Megyei Tükör, 1970. február (3. évfolyam, 112-115. szám)
1970-02-14 / 113. szám
5 IPAII VÁLLALATAINK VÁLASZOLNAK A KÖPETI BÁNYAVÁLLALAT VERSENYFELHÍVÁSÁRA ■ A TEXTILIPARI KOMBINÁThoz tartozó üzemek alkalmazottai válaszolva a köpeci bányavállalat versenyfelhívására, vállalták, hogy 2 450 000 lejjel túlteljesítik össztermelési és árutermelési tervüket, 1 millió lejjel nagyobb jövedelmet érnek el a tervezettnél. A textilgyár 10 tonna gyapotfonallal, 60 000 négyzetméter gyapot-szövöttáruval termel tervfeladatai felett, a kovásznai gyapjúfonoda pedig 10 tonna gyapjúfonallal állít elő többet előirányzatainál. A tervezett 93 százalék helyett, a kombinát termékeinek 93,2 százaléka lesz elsőosztályú minőségű áru. A fajlagos fogyasztás csökkentésével az év folyamán megtakarítanak 7 000 kilowattóra villamosenergiát és 50 tonna fűtőanyagot. Külföldre 1 450 000 lej, a belföldi piacra pedig 1 millió lej értékű áruval szállítanak többet a tervezettnél. A kombinát szintjén 1,6 százalékkal csökkentik az 1 000 lej értékű árura eső költéseket. Vállalták, hogy ebben az esztendőben teljes kapacitással üzembe helyezik a kézdivásárhelyi készruhagyárat. ■ A BODZAFORDULÓS FAKITERMELŐ ÉS -FELDOLGOZÓ EGYSÉG alkalmazottai vállalták, hogy 917 000 lejjel túlteljesítik össztermelési tervüket, 850 000 lejjel árutermelési, 500 000 lejjel pedig eladott és bevételezett árutermelési tervüket. 300 köbméter fenyőrönkkel, 400 köbméter bányatavat, 500 köbméter épületfával, 200 köbméter fenyőfűrészáruval, 100 köbméter ládával, 50 tonna faszénnel termelnek többet tervfeladataiknál. A munka jobb megszervezésével, a fajlagos fogyasztás csökkentésével 500 köbméter faanyagot takarítanak meg. ■ A MEGYEI ÉPÍTÉSZ-SZERELÉSI VÁLLALAT alkalmazottai a köpeci felhívásra adott válaszukban vállalták, hogy 264 lakrészt, 60-20 nappal határidő előtt adnak át. 60 nappal határidő előtt átadják a szemerjai 20-as számú tömbházat ; 30 nappal a szemerjai 8-as, 17-es és a baráti A 1-es tömbházakat ; 20 nappal a szemerjai 18-as és a kézdivásárhelyi 7 B, 7/C tömbházakat. 15 nappal csökkentik a kovásznai szolgáltatási komplexum, 40 nappal pedig a kézdivásárhelyi asztalosműhely és 3 kilométer hosszúságú sepsiszentgyörgyi vízvezeték átadási határidejét. Az építőtelepek alkalmazottai vállalták, hogy a raktározás jobb megszervezésével a belső anyagmozgatások kiküszöbölésével jelentős anyagmegtakarításokat érnek el. Az 1-es számú építőtelep-csoport 100 tonna cementet, 3 000 darab téglát, 3 tonna vasprofilt, 70 köbméter faanyagot takarít meg 61 000 lej értékben. A 2-es számú építőtelepcsoport 60 tonna cementet, 4 000 darab téglát, 3 tonna vasprofilt, 70 köbméter faanyagot takarít meg 52 000 lej értékben. A 3-as számú építőtelepcsoport megtakarításának összértéke 36 000 lej, amely 40 tonna cement, 3 000 darab tégla, 2 tonna vasprofil, 50 köbméter faanyag megtakarítását jelenti. A szerelők 16 000 lej értékben 4 tonna vasprofilt és 10 köbméter faanyagot takarítanak meg. A vállalat alkalmazottai a munka jobb megszervezésével 4 százalékkal növelik az eszkavátorok, 9 százalékkal a toronydaruk, 10 százalékkal az autódaruk, 1 százalékkal a betonkeverők, 5 százalékkal a buldózerek kihasználási fokát. A múlt évi szinthez képest 7 százalékkal növelik a ládáskocsik és 16 százalékkal a billenőkocsik