Megyei Tükör, 1969. november (2. évfolyam, 98-102. szám)
1969-11-01 / 98. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK IS TÜKÖR AZ KKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1969. NOVEMBER 1., SZOMBAT ARA 50 BANI II. ÉVFOLYAM 98. SZÁM A KÖZPONTOSÍTOTT ALAPOT KELL ÉS LEHET BIZTOSÍTANI Most már túl vagyonik a nehezén, és az érdeklődés központja áthelyeződött más vállalatokra Nem okoznak kellemetlen órákat a gabonaraktárak előtt türelmetlenül vesztegelő teherautó- és szertérsorok. Nyugodtabban szétnézhetünk szíját portánkon, és ha eddig a termelők, irányító szervek bírálták — legtöbbször nem alaptalanul — most már mi magunk szűrhetjük le az idei átvételi szakasz tanulságait. Magunk és más velünk együtt dolgozó termelőegységek, vállalatok tanulságára. A gondok, nehézségek egy része azonban továbbra fennáll. Az aratás, cséplés ideis jén a sok eső megnehezítette az átvételt, raktározást nemcsak az MTSZ-eknél, állami mezőgazdasági vállalatoknál, hanem nálunk is. Elég ha annyit említünk, hogy az átvett búzából csak 550 tonna nem szorult utókezelésre, de 11 950 tonnát szárítani és tisztítani kellett (a gyomosodás foka is magas volt), s ebből is 2 200 tonna kétszeres tisztításra szorult. A nedvességet közel öt százalékkal kellett leszorítani a veszélytelen tárolás érdekében. Hogy milyen gabonatételekkel kellett megbirkózni, azzal csak az lehet tisztában, aki naponta látogatta a magtárakat, ellenőrizte a tárolósejteket. Az egész árpamennyiséget tisztítani, levegőztetni, forgatni kellett. Mivel nagyrészt sörárpáról van szó körültekintően kellett eljárni, de még így is gondot okoz, hogy egy részénél a szabvány szerinti 05-ös hektóliter súlyt nem éri el az áru, hanem csak megközelíti (03—65). Öt-hatszáz tonna sörárpa a mai napig is nedvesebb, mint ahogy a gyárak megkívánják. Az átvételt megnehezítette, hogy a berendezések nem voltak kifogástalan állapotban. Úgyszólván az utolsó percekben adta át a kézdi vásárhelyi Vass Árpád árukezelő technikus (Folytatása a 4. oldalon) BORTNYIK GYÖRGY felvétele A KÉZDI VÁSÁRHELYI IPARI NEGYED ÉPITŐTELEPE MUNKÁSAINAK VÁLASZA AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK FELHÍVÁSÁRA Mi, a kézdi vásárhelyi ipari negyed építői nagy megelégedéssel vettük tudomásul a Kovászna megyei pártbizottság felhívását Kovászna megye építőmunkásaihoz. Elemezve azokat a lehetőségeket, amelyek egyes lemaradt munkálatok teljesítése és más előirányzatok december 30-ig való elvégzésére rendelkezésünkre állanak, a következő vállalásokkal válaszolunk a felhívásra : November 15-ig, tehát tizenöt nappal az állami tervben leszögezett határidő előtt, teljes kapacitással átadjuk a készruhagyárat. A csavargyárnál, amelynek üzemeltetése 1970 harmadik évnegyedében indul meg, november 25-ig teljesen befejezzük a munkacsarnok külső építési munkálatait, biztosítva ezáltal a legkedvezőbb feltételeket a beruházási munkálatok optimális elvégzésére a négy téli hónapban is. Az ipari negyed harmadik egységénél, a keményítőgyárnál, amelynek az üzemeltetése 1970. június 30-án kell megkezdődjék, fokozzuk az építés ütemét, november végéig a gyár központi részének külső munkálatait befejezzük, és átadjuk a szerelőknek a keményítő részleget. Ily módon megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a berendezés 30 százalékát felszereljék. A glukóza részleg — amelyben jelenleg a gépeket szerelik — építési munkálatait év végéig teljesen lefejezzük. November 15-ig a csavar- és keményítőgyár termelőfelületeinek fűtéséhez szükséges építési és szerelési munkálatokat befejezzük. A munkálatok folytonosságának