Megyei Tükör, 1969. október (2. évfolyam, 94-97. szám)
1969-10-04 / 94. szám
2 a megyei pártbizottság ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS FELHÍVÁSA ÉPÍTŐTELEPEINK DOLGOZÓIHOZ Kovászna megye iparosításának üteme évről évre növekszik. Ebben az évben a pártunk és népünk életében bekövetkezett történelmi események — a X. pártkongresszus és a felszabadulás óta eltelt negyedszázad ünnepe — eddig soha sem tapasztalt, a szocialista építés szolgálatába állított energiákat szabadították fel, Kovászna megye román és magyar dolgozóinak új lendületet adtak tevékenységükhöz. Az új ipari objektumok építőtelepein mind jobban körvonalazódnak azok a termelőkapacitások, melyek az 1970-es, a következő ötéves terv feladatai megvalósításának alapjául szolgálnak, és amelyek értékesíteni fogják a vidékünkön élő dolgozók rátermettségét, emberi tartalékait, alkotó képességeit. A kézdivásárhelyi ipari negyed építőtelepén részleges kapacitással üzembe lépett a készruhagyár, mely év végéig teljes tervezett kapacitásával fog termelni. Ugyancsak itt építenek két másik ipari objektumot, melyek rendkívüli fontosságúak a megye gazdasági életében az amidon- és csavargyárat. Ezeknél olyan mértékben kell haladni, hogy a jövő év első hónapjaiban megkezdhessék a részleges termelést. Más új objektumokat is határidőben adtak át a termelésnek, s így erősödött megyénk gazdasága. Ezek közül meg kell említenünk a vargyasi belszinti kitermelés II. részlegét, az OLT textilüzemek új termelőkapacitásait, a kézdivásárhelyi Poliprod helyiipari vállalat új gépcsarnokát, a Bazalt helyiipari vállalat új téglagyárait, a sepsiszentgyörgyi Bútor helyiipari vállalat új üzemcsarnokát és másokat. A dolgozók számára épített lakások esetében soha nem észlelt építési ritmust tapasztalhatunk. Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Baróton több száz kényelmes lakrészt adtak át. Új turisztikai létesítményeket adtak át a megye fürdő- és üdülőhelyein — Kovásznán, Bálványosfürdőn, Előpatakon, Málnáson, Lugásfürdőn és máshol. Falvainkon, a fogyasztási szövetkezetek fejlesztésével, új kereskedelmi egységeket építettek és adtak át a rendeltetésnek. Sepsiszentgyörgyön fejlesztettük és korszerűsítettük a közegészségügyi egységeket. Ugyancsak a megyeközpontban felépül egy modern fogászati központ, melyet ebben az évben átadnak rendeltetésének, kibővül a központi fűtés és kanalizálás hálózata Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen, korszerűsítik útjainkat, újakat építenek. Íme, tevékenységünk virágzó mérlege, melyre megyénk dolgozói méltán lehetnek büszkék. A X. pártkongresszus nagyszerű lehetőségeket adott az új ipari objektumok, szociális-kulturális létesítmények tervezőinek, építőinek és építtetőinek, hogy kritikailag, az igényesség és a rájuk ruházott feladatok felelősségének tudatában elemezzék eddig kifejtett tevékenységüket Az alkalmazottak közgyűlésein fölvetették a termelés megszervezésében, az építőtelepek technikai és anyagellátásában tapasztalt hiányosságokat, melyek hátráltatták a hatékony építőtevékenységet. A kommunisták és az alkalmazottak által felvetett javaslatok következetes gyümölcsöztetése az egész tevékenység megjavulásához, a kivitelezési grafikonokhoz viszonyított lemaradások kiküszöböléséhez vezet. Ilyen vonatkozásban rendkívüli feladatok hárulnak a kézdivásárhelyi ipari negyed építőire. Az itteni kommunistáknak, , az 509-es építőtelep összes építőinek — munkásainak, mérnökeinek, technikusainak — kötelessége, hogy valamennyi munkahely ésszerű megszervezésével, a termelésre