kapacitásának kihasználási fokát, ezzel a szállítóeszközök termelékenysége 10,8 százalékkal fog emelkedni. Az alkalmazottak közgyűlésén elhangzott vállalások értelmében, jelentős mértékben növekszik a különböző munkafázisok gépesítési foka. Ez a földmozgatásoknál eléri a 65 százalékot, a földszállításnál a 78 százalékot, a betonkészítésnél a 99,5 százalékot, a malterkészítésnél a 99 százalékot, a parkettcsiszolásnál a 65 százalékot. A munkaidő jobb kihasználásával 63 000 lejjel csökkentik a vállalat tervezett ráfizetésének értékét. ■ A HELYI KERESKEDELMI VÁLLALAT alkalmazottai vállalták, hogy 1 millió lejjel túlteljesítik eladási tervüket, 200 000 lej értékű megtakarítást érnek el a forgalmi költségek terén, terven felül 300 000 lej tiszta jövedelmet érnek el. A vállalat alkalmazottai a beruházási terv maradéktalan megvalósítása mellett vállalták, hogy 1 millió lej értékben öt egységet korszerűsítenek kisgépesítési alapból. ■ A MEGYEI LAKÁSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT alkalmazottainak vállalásai értelmében 250 000 lejjel túlteljesíti szolgáltatási tervét, 50 000 lej terven felüli jövedelmet valósít meg. ■ A FÜRDŐVÁLLALAT alkalmazottai vállalták, hogy 75 ezer lejjel túlteljesítik össztermelési tervüket, 200 lejjel növelik alkalmazottanként a munka termelékenységét. FELHÍVÁS KOVÁSZNA MEGYE MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEIHEZ Az RKP X. kongresszusának hazánk sokoldalú fejlesztésére kidolgozott nagyszerű programért lelkesedve, a kézdiszentléleki termelőszövetkezeti tagok csatlakoznak az ország népének erőfeszítéseihez, amivel pártunk bölcs politikáját valóra akarja váltani. A községi pártbizottság irányításával hozzájárulnak az életszínvonal általános emeléséhez. Az elmúlt évben a kézdiszentléleki termelőszövetkezet tagjai a megye gazdaságfejlesztéséből rájuk háruló tervfeladatokat teljesítették, illetve túlszárnyalták. A gazdaság össztermelési tervét 117 százalékban teljesítettük, és a fontosabb kultúráknál az alábbi átlagtermést takarítottuk be : 3264 kilogramm búza, 2911 kilogramm sörárpa, 30 981 kilogramm cukorrépa hektáronként. Az állattenyésztés jövedelme 1 869 000 lej volt, s ezzel az előirányzott bevételt 20 százalékkal felülmúltuk. Az RKP KB 1969. december 10-13-i plenáris ülése és a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének a munkaszervezésre, normázásra és javadalmazásra vonatkozó decemberi határozata rendkívül kedvező feltételeket teremt a mezőgazdaság fejlesztésére és a termelés növelésére. A mezőgazdasági dolgozók jövedelme és az állami központosított alapnak átadott termékmennyiség növekedik. A nemzetgazdaság célkitűzései összhangba kerülnek a mezőgazdasági dolgozók érdekeivel. A kézdiszentléleki MTSZ közgyűlése, ismerve az eddig elért eredményeket és számolva a lehetőségekkel, az anyagi adottságokkal, versenyfelhívást intéz a megye termelőszövetkezeteihez, a román és magyar szövetkezeti tagsághoz, hogy 1970- ben tegyenek meg mindent a mezőgazdaság fejlesztése és a több termelés érdekében. Megyénk mezőgazdaságára az ötéves terv utolsó évében nagy feladatok várnak. A kézdiszentléleki kommunisták, a termelőszövetkezet tagjai, tanulva az előző évek tapasztalataiból, a decemberi plenáris ülésen Nicolae Ceauşescu elvtárs által kifejtett elvek