Megyei Tükör, 1970. február (3. évfolyam, 112-115. szám)

1970-02-14 / 113. szám

I . KIRÁLY KÁROLY ELVTÁRS BESZÉDE (Folytatás az első oldalról) új fizetési rendszer általánosítása eredmé­nyeképpen megnőtt jövedelemnek tulajdo­­nítható. Az 1970-es év első hónapjának eredményei talán - elsősorban a munka­termelékenység terén - sokat igérőek. E­­zek a megvalósítások feljogosítanak arra a következtetésre, hogy minden előfeltéte­­lü­nk megvan kiváló eredmények elérésére a szocialista munkaversenyben, amelyben részt vesznek a megye párt-, szakszerve­zetei és KISZ-szervezetei, néptanácsai, az összes dolgozók. A továbbiakban Király Károly elvtárs ki­emelte, hogy a konferencia munkálatai, a hozzászólások érettségről, felelősségér­zetről tanúskodnak, kidomborították azt a kemény elhatározást, hogy megyénk dol­gozói minden képességüket, tehetségüket hasznosítva, nagy lendülettel kapcsolód­nak bele a feladatok teljesítésébe, rámu­tattak dolgozóinknak a pártpolitika, a párt egész vezetősége - élén Nicolae Ceauşescu elvtárssal — iránti szeretetére és odaadá­sára. A szónok ezután néhány olyan problémá­ról beszélt, amely nemcsak a szakszer­vezetekre, de a megye KISZ- és nőszerveze­teire, ipari vállalataira és intézményeire is vonatkoznak. Szükséges, hogy a jövőben a megye szakszervezetei aktívabb sze­repet vállaljanak magukra a gazdasági feladatok teljesítésének jó irányban való befolyásolásában. A megyei pártbizottság úgy véli, hogy az alkalmazottak munkában való rendszeres részvételéért kifejtett te­vékenység nem érte el a megfelelő szintet. Foglalkozzunk tehát többet az emberekkel, szükségleteikkel, ne csak a felszerelések­kel és technológiai eljárásokkal. Szükség van a dolgozók öntudatos mozgósítására, meg kell keresni és hasznosítani kell a szocialista öntudat fejlesztésének legered­ményesebb formáit. Ne csak a feladatok népszerűsítését tartsuk szem előtt, hanem elsősorban az emberek széles körű mozgó­sítását az állami terv teljesítése érdekében. Egyébként ebbe a vonalba illeszkednek bele az ipari-, mezőgazdasági­ és keres­kedelmi egységek pártszervezeteinek ver­senyfelhívásai is. Ily módon minden tevé­kenységi területen megvalósul a dolgozók öntudaton alapuló, széles körű mozgósí­tása a magasabb gazdasági hatékonyság megvalósítása érdekében. A szónok felhívta a figyelmet a kollek­tív vezetés és az egyéni felelősség elve érvényesítésének szükségességére. A me­gyei szakszervezeti vezetőségben vannak olyanok, akiknél felületesen, formálisan nyilvánul meg a tömegekkel való kapcso­lat, csak a vállalat igazgatóját, párttitká­rát, szakszervezeti elnökét keresik fel, a­­helyett, hogy a különböző részlegekre is ellátogatnának. Pedig az ellenőrzést alul­ról felfelé kell végezni. A nevelőmunkát embertől emberig ! Meg kell magyaráz­nunk az embereknek, hogy miért fogana­tosítunk bizonyos intézkedéseket. Minden dolgozónak aktívan és öntudatosan kell részt vennie pártunk gazdaságpolitikájá­nak valóra váltásában. Az ifjak munka iránti szeretetéről, oda­adásáról szólva, a szónok rámutatott, hogy többet kell velük, szüleikkel foglal­kozni. Nem helyes, hogy a vállalaton, is­kolán kívül nagyon keveset törődünk az ifjakkal, családjaikkal. A fiatalok nevelése párt-, állami és társadalmi problémáink egyik legjelentősebbike, éppen ezért az összes felelős szervek ilyen irányú tevé­kenységét jobban meg kell szerveznünk, ilyen irányú tevékenységünknek legyenek pontosan meghatározott céljai, különös fi­gyelmet fordítva elsősorban a munkasze­retetre való nevelésre. Meg kell értetnünk velük, hogy semmiféle munka nem szé­gyen. Egyes, líceumot végzett fiatalok é­­vekig várnak egy felsőfokú intézetbe való sikeres felvételi vizsgára, készülnek is rá, és közben a szülők tartják őket, anélkül, hogy valahol is dolgoznának. Természete­sen, ez elsősorban a szülők hibája, de a KISZ- a nő- és a szakszervezeti bizottsá­goké is. A szakszervezeti tevékenység egy másik fontos területe