Megyei Tükör, 1969. július (2. évfolyam, 79-83. szám)

1969-07-05 / 79. szám

riportereink GALAC ..Nincsen különösen, nagy ki­terjedése, sem szemet gyönyör­­ködtető épületei, de ennek el­lenére a Duna leghíresebb rxi­­sán* városa“ (DIMITRIE CANTEMIR) Majdnem 301­ évvel, ezelől íród­tak le a fentiek, de a pár évvel ez­előtt ide látogatónak is merőben új, élményezett a viszontlátás. Vieri­­iatac ma különösen nagy kiterje­dése, épületeinek­, szemei gyönyör­ködtető szépsége és üzemeinek, vál­lalatta­inak folytán tényleg a legfej­lettebb Duna-menti városunk. Nap­ról-napra érződik a szocialista ipa­rosítás dinamikája folytán bekövet­kezett, soha nem látott fejlődés e­­redménye Ma már Gáláéról nem mint kikötővárosról beszélünk első­sorban, hanem mint országunk .- Tömör­r Péter Áros Károly (Folytatása a 3. oldalon) 4100 tonnás hajó a 3 500 tonnás társaságában POS­A PAUL felvétele VILLAG PROIEICTAIURI, EG­YESÜLETEK I * UTYKOR AZ KKP KOV­ASZNA MLÍTVEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI NÉPTANACS LAPJA _­H. ÉVFOL­YAM 79. SZ.AM ALKOTÓ MUNKÁVAL KÉSZÜLÜNK A X. KONGRESSZUSRA kiváló eredmények titka Elmúlt már a félév végi hajrá, a legutób­bi napokban beérkezett utolsó adatok birtoká­ban vállalati szinten összesítik az első hat hónap eredményeit, egy dolog azonban már bizonyos : a vállalat a kézdivásárhelyi fa­ipar jelentős mértékben túlteljesítette első félévre előirányzott fer­­mulatóit, sőt már nagy vonalakban eleget tett a X. pártkongresszus­­ és felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére tett vállalásainak. Az év elején vállalt 800 000 lej értékű többlettermeléssel szemben július 1-ig 1 584 000 lej értékű termékkel termeltek többet eredeti, és 984 000 lejjel a nemrégiben megemelt tervfeladataiknál. A számok több mint két és félezer ember kemény, megfeszített, hóval, esővel dacoló munkáját jelzik. Miert valljuk be, az eltelt hat hónap nem volt éppen kedvező a famunkások számára. Kezdetben a hosszúra nyúlt tél, majd a hetekig, tartó eső­zések boríthatták volna fel a faipari vállalat terveit. A kedvezőtlen időjárás több mint 400 000 lej értékű kárt okozott, megrongálta az utakat, napokra leállította a közlekedést a vágterek felé. A vállalat és a különböző részle­gek vezetőinek, a vállalat alkalmazottainak felelősségteljes munkája eredménye az, hogy csupán egyetlen termék érezte meg a kedve­zőtlen időjárás következményeit. A bükk gá­té­rt a termelésével lemaradtak a terv­mutatók­hoz képest, ezt viszont a többi termékek mu­tatósz­ámainak túlteljesítésével pótolták. A fe­­nyő-gátérfánál 968 köbméterrel teljesítették túl tervfeladataikat, és 388 köbméterrel halad­ták túl a kongresszusi vállalásaikat a v­állalt 150 köbméter bányafával szemben 810 köbmé­terrel termeltek többet az­ előirányzottnál, 100 köbméter fenyődeszkával, 265 köbméter bükk­fadeszkával teljesítették túl a X. kongresszus tiszteletére tett vállalásaikat. (Folytatása a 2. oldalon) GÁBOR ÁRONRÓL — gondolatjelekkel Hősnél több volt, okos, iparkodó ember, akinek sor­sa vérébe lopta a tehetséget, a feltörés gyönyörű kény­szerét, hogy ne csupán azt tegye, amit lehet, amit fel­­villant a körülmények összejátszása, hanem, amit KELL. Ettől h­ős lesz az ember bizonnyal, pedig a hő­­siség nem a pillaras nagyszerűségében, hanem na­pok, évek teljességének vállalásában van —, ez szint úgy nagyszerű embereknek adatik meg csupán. Kicsit beleszólt a történelembe ez a szürke zekés ember, amikor történelmi kiválóságok LEHET-LÁTO­­GATÁS­ÁB­A odavetette, mint szikrázó, sistergő bom­bát, a KELL-FOGALMAT. Kicsit beleszólt a törté­nelembe, s nemcsak a szerencse a bátraké, hanem a tisztesség is­ nekik jár ki — így, százhúsz esztendő sú­lyos távlatából legalábbis. Nem volt hősibb, mondom, mint bármelyik a többi szorongó szürkezekések kö­zül. Sok vért, vereséget megélt kis nép fiai közül azért volt akkor a legnagyszerűbb, mert legalulról jött: az ismeretlenségből vetette fel a pillanat kényszere, hogy vállaljon, valljon, irányt szabjon — azok helyett is, akik túlontúl emlékeztek a fegyvercsörgéses, harang­zúgásos, kormos történelemre. . Lélektani pillanat volt az, amit fakó, áttüzesült hangja átvilágított, a kögörgeteg elindítása a bizonytalan rohanásba, de tisz­tességes, mert közéje ugrott maga is, a robajlás tel­jébe.­­ Hereck—Kezdi—Eresztevény—Kökös : egy ember é letiltja, de az élet teljessége ugyanakkor, ami ezen kí­vül marad, az nem fontos, az készülődés, az energia visszafogott felgyülemlése. Hereck, 1814 : a jegyző uram Áron nevű fekete sze­mű fia belehunyorog a napfénybe, sejtése sincs arról, mi vár a világban a magafajtára : lehet katona, pap, jókezű mester, de vérébe lopott tehetségét soha meg nem mutathatja csillogóan . . . Ami utána jön, az arra jó, hogy ezt megtanul­ja. A határőrezredtől Pestig. Bécsújhelyig. Moldváig. Bodo­­láig ... Szentgyörgy már a hús eleje, az akarat villámló fel­­lobbanása, a kétely, a félsz, a mérlegelés rőzséjére rá­vetni a lángot, hogy tisztító fényében feltünedezzék Hidvég, Kökös véres nagyszerűsége s a k­eresztel­ényi csend, az Úr mellett, a hársak között . . . Egy férfi útja, aki ki tudta mondani, cselekedni tudta azt, ami KELL, mikor mások azt latolgatták, mit LEHET . . . Tudósnak kellett volna lennie, de­ esze, a tett hű­sége szerint ezt érdemelte volna, de hős volt csak, mert érdes, késes volt a kor.

Next