Megyei Tükör, 1968. február (1. évfolyam, 1. szám)

1968-02-24 / 1. szám

Megalakult az RKP Kovászna megyei bizottsága és a megye ideiglenes néptanácsa (Folytatás az első oldalról) ..j! Az ülés résztvevői MOLNÁR JÓZSEF elvtársat válasz­tanak meg a városi pártbizottság első titkárává és a Sepsi­­szentgyörgy városi néptanács ideiglenes végrehajtó bizottsá­gának­ elnökévé. városi pártbizottságok rendkívüli plenáris ülésein, Kéz­­­livásárhelyt SZÉKELY ISTVÁN, Kovásznán pedig NIC­OLAE POPE v el ái .1 ti t .eg . til ........... I­­­ros néptanácsi képviselőinek ölesein ugyanezeket az elvtársa­­kat bízták meg a Kézdi­vásárhely, illetve a Kovászna városi m­pt­ inács végr­ehajtó bizottságának elnöki tisztségével. KOVÁSZNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG BORÓJÁNAK TAGJAT SZÁSZ IMRE NÉMETH JÓZSEF FÜSTÖS IMRE NÉMETH LÁSZLÓ MOLNÁR JÓZSEF SZÉKELY ZOLTÁN BUDA PETRE ION ORBÁN ÁRPÁD KIRÁLY KÁROLY STANCA CONSTANTIN SÁNTHA KÁROLY SZÁSZ DOMOKOS DRAGOȘ IOAN CHIVARAR GH­EORGHE TIMAPII COM's I' AMTIV A BÜRO PÓTTAGJAI BOGDAN NICOLAE SZÉKELY ISTVÁN AVRAM ILARIL DALI SÁNDOR OPREA JOLÁN POP AUREL A KOVÁSZNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRSÁGA KIRÁLY KÁROLY SÁNTHA KÁROLY első titKár SZÁSZ DOMOKOS STANCA CONSTANTIN titkárok A megyei pártbizottság kollégiumának elnöke : CHIVARAR GH­EORGHE A megyei pá­rtbr­ok­ság revíziós bizottságának elnöke: BÁLINT BÉLA AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS ELNÖKE ÉS AI.EL­NÖKEI KIRÁLY KÁROLY MÁTHÉ ISTVÁN elnök LÁSZLÓ GYULA DRAGOS IOAN TOROK ÁRON első alelnök alelnökök menyei TV KOM „Szép szóval többre megy az ember“ — Egy párttitkár arcképéhez Amikor beléptem a pártszék­­házba, mindjárt láttam, hogy nem a legjobb időpontban ér­keztem A titkár előtt leleírt lapok leküldték, ő maga füstbe burkolózva dolgozott. Közben még mások is jöttek, s így be­szélgetésünk eléggé döcögősen indult. Szerettem volna négy­szemközt maradni vele, ehhez azonban először részt kellett v­ennem egy vitán a legújabb párthatározatokról, az új köz­igazgatási-területi beosztásról. Nem bántam meg. Őszintén megvallom, hogy egyes dol­gok tulajdonképpen ott tisz­tázódtak előttem, s arról is megbizonyosodhattam, hogy igazuk volt azoknak, akik azt állították : Lukács Viktor, a Ba­rát községi pártbizottság titkára politikailag, szellemileg, emberi­­leg felkészült, képzett aktivista, akire mindig és mindenben szá­mítani lehet. Később, amikor kettesben folytattuk a beszélgetést, még inkább megerősödött bennem az addig hallottak alapján a Lukács Viktorról magamban kialakított kép.A munkájáról kérdezem. Tisz­tában v­agyok azzal, hogy sok, nagyon sok probléma felmerül egy ilyen nagy községben a pár­talapszervezetek tevékeny­ségének irányításában, össze­hangolásában. A munkára egy­előre az is zavarólag hat, hogy a községi pártbizottság alig két hónapja alakult meg, tehát még nem kristályosodhattak ki töké­letesen a legjobb eljárások, a legeredményesebb módszerek, a közvetlen munkatársak sincse­nek még teljesen tisztában új teendőikkel. Éppen ezért a tit­­k­árnak a mindennapi problé­mák mellett arra is kell időt szakítania, hogy a báró tagjai­nak segítséget nyújtson a rá­juk háruló feladatok elvégzésé­ben. Ahogyan elmondotta, na­gyon ügyes emberekkel dolgo­zik együtt, s bár még kezdetén a munka, igyekszik mindenbe bevonni őket, hisz csakis így lehet eredményesen dolgozni. Lukács Viktor nem új ember a községben. Ide