értelmében olyan intézkedéseket irányoztak elő, amelyek biztosítják a tervmutató számok megvalósítását és túlteljesítését. Elhatároztuk, hogy a termelési terv hektáronkénti átlagtermésre vonatkozó mutatószámait az alábbi mennyiséggel múljuk felül : 150 kilogramm búzarozs, 210 kilogramm sörárpa, 2000 kilogramm cukorrépa, 700 kilogramm burgonya. Az állattenyésztési üzemágban a takarmányozott tehenenként előirányzott tejhozamot 375 literrel, a juhok egyedenként tervezett gyapjúhozamát 200 grammal múljuk felül. 80 darabbal több tehenet és üszöt állítunk be év végére, mint amennyi a január 1-i létszám. A takarmányalap biztosítása érdekében kosarazással és műtrágyázással feljavítunk 400 hektár kaszáló- és legelőterületet, 30 hektár legelőn bokorirtást végzünk, és 600 hektár természetes gyepterület takarítási-karbantartási munkálatait végezzük el. 113 hektár takarmánytermesztő területen öntözéses művelést folytatunk. Figyelembe véve hazánk mezőgazdaságának megnövekedett feladatait, az állami központosított alaphoz több terménnyel és termékkel járulunk hozzá, mint ahogy azt eredetileg terveztük. Átadunk 50 tonna búzát és rozsot, 30 tonna árpát, 220 tonna cukorrépát és 300 tonna burgonyát. Ezen kívül 975 hektoliter tehéntejet, 360 kiló gyapjút és 10 500 kilogramm export bárányhúst. Meggyőződésünk, hogy megyénk mezőgazdasági dolgozói szorgalmas és odaadó munkájukkal, tiszteletben tartva a mezőgazdaságban előirányzott intézkedéseket, teljesítik 1970-es évi tervfeladataikat és vállalásaikat, ezáltal bizonyítva őszinte csatlakozásukat pártunk és államunk bölcs bel- és külpolitikájához, bizalmukat a Román Szocialista Köztársaság fényes jövőjében, melyért mindannyian munkálkodunk. A kézdiszentléleki MTSZ közgyűlése megyei TÜKÖR ZÁRSZÁMADÁS KÉZDISZENTLÉLEKEN (Folytatás a?, első oldalról) Iget. Hektáronként 3264 kilogramm búza-, 2911 kilogramm árpa- és 30 981 kilogramm cukorrépatermést értek el. Még a burgonyatermés is (16 131 kg ha) túl van a megyei átlagon, annak ellenére, hogy 47 hektárt tönkretett a nyári áradás. A felsorolt átlagtermések az év elején kitűzött mutatószámok felett állanak. Felülmúlják 42 százalékkal a búza-, 53 százalékkal az árpa- és 3 százalékkal a cukorrépatervet. De ugyanígy a fontosabb állati termékek esetében is szép eredményeket értek el. 979 literrel múlták felül a takarmányozott tehenenkénti tejelőirányzatot, és közel 1 kilogrammal több gyapjút nyírtak le juhonként, mint ahogy a tervben az elő volt írva. Megvalósították az állatlétszám tervét, sőt a szarvasmarhák és juhok esetében kisebb mértékben túl is léptek. 121 tonna gabonával többet adtak át az államnak, mint az eredeti szerződés. A folyó gazdasági év sikeres lebonyolítása érdekében is fontos beruházásokat és intézkedéseket vett tervbe a gazdaság vezetősége, ami lehetővé teszi a megnövekedett feladatok sikeres elvégzését. Így szénacsűröket, silóépítményt, trágyatelepeket és egy 100 férőhelyes szarvasmarhaistállót építenek. Villamosítani akarják a Katrosa legelőparcellát, ahol öntözéses legelőgazdálkodást számítottak folytatni. Előtérben tartják az állattenyésztési munkák gépesítését és a kisgépesítés kérdését. 