Megyei Tükör, 1980. március (13. évfolyam, 2522-2547. szám)

1980-03-01 / 2522. szám

mm <Bgjțff<8fl VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLHETEK I ----------­^yiprtvL cov**h4 ' AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA Nicolae Ceaușescu elvtárs munkalátogatása a főváros ipari egységeiben Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román­ Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke pénte­ken ismét a fővárosi dolgozók körében tartózkodott, a municípium déli iparte­lepén egész sor nagyvállalatot, gazda­ságunk olyan élvonallHi egységeit ke­reste fel, amelyek tevékenysége beszé­desen tükrözi a román iparban az u­­tóbbi évek folyamán végbement gyors ütemű fejlődést. A fővárosi munkalátogatás úfjabb szakasza, amely beilleszkedik abba az állandó dialógusba, amelyet Nicolae Ceaușescu elvtárs folytat a jelenkori történetünk alkotóival, módot nyújtott arra, hogy a helyszínen elemezzék, mi­ként valósulnak meg a műszaki-tudo­mányos forradalom ötéves tervének u­­tolsó évére szóló tervf f­eladatok, s ho­gyan tevékenykednek a XII. pártkong­resszus határozatainak megvalósításá­ért. Ilyen összefüggésben Nicolae Ceaușescu elvtársnak az itteni szorgos munkaközösségekkel, a fővállalatok és a minisztériumok felelős tényezőivel folytatott újabb munkadialógusa o­­lyan konkrét intézkedéseket eredmé­nyezett, amelyek arra hivatottak, hogy megfelelően hasznosítsák minden egy­ség anyagi és emberi potenciálját, biz­tosítsák az új, magasabb szintű minő­séget az e­gész gazdasági tevékenység­ben. " Nicolae Ceausescu elvtársnak a fővá­rosi munkásosztály képviselőivel sor­ra került újabb találkozója ugyanak­kor megkülönböztetett jelentőségű e­­seményként kerül be a hazai politikai élet krónikájába, s abban a lelkes lég­körben folyt le, amelyben a párt főtit­kára, szocialista nemzetünk legkiemel­kedőbb fia köré szoros egységben fel­zárkózott egész népünk a március 9-i képviselőválasztásokat köszönti. A fővárosban tett látogatás második napján a munkadialógus egy komplex, magas műszaki színvonalú, többnyire egyedi be­rendezések előállítására sza­kosított korszerű egységben , a Vegy­ipari Gépgyárban kezdődött. A házigazdák a vállalat fontosabb részlegeiben egész sor olyan gépet és technológiai berendezést mutatnak be Nicolae Ceaușescu elvtársnak, amellyel a most épülő brazi-l, borze§ti-i, Midia- Novodar-i, leb­ajeni, bráilai, savinen ti-i vegyi és petrokémiai kombinátot, vagy a világ különböző országaiban Romá­niával együttműködésben épült ha­sonló egységeket szerelik fel. Az itt al­kalmazott korszerű gyártási technoló­giák, az alkatrészek és a késztermékek ellenőrzése és kipróbálása során alkal­mazott modern eljárások arról tanús­kodnak, hogy a munkaközösség foko­zott gondot fordít a gépek és beren­dezések minőségének állandó javításá­ra. Nicolae Ceaușescu e­lvtárs gratulált az eredményekhez, s arra buzdította a gépgyártókat, hogy kitartóan tovább tevékenykedjenek a termelési technoló­giák korszerűsítéséért, a gazdasági ha­tékonyság növeléséért. A látogatás során a házigazdák el­mondották, hogy a munkaközösség ál­landó figyelmet fordít a fémmel való ésszerű gazdálkodásra, az energiafo­gyasztás és a termelési költségek csök­kentésére­, az egész tevékenység haté­konyságának a növelésére, mert ez ha­tározza meg az új minőség érvényre jutását. A látogatás végén Nicolae Ceaușescu­­ elvtárs az illetékes minisztérium ve­zetőségével, a fővállalat és a vállalat vezetőkádereivel együtt megvizsgálta az egység fejlődési perspektíváit. A vállalaton belül 1985-ig új termelő­­kapacitásokat helyeznek üzembe, ame­lyek komplett berendező­e­ket fognak előállítani, többek között cukor-, olaj- és tejporgyárak, sütő- és konzervipari egységek számára. A párt főtitkára e derék bukaresti munkaközösség sikereit méltányolva, utasítást adott arra, hogy még fokozot­tabban küzdjenek a gyártási folyamat tökéletesítéséért, a munkatermelékeny­ség növeléséért, a termékek műszaki és minőségi színvonalának emeléséért. A látogatás a jelenlegi ötéves terv egyik fontos beruházási objektumá­ban, a Vulcan vállalatnak a Berceni ipartelepen levő kazángyárában folyta­tódik. A magas műszaki színvonalú be­rendezésekkel felszerelt, komplex aggregátokat előállító és nagy haté­konyságú