hízik a csalá­di szálak, pár évvel ezelőtt pe­dig néhány hónapig a helyi néptanács elnöke is volt. Vég­eredményben tehát nem isme­retlen környezetben kell dol­goznia, s az akkori problémák közül is jó néhány — ezt elég­gé lehangoltan adja tudtomra — még ma is megoldásra vár. Különösen fájlalja azt, hogy bár többször is lehetőség nyílt volna rá, még mindig nem kap­ták meg a kellő támogatást a felsőbb szervektől az új mun­kásnegyed környékének rend­betételére. Fáj az embernek a szíve, amikor a gyerekeket lát­ja a nagy sárban mászkálni, s közben arra gondol, hogy hm bizonyos személyek nem ha­­nyagolták volna el az épület­tömbök közötti út kijelölését, önkéntes murikéival már rég gyere­kját­szó­teret, virággrup­pokat, járdákat lehetett vol­na létesíteni az őszi és la­­aszi sártenger helyébe. Sajnos, még vannak, akik lelkiismeret­­lenül végzik munkájukat, s en­nek legtöbbször a közösség is­­­sza meg a levét! örömmel új­ságolja, hogy tavasszal talán sikerülni fog ezt a fekete fol­tot is végleg eltüntetniük. Fel­vázolja azokat a távlatokat, fejlődési lehetőségeket, ame­lyek az új közigazgatási rend­szer nyomán Baráton is meg­­oldhatókká válnak, s amelyek elősegítik majd, hogy Erdővi­­dék központja pár év leforgá­­sa alatt elnyerje a régen óhaj­tott, megtisztelő város címet. Az biztos, hogy egy pártak­ti­­vistának nagyon sokoldalú mun­kát kell v­égeznie. Nem merül ki tevékenysége a szervezés­ben, irányításban. Az embe­rek ügyes-bajos dolgokkal for­dul­nak hozzá segítségét, taná­csot kérnek. S ez az a terület, ahol a legtöbb probléma merül fel a párttitkár tevékenységé­ben. Nem könnyű dolog embe­rekkel foglalkozni, hiszen min­denkivel másképpen kell be­szélnie, mindenkinek más taná­csot kell adnia, miután meg­a­­léilta vesi­ is, szemben a megife­­lelő hangot. Bizony előfordul, hogy egyesekkel szemben k­e­­ményebben kell megnyomni a szót, mások viszont megértőb­bek.. ...Az emberekkel általában legjobb tapintatosan, szépen be­szélni, mert szép szóval több­re megy az ember — jegyzi meg. De ott, ahol szükséges, és ki kell állni, erélyes is tudok lenni. Ne értsen félre, nem vagyok erőszakos, ez nagyon távol áll tőlem. Mindig igyek­szem minél emberségesebben eljárni. A szép szó különben lány­iig nem jelent megalkuvást. A legegyszerűbb kérdés megoldá­sában is elv­szerűen, határozot­tan jár el, megfontolja, amit mond. Szeretik az emberek, mert mindig meghallgatja, út­baigazítja őket, még akkor is, ha nem az ő hatáskörébe tar­tozó problémával megy hozzá valaki. ,,Akkor vagyok igazán boldog — mondja —, amikor meg vagyok győződve, hogy az emberek panaszait igazságo­san oldottam meg“. Beszélgetésünk aztán az­ ön­művelődésre terelődött. Termé­szetesnek vettem ezt, hiszen egy pártaktivista mindennapi munkájában, életében az ön­képzés nem lehet másodrendű kérdés. Lukács Viktor is tud­ja ezt, s ahogy mondotta, nem szeretne lemaradni. Bár egyre kevesebb ideje marad a rádió, a televízió mellé ülni, szépiro­dalmi műveket venni a kezé­be, de azért százötven kötetet számláló könyvtárát egyre ú­­jabbakkal egészíti ki. Biztos vagyok abban, hogy Lukács Viktor vágyai, elkép­zelései, ha nem is rögtön, és ha nem is maradéktalanul, de meg fog­nak valósulni. Zálog erre a­­karatereje, tudásszomja. A köz­ség egyik vezető emberének a szavai jutnak eszembe, aki megjegyezte, hogy a párttitkár szereti az embereket, s az em­berek viszontszeretik őt, mert