fordított munkaidő és a gépi felszerelések maximális kihasználásával a legrövidebb idő alatt pótolják eddigi lemaradásukat, hiszen közeledik a hideg idő, és az 1969-es év beruházási feladatainak jelentős része még hátravan, egy egész sor olyan munkálatot kell elvégezniük, melyek biztosítják az építési tevékenység zavartalan folytatását a téli időszakban, hiszen ettől függ a keményítő- és csavargyár részleges üzembe helyezése még a jövő év első hónapjaiban. Hasonló feladatok várnak a megyei építő-szerelő vállalat dolgozóira. E vállalat építőtelepein is jelentős lemaradások tapasztalhatók, melyeknek bepótlása a munkaközösségek rendkívüli erőfeszítéseit igényli, hogy a munkálatok olyan szakaszba kerüljenek, amely megfelelő munkafeltételeket biztosít a téli időszakban. Nem szabad egy pillanatra sem szem elöl téveszteni, hogy a lakónegyedek építőtelepein is fokozni kell az 1969-es évi terv munkálatainak ütemét, és az erőfeszítések fokozásával terven felül kell elkészítsék Sepsiszentgyörgyön a 80 lakrészes (15-ös), Baróton a húsz lakrészes (2-es) tömbházakat, hogy ezzel megyénk újabb dolgozói jussanak lakáshoz. Kézdivásárhelyen fokozni kell a lakásépítkezések ütemét, hogy a következő hetekben pótolják az eddigi tervlemaradást. A városi és községi néptanácsok, a faipari vállalatok intézkedjenek az árvizek által megrongált utak és hidak megjavításáról, hogy ezzel biztosítsák az őszi, téli és tavaszi szállítások és építkezések zavartalan lebonyolítását. Ebben a vonatkozásban, a megyei néptanács út- és hídépítő osztályának intézkednie kell, hogy átadják azt a tízkilométeres hosszúságú, korszerűsített utat, melyet tervfeladataikon felül vállaltak. Ezeknek az égetően fontos feladatoknak megvalósítása érdekében — ez alapvető feltétele az 1969-es évi beruházási terv teljesítésének és túlteljesítésének — határozott intézkedéseket kell foganatosítani minden építőtelepen a munka és a termelés jobb megszervezése érdekében, hogy egyetlen munkaóra se vesszen kárba, egyetlen gép se álljon, hogy az elvégzett tevékenység maximális hatékonyságot érjen el. A munkálatok időtartamának lerövidítése érdekében szükséges, hogy a gépesített munkálatoknál két váltást állítsanak ide. Még ezekben a napokban különös figyelmet kell szentelni az építőtelepek téli gépi ellátásának, hiszen fagyos időben ezek működtetése és szállítása nehézkes. Valamennyi ipari és társadalmi-kulturális jellegű objektumnak, melynek építése folyamatban van, vagy melynek építését most kezdik meg, október folyamán a belső munkálatok fázisába kell kerülnie, hogy megfelelő munkalehetőget biztosítson a téli időszakra. Nem szabad elhanyagolni a nyersanyag-gazdálkodás és konzerválás kérdését sem (cement, betonacél, tégla, mész stb. esetében), hogy elkerülhessék a pazarlást , az elvégzett munkálatoknak pedig be kell illeszkedniük a specifikus fogyasztás mutatóiba. Az utak építése olyan mértékben kell haladjon, hogy az esős időszakban is biztosíthassák az építőanyagok zavartalan szállítását. E nagy fontosságú feladatok előtt, az 1969- es évi beruházási terv minél jobb körülmények közötti és magas gazdasági hatékonyságú kihasználásáért, valamint az 1970- es terv előírásainak megvalósításáért, a megyei pártbizottság a Kovászna megyei néptanács felhívást intéz a munkásokhoz, mérnökökhöz, technikusokhoz, közgazdászokhoz, tervezőkhöz és építtetőkhöz, hogy vessék latba erőiket, minden energiájukat az RKP X. kongresszusán elhangzott határozatok, az állami terv által kijelölt objektumok igényes és felelős teljesítéséért. IA városi és községi