technológiai eljárásokat al­kalmazó gyár iparunk egyik legkorsze­rűbb egységének számít. A pártfőtitkárnak a vállalat felelős tényezőivel, a szakemberekkel folyta­tott dialógusa természetszerűen arra összpontosult, hogy továbbra is olyan aggregátokat állítsanak elő, amelyek segítségével hasznosítani lehet a nem­zetgazdaságunk rendelkezésére álló olcsó energiaforrásokat. A vállalat je­lenleg a barnaszénnel és bitumenes palával működő kazánok egész válasz­tékának gyártásba vételére összpon­tosítja erőfeszítéseit. A vállalat másik csarnokában Nicolae Ceaușescu elvtársat arról tá­jékoztatják, hogy a Vulcan vállalat gépgyártói mit tesznek a kazánok ener­getikai hatásfokának növeléséért, s ez­zel párhuzamosan a fajlagos tüzelő­anyag fogyasztás csökkentéséért. Nagy ráér­tékel­ve a kollektíva eredmé­nyeit, Nicolae Ceausescu e­lvtárs kérte, hogy továbbra is gondoskodjanak a kazánépítés korszerűsítéséről, szem előtt tartva a gyenge minőségű tüzelő­anyagok hasznosítását és a teljesít­mény növelését. A továbbiakban a házigazdák bemu­tatták Nicolae Ceausescu elvtársnak az energetikai gépipar egyik legreprezen­tatívabb é­rmékét, az óránként 1035 tonna gőzt fejlesztő kazánt, amelyet nemrég jelentős mértékben tökélete­sítettek. E/­­#l kapcsolatosan a párt­­főtitkár utasította a vállalat és az il­letékes minisztérium vezetőségét, hogy hasznosítsák azokat a tapasztalatokat is, amelyeket más országok halmoztak fel a hasonló kazánoknál használt gyenge minőségű tüzelőanyagok homo­­genizálásában és előkészítésében. Ezután a nyomás alatt működő ener­getikai kazánokhoz szükséges rész­egységeket előállító részleg megte­kintésére kerül sor. A látogatás végén Nicolae Ceausescu elvtárs gratulált a vállalat gépgyártói­nak, s arra buzdította őket, hogy hasz­nálják ki teljes egészében és minél jobb eredmények­­e­ 1 a rendelkezésükre álló technikát, s tegyenek további erő­feszítéseket az energetikai aggregátok­nak a nemzetgazdaság szükségleteivel összhangban történő korszerűsítéséért és diverzifikálásáért. Nicolae Ceausescu elvtárs munkalá­togatását a Nehézgépgyárban, gépipa­runk egyik legfontosabb egységében folytatta, egy olyan egységben, amely döntő módon hozzájárul a román gaz­daság komplex technológiai berende­zésekkel való­­ ellátásához, valamint az első román berendezések atomerőműhöz szükséges gyártásának előkészíté­séhez. Nicolae Ceausescu elvtársnak az il­letékes minisztérium és fővállalat kép­viselőivel, az üzem szakembereivel folytatott dialógusa itt is a problémák egész sorát ölelte fel, kiterjedt a kor­szerű berendezések gyártásának fej­lesztésére, a vállalaton belüli kapacitá­sok teljesítményénték a maximális ki­használására, a költséges importról va­ló lemondást lehetővé tevő nagyhaté­konyságú szerszámok és műszerek ha­zai gyártásba vételére, az üzem gyár­tási programjában előirányzott egyre bonyolultabb berendezések előállítá­sához szükséges erősen ötvözött acé­lok gyártási technológiájának javítá­sára, az anyag- és energiafogyasztás csökkentésére, az egész tevékenység hatékonyságának a növelésére, (folytatása a 2—3. oldalon) / 2522. szám XIII. ÉVFOLYAM 1980. MÁRCIUS 1. ARA 30 báni N­­O­N­P­O­L­G­Á­R­O­K! A Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának jelöltjeire szavazva, a román művészet és kultúra szüntelen haladására, társadalmunk egyre gaz­dagabb szellemi életére szavaztok ! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJÁNAK KIÁLTVÁNYA Képviselőjelöltek találkoztak a választókkal Munkatanácskozási hangulat Február 28-án került sor a baróti 4-es számú tási kerület nagy nemzetgyűlési válasz­képviselőjelöltjeivel, Sza­bó Irénnel és Tana Rozáliával való találkozóra. A találkozó munkata­nácskozás formáját öltötte. A sok hoz­zászólás kiemelte azokat az eredmé­nyeket, amelyeket Bárát a XI. párt­­kongresszus, az előző választások óta eltelt időszakban elért a városfejlesz­tés, a gazdasági, társadalmi és kultu­rális megújhodás terén, s szemléltetik egyúttal Erdővidék amelyek köz­pontja arculatának változásait. A tennivalók napról napra sokasod­nak az egyre növekvő igények kielégí­tésére, Barót városképének alakításá­ban, a közművesítés, közellátás, szál­lítás, egészségügy, utak korszerűsíté­se, lakásépítkezés terén. Ezt bizonyít­ja Sebestyén István, Simon