Megyei Tükör, 1970. február (3. évfolyam, 112-115. szám)

1970-02-14 / 113. szám

5 IPAII VÁLLALATAINK VÁLASZOLNAK A KÖPETI BÁNYA­VÁLLALAT VERSENYFELHÍVÁSÁRA ■ A TEXTILIPARI KOMBINÁThoz tarto­zó üzemek alkalmazottai válaszolva a kö­­peci bányavállalat versenyfelhívására, vál­lalták, hogy 2 450 000 lejjel túlteljesítik össztermelési és árutermelési tervüket, 1 millió lejjel nagyobb jövedelmet érnek el a tervezettnél. A textilgyár 10 tonna gyapot­fonallal, 60 000 négyzetméter gyapot-szö­­vöttáruval termel tervfeladatai felett, a ko­­vásznai gyapjúfonoda pedig 10 tonna gyapjúfonallal állít elő többet előirányza­tainál. A tervezett 93 százalék helyett, a kombinát termékeinek 93,2 százaléka lesz elsőosztályú minőségű áru. A fajlagos fo­gyasztás csökkentésével az év folyamán megtakarítanak 7 000 kilowattóra villamos­energiát és 50 tonna fűtőanyagot. Külföld­re 1 450 000 lej, a belföldi piacra pedig 1 millió lej értékű áruval szállítanak töb­bet a tervezettnél. A kombinát szintjén 1,6 százalékkal csökkentik az 1 000 lej értékű árura eső költéseket. Vállalták, hogy eb­ben az esztendőben teljes kapacitással üzembe helyezik a kézdivásárhelyi készru­hagyárat. ■ A BODZAFORDULÓS FAKITERMELŐ ÉS -FELDOLGOZÓ EGYSÉG alkalmazottai vállalták, hogy 917 000 lejjel túlteljesítik össztermelési tervüket, 850 000 lejjel áru­­termelési, 500 000 lejjel pedig eladott és bevételezett árutermelési tervüket. 300 köb­méter fenyőrönkkel, 400 köbméter bánya­tavat, 500 köbméter épületfával, 200 köb­méter fenyőfűrészáruval, 100 köbméter lá­dával, 50 tonna faszénnel termelnek töb­bet tervfeladataiknál. A munka jobb meg­szervezésével, a fajlagos fogyasztás csök­kentésével 500 köbméter faanyagot taka­rítanak meg. ■ A MEGYEI ÉPÍTÉSZ-SZERELÉSI VÁLLA­LAT alkalmazottai a köpeci felhívásra a­­dott válaszukban vállalták, hogy 264 lak­részt, 60-20 nappal határidő előtt adnak át. 60 nappal határidő előtt átadják a sze­­merjai 20-as számú tömbházat ; 30 nappal a szemerjai 8-as, 17-es és a baráti A 1-es tömbházakat ; 20 nappal a szemerjai 18-as és a kézdivásárhelyi 7 B, 7/C tömbházakat. 15 nappal csökkentik a kovásznai szolgál­tatási komplexum, 40 nappal pedig a kéz­divásárhelyi asztalosműhely és 3 kilomé­ter hosszúságú sepsiszentgyörgyi vízveze­ték átadási határidejét. Az építőtelepek alkalmazottai vállalták, hogy a raktározás jobb megszervezésével a belső anyagmozgatások kiküszöbölésé­vel jelentős anyagmegtakarításokat érnek el. Az 1-es számú építőtelep-csoport 100 tonna cementet, 3 000 darab téglát, 3 ton­na vasprofilt, 70 köbméter faanyagot taka­rít meg 61 000 lej értékben. A 2-es számú építőtelepcsoport 60 tonna cementet, 4 000 darab téglát, 3 tonna vasprofilt, 70 köb­méter faanyagot takarít meg 52 000 lej ér­tékben. A 3-as számú építőtelep­csoport megtakarításának összértéke 36 000 lej, a­­mely 40 tonna cement, 3 000 darab tégla, 2 tonna vasprofil, 50 köbméter faanyag megtakarítását jelenti. A szerelők 16 000 lej értékben 4 tonna vasprofilt és 10 köb­méter faanyagot takarítanak meg. A vállalat alkalmazottai a munka jobb megszervezésével 4 százalékkal növelik az eszkavátorok, 9 százalékkal a toronydaruk, 10 százalékkal az autódaruk, 1 százalékkal a betonkeverők, 5 százalékkal a buldóze­rek kihasználási fokát. A múlt évi szinthez képest 7 százalékkal növelik a ládáskocsik és 16 százalékkal a billenőkocsik