az alkalmazottak tájékozta­tása pártunk és államunk bel- és külpoli­tikájáról, ami elősegíti a dolgozóknak a párt és a román nép magas fokú eszmé­nyei szellemében való nevelését. A gazdasági hatékonyságról szólva, Ki­rály elvtárs rámutatott a minőségi munka szükségességére, a munkaidő jobb kihasz­nálása, a nyersanyagfogyasztás gazdasá­gosabbá tétele, a velük való jobb gazdál­kodás terén, elsősorban a beruházásoknál és az építőtelepeken. A továbbiakban foglalkozott annak fontosságával, hogy na­gyobb figyelmet fordítsanak a szakképzett káderek, a fejlődésben levő megyénk gaz­dasági életében szükséges szakképzett em­berek számának növelésével, amely vég­eredményben meghatározója egyes ipari egységek létesítésének az elkövetkezendő ötéves tervben. „Ki kell emelnem, hogy minden váro­sunk ipari létesítménnyel fog bővülni. Mindezek szakképzett embereket köve­telnek, tehát nagy figyelmet kell fordíta­ni a szakképesítésre és szakmai tovább­képzésre. Ez kétségtelenül feltételezi az emberek munka- és életkörülményeivel va­­­ló fokozottabb foglalkozást is. Hangsúlyoznom kell a szakszervezeti bi­zottságok képviselői aktív részvételének szükségességét az adminisztrációban, igaz­gatói tanácsokban, a vállalatokban és in­tézményekben folyó kollektív munka állan­dó javítása és a törvényesség tiszteletben tartása érdekében.“ A szónok ebből a szempontból elmarasz­talt egyes vállalatokat, például az Olt textilműveket, ugyanis vannak alkalmazot­tak, akik nem tartják tiszteletben a mun­kafegyelmet, nem használják ki a munka­időt, s élve azzal, hogy könnyen szerezhet­nek orvosi igazolványt, mindössze 17 napot dolgoztak egy egész esztendő lefor­gása alatt. Amikor az embernek jogai vannak, a szakszervezetnek közbe kell lép­nie, segítenie kell, de akkor is közbe kell lépnie - a törvényesség betartásával -, amikor jogtalanok ezek a mulasztások. Király Károly elvtárs a továbbiakban ki­tért arra, hogy az embereket fel kell vi­lágosítanunk, hogy minden értük épül, éppen ezért ne csak kérjenek, követelje­nek, hanem adjanak is, ténylegesen segít­sék elő célkitűzéseink teljesítését. Végezetül a megyei pártbizottság első titkára ezeket mondotta : „A megyei szak­­szervezeti tanácsnak javítania kell munka­stílusán és munkamódszerein, több dina­mizmusról kell tanúbizonyságot tennie, él­jen az emberek körében, ténylegesen já­ruljon hozzá a gazdasági, társadalmi-kul­turális feladatok teljesítéséhez. Ebben a tevékenységben mindannyiuknak sok si­kert kívánok !" A szakszervezetek Kovászna megyei kon­ferenciáján előterjesztett jelentést nemhi­ába méltatták a résztvevők, a hozzászólók. Valóban sikerült tömören és világosan ösz­­szefoglalnia a megvalósításokat, s ugyan­akkor pártosan, a kritika és önkritika se­gítő szándékú hasznosításával rátapinta­nia azokra a nehézségekre, hibákra, hiá­nyosságokra, amelyek itt-ott még megne­hezítik a szakszervezeti munkát. S amint azt a beszámoló is hangsúlyozta, az el­múlt időszakban akadt éppen elég tenni­való mindenféle tevékenységi területen. A tavalyi év a mi megyénk számára is sike­rekben gazdag esztendő volt. S ebben nem kis szerepük volt a pártszervezetek irányí­totta szakszervezeteknek, amelyek szünte­lenül törekedtek munkastílusuk, munkamód­szereik korszerűsítésére, a dolgozók ''moz­gósítására a pártpolitika valóra váltásá­ért. A szakszervezetek megyei tanácsa min­dent megtett annak érdekében, hogy elő­segítse azoknak a vállalásoknak a teljesí­tését és túlszárnyalását, amelyeket a Ko­vászna megyei pártkonferencián elfoga­dott, a Bukarest municipiumi és a Temes megyei pártszervezetek felhívására adott válaszban fogalmaztak meg. A megyei ta­nács bürója nagy hangsúlyt helyezett a szocialista munkaversenyek megszervezésé­re, konkrét támogatást nyújtott a vállalati szakszervezeti bizottságoknak és igazgatói tanácsoknak a minőség állandó javításá­ért, a termelés és termelékenység fokozá­sáért, a nyersanyagfogyasztás és önköltség