Megyei Tükör, 1969. július (2. évfolyam, 79-83. szám)

1969-07-05 / 79. szám

Az utóbbi időben sok dicséretet­ hallottunk a Ba­con községi pártbizottságról. S hogy már az elején a tanulság levonásával kezd­jem, egy dolgot azonnal tisztázhatunk : a baconi pél­da is azt bizonyítja, hogy ott, ahol a felelős beosztás­ban dolgozó emberek a legnehezebb helyeken is o­­dateszik a vállukat, megy a munka. Mert végered­ményben tőlük is függ, hogy a párttagok, a község dolgozói, hogyan viszonyulnak egyes problémákhoz ; nevezzük őket ,,első számú hegedűsöknek", akik jó példával, emberséges magatartással pozitívan befo­lyásolhat­ják egy kisebb vagy nagyobb közösség e­­gész munkáját. Nos, valami ilyesmit tapasztalhattunk Baconban. A pártbizottság hét tagú bürójáról, sok jót mondhatnánk. Tisztelik, szeretik a községben, s ami még többet nyom a mérlegen : szeretnek és tud­nak is dolgozni. Egyik-másik közülük több tapaszta­la­ttal rendelkezik a párt- és társadalmi munkában, de van olyan, aki még újnak számít, lendületével, tenniakarásáv­al azonban hamarosan túljutott az oly sokat emlegetett ,,kezdeti nehézségeken". Maga a pártbizottság titkára Budai Ferenc is alig pár hó­napos múltat mondhat magáénak ebben a munkakör­ben, s ennek ellenére a legjobb községi párttitkárok egyike a megyében. A baconi pártbizottság irányítása alá összesen hét alapszervezet tartozik­ 221 párttaggal. Tehát első rá­nézésre, nem tűnik nagynak a községi pártse­rve­­zet. Ha azonban azt is hozzátesszük, hogy a hét alap­­szervezet öt helység kommunistáit fogja egybe hogy ez­ek a helységek elég távol esnek egymástól, akkor elgondolhatjuk, hogy nem lehet könnyű eze­ket irányítani. És hogy év. "Baconban mégis sikerült, az annak köszönhető, hogy az alapszervezetek mellé beosztott bürótagok nemcsak papíron, hanem a gya­korlatban is becsületesen elvégzik munkájukat. Se­gítenek az alapszervezeti titkároknak a gyűlések e­­lőkészítésében, közösen beszélik meg a havi mun­­katerveket. Legjobb attipszen ez­esnek a kisbaconit tartják, amelynek tagjai, egy-két kivételtől eltekint­ve (és sajnos, ezek közé a kivételek közé tartozik az egyik brigádkönyvelőnő is) becsületesen részt vesznek a pártmunkában rendszeres­en járnak gyű­lésekre, véleményüket nyilvánítják a felmerülő kér­­désekk­e kapcsolatosan. A/ alapsz­erve/at­­ilk.h­u Gergely István állatgondozó a gazdaság legjobb mun­kaerői közé tartozik A kisba mink szeretik egye­nességéért, pártosságáért, van tekintélye a község­ben. Stunkájának elvégzésében nagy segítséget kap az alapszervezeti büró másik két tagjától, valamint Benkő Sándor állattenyésztési brigádostól, a mező­gazdasági termelőszövetkezet pártbizottságának titká­rától. Nem mondhatjuk el ugyanezt a termelőszövetkezet másik alapszervezetéről, a nagybaconiról. Amit Bu­dai elvtárs megjegyezte, a községi pártbizottságnak ez az alapszervezet okozta a legtöbb fejtörést. A köz­ség legnagyobb alapsz­ervezete, hatvannál több tagja van, az öttagú büró viszont nem tudja az emberek munkáját jól irányítani, még gyűlésekre sem járnak el rendesen. Az is előfordult, hogy az alapszervezeti gyűlést kétszer is el kellett halasztaniuk a nagy szá­mú hiányzás miatt. Hogy a dolgok így állnak, azért nemcsak az alapszervezeti büró, hanem a községi párt bizottság is felelős. Megelégedtek annyival hogy ők maguk mozgósították az embereket, amikor erre szükség volt, felhívták az alapszervezeti büró tagjai­nak a figyelmét, hogy több támogatást adjanak a az eredményekért dolgozni kell 2 ALKOTÓ MUNKÁVAL KÉSZÜLÜNK A X. KONGRESSZUSRA trotylotós ov e-ta( oktahAh) kiváló eredmények titka Rendkívül jelentős, hogy a nelvérségek el­lenére öt hónap alatt 0,02 százalékkal növeke­dett a vállalat termelékenysége, hogy közel egymillió lej értékű áruval exportáltak többet a tervezettnél. Marton Albert, a vállalat párttitkára a jó eredmények titkát, a vállalat egész munkakö­zösségének fokozott erőfeszítésében, a válla­latvezetés és irányítás javulásában látja. A vállalat vezetői heteket töltöttek a részlegek­nél, személyesen­­ irány­ították az esőzések o­­kozta károk helyrehozását. Igazgató, főmérnök, főmérnökhelyettesek, részlegvezetők, a válla­lat összes alkalmazottai valóban hősies munkát végeztek. Drunek Zoltán mérnök, a vállalat igazgatója az eredmények forrását, a vezetés és irányí­tás fejlődésében, a munkaszervezés tudomá­nyosabbá tételében látja. Az igazgatói bizott­ság pontosan meghatározta a vállalat vezetői­nek feladat- és felelősségkörét, a különböző feladatok végrehajtására a legmegfelelőbb sze­mélyeket