyar Műve­lődési Táraaság könyvei között leg, utóbb Majakovszkij hatalmas költe­ménye, a „Lenin" jelent meg (Raió György sokszor kissé nehézkes for­dításában), míg Lukács György 19 s nulmánja (Lenin és a kultúra kér­dései), mint kullúrpolitikust — ahogy Lukács nevezi; kultúrsztratégát - ­matatja be az orosz nép forradalmá­nak nagy vezérét. Az Egyetemi Nyomda könyvsoro­zata főleg szellemtörténeti érdeklő­désű. A szerkesztő — Hait.oas Béla — neve reprezentálja cz.t a soroz*, tot, melynek füzelei közül kiválik Jeans tanulmánya az új fizika és a szellemtörténet kapcsolatairól, Barán­szkg-Jőb I-iszló eklektikus esszéje „Az új ízlés"-röl és a szerkesztő mfive a világirodalom száz legfonto­sabb könyvérek, sőt magának a könyvnek lényegéről. (A Száz Könyv.) De Valcry, Powys. Strachey, Bóka László tanulmányai szintén eddig el­zárt világok Izeit közvetítik felénk. Mind a három sorozatnak megvan a maga hivatása Az „Anonymus" ko­moly szaktudományos könyvecskéire társadalmunknak éppen úgy rzüksépe •tan, mint a „terra incognitát", hatal­mas és sorsdöntő szomszédunk életét ismertető magyar-szovjet füzetekre és az Egyetemi Nyomda sorozatára, mely a műveltség örök forrásai felé vezérel bennünket. A verssel, felel;, elbocsútlulc... Micrt van ez. hogy írni kell* Ha fáj, hát fájjon. Bírni kell és nem keresni enyhülést. A verssel,- félek, elbocsátlak... Ma még emjém szemed, hangod, keztd. Enyém a kín. üresen tátongó helyed. A verssel, félek, elbocsátlak. Mi lesz veled, mi lesz velemt Magába szív a körforgás, a végtelen. Pj fájdalom, új félelem, de rabság és ítélet. Nincs már megállás, nincs futás, rsaJ; alázat és megadás. Porszem rogyok s itt jár fölöttem a ry'lkcslalpú végzet... (K mu'.t hiten egy'olyan ver­seskönyv jelent meg, amelynek címlapján nincs rajta a szerző neve. Egy anya versei ezek, akinek a Ic.lnyfit felfalta a há­ború és aki verseibe temetkezik. A névtelen anya köteléből, amelynek címe: AA-IKJ, vettük ki ezt a versel.) M ti EXE AD na Neattle / KÉXE: Ray M Illand Mit EXE ! Amerikai zenés j v IgjAték j H.K O.-Hurnla j ntm C»tl8rtAk6a premiert m\

Next

/
Thumbnails
Contents