csökkentéséért, a munkaerő és munkaidő jobb kihasználásáért, a gazdaságosság és jövedelem növeléséért folyó munkájukban. Az a lelkesedés, amellyel megyénk ipari vállalatai­­fogadták egy évvel ezelőtt az Olt textilművek versenyfelhívását, egyúttal garancia is volt arra, hogy megyénk ipari termelési tervét túlszárnyaljuk. S az sem lebecsülendő, hogy menet közben több gazdasági egységünk is — köztük a köpeci bányavállalat, a cigarettagyár, az Olt tex­tilművek — jelentősen növelte év eleji vál­lalásait. Mindezek alátámasztására hadd említsük meg, hogy megyénk ipari egysé­gei az 1969-es össztermelési tervüket 101,9 százalékban teljesítették, 19 millió lej ér­­tékű többlettermelést valósítva meg. A megye ipari termékei iránt egyre nagyobb a kereslet nemcsak belföldön, de ország­határainkon túl is. A különféle szövött áruk, hús- és tejtermékek és más árufajták to­vább öregbítették gyártóik hírnevét. Ebbe a termelőmunkába egy emberként kapcsolódtak bele megyénk összes dolgo­zói, akik közül mintegy kétezren érdemel­ték ki az élmunkás címet. Munkások, tech­nikusok, mérnökök iratkoztak fel az újítók listájára, ésszerűsítéseik, kezdeményezéseik jelentős összegekkel növelték ipari egysé­geink jövedelmét. Az elmúlt esztendőben összesen 125 újítójavaslatot jegyeztek, s az ebből alkalmazott 42 újítás utólagos szá­mítások szerint 3 157 000 tejes megtakarí­tást eredményezett. Természetesen, az ipari termelés növe­kedését nagyban elősegítette a dolgozók szakmai felkészülésének, technikai ismere­teinek állandó gyarapítása. A megyei szak­­szervezeti tanács támogatta az igazgatói tanácsokat és szakszervezeti bizottságokat a szakmai tanfolyamok megszervezésében, a résztvevők mozgósításában. Közel 2500 dolgozó iratkozott fel a különböző tovább­képző tanfolyamokra, s ha ehhez még hozzászámítjuk azokat a fiatalokat, akik a munkahelyen sajátítják el a mesterséget, számuk a háromezerét is meghaladja. A szakszervezeti bizottságok, a megyei és a városi tanácsok aktivistái jelen vol­tak az új fizetési rendszer kikísérletezésé­nél, az új normák megállapításánál. Az 1970-es esztendő jelentős előrelépést jelent szakszervezeti tagjaink, megyénk összes dolgozói számára. A múlt évhez vi­szonyítva az össztermelés 15,4 százalékkal lesz nagyobb, az eladott és bevételezett árutermelés pedig 21 százalékkal. És ezt a növekedést főleg a munkatermelékeny­­ség fokozásával kell megvalósítanunk. A megyei szakszervezeti tanács, a szak­szervezeti bizottságok magukévá tették a megyei pártbizottság legutóbbi plenárisá­nak határozatait, a Brassó és Temes me­gyei pártszervezetek felhívására adott vá­laszba foglalt vállalásokat. Fontos felada­ta lesz a szakszervezeti szerveknek a dol­gozók mozgósítása az állami terv ritmikus teljesítésére, a termelési tevékenység gaz­­dasági hatékonyságának állandó növelésé­re. Ugyanakkor a megye ipari vállalatai­nak többet kell foglalkozniuk azzal, hogy minden lehetőséget kiaknázzanak, minden feltételt megteremtsenek a munkatermelé­kenység fokozására. Ebben a tevékenység­ben lelkesítő példaként állhat minden egy­ség előtt a köpeci bányavállalat verseny­­felhívása, valamint az erre adott válaszok­ban megfogalmazott munkavállalások. Az 1970-es esztendő célkitűzései között fontos helyet foglal el a gazdasági haté­konyság állandó növelése. Ennek egyik i­­gen lényeges követelménye a termelés a­­nyagi költségeinek a csökkentése, a mun­kaidő maximális kihasználása. A múlt esz­tendőben a megyei szakszervezeti tanács számos eljárást kezdeményezett az önkölt­ség csökkentése, a nyersanyag minél ész­szerűbb hasznosítása érdekében, a leg­eredményesebb módszereket pedig a me­gye összes vállalataiban népszerűsítették és általánosították. Természetesen még számos kiaknázatlan lehetőséget fel kell tárni, ez pedig a szakszervezeti bizottsá­gok, igazgatói tanácsok szoros együttmű­ködését, az újító mozgalom fellendítését követeli meg. A munkatermelékenység