kapa­citásának kihasználási fokát, ezzel a szállí­tóeszközök termelékenysége 10,8 százalék­kal fog emelkedni. Az alkalmazottak közgyűlésén elhangzott vállalások értelmében, jelentős mértékben növekszik a különböző munkafázisok gépe­sítési foka. Ez a földmozgatásoknál eléri a 65 százalékot, a földszállításnál a 78 százalékot, a betonkészítésnél a 99,5 szá­zalékot, a malterkészítésnél a 99 száza­lékot, a parkettcsiszolásnál a 65 száza­lékot. A munkaidő jobb kihasználásával 63 000 lejjel csökkentik a vállalat tervezett ráfi­zetésének értékét. ■ A HELYI KERESKEDELMI VÁLLALAT alkalmazottai vállalták, hogy 1 millió lej­jel túlteljesítik eladási tervüket, 200 000 lej értékű megtakarítást érnek el a for­galmi költségek terén, terven felül 300 000 lej tiszta jövedelmet érnek el. A vállalat alkalmazottai a beruházási terv maradék­talan megvalósítása mellett vállalták, hogy 1 millió lej értékben öt egységet korsze­rűsítenek kisgépesítési alapból. ■ A MEGYEI LAKÁSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT alkalmazottainak vállalásai ér­telmében 250 000 lejjel túlteljesíti szolgál­tatási tervét, 50 000 lej terven felüli jöve­delmet valósít meg. ■ A FÜRDŐVÁLLALAT alkalmazottai vál­lalták, hogy 75 ezer lejjel túlteljesítik össz­termelési tervüket, 200 lejjel növelik alkal­mazottanként a munka termelékenységét. FELHÍVÁS KOVÁSZNA MEGYE MEZŐGAZDA­SÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEIHEZ Az RKP X. kongresszusának hazánk sokoldalú fejlesztésére kidolgozott nagy­szerű programért lelkesedve, a kézdiszent­­léleki termelőszövetkezeti tagok csatlakoz­nak az ország népének erőfeszítéseihez, amivel pártunk bölcs politikáját valóra akarja váltani. A községi pártbizottság irá­nyításával hozzájárulnak az életszínvonal általános emeléséhez. Az elmúlt évben a kézdiszentléleki ter­melőszövetkezet tagjai a megye gazda­ságfejlesztéséből rájuk háruló tervfelada­tokat teljesítették, illetve túlszárnyalták. A gazdaság össztermelési tervét 117 száza­lékban teljesítettük, és a fontosabb kultú­ráknál az alábbi átlagtermést takarítottuk be : 3264 kilogramm búza, 2911 kilogramm sörárpa, 30 981 kilogramm cukorrépa hek­táronként. Az állattenyésztés jövedelme 1 869 000 lej volt, s ezzel az előirányzott bevételt 20 százalékkal felülmúltuk. Az RKP KB 1969. december 10-13-i ple­náris ülése és a Mezőgazdasági Termelő­szövetkezetek Országos Szövetségének a munkaszervezésre, normázásra és javadal­mazásra vonatkozó decemberi határozata rendkívül kedvező feltételeket teremt a mezőgazdaság fejlesztésére és a termelés növelésére. A mezőgazdasági dolgozók jö­vedelme és az állami központosított alap­nak átadott termékmennyiség növekedik. A nemzetgazdaság célkitűzései összhangba kerülnek a mezőgazdasági dolgozók érde­keivel. A kézdiszentléleki MTSZ közgyűlése, is­merve az eddig elért eredményeket és számolva a lehetőségekkel, az anyagi a­­dottságokkal, versenyfelhívást intéz a me­gye termelőszövetkezeteihez, a román és magyar szövetkezeti tagsághoz, hogy 1970- ben tegyenek meg mindent a mezőgazda­ság fejlesztése és a több termelés érde­kében. Megyénk mezőgazdaságára az ötéves terv utolsó évében nagy feladatok várnak. A kézdiszentléleki kommunisták, a termelő­szövetkezet tagjai, tanulva az előző é­vek tapasztalataiból, a decemberi plená­ris ülésen Nicolae Ceauşescu elvtárs által kifejtett elvek