200 hektáron vegyszeres gyomirtást végeznek, 300 hektár burgonya termesztését teljesen gépesítik, és a pillangós takarmánynövények 70 százalékát takarítják be géppel. Végső fokon közel 28 lej munkanorma-értéket irányoztak elő, aminek több mint fele pénz. A tagok hozzászólásaiból kiérzett a vezetőség, a közgyűlés - mint legmagasabb fóruma iránti tisztelet, megbecsülés. Barabás Ágoston, a negyedik brigád vezetője olyan mulasztásokat sorolt fel, amivel véleménye szerint, a beszámolók nem foglalkoztak , gyenge burgonyateleltetés s a romlások miatti vetőmagvásár, kapás kultúrák intenzívebb gépesítésének kérdése, a bíráskodási bizottság nehézkes munkája. Szász Gergely a növényápoló és -betakarító kistraktor beszerzését, s a gyomirtószerek bátrabb használatát javasolta. Pászka Imre a nyugdíjasok segítségének jelentőségét és a brigádosok közti együttműködést hangsúlyozta. Bartha Lukács a takarmányalap megteremtésével, a legeltetés helyes megszervezésével foglalkozott. A mezőgazdasági gépesítési vállalat főmérnöke és a mezőgazdasági bank igazgatója a gyümölcsöző együttműködésről beszélt, és gyakorlati tanácsokkal látta el a tagságot. A meghívott gazdaságok elnökei hozzászólásukban elfogadták a versenyfelhívást. Bátran megtehették, mert eredményeik nem maradtak le a szentléleki mögött : búzából 2742—3372 kilogrammot, árpából 2127-3045 kilogrammot, cukorrépából 19 944—27 373 kilogrammot, burgonyából 13 700-17 505 kilogrammot termeltek 1969-ben. Szász Domokos titkár elvtárs záróbeszédében hangsúlyozta, hogy a kézdiszentlélekiek a múlt évben helytálltak, és a megyei pártbizottság elismeri az eredményeket, de ez nem jelenthet babérokon való nyugvást, mert az 1970-es tervfeladatok még mozgósítóbb jellegűek s nagyobb erőkifejtést, hozzáértést igényelnek. Az új vezetőség különösen az állattenyésztés tekintetében kell a sarkára álljon, mert még mindig nagy az elhullás és a norma utáni hajsza. A továbbiakban kitért a megye gazdaságai előtt álló konkrét feladatokra. A gazdaságok vezetőtanácsai, a pártbizottságok irányításával mindent tegyenek meg a tervszámok teljesítése érdekében. Az RKP KB 1969. december 10—13-i plenáris ülése, a Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének decemberi határozata sok feladatot foglal magában, de a teljesítéshez az alapokat is megteremti. Lehetőség van a munkanorma értékének növelésére, de elsősorban ragaszkodni kell a tízórás munkaidőhöz és nemcsak a minőségi munka a lényeges, hanem időben el is kell végezni a terméseredmények szempontjából döntő jelentőségű munkálatokat. Az új szervezési formák által biztosított lehetőségeket ki kell használni. A termelő, szakosított vagy vegyes állattenyésztő farmokban ki kell küszöbölni a felelőtlen magatartást, amikor például a hiányzás anyagi kárt okozhat. A felhalmozási alapra, a gépészeti osztály munkájára, nagy gondot kell fordítani. Szövetkezetközi akciókkal tegyük még inkább nagyüzemi jellegűvé mezőgazdasági termelésünket, és a gyengén fejlett gazdaságok helyrehozására is el kell követni mindent. A rendelkezésre álló műszaki-anyagi alapokat gazdaságaink még jobban ki kell használják. Az öntözési, lecsapolási munkák, műtrágyák használata, gyomirtó-, rovar- és gombairtó szerek használatának kiterjesztése, az ipari takarmánynövények, a zöldségfélék ápolásának, az állattenyésztés munkálatainak minél magasabb fokú gépesítése mind olyan lehetőség, amivel eddig általunk nem tapasztalt színvonalra