József, Ko­vács József, Bistriceanu Corre­l, Mik­­lóssi József, Antal Jenő, Csömör János, Román Jenő hozzászólásai, me­lyek a választási körzet lakóinak ne­vében hangzottak el. Ugyanakkor a fel­szólalók biztosították a nagy nemzet­­gyűlési képviselőjelölteket afelől, hogy bármikor, közös erővel hozzájárulnak a felmerült kérdések megoldásához. A választók jogos elvárása a jövendő képviselőtől, hogy ne csak a jelölések és választások alkalmával, hanem é­­vente legalább egyszer-kétszer talál­kozhassanak és a felmerülő feladatok megoldását, a további tennivalókat kö­zösen megvitassák. ★ . Ugyancsak február 28-án zajlott le a 4-es számú nagy nemzetgyűlési vá­lasztási kerület képviselőjelöltjeinek találkozója Nagybaconban is. A har­minc kilométeres körzetet átfogó köz­ség kultúrotthonában megjelentek községhez tartozó falvak választói is.­­ Ez alkalommal a résztvevők megismer­kedhettek a fejlődés útján haladó nagyközség jelenével és távlataival, a falvakba behatoló civilizáltabb élet­mód problematikájával. Mi sem bizo­nyítja jobban ezt, mint azok a javas­latok, amelyek ebből az alkalomból elhangzottak. T#^nkő Sándor, Keresz­tes Zoltán, Kiss Árpád, Pető Anna, Budai Ferenc, dr. Ress Károly felszó­lalók az egészségügyi feltételek, közellátás, a szállítás, a község hídjai a javításának, valamint a telefonhálózat kiszélesítésének szükségét szorgalmaz­ták a községben és a hozzá tartozó falvakban egyaránt. A község terüle­tén lévő források vizének lakásokba való bevezetése is, egy kis segítséggel, megoldásra találhatna. SZABÓ JÓZSEF A hatékonyság jegyében Az ,,öreg‘l textilipari vállalat egyik legfiatalabb részlege a varroda, „csak“ harmadik é­v tartozik a vállalathoz. 1977. október 30-án vette át a vállalat a helyi ipartól a varroda felszerelését és dolgozóit, költözött be az új részleg a város központjába, a valamikori helyi­iparhoz tartozó bútorgyár egyik épüle­tébe. Azóta az épület maga is felismer­­hetetlenül megváltozott, a körbefutó kerítéssel, az ablakokból kikandikáló virágokkal, a bent uralkodó renddel és tisztasággal, az új rendeltetése betöl­tése végett eszközölt átalakítások nyo­mán m­egfelelő munkahellyé vált a var­rodai dolgozók számára. De nem csak a munkakörülmények javultak meg, hanem emelkedett a dolgozók átlagja­­vadalm­azása is. Addig, amíg a helyi­­ipari vállalatnál az átlagkereset 1200— 1300 lej volt, jelenleg — figyelembe véve a ja­vadal­mazásemelés két szaka­sza utáni emelést — 1900 lej körül van. Lelkiismeretes munkaközösség dol­gozik a varrodában, ennek legjobb bi­zonyítéka, hogy eddig minden évben teljesítették a rájuk háruló feladato­kat. Az elmúlt évben például több mint négymillió lejjel túlteljesítették az értéktervüket, jelentős mértékben hozzájárulva a vállalat által elért ered­mények megvalósításához. Hiszen varroda elsődleges feladata a textilipa­­­ri vállalat termékeinek egy r­észét fel­dolgozni, a készárut eladni, amiért jobb árat lehet kapni, mint a méteráruért. Szintén a részleg keretein belül leh­­et hatékonyan megoldani a szövöttáru­­maradékok hasznosítását is. Egyszóval nem lebecsülendő ennek a részlegnek a hozzájárulása a nettó termelés érté­kének növeléséhez. Az eddig elért eredményekre alapoz­va a részleg évi teljesítőképességének­ hetven százalékát­­ exporttermékek gyártására szerződték le. A fennmaradt kapacitás apróbb rendelések elkészíté­sére maradt. Körülbelül tízféle készítenek, gumírozott, vízhatlan sátori a­­nyagból bányász- és halászöltözéket, csuklyás esőköpenyt, a vállalat által gyártott anyagokat használják különbö­ző munkaruhák elkészítésére. A telje­sítőképesség nagyobb felét lekötő ex­porttermékekre még nem érkezett ren­delés. A dolgozók évi közgyűlésén felvetődött a fővállalat és a külkeres­k­­kedelmi vállalat negítségének szüksé­gessége ezen a téren, segítséget kértek az említett szervektől, de február u­­tolsó napjaiban még mindig nem ér­kezett értesítés külföldi megrendelés­ről. Egyelőre a meglevő rendeléseket hozták előbbre, azokat készítik el ha­táridő előtt Mondanunk sem kell, hogy a késlekedés milyen bonyodalma­kat okoz a munka megszervezésében. A „varrodások“ mégis bizakodóak: h­a a megrendeléseket megkapják, év vé­géig teljesíthetik tervüket, sőt többlet­­termelésre is számítanak. , P. M.

Next