Megyei Tükör, 1980. november (13. évfolyam, 2731-2755. szám)

1980-11-01 / 2731. szám

Mtaaaka tan­ácskodás az Sz&lD KB székház­áBaaaa­­ a geológia terén dolgozó aktívával Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szo­cialista Köztársaság elnöke péntek dél­­előtt az RKP KB székházában részt vett a geológia terén dolgozó aktíva október 30-i és 31-i munkatanácskozásának záró­ülésén. A Nicolae Ceausescu elvtárs kezdemé­nyezésére megszervezett tanácskozás be­illeszkedik azoknak az elemzéseknek és intézkedéseknek a sorába, amelyekre a legfontosabb tevékenységi szektorokban került sor most az ötéves terv befejezé­sének s a következő terv megkezdésé­nek időszakában, kifejezésre juttatja a megkülönböztetett figyelmet, amit a párt­és az államvezetőség, személy szerint Nicolae Ceausescu elvtárs tanúsít nem­zetgazdaságunk e nagy jelentőségű szek­tora iránt. A tanácskozáson elemez­ték az idei geológiai kuta­tási terv megvalósulásának stádiumát, va­lamint az 1981. évi tervelőirányzatoknak az 1981—1985-ös ötéves terv és a 2000-ig terjedő távlati időszak feladatainak a példás teljesítéséhez szükséges intézke­déseket. A záróülés munkálatainak megkezdése előtt Nicolae Ceaușescu elvtárssal a geo­lógiai kutatásban s a szénhidrogének és hasznos ásványok értékesítésében elért színvonalat szemléltető számos grafikont és kiállítási tárgyat bemutató kiállítás ke­retében ismertették az 1981—1985. . évi geológiai kutatási program tervezetét, va­lamint a kokszosítható szén termelésének következő ötéves tervi növelésére vonat­kozó programot. A párt főtitkára egész sor észrevételt tett és útmutatást adott ar­ra vonatkozóan, hogy az egész geológiai kutatómunkát rendeljék alá annak az a­­lapvető feladatnak, amelyet a XII. párt­­kongresszus szabott meg az anyagi alap és elsősorban az energetikai alap gyors ütemű fejlesztésével kapcsol­atban abból a célból, hogy a következő évtized végé­ig Románia függetlenítse magát az ener­gia és a tüzelőanyag szempontjából. Virgil Trofin elvtárs, bánya-, kőolajipari és geológiai miniszter a pártfőtitkár s a többi párt- és államvezető elé terjesztette a tanácskozás első napján lezajlott viták legfontosabb kérdéseinek szintézisét. A kétnapos tanácskozás vitájában a plenáris üléseken és a tagozatokban felszólalt 69 vezető káder, kutató, mér­nök, mester és a geológiai kutatóegysé­gek, valamint kőolaj- és bányakitermelő egységek más dolgozója. A szónokok ki­fejezték köszönetüket a párt- és állam­vezetőségnek, személy szerint Nicolae Ceausescu elvtársnak az állandó gondos­kodásért, amelyet a nemzetgazdaság­­ (folytatása a 2­ 3. oldalon) AZ EXPORTTERV TELJESÍTÉSE (BiacS értékesd­íj) termékekkel Két nappal ezelőtt megjelent cikkünkben — mely szintén az exportterv teljesítésének fontosságával foglalkozott — megírtuk azt, hogy megyénk vállalatai közül, mármint a legnagyobb téte­lekkel szereplő faipari vállalatok közül a kézdivásárhelyi faki­termelő vállalat az, amely jóval túlszárnyalta az első három ne­gyedév exporttervét, míg a Fafeldolgozó Kombinát csupán 88 százalékot valósított meg a tervéből. Ennek következtében a fa­ipar együttvéve is túlszárnyalta kilenchavi tervét, minthogy a fakitermelő vállalat részaránya az exportból majdnem három­szorosa a Fafeldolgozó Kombináténak. Ebből következik az a természetes igény, hogy az exportter­­vet - a megye és az iparág összesített exporttervét — minél ma­gasabb fokon értékesített exportárukkal teljesítsük. Egyáltalán nem mindegy, hogy a kitermelt faanyagból mekkora érték jön ki, miután a külföldi megrendelőknek leszállították. Hogy ezt az igényt még jobban kiemeljük, s érvényt szerezzünk neki, a kö­vetkező sorokban a következőkről is ejtsünk szót. Mint fentebb említettük, a fakitermelő vállalat túlszárnyalta exporttervét az első háromnegyed évben. Ez nagyon dicséretes dolog, de ha a terv teljesítéséhez leszállított termékeit vesszük szemügyre en­nek a vállalatnak, akkor már nem annyira tűnik dicséretesnek az eredmény. A túlteljesítésből ugyanis a fenyő-fűrészáru az a termék, amely a többletet jelentette, míg a másik kettő, a bükk­­fűrészáru és a belőle készülő láda (amely tehát valamivel magasabb fokú feldolgozáson ment keresztül ), a tervezett szint alatt maradt. E két utóbbi termék kilenchavi exporttervéből 80, illetve 74 szá­zalékot teljesített