értelmében olyan intézke­déseket irányoztak elő, amelyek biztosítják a tervmutató számok megvalósítását és túlteljesítését. Elhatároztuk, hogy a terme­lési terv hektáronkénti átlagtermésre vo­natkozó mutatószámait az alábbi mennyi­séggel múljuk felül : 150 kilogramm búza­rozs, 210 kilogramm sörárpa, 2000 kilo­gramm cukorrépa, 700 kilogramm burgo­nya. Az állattenyésztési üzemágban a ta­­karmányozott tehenenként előirányzott tej­hozamot 375 literrel, a juhok egyedenként tervezett gyapjúhozamát 200 grammal múl­juk felül. 80 darabbal több tehenet és ü­­szöt állítunk be év végére, mint amennyi a január 1-i létszám. A takarmányalap biztosítása érdekében kosarazással és műtrágyázással feljavítunk 400 hektár ka­száló- és legelőterületet, 30 hektár lege­lőn bokorirtást végzünk, és 600 hektár természetes gyepterület takarítási-karban­­tartási munkálatait végezzük el. 113 hek­tár takarmánytermesztő területen öntözé­ses művelést folytatunk. Figyelembe véve hazánk mezőgazdaságának megnövekedett feladatait, az állami központosított alap­hoz több terménnyel és termékkel járulunk hozzá, mint ahogy azt eredetileg tervez­tük. Átadunk 50 tonna búzát és rozsot, 30 tonna árpát, 220 tonna cukorrépát és 300 tonna burgonyát. Ezen kívül 975 hektoli­ter tehéntejet, 360 kiló gyapjút és 10 500 kilogramm export bárányhúst. Meggyőződésünk, hogy megyénk mező­gazdasági dolgozói szorgalmas és odaadó munkájukkal, tiszteletben tartva a mező­gazdaságban előirányzott intézkedéseket, teljesítik 1970-es évi tervfeladataikat és vállalásaikat, ezáltal bizonyítva őszinte csatlakozásukat pártunk és államunk bölcs bel- és külpolitikájához, bizalmukat a Ro­mán Szocialista Köztársaság fényes jövő­jében, melyért mindannyian munkálkodunk. A kézdiszentléleki MTSZ közgyűlése megyei TÜKÖR ZÁRSZÁMADÁS KÉZDISZENTLÉLEKEN (Folytatás a?, első oldalról) Iget. Hektáronként 3264 kilogramm búza-, 2911 kilogramm árpa- és 30 981 kilogramm cukorrépatermést értek el. Még a burgo­nyatermés is (16 131 kg ha) túl van a me­gyei átlagon, annak ellenére, hogy 47 hek­tárt tönkretett a nyári áradás. A felsorolt átlagtermések az év elején kitűzött muta­tószámok felett állanak. Felülmúlják 42 százalékkal a búza-, 53 százalékkal az ár­pa- és 3 százalékkal a cukorrépatervet. De ugyanígy a fontosabb állati termékek esetében is szép eredményeket értek el. 979 literrel múlták felül a takarmányozott tehenenkénti tejelőirányzatot, és közel 1 kilogrammal több gyapjút nyírtak le ju­­honként, mint ahogy a tervben az elő volt írva. Megvalósították az állatlétszám ter­vét, sőt a szarvasmarhák és juhok eseté­ben kisebb mértékben túl is léptek. 121 tonna gabonával többet adtak át az ál­lamnak, mint az eredeti szerződés. A folyó gazdasági év sikeres lebonyolí­tása érdekében is fontos beruházásokat és intézkedéseket vett tervbe a gazdaság vezetősége, ami lehetővé teszi a megnö­vekedett feladatok sikeres elvégzését. Így szénacsűröket, silóépítményt, trágyatelepe­ket és egy 100 férőhelyes szarvasmarha­istállót építenek. Villamosítani akarják a Katrosa legelőparcellát, ahol öntözéses le­gelőgazdálkodást számítottak folytatni. E­­lőtérben tartják az állattenyésztési mun­kák gépesítését és a kisgépesítés kérdé­sét. 200 hektáron vegyszeres gyomirtást végeznek, 300 hektár burgonya termeszté­sét teljesen gépesítik, és a pillangós ta­karmánynövények 70 százalékát