emelhetjük mezőgazdasági termelésünket. Szász Domokos elvtárs végül felhívta minden vezetőtanács figyelmét arra, hogy tanulmányozzák a lehetőségeket, és a versenyfelhívásra minél reálisabb adatokkal válaszoljanak, de ne elégedjenek meg ennyivel, hanem intézkedjenek is, mert akkor jelenthetik év végén a teljesítést. készítsük elő a juhokat az ellésre Az anyajuhok vemhességük második felébe léptek. A vehem erőteljesen fejlődik, és ahogy most gondoskodunk az anyaállatokról, úgy vesszük hasznát, mert erőteljes, életképes bárányokat nyerünk, kevés lesz az elhullás, és megalapozzuk a jó tejtermelést. A juhok nem igényesek a férőhelyre. Mégis álláskor elvárják tőlünk, hogy a juhszín száraz, huzatmentes legyen, s a bárányok fejlődéséhez optimális feltételeket biztosítsunk. Ha az anyák nem is annyira, de a bárányok nagyon érzékenyek. A huzalom nedves, ammóniákkal telített levegőjű istállóban az elhullás a 8—10 százalékot is meghaladja. Vigyázzunk az anyák mozgatására. A sok ki-behajtás a juhszínből növelheti az elvetélések számát. Jó, ha a juhász ki- és behajtás alkalmával óvitos, és elkerüli az állatok torlódását. A leghelyesebb, ha az anyák a szájvánból a kifutóira szabadon közlekedhetnek. A szárazhideg nem árt. Az anyákat fedél alá csak havazás esetén zárják be, máskor akár éjjel is maradhatnak a kifutóban, de ez a juhásztól éberséget követel. Az alom legyen száraz és tiszta. Ez fontos, nemcsak az újszülött megvédése, hanem a gyapjú szempontjából is. Takarmányozási szempontból az anyák igényesek. Nemcsak az ellés után kell jó takarmányozást biztosítani, hanem már most. A takarmány az anya létfenntartását, termelését és a vehem fejlődését kell fedezze. A legtöbb hiba itt csúszik be. Helytelenül a megállapítás, hogy a juh igénytelen jószág, annak minden jó, s tényleg, gyakran a takarmány söpredékét kapják. Ne feledjük, hogy a vemhes juh is éppen olyan igényes, mint bármelyik más vemhes állat. Munkánkat csak akkor hálálja meg, s ha mi is biztosítjuk a legszükségesebbeket. Az abrakolást idejében meg kell kezdeni : 100 200 grammot biztosítunk. A legszívesebben a kukoricát fogyasztják. A szálastakarmány legyen jó minőségű, lehetőleg pillangós széna. A nedvdús takarmány főleg gyökértakarmányokból álljon. Ahol lehetőség van, adagoljunk karórépát vagy takarmányrépát. A tapasztalat azt igazolja, hogy ezzel az anyák leleptetését nagyon megkönnyítjük. Szívesen fogyasztják, és biztos téli vitaminforrás. A juhok rendszeres itatása elősegíti a takarmányok jó értékesülését. Legalább kétszer itassunk naponta, tiszta, friss, nem túl hideg ivóvízzel. Étrendi szempontból fontos, hogy az anyák megkapják a napi 2—4 gramm konyhasó adagjukat. A juh sóigénye változó, a takarmányozástól függően. Télen, szalma, gyök gumósok és kilúgozott széna etetésekor nagyobb. Leghelyesebb, ha a juhok előtt állandóan van nyaló só. Sor kerül az anyajuhok farok- és légy körüli gyapjának lenyírására. Ez a bárány táplálkozását könnyíti. Egyben az újszülött bárány szájon át történő fertőzését is elkerüljük. A juhgazdálkodás sikerét nagyban befolyásolja a bárányszaporulat, annál is inkább, mivel a legtöbb termelőszövetkezetben exportra hizlalnak, és erre a célra csak az egészséges, jó fejlődési eréllyel rendelkező ivadék alkalmas. Szász István IIi. évfolyam 113. szám