a vállalat. Tehát még itt is kedvezőtlen az a­­rány a nagyobb értéket és a puszta nyersanyagot tartalmazó termékek között, hát még akkor, ha az egész faipar exportra szánt termékeit vetjük össze az értékük és részarányuk szerint. Nyilván, ebben az évben már igen keveset lehet tenni e­­zeknek az arányoknak megváltoztatásáért, hiszen megyénknek ez a terméke megy a legjobban az export vonalán. A jövőre azon­ban feltétlenül változtatni kell rajta, hogy ugyanolyan mennyi­ségű kitermelt faanyagból nagyobb legyen a devizabevétel. M. Z. A jÖv. A jövőt, ezt a főnevesült igenevet, ezt kellene az idő síkjain és huzalain búj­­káltában üstökön ragadnom, nem si­került sosem, le nem mondhatok vi­szont rövidre szabott időmben erről a küzdelemről, okos időkben közelebb kerül az emberhez az idő, most olva­som, hogy hinni kell a jövőben, s ak­kor az eljövend­ő egy kissé megdiderget ez az ad abszurdum optimizmus: hát ilyen egy­szerű lenne a megoldása annak, ami­re én kétségek között s a siker vajmi kevés reményével egy életet felleget­­tem eleddig?! Ilyen egyszerű lenne, hogy csak kimondom, és megnyílik a csodakapu, mint az ezeregy éjszaká­ban?! Uram, én hiszek — így mondja a tántoríthatatlan keresztény, és nekem irigyelnem kellett nem egyszer ezt a gyümölcstelen hitet, mely nyugodalmat ad itt e földi világban, s boldogságot, örök örömöket a túlvilágon annak, a­­ki kimondjam —, jaj, ez is kimondha­tatlan számomra, mint annyi más, mert nyugodalmat nem lelhetünk itt a föl­dön, még akkor sem, ha mi, legalább íróemberek, hiszünk a szó mágikus e­­rejében! nincs nyugodalom abban, hogy valamit kimondunk, és azzal el­intézett a kérdés, és hogy valamit nem mondunk ki, és akkor az nincs is, a jövőt, ezt a főnevesült melléknévi igenevet csak úgy hihetem, ha ÉRETTE teszek valamit a magam parcelláján s a magam ereje szerint, a hit nem boldogít, EZT higgyétek el, semmi sem boldogít a bávatag várakozással, csak a TETT, semmi közelebb nem visz a jövőhöz, a megálmodotthoz, a megter­vezetthez, a szükségeshez és a már megérdemelt­ megszenvedetthez, sem­mi közelebb nem visz hozzá, csak a­­mit a jelenben megteszünk, nincs, nincs abszolút igazság, s a jövő is csak annyiban elérhető, a­­mennyiben a tenyerünkön nevelgetjük Mi, minden, amit kívülről várunk a földön vagy földön­ túlról, csak mesz­­szebb visz a valamelyest­ jövőtől is, eltávolít, amennyiben tétlenséget rot­haszt magában, önvesztünkre, jövő­r­e, az talán nincs is, csupán mi vagyunk, akik közelítünk nagy vi­zeken a tóhoz, a széphez, és égre csak az nézhet, jótékony segítségre csak az a nép várhat, amelyik rest megmarkolni az evezőt ezeken a ha­talmas vizeken. Behelyettesíthető annyi mindennel a jövő, de egyetlen, amit kiköp, vissza­köp, ránk­ köp, az a tétlenség, mint behelyettesítő. Ettől iszonyodik, s lopja magával messzebb, jobbak, bát­rabbak, portája felé azt is, amit ne­künk szánt —: ha keressük őt, ha haladunk felé önnön erőnkből. CZEGŐ Zoltán VIJIg­­IOIFTARMI EGYESOUFTEK I AZ RKP KOVASZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI NEPTANÁCS LAPJA 2731. szám XIII. ÉVFOLYAM 1980. november 1., Szombat AU A 30 hant ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA Törényepelű rendelet a kőolaj, szén, más nyersanyagok tervezett termelését túlszárnyaló kitermelőipari dolgozó személyzet ösztönzésére vonatkozó intézkedésekről Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elrendeli: 1. SZAKASZ — A kőolaj, a szén, a színes­fémek és más nyersanyagok terve­zett fizikai termelését túlszárnyaló kiterme­lőipari dolgozó személyzet, minthogy hoz­zájárul a nemzetgazdaság nyersanyag­­szükségleteinek fedezéséhez és a behoza­tal csökkentéséhez, külön jutalomban ré­szesül a terven felül kitermelt mennyiség minden tonnája, illetve más fizikai ter­mékegysége után. 2. SZAKASZ. — A termékeket és a ter­mékegységre kalkulált külön jutalom­összeget évente szabják meg az egységes országos gazdasági-társadalmi fejleszté­si tervben, a terven felül előállított ter­mékek értékének 15 százalékig terjedő kvótáján belül. 3. SZAKASZ. — A jelen törvényerejű rendelet értelmében járó jutalmakat a törvényben megszabott többi járandósá­gon felül évente folyósítják a termelő­­egységek azon munkásainak, mestereinek, mérnökeinek, technikusainak és más dolgozó személyzetének, akik ténylegesen