tennia­karásáv­a­l, őszi­n­te­ség­ével megnyerte rokonszenvü­ket. Hiá­ba, így van ez : „Szép szóval többre megy az­ ember Péter Sándor Kovászna menve születésem! távlataim! (Folytatva az első oldalról) amely hazánk összes helységeinek gazdasági fejlesztését szol­gáló politika alkalmazására irányul és biztosítja az összes hon­­polgárok teljes jogegyenlőségét, függetlenül nemzetiségüktől. Ebben a gondolatmenetben szeretnék hivatkozni NICOLAE CEALISESCU elv­társnak, az RKP KB főtitkárának a Nagy Nemzetgyűlés rendkívüli ülésszakán elhangzott beszédére a­­mnelyben a többi között hangsúlyozta : ..A közigazgatási-területi megszer­vezés javítása biztosítja a demokratikus centralizmus elvének hatékonyabb alkalmazá­sát, megteremti a feltételeket ahhoz, hogy az állam­állalalom­­ és a közigazgatás helyi szerveinek egész tevékenysége magasabb fokra emelkedjék azoknak a sok ■­­ u feladatoknak megfelelően, amelyek a jelenlegi szakaszban a megyékre, a municípnumok­­ra ci, a városokra és a községekre hárulnak." "‘másrészt viszont biztos vagyok abban hogy hazánkban a román néppel együtt élő nemzetiségek valamennyi honpol­gára megelégedéssel és örömmel fogadta a közigazgatási­ terü­­let, megszervezés javítását, hiszen ebben is a nemzetiségi kér­dés marxista-leninista megoldásának újabb kinyilatkoztatását látja, a lehetőséget a testvériség további elmélyítésére, amit az említett előadói beszédben az RKP KB főtitkára így öntött szavakba . ..Az évszázadok folyamán országunk egyes vidékein a románokkal együtt éltek magyarok, némesek, szerbek, és más nemzetiségűek. Együtt­ harcoltak a közös elnyomók és kizsák­mányolók ellen, a jobb élet és a társadalmi haladás megvaló­­sitásáért. Az e tájakor^az idők folyamán felhalmozott anyagi és szellemi értékek, a szocializmus éveiben elért nagy ered­mények nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozók — országunk történetének igazi alakítói — tehetségét, hozzá­értését és alkotó energiáját foglalják magukba. A szocialista rendszer, a párt és az állam érdeme hogy megvalósította a román nép és az együtt lakó nemzetiségek testvériségét, hogy biztosította a nemzetiségi megkülönböztetés bármilyen for­májának felszámolását, az ország összes állampolgárainak tel­jes jogegyenlőségét " Azok akik február 17-én az Állami Magyar Színház­ ter­mében részt vettek a pártaktíva és a Kovászna megye körze­téhez tartozó tartományi és rajoni néptanácsi képviselők ülé­sén, hallhatták, hogy ugyanez domborodott ki a hivatalos be­szédekben. Még inkább tisztába jöhettek azzal, hogy Kovász­od megye megalakítása a megye lakosságának — magyarok­nak és románoknak — a kívánságára történt. Születésénél ui­iga az igazi testvériség bábáskodott és érlelte a dolgozók óhaját, hogy Sepsi és Kézdi vajon egységes megyét alkosson. Meggyőződésünk szerint Kovászna megye valamennyi szem­pont figyelembe vételével megfelel annak az­ igénynek hogy mint homogén területi egység kapcsolódjék be az országos vérkeringésbe. Még hozzáfűzhetem ehhez azt is, hogy e vidék gazdag erőforrásainak teljes kiaknázásával rövid időn belül a legfejleltebb megyék színvonalára emelkedhet. A hazánk gazdasági fejlesztésére irányuló tudományos pártpolitika eredményeként Kovászna megye a jelenlegi öt­éves terv időszakában több mint 200 millió lejt kap beruhá­zásra, s ebből új objektumok épülnek­­ a megye helységeiben. Így például Sepsiszentgyörgyön növek­szik a. Oltul özem ter­melési kapacitása