Megyei Tükör, 1971. február (4. évfolyam, 240-263. szám)

1971-02-23 / 258. szám

A megyei mezőgazdasági főigazgatóság javaslatai a tavaszi mezőgazdasági munkálatok megfelelő előkészítése érdekében Aránylag rövid idő áll rendelkezé­sünkre a tavaszi vetési munkálatok kezdetéig, s ezt a legjobban ki kell használjuk, hogy megfelelően felké­szülhessünk a munkálatokra és ide­jében, jó feltételek közt eleget te­hessünk tervfeladatainknak. A mező­­gazdasági, élelmiszeripari, erdőgaz­dálkodási és vízügyi főigazgatóság az­ alábbi sürgős feladatok elvégzésére hívja fel a megyei mezőgazdasági egységek figyelmét. A termelés megszervezése érdeké­ben halaszthatatlan a munkaszervezé­si formák véglegesítése. A farmok, a brigádok, csoportok rendelkezésére kell bocsátani a szükséges termelő­eszközöket. Minél rövidebb időn be­lül meg kell kötni a szerződéseket a felvásárló vállalatokkal és a me­zőgazdasági gépesítési állomásokkal. Hasonlóképpen esedékes a januári szavatolt kereset kiegyenlítése a ta­gokkal szemben. Meg kell kezdeni a kerthelyiségek kimérését a munkála­tokba bekapcsolódó szövetkezeti ta­gok részére. Növénytermesztés terén a gazda­ságok lemaradtak a here- és lucerna­­magn­ak való cséplésével. Még nem fejezték be Bodokon, Nyújtódon, Kő­röspatakon és más egységekben. Min­den mezőgazdasági termelőszövetke­zet köteles kicsépelni­ a pillangós magtermesztő területről betakarított és tárolt mennyiséget, hogy biztosít­va legyen a tervteljesítéshez szüksé­ges vetőmagmennyiség. A mezőgazdasági egységek vezető­ségének feladata újra ellenőrizni a kultúrák elhelyezési tervét. A végle­gesítésnél elsőrendű szempont, hogy minden növény a neki legmegfele­lőbb parcellába kerüljön. A hüllőket alaposan felül kell vizsgálni és gon­doskodni az esedékes vízlevezetésről, hogy a talajelőkészítést ne gátolja a késői szikkadás. A talaj táperejének visszapótlása e­­gyike a legfontosabb feladatoknak a jelenlegi munkaidőszakban. A korai mű­trágyakiszórás előnyei közé so­rolhatjuk a szerkezetre káros taposás elkerülését s azonkívül elejét vesz­­í­­ü­k a munkatorlódásnak, ami a ve­tés megkezdése után előállhat. A me­gye gazdaságai túlságosan lemarad­tak ezzel a nagy fontosságú munká­lattal, mert­ a tervezett 30 000 hek­tárból mindössze 4 800 hektáron vé­geztek műtrágyázást. Ez annál is in­kább mulasztásnak tekinthető, mert a mezőgazdasági gépállomások meg­felelő gépparkkal rendelkeznek, s a gazdaságoknál nagy mennyiségű mű­­trágya található raktáron. Tekintettel az idei enyhe nagyon fontos az őszi vetések télre, mű­trágyázása. Eddig a 15 000 hektár ő­­szi búzavetésből — ami nitrogén mű­trágyázást igényelt — mindössze 3 500 hektáron végeztek. A búzater­més érdekében és a többi kultúrák­nál is tervezett termésátlag elérésé­hez feltétlenül szükséges a műtrá­gyázás meggyorsítása. Nem megfelelő az istállótrágyázás üteme. Eddig csak 75 százalékos terv­­teljesítésről számolhatunk be. Több gazdaságban a vezető tanács nem fog­lalkozott kielégítően ezzel a kérdés­sel, s ennek következtében nagyon lemaradtak. Itt kell megemlítenünk Kilyént, Szárazajtát, Nagyajtát, Zá­­gont és másokat. A trágyaszállítással egyidőben sürgetni kell a trágyaterí­tést is, hogy miután a traktorok rá­mehetnek a talajra, ne