takarítják be géppel. Végső fokon közel 28 lej mun­­kanorma-értéket irányoztak elő, aminek több mint fele pénz. A tagok hozzászólásaiból kiérzett a ve­zetőség, a közgyűlés - mint legmagasabb fórum­a iránti tisztelet, megbecsülés. Barabás Ágoston, a negyedik brigád vezetője olyan mulasztásokat sorolt fel, a­­mivel véleménye szerint, a beszámolók nem foglalkoztak , gyenge burgonyateleltetés s a romlások miatti vetőmagvásár, kapás kultúrák intenzívebb gépesítésének kérdé­se, a bíráskodási bizottság nehézkes mun­kája. Szász Gergely a növényápoló és -be­takarító kistraktor beszerzését, s a gyom­irtószerek bátrabb használatát javasolta. Pászka Imre a nyugdíjasok segítségének jelentőségét és a brigádosok közti együtt­működést hangsúlyozta. Bartha Lukács a takarmányalap megteremtésével, a legel­tetés helyes megszervezésével foglalkozott. A mezőgazdasági­ gépesítési vállalat fő­mérnöke és a mezőgazdasági bank igaz­gatója a gyümölcsöző együttműködésről beszélt, és gyakorlati tanácsokkal látta el a tagságot. A meghívott gazdaságok elnökei hozzászólásukban elfogadták a versenyfelhívást. Bátran megtehették, mert eredményeik nem maradtak le a szentlé­­leki mögött : búzából 2742—3372 kilogram­mot, árpából 2127-3045 kilogrammot, cu­korrépából 19 944—27 373 kilogrammot, burgonyából 13 700-17 505 kilogrammot termeltek 1969-ben. Szász Domokos titkár elvtárs záróbeszé­dében hangsúlyozta, hogy a kézdiszentlé­­lekiek a múlt évben helytálltak, és a me­gyei pártbizottság elismeri az eredménye­ket, de ez nem jelenthet babérokon való nyugvást, mert az 1970-es tervfeladatok még mozgósítób­b jellegűek s nagyobb erőkifejtést, hozzáértést igényelnek. Az új vezetőség különösen az állattenyésztés te­kintetében kell a sarkára álljon, mert még mindig nagy az elhullás és a norma utá­ni hajsza. A továbbiakban kitért a megye gazda­ságai előtt álló konkrét feladatokra. A gazdaságok vezetőtanácsai, a pártbizott­ságok irányításával mindent tegyenek meg a tervszámok teljesítése érdekében. Az RKP KB 1969. december 10—13-i plenáris ülése, a Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének decemberi határozata sok feladatot foglal magában, de a teljesítés­hez az alapokat is megteremti. Lehetőség van a munkanorma értékének növelésére, de elsősorban ragaszkodni kell a tízórás munkaidőhöz és nemcsak a minőségi mun­ka a lényeges, hanem időben el is kell végezni a terméseredmények szempontjá­ból döntő jelentőségű munkálatokat. Az új szervezési formák által biztosított lehetőségeket ki kell használni. A termelő, szakosított vagy vegyes állattenyésztő far­mokban ki kell küszöbölni a felelőtlen ma­gatartást, amikor például a hiányzás a­­nyagi kárt okozhat. A felhalmozási alapra, a gépészeti osz­tály munkájára, nagy gondot kell fordíta­ni. Szövetkezetközi akciókkal tegyük még inkább nagyüzemi jellegűvé mezőgazdasá­gi termelésünket, és a gyengén fejlett gazdaságok helyrehozására is el kell kö­vetni mindent. A rendelkezésre álló mű­szaki-anyagi alapokat gazdaságaink még jobban ki kell használják. Az öntözési, le­­csapolási munkák, műtrágyák használata, gyomirtó-, rovar- és gombairtó szerek hasz­nálatának kiterjesztése, az ipari­ takar­mánynövények, a zöldségfélék ápolásának, az állattenyésztés munkálatainak minél magasabb fokú gépesítése mind olyan le­hetőség, amivel eddig általunk nem ta­pasztalt színvonalra emelhetjük