választották ki, ugyanakkor hatáskö­rükben a döntéshez szükséges jogokkal ruház­ták fel őket. A feladatok és felelősség meg­osztása növelte a vállalatvezetés operativitá­sát, ugyanakkor alapját kép­­te egy megfele­lőbb információs rendszer kialakításának. Nőtt azoknak a száma, akik a vezetés alacsonyabb szintjén döntenek a termelés szempontjából fontos kérdésekben, ezzel lehetővé vált, hogy a vállalat vezetősége csak a vállalat döntő, alapvető kérdéseivel foglalkozzék. Nem túlzok , folytatja az igazgató amikor azt állítom, hogy óriási munkát vé­geztünk az utóbbi időben. Tanase Silviu fő­mérnök például hetekre kiköltözött Komandó­­ra, helyettesei pedig a többi részlegre. És u­­gyanígy, erejüket nemi kimérve dolgoztak a részlegvezetők például Máthé György Bor­­­k­­ból és Ugrón Albert Komandóról, és a vállalat valamennyi alkalmazott­ja. BARTHA ÁRPÁD felvétele megyei TÜKÖR felelősség és jogos igények Köröspatakon június 24-én került sor a község összes kommunistáinak ülésére, me­lyen a BKP X. kongresszusának Téziseit és Irányelvtervezetét­­ i1 ,1­1.ik meg, v­alamint m­ivá­­lasztották a község kommunis­táinak képviselőit a megyei pártbizottság r­ndkívüli konfe­renciájára. A Tézisek és az I­­rányelv tervezet megvitatása a községi pártbizottság titkárának előterjesztése alapján történt. Az­ előterjesztésből kitűnt, hogy a kőröspataki kommunis­ták és a község összes dolgo­zói az elmúlt esztendőkben o­­lyan levélcé­ge­t­­ terí­­tek ki, mely a község életében a foly­tonos fejlődés biztosítéka.­­Kö­­röspatakon az MTS/-ek megerő­södtek. Az­­időalap értéke a múlt év végén a köröspataki MTS/­-ben 7 611. 457 lejt, míg az árko­i gazdaságban­­1.371.219 lejt tett ki. A munka meneté­nek eredményességét elősegí­tette a géppark állandó neve­le­­i­­se. Míg 1965-ben Köröspa­­takon 9 traktor és Árkoson 4 dolgozott a földeken, addig 1968-ban már 18, illetve 8 trak­tor volt a gazdaságok tulajdo­nában. A kombájnok száma is ilyen irányban alakult (1965- ben Köröspatakon 2, Árkoson 4, az idén Köröspatakon ( Árko­son 5). A gépesítés bevezetésé­nek ütemével em­lkedett a munkanapegység értéke (Körös­patakon 20,45 lej, Árkoson 15,30), a hektáronként hozam. ■ A Tézisek és az Irányelvter­vezet a dolgozók érdekeik jó­létét tartja szem előtt Éppen­­ ezért feladatuknak érezték a köröspataki kommunisták is, hogy aktívan hozzájáruljanak ezek minél jobb, minél életké­pesebb megvalósításához. Erről tanúskodnak azok a javaslatok, melyeket egyes felszólalók tol­tak. Ezek elsősorban a község MTSZ-es munkájának jobb meg­szervezését, Kőröspatak sajátos viszonyát szem előtt tartva az állattenyésztés és zöldségter­mesztés, valamint az­ ehhez el­engedhetetlenül szükséges öntö­zéses gazdálkodás mielőbbi fej­ Lesztésének fontosságát érintet­ték. Hozzászólásában Duka Ist­ván méltatta a dokumentu­­m­ok jelentőségét biztosította a pár­tot, hogy a köröspatakiak min­dent megtesznek az Irányelv­­­­tervezet valóra váltásáért. U­­gyanakkor felhívással fordult azokhoz, akik képviselik majd a­­ község kommunistáit a me­­gyei pártbizottság rendkívüli konferenciáján, hogy vitassák, meg MTSZ-ük öregjeinek nyug­­díjproblémáit. Ehhez a ké­réshez csatlakozott h­ozzá­­szólásában Bedő Anna nyug­díjas MTSZ-tag is Imreh Do­mokos megemlítve a tudomány, és technika vívmányainak re­nd­kívüli fontosságát az Irányelv­tervezet valóra váltásában, a szakképzett káderek szükség­es­­ségét a mezőgazdaságban is, kérte, hogy azokon a vidéke­ken, ahol más nemzetiségű dol­­goz­ók laknak a szakoktatás a­­nyanyelven történjék. Az RKP megvalósította, először ezen a vidéken a román nép és az e­­gyütt lakó nemzetiségek te­­­­jes gazdasági, társadalmi, kulturá­lis egyenjogúságát. , Mindany­­nyian váll váll mellett harco­lunk hazánk felvirágoztatásá­ért. S hogy minél jobban hoz­zájárulhassunk a magasztos cé­lok valóra váltásához, komo­lyan képzett szakemberekre v­an szükségünk mondotta a fe­lő­szólaló. Marhás József hozzá­szólásában a következőket mondotta : .Az eltelt huszonöt év igazol, s ugyanakkor köte­lez arra, hogy minden erőnk­kel a­­ kongresszus Irányelv­­t­ervezetén­ek m­egv­a­lós­u­lásá­n munkálkodjunk. Irányelvünk­­ előre, visszafele egy lépést sem!“ Szász István a körös­­pataki gazdaság mérnöke a gé­pesítés és az öntözés ütemének a fokozásáról.­Kurta András é­s É­lő Sándor a munkafegyelem, az­ ideológiai nevelés fúlandó fokozásáról beszélt. Befejezésül a részvevők táv­iratot intéztek a Központi Bi­zottságnak, Nicolae­­ Ceauşesc­u elvtárshoz, az RKP Központi (Tömöry) 11. évfolyam 79. sorrn * \

Next