késlekedjen az alászántás sem. A tavaszi vetés szakszerű elvégzé­séhez feltétlenül szükséges a megfe­lelő­ csiraképességű vetőmag bitosí­­tása, a vetési terv teljesítéséhez meg­felelő mennyiségben, kifogástalanul tisztított állapotban. A vetőmagvizs­­gáló laboratórium több vetőmagpró­­­­bét visszautasított. Ez tanúsítja, hogy nem minden egységben végezték megfelelő gondossággal a magtisztí­tást. A zágeni, nagyborosnyói, cser­­nátoni, bardóci, bibarcfalvi, uzoni, lisznyói és még néhány termelőszö­vetkezetben csak a napokban végez­tek a magtisztítással, s emiatt elkés­tek a vetőmagminták­ beküldésével is. Azok a termelőegységek, ahol nem sikerült megfelelő minőségű tisztítást a végezni, s emiatt utasították vissza próbákat, haladéktalanul kezdték meg az újraszelektálást. A mezőgazdasági gépek és szer­számok javítását — ami még hátra­van —, a napokban be kell fejezni. A mezőgazdasági gépállomások ke­retében a traktorok és munkagépek javítása vége felé jár. Ezzel szemben késlekednek a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek a gépek, eszközök é­­s tekerek kijavításával, rendbeté­telével. A vezetőtanácsoknak a sür­getés mellett nagy gondot kell for­dítaniuk a javítások minőségére. Kü­lönösen Torja, Uzon, Lemhény és Zá­­gon maradt le a gépjavítással,­­s e­­zekben a gazdaságokban a vezetőta­nács sürgős intézkedéseket kell élet­be léptess' . Az időjárás rendkívül kedvező a rét és legelő karbantartási munkála­tainak elvégzésére. A takarítást, bo­­korirtást, trágyázást és műtrágyázást napirenden kell végezni. A vezető­tanácsok, brigádosok mozgósítsanak minél több termelőszövetkezeti ta­got ezeknek a munkálatoknak az el­végzéseire és a szavatolt minimális havi jövedelem kifizetésénél elsősor­ban vegyék figyelembe, hogy ki mi­lyen mértékben vette ki részét a ter­mészetes gyepterületek karbantartá­si munkálataiból. Ezzel párhuzamo­san a telkesítési munkákról sem le­het megfeledkezni, mint például a csatornaásás, és egyéb művi munká­latok, karbantartás (sáncok takarítá­sa, hídjavítás, csarbonatakarítás) stb. A zöldség term­­esz­tő­ben, a termesz­tés központosítása folytán társult a­­lapon szövetkezeti farmok alakultak, amelyeknek irányítását szakemberek látják el. A termőterületek trágyá­zását ezeken a területeken is szük­séges gyorsítani, s ugyanakkor zöldségtermesztő és értékesítő vál­­­lalat gondoskodjon a szükséges ve­tőmag beszerzéséről, kiutalásáról. A gyümölcstermesztő gazdaságok­ban eddig 120 000 fa permetezésével végeztek. Mivel az­ idő előrehaladott szakaszban van, a téli permetezések befejezése esedékes. A fiatal gyü­mölcsösökben a fagyveszély elmúltá­val esedékes a koronaalakító met­szések elvégzése is, tehát a gyümölcs­­termesztéssel megbízott csoportfele­lősök kötelessége gondoskodni a szakszerű munkavégzésről. A vezetőtanácsok­nak, szakembe­reknek, a termelőszövetkezeti tag­ságnak és a traktoristáknak, gépé­szeknek a még hátralevő időszak­ban fokozott munkalendülettel arra kell törekedniük, hogy az összes még hátralevő tennivalókat rövidesen pó­tolják, lehetőséget teremtve ezáltal a korai munkakezdésre, a jó minősé­gű munkára. A tavaszi munkák elő­készítésétől igen nagy mértékben függ a termelési tervekben foglalt tervmutatószámok