növekedésével, párhuzamosan nagy gondot kell fordítani a termékek minőségi színvonalának eme­lésére, a dolgozók munka- és életkörülmé­nyeinek állandó javítására. Nem szabad előfordulnia annak, hogy árut utasítsanak vissza, amint az egyébként 1969-ben több esetben is előfordult. S ugyanez vonatko­zik a munka és életkörülményekre. Az elmúlt esztendőben elég sokszor megbí­rálták — és jogosan — a szakszervezeti szerveket az ezen a téren észlelt mulasz­tásokért. Ezeknek a kiküszöbölése feltétle­nül megköveteli a társadalmi ellenőrzés fokozását, erősítését, főleg a munkabal­esetek megelőzése, a termelésben beálló kiesések kiküszöbölése, a munkahelyről való nagyszámú hiányzás felszámolása ér­dekében. A jelentés részletesen foglalkozott a szakszervezeti bizottságok szociális-kultu­rális, nevelő munkájával, a szakszervezeti tagok sporttevékenységével is. Kiemelte a tanügyi és egészségügyi alkalmazottak, művelődési és művészeti, igazságszolgál­tatási és pénzügyi intézmények dolgozói­nak hozzájárulását az öntudat, a fegyelem erősítéséhez, a szakmai és tudományos is­meretek terjesztéséhez, az állami törvé­nyek, a párt- és kormányhatározatok nép­szerűsítéséhez. Kétségtelenül, a kulturális, tömegnevelői munkában fontos láncszemet képez az al­kalmazottak szabad idejének ésszerű meg­szervezése. A megyei művelődés- és mű­vészetügyi bizottsággal, a KISZ Kovászna megyei bizottságával közösen, több, nagy tömegeket megmozgató rendezvényre ke­rült sor a múlt esztendőben, amelyeket nyilván, az idén is megrendeznek. Ugyan­akkor nőtt azoknak a száma, akik a mű­­kedvelő csoportok tagjaiként váltak népi hagyományaink ápolóivá, terjesztőivé. Úgy gondoljuk, hogy a jelentésben el­hangzott pozitív értékelések, valamint az egyes tevékenységi területeken még fellel­hető hibák, hiányosságok elvszerű feltá­rása nagyban elősegíti a megyénkben fo­lyó szakszervezeti munka további erősödé­sét, bővülését, eredményes munka tükre 2 A SZAKSZERVEZETEK KOVÁSZNA MEGYEI KONFERENCIÁJA (Folytatás az első­ oldalról) nyitotta meg, további munkálatait pe­dig Vilsan Ioan elvtárs vezette. Napirenden a következő kérdések szerepeltek : 1. A szakszervezetek Kovászna me­gyei tanácsának tevékenységéről szóló jelentés. 2. A szak­szervezetek megyei tanácsá­nak megválasztása. A jelentést Orbán Árpád elvtárs, a megyei tanács elnöke terjesztette elő, majd Daia Tudor elvtárs felolvasta a határozati javaslattervezetet. A vitában felszólaltak a következő elvtársak : Pop Dumitru, Bács Mária, Tohaneanu Gheorghe, Tanase Silviu,­­Bitai Pál, Munteanu Marieta, Kisgyörgy Zoltán, Csutak Gyula, Fazakas Lajos, Kovács Dezső, Vay István, Szabó Ist­ván, Tamás József, Fekete Gábor. A konferencia pártos felelősséggel vizsgálta meg szakszervezeti csoportja­inknak és bizottságainknak az 19­­0-es tervek maradéktalan teljesítése érdeké­ben kifejtett tevékenységét, ugyanakkor megjelölték azokat a feladatokat, ame­lyek az elkövetkező időszakban a szak­­szervezetekre hárulnak. A vita végén felszólalt Király Ká­roly elvtárs, a Román Kommunista Párt Kovászna megyei bizottságának első titkára. Az első napirendi pont Vilsan Ioan elvtárs felszólalásával zárult. A továbbiakban a konferencia jóvá­hagyta az elhangzott javaslatokkal e­gyütt a határozati javaslattervezetet, majd megválasztották a­z 51 tagból és tíz póttagból álló megyei tanácsot. A tanács első gyűlésén a következő elv­­társakat választották meg a végrehajtó büró tagjainak : Orbán Árpád, a me­gyei tanács elnöke. Bogdán Lázár tit­kár. Nec­şulescu Ionel, a gazdasági ü­­gyekkel foglalkozó osztály vezetője. Tarlungeanu Gheorghe kultúrfelelős. Daia Tudor, a társadalmi biztosítási osztály vezetője. Bicskei István, sport­felelős, Deák Károly, Szabó István, Isűcs Mária, Szánthó Gyula, Kovács Csaba, Hella Zoltán, Tohaneanu Gheor­ghe, Munteanu Marieta, Cojan­­asta­­sia, Vajda István, Vay István. Pótta­goknak megválasztották Bakk Elemér és Musca Susana elvtársakat. megyei TOKOR

Next