mezőgaz­dasági termelésünket. Szász Domokos elvtárs végül felhívta minden vezetőtanács figyelmét arra, hogy tanulmányozzák a lehetőségeket, és a ver­senyfelhívásra minél reálisabb adatokkal válaszoljanak, de ne elégedjenek meg ennyivel, hanem intézkedjenek is, mert akkor jelenthetik év végén a teljesítést. készítsük elő a juhokat az ellésre Az anyajuhok vemhességük máso­dik felébe léptek. A vehem erőtel­jesen fejlődik, és ahogy most gon­doskodunk az anyaállatokról, ú­gy vesszük hasznát, mert erőteljes, élet­képes bárányokat nyerünk, kevés lesz az elhullás, és megalapozzuk a jó tejtermelést. A juhok nem igényesek a férőhely­re. Mégis álláskor elvárják tőlünk, hogy a juhszín száraz, huzatmentes legyen, s a bárányok fejlődéséhez op­timális feltételeket biztosítsunk. Ha az anyák nem is annyira, de a bárá­nyok nagyon érzékenyek. A huzalom nedves, ammóniákkal telített levegő­jű istállóban az elhullás a 8—10 szá­zalékot is meghaladja. Vigyázzunk az anyák mozgatására. A sok ki-behajtás a juhszínből növel­heti az elvetélések számát. Jó, ha a juhász ki- és behajtás alkalmával óvi­­tos, és elkerüli az állatok torlódását. A leghelyesebb, ha az anyák a száj­­vánból a kifutóira szabadon közleked­hetnek. A szárazhideg nem árt. Az anyákat fedél alá csak havazás esetén zárják be, máskor akár éjjel is ma­radhatnak a kifutóban, de ez a ju­hásztól éberséget követel. Az alom legyen száraz és tiszta. Ez fontos, nemcsak az újszülött megvé­dése, hanem a gyapjú szempontjából is. Takarmányozási szempontból az anyák igényesek. Nemcsak az ellés után kell jó takarmányozást biztosíta­ni, hanem már most. A takarmány az anya létfenntartását, termelését és a vehem fejlődését kell fedezze. A leg­több hiba itt csúszik be. Helytelen­ül­ a megállapítás, hogy a juh igény­telen jószág, annak minden jó, s tény­leg, gyakran a takarmány söpredékét kapják. Ne feledjük, hogy a vemhes juh is éppen olyan igényes, mint bár­melyik más vemhes állat. Munkánkat csak akkor hálálja meg, s ha mi is biztosítjuk a legszükségesebbeket. Az abrakolást idejében meg kell kezde­ni : 100 200 grammot biztosítunk. A legszívesebben a kukoricát fogyaszt­ják. A szálastakarmány legyen jó minőségű, lehetőleg pillangós széna. A nedvdús takarmány főleg gyökér­­takarmányokból álljon. Ahol lehető­ség van, adagoljunk karórépát vagy takarmányrépát. A tapasztalat azt iga­zolja, hogy ezzel az anyák lelepteté­­sét nagyon megkönnyítjük. Szívesen fogyasztják, és biztos téli vitaminfor­rás. A juhok rendszeres itatása előse­gíti a takarmányok jó ért­ékesülését. Legalább kétszer itassunk na­ponta, tiszta, friss, nem túl hi­deg ivóvízzel. Étrendi szempont­ból fontos, hogy az anyák meg­kapják a napi 2—4 gramm kony­hasó adagjukat. A juh sóigénye vál­tozó, a takarmányozástól függően. Télen, szalma, gyök­ gumósok és ki­lúgozott széna etetésekor nagyobb. Leghelyesebb, ha a juhok előtt állan­dóan van nyaló só. Sor kerül az anyajuhok farok- és légy körüli gyapjának lenyírására. Ez a bárány táplálkozását könnyíti. Egy­ben az újszülött bárány szájon át tör­ténő fertőzését is elkerüljük. A juhgazdálkodás sikerét nagy­ban befolyásolja a bárányszaporu­lat, annál is inkább, mivel a leg­több termelőszövetkezetben exportra hizlalnak, és erre a célra csak az e­­gészséges, jó fejlődési eréllyel ren­delkező ivadék alkalmas. Szász István IIi. évfolyam 113. szám

Next