teljesítése és túl­szárnyalása. V­elence jókora község. Nemcsak meghúzódott közel 4 000 lakosával itt, a hegyek tövében, a hozzácsatolt Ha­­raly társaságában, hanem jórészt az erdőből is élt. Régen deszkával, zsin­­delivel rakott szekerek nyikorogtak innen Kézdiv­ásárhely és Brassó irá­nyába. Az erdő maradt, a közbeékelt kaszálókkal és legelőkkel, de manap­ság az emberek inkább másfelé néz­nek kenyér után, itthagyva a erdőt­­mezőt, s a 2 705 hektár mezőgazdasá­gi területet magáénak valló termelő­szövetkezetet Nem is lenne baj, ha csak a munkaerőfelesleg menne, mert­­ ez mindenfelé így van, ahol iparo­­­­sodik a vidék. Ott is szükség van az emberre. A vándorlás akkor kezd kellemetlenné válni, amikor összetor­­lódnak a tennivalók, s nincs, akinek útbaigazítást adni, hogy elvégezze. Gelencén kezdetben 1­131 munkaké­pes tag volt, de ez a hadsereg a múlt év­ben 668-ra apadt, s abból is csak 311 tag teljesítette a­­ minimális mun­kanapot, több mint fele éppen csak dolgozott. Ez bizony nem v­olt elég, s megkéstek a kapások munkálatai­val, de még a takarmányalap is ká­rát vallotta. Gelencén valahogy ilyenformán a­­lakultak múlt évben a dolgok, ahogy ez a zárszámadó közgyűlésen kitűnt a beszámolóból és a hozzászólásokból. A beszámoló önbírálati hangnemben kezdődött. „Nem akarunk mindent a vízfelesleg és az árvíz számlájára írfri. Némelyek közömbössége miatt az időjárástól függetlenül is elh­­ú­zódtak a munkálatok, sokat romlott munkafegyelem, nem használtuk ki a munkaidőt sem". Ezek szerint a természeten kívül bizonyos hátramoz­­­­dítóknak is része volt abban, hogy a felsorolt termények közül csak egyből sikerült teljesíteni, túlszár­nyalni a tervet. Ez pedig a kémény volt. A 85 hektár répából 51 hektárt megtámadott a gyökérfekély, —­ nem ritka csapás a múlt esztendőben — de ami megmaradt, azt sem kapál­ták meg idejében. Bizonyára nem­csak Bara Kádár Gergely volt egyes­­egyedül a ludas, akit a beszámoló példaképpen említ, mint olyant, aki büntetést is kapott hanyagságáért. A burgonyatermesztést a második bri­­gád hanyagolta el, s ez is hozzá­járult ahhoz, hogy nemcsak a szer­ződéses kötelezettségnek nem tudtak eleget tenni, hanem hátralékban ma­radtak a géppel végzett munkák dí­jával is. A késlekedés következtében, a maghere betakarításába bekapcso­lódtak az egerek így aztán a gelen­­cei vezetőtanács — annak ellenére, hogy a nyilvántartásban éppen elég tag szerepel — kénytelen volt 84 000 lej munkadíjat kifizetni alkalmazott munkásoknak. A pénzbevételi tervet feleszerben sikerült teljesíteni, s így a tervezett munkaegység értékéből­­ is hiányzik 6 lej. A hegyek közelségéből származott előny, hogy jócskán birtokolnak ka­száló. és legelőterületet (700 hektár kapáló, 857 hektár legelő), de a le­gelőket nem gondozzák, a széna egy része pedig lábán maradt. Itt kezd kérdőjelessé válni a szívesen emle­­getett kedvező állattenyésztési adott­ság. Éspedig: felemeljük az állatlét­számot, mert van ahonnan takarmán­­nyal ellátni, azután meg rá sem lé­pünk a legelőre, kaszálóra, s akkor már nyög a sok állat, mert nyáron kevés táplálékot kap az erdős-bok­ros, gyomos legelőn (a nyilvántar­tás szerint kb. 600 hektárt felvert az erdő), télen meg éhezik az istállóban. Az