pártszervezetek, néptanácsok, ifjúsági szervezetek és a '"Szakszervezet fokozzák politikai-nevelő tevékenységüket az építők körében, hogy idejében teljesítsék a rájuk háruló feladatukat. Komunisták, KISZ-tagok és szakszervezeti tagok, építőipari dolgozók, fokozzátok erőfeszítéseiteket; vessétek latba teljes munkaképességeiteket a beruházási feladatok teljesítéséért ; harcoljatok az építőanyagok gazdaságos felhasználásáért tegyetek meg minden intézkedést tevékenységetek folytonosságáért, fokozásáért a téli hónapokban. — Gépészek, gépkezelők! Használjátok ki teljesen a gépek és berendezések kapacitását a munkálatok minőségi javulásáért, a munkatermelékenység szüntelen fokozásáért. — Tervezők és építtetők, hatékonyan támogassátok a felmerült problémák megoldását, melyek a terv megvalósítása során kerülnek a felszínre. A vállalatok és építőtelepek igazgatói bizottságai biztosítják a szervezési technikai és beszerzési problémák operatív és hatékony megoldását, a problémákét, melyek akadályozzák az összes emberi, technikai és anyagi tartalékok felhasználását az 1969-es beruházási terv gazdasági hatékonyságának magas fokú megvalósítását. A megyei pártbizottságnak, a megyei néptanácsnak meggyőződése, hogy a munkások, mérnökök, technikusok mestereik, csoportvezetők fokozni fogják törekvéseiket a terv teljesítéséért, a társadalmi-kulturális objektumok időbeni átadásáért. Sepsiszentgyörgy, 1960. október 4. Király Károly, a megyei pártbizottság első titkáira, a Kovászna megyei néptanács elnöke megyei TOKOR kapunyitás az egyetemeken Október elsején újból megnyíltak az egyetemek kapui. Az ország egyetemi központjaiban egyetemi káderek, és 150 000 egyetemi hallgató lelkes ünnepségek közepette ünnepelte az új egyetemi évet. Hagyománnyá vált már nálunk az egyetemi életben, hogy ezen a napon ünnepi találkozóra kerül sor minden alkalommal a párt és a kormány vezetői, személyesen NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs és az egyetemi tanárok, hallgatók között. Ez újabb bizonyítéka annak, milyen nagyra értékeli pártunk, kormányunk és az egész nép a felsőoktatási intézmények szerepét a szocialista társadalomban. Újabb bizonyítéka annak, hogy egyetemi ifjúságunk magáévá teszi és követi pártunk mélyen tudományos politikáját. Ezen a napon legnagyobb egyetemi központunk, Bukarest egyetemi hallgatói jelentős eseménynek voltak tanúi : NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, és más párt- és államvezetők meglátogatták a felsőoktatási intézeteket, majd részt vettek a Romána téri mitingen. Ez alkalommal az egyetemisták tízezrei nyilvánították szeretetüket, ragaszkodásukat a Román Kommunista Párt és annak vezetősége iránt, azokért a ragyogó feltételekért, melyek között tanulmányaikat végezhetik. Lelkes éljenzés, ováció fogadta a mitingre érkező pártos államvezetőket. Miron Constantinescu egyetemi profeszszor, oktatásügyi miniszter beszéde nyitotta meg a mitinget. Óriási lelkesedés köszöntötte NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs felszólalását. Az RKP főtitkárának beszédét számtalan taps, éljenzés kísérte, jelezve az egész egyetemi ifjúság szeretetét és ragaszkodását a párt és annak vezetősége iránt. Pártunk főtitkárának a tantestületekhez és az egyetemi ifjúsághoz intézett értékes útmutatásai, valamint a leendő értelmiségiekhez intézett felhívása — illeszkedjenek bele munkájukkal nemzetünk általános erőfeszítéseibe ott, ahol szükség van rájuk, ahol az ország anyagi és szellemi javait hozzák létre — erős visszhangra találtak a jelenlevők soraiban. A bukaresti egyetemisták, tanárok mitingje a marxistaleninista politikát követő Kumán Kommunista Párt iránti lelkes, ragaszkodó megnyilatkozássá alakult az ünnepi találkozón. KÖSZÖNTŐ A torjai mezőgazdasági termelőszövetkezet, megyénk egyik legnagyobb és legerősebb gazdasága harmadik évtizedébe lépett. Nemcsak Felsőháromszék, de az egész környék első szocialista mezőgazdasági termelőegysége 1949. augusztus 14- én alakult meg, egyidőben az ország más vidékein létrejött, s azóta milliomos gazdaságokká fejlődött néhány más közös gazdasággal, melyeket a Román Kommunista Párt agrárpolitikája hívott életre. Húszéves fennállásának alkalmából a Román Kommunista Párt Kovászna megyei bizottsága, a megyei néptanács végrehajtó bizottsága szeretettel üdvözli a termelőszövetkezet pártszervezetét, a gazdaság vezetőségét és dolgozóit. A torjai gazdaság szerepe túlnőtt egy falu, egy kisebb tájegység határain, jelentősége egy egész országrészre hatott, hiszen első volt, példa volt, példának kellett lennie, az újat, a felsőbbrendűt képviselte éveken át. Munkaközössége, mely évről évre nőtt, becsülettel állt helyt, példamutatóan teljesítette feladatait, s tudta, hogy munkájuk nem csupán saját kenyerük kezessége, de érvelés az új, a megváltozott életű falu mellett, bizonyítéka annak, hogy a szocialista termelési mód a mezőgazdaságban is objektíve szükséges, hiszen több kenyeret adhat az ország asztalára, több nyersanyagot az iparnak, emberibb életet a földművesnek. Torja falu története húsz esztendeje már tulajdonképpen a termelőszövetkezet története. Számokban is imponáló az a hatalmas változás, amit e húsz év hozott a falu, a gazdaság életében htalmasra nőtt, ma az egész falut fogja, 3500 körül jár a bejügyi tagok száma , a szerény 187 000 fős állóalap ma 13 millió fölött , s a 340 hektárnyi mezőgazdasági rület is több mint tízszeresére . A termelésben beálló hatalmas nőségi változást mi sem bizony jobban, mint az a tény, hogy a t méseredmények a gépesítés, a kemizálás, az ésszerű agrotechnikai elvek alkalmazásának hatására jelentősen megnövekedtek s a búzánál csaknem kétszeresére, a burgonyánál több mint kétszeresére, a cukorrépánál háromszorosára emelkedtek. Ugrásszerűen fejlődött az állattenyésztési részleg is, a szarvasmarhaállomány a kezdeti 30—40-ről 1 300 fölé emelkedett, az átlagos tejtermelés több mint háromszorosára nőtt. A gazdaság ilyen méretű fejlődése természetesen meghatározta Torja fejlődését is, a falu két évtized alatt olyan változásokon ment át, amelyek teljesen megváltoztatták arculatát, a szocialista falu egyre több vonását alakítva ki rajta. Elég, ha a község villamosítására, az iskolahálózat, a könyvtárhálózat bővülésére, a több száz új lakóházra, a korszerű közlekedési utakra gondolunk. Olyan esztendőben ünnepeljük a húszéves torjai gazdaságot, mely népünk életében új fordulópontot jelez, a X. kongresszus és az ország felszabadulása negyedszázados évfordulója évében. Szocialista hazánk fejlődésének, erősödésének részese volt e közösség is, s részese lesz a jövőben is, mely új távlatokat nyit egész népünk előtt. A mezőgazdaságra akárcsak gazdasági életünk minden ágazatára, új, nagy feladatok várnak az elkövetkező években. A termés napjának előestéjén, a X. kongresszus által kijelölt nagyszerű feladatok valóra váltásához kívánunk erőt, egészséget, új munkasikereket, boldogságot a húszesztendős gazdaság közösségének, a gazdaság, a közösség pártszervezetének és néptanácsának, minden torjai dolgozónak. Az RKP Kovászna megyei bizottsága, a megyei néptanács végrehajtó bizottsága II. évfolyam 94. szám