Kézdivásárh­elyen kés/ruha-gyár ér, benne­ 11 i­­ -gyár épül, s ugyanakkor más objektumok is otthonra lelnek Kovásznán Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, U­­zonban és Dálnokon. Pártunk és államunk gondoskodása jut mindebben kife­jezésre, mint ahogy abban is, hogy az RKP KB főtitkára len­tebb említett beszédében külön kitért arra, hogy az elkövet­kező években nagyobb beruházásokat kell kiutalni új termelő egy­ségek és szociális-kulturális létesítmények építésére az a­­ránylag kevésbé fejlett megyék — közöttük Kovászna megye is — gazdasági fellendítésére. Ahhoz viszont, hogy terveink élettel telítődjenek, mindannyian munkások, földművesek, ér­telmiségiek neki kell gyürkőznünk a munkának. A megye fej­lesztése nem kizárólag a beruházások nagyságán múlik, leg­alább azonos mértékben kívánja m­eg minden egyes dolgozó odaadó, szorgalmas munkáját azt, hogy képességei, tudása legjavát adja, kezdeményező készségről ötletgazdagságról te­gyen tanúbizonyságot. Ezt az alkotó szellemű viszonyulást a feladatok teljesítéséhez kell serkenteniük a pártszervezetek­nek, amelyek szer­te a közigazgatási átszervezés folytán nyil­vánvalóan megnövekedett. A pártmunka legfontosabb láncsze­meit most inkább mint bármikor a gazdasági egységek, intéz­mények és községek pártszervezetei kell hogy jelentsék. Raj­tuk áll a párthatározatok és intézkedések hatékony megvaló­sítása, sokban függ tőlük mindenféle gazdasági v­agy szociális­­kulturális tennivaló sikeres megoldása. Vezetniük és irá­nyítaniuk kell ugyanakkor a megyei, városi és községi nép­tanácsok sokrétű tevékenységét biztosítaniuk, hogy a szak­szervezetek, KISZ-szervezetek és más tömegszervezetek jó kö­rülmények között fejthessék ki munkájukat hozzájárulásuk a megye fejlesztéséhez, tükrözze valós lehetőségeiket. Jelen idő­szakban sokkal inkább mint eddig, szükséges, hogy a párt­­szervezetek operatív munkát végezzenek, ismerjék a kommu­nisták, valamennyi dolgozó problémáit, az őket foglalkoztató, közügy­eket szolgáló terveket és legbensőbb magánügyeiket egyaránt. Csak ilyenképpen érhető el hogy a dolgozók töme­gei vállvetve munkálko­­­janak célkitűzéseink fényre de­rítésén egybehangzó igennel válaszoljanak a párt minden hí­vására. Ennek érdekében mind az RKP megyei bizottságának, mind pedig a gazdasági egységek intézmények községek párt­bizottságainak szüntelenül tökéletesíteniük kell munkastílusu­kat, hogy az­ megfeleljen a jelenlegi körülményeknek, össz­hangban legyen az országot átfogó nagyszabású jobbra tö­rekvéssel a gazdasági és társadalmi életünket megújító töké­letesítés igényével. fogja Kovászna megye távlatait már a közeljövő körvonalazni az élet bizonyosságával. Szorgalmas ügyeskezű, forró szívű emberek lakják e vidéket, akikkel, mint mondani szok­ták, hegyeket lehet megmozgatni. A mondás jelen esetben csöppet sem jelképes hiszen hegyeket is kell megmozgatnunk, gépeket is kell meg inkább a szolgálatunkba állítanunk földet is kell arra szorgalmaznunk", hogy hálásabb legyen művelői­nek szép tájak­kal is olyan köntösbe kell öltöztetnünk, hogy minél több csodáló jöjjön mifelénk. Párlunk útmutatásait hűséggel követve, képesnek vallom Kovászna megye dolgozóit arra hogy szilárd összefogásban románok és magyarok férfiak és nők idősebbek és fiatalok mindezt közös erőfeszítéssel megalkossák a saját és a szere­tett haza Románia Szocialista Köztársaság anyagi és szellemi gyar­apodására.

Next