állattenyésztés terén előforduló hibákra a néhány szavas hozzászólá­sokból lehetett következtetni. Ráduly András szerint annyi a legelő, hogy felesleges kitakarítani, amúgy is le­égették az ottmaradt szénát. A mar­hák fejadagjába emiatt túl sok szal­mát kell bekalkulálni. Sebestyén György véleménye, hogy a lovak ta­karmányozása nem megfelelő. Ez­t se­hogy sem tudja megérteni, ismerve a lehetőségeket. Szabó Sándor megálla­pította hogy már nem lehet kaszá­lóról vagy legelőről beszélni, csak bokros, beerdősödött területekről. Fe­­jér Gyula megjegyezte, hogy szénát csinálni a tagok mindig csak holnap jönnének, de sohasem aznap, amikor hívják őket. Finta László más oldal­ról közelítette meg a kérdést. Sze­rinte a nagyon kedvezőtlen időjárás elvette a tagok munkakedvét Szőke Andrást annyira aggasztja a fokozó­dó vadkár, hogy legszívesebben kerí­téssel választaná el a határt az erdő­­től. Bardócz Ignác, pártbizottsági titkár is — jól ismerve a helyi körülmé­­nyeket — kifejtette véleményét. A lovak eldőlés idején nem rosszak és recseg a szekér a terv alatt, amikor a fogatos saját magának viszi a fát. A ló csak olyankor gyenge, amikor a termelőszövetkezetnek kell dolgozni vele. Máskülönben, azokat amúgy Szűk­szavú emberek (Ahol hátrány lett az előnyből) sem fenyegeti veszély, mert tudomá­sa szerint a disznók elől is kimeri a fogat és a moslékot az állatai részére. A bank kiküldöttjének megállapítása, hogy a nehéz pénzügyi helyzet elle­nére is előfordulnak felesleges kiadá­sok, mert a 17 000 lejért vásárolt ka­lapácsmalom villany híján jó ideig ál­­lott kihasználatlanul. Az ellenőrző bizottság egész tevé­kenysége a leltározás és a bárány­nyírás ellenőrzése volt. S így a be­számolót sem ők állították össze, ha­nem a vezetőtanács. A bíráskodási bizottság elé 31 ügy került, melyeket megrovásokat, büntetéseket osztogat, ha meg is oldott. Kelemen Ferenc a termelőszövetkezet elnöke, ennyi nehézség után azzal a magyarázattal, hogy úgy látszik, nem elég erélyes, le akart mondani, de a közgyűlés nem helyeselte lemondá­sát.­­— Okos ember kell az élre­, mert a követelmények nőnek — mondotta az elnök. — Ennél másabb embert a község­­ben nem kapunk — zúgták a terem­ből. — Kelemen uram, hallá-e ? így az elnökségből. Az elnök tehát maradt, de tagság nemcsak ilyenkor kellene ragaszkod­jék vezetőjéhez, hanem kapálás, szé­­nacsinálás idején is, s akkor kevesebb bírálatra lenne szükség, és nem ma­radna kaszálatlan fű a gelencei ha­tárban. A tagság bizakodva kezdi a gazda­sági évet új elgondolásokkal, ter­vekkel. A melléküzemek további fej­lesztése érdekében (Haralyban jól jövedelmező ládagyár működik) két hektáron kosárkötő füzet telepítenek. Export-borjakat hizlalnak 80 tehén­nel és megfelelő anyagi alappal be­társulnak a Martonfalván létesítendő korszerű szarvasmarhatenyésztő komplexumba. Az egyezményes mun. kánonná értékét 22,83 lejben állapí­tották meg. Végül megszavazták­ az állattenyésztő farm szervezését a gaz­­daság keretében, az állatorvos irá­nyítása mellett. Mindenesetre, ha Gelence állatte­nyésztés tekintetében előnyökkel ren­delkezik, ezt ki is kell aknázni, hogy ne fordulhassanak elő a múlt évből felszínre került hibák. Tompa Ernő Gelence (Bortnyik György felvétele)

Next