biztosítása érdekében — gondolva a téli hónapokra is — november 30-ig befejezzük az ellenállási, tetőszerkezeti és a fűtőközpont munkálatait. Hasonlóképpen vállaljuk, hogy év végéig a munka jobb megszervezésével megvalósítjuk az ipari negyedben folyó útépítési, vízellátási és csatornázási munkálatok <0 százalékát. A X. part kongresszus dokumentumaiból ránk háruló feladatok ismeretében építő kollektívánk tisztában van a fenti vállalások teljesítésének szükségességével, és mindent megteszünk azért, hogy e vállalások valóra váltásával biztosítsuk a beruházási munkálatok megfelelő ütemének folytonosságátebben az ipari negyedben, a tervezett gyárak időbeni üzemeltetését. Ezáltal teszünk eleget a párthatározatokban megjelölt feladatainknak. Kézdivásárhely város ipari negyedének építői, az építőtelep pártalapszervezete és szakszervezeti bizottsága a vezetés hatékonyságának növelést? Szocialista nemzetgazdaságunk szüntelen fejlődése, a tudományos technikai forradalom vívmányainak alkalmazása, szükségképpen vetik fel ipari vállalataink átszervezésének kérdését. Pártunk X. kongresszusa, kiszélesítve az 1967 decemberi Országos Konferencia határozatait, "szervezési vonatkozásban) többek között a következő feladatokat tűzi szocialista iparunk elé:A minisztériumok munkájának súlypontját át kell helyezni a vállalatokba, oda, ahol az anyagi termelés sorsa eldől. Erélyes intézkedéseket kell tenni az egyes minisztériumok munkájában még megmutatkozó bürokratikus jelenségek felszámolására, az adminisztratív tisztviselői apparátus résére, a vezetői és egyszerű síirányítói munka ésszerűsítésére, a gazdasági vállalatok operatív tevékenységét megnehezítő rendelkezések, körlevelek és utasítások számának határozott csökkentésére, a termelés növelése problémáinak gyors megoldására, mely jelenségek — hogy úgy mondjam — papírtömegbe fullasztják az eleven tevékenységet. akadályozzák a dolgozóknak’ a szocializmus építésére irányuló erőfeszítéseit. Szilárdan kell alkalmazni a minisztériumok és gazdasági szervezetek kollektív vezetésének elvét, növelni kell a minisztériumi kollégiumoknak, az ipari fővállalatok igazgatói tanácsainak, a vállalati igazgatói bizottságoknak a szerepét a határozathozatalban és a határozatok teljesítésének ellenőrzésében." Alig másfél hónappal a kongresszus befejezése után a megvalósítás fázisába jutott ipari vállalatainknak az új követelményeknek megfelelő területi és iparági alapon, kombinátokban való megszervezése. Az új feladatokról és lehetőségekről beszélgetünk a sepsiszentgyörgyi textil kombinát vezetőivel: Vass Károly mérnökkel ,a kombinát vezérigazgatójával, Hegyi Zoliért kereskedelmi igazgatóval, Bács József és Perencz János mérnökökkel, a textilgyár főmérnökeivel. — Hogyan látják Önök, a vállalatok átszervezése mennyiben vezet a X. kongresszus határozatainak megvalósításához ? Hegyi Zoltán : Az átszervezés célja tovább javítani, a fejlődés új követelményeinek megfelelően, ipari vállalataink vezetését. Szocialista gazdaságunk fejlődése, az új technika bevezetése szükségessé tették új vezetési formák bevezetését. Szükségessé vált, hogy a minisztériumok közelebb kerüljenek a termelővállalatokhoz. Amint erre az Országos Konferencia és a X. kongresszus határozatai rámutatnak, a kombinátoknak nem szabad közbeeső láncszemmé válni a vállalatok és minisztériumok között, hanem ezek a termelésért, a terv teljesítéséért közvetlenül felelős komplex termelőegységek kell legyenek. További célja az átszervezésnek, kiválogatni a legjobb szakembereket és csökkenteni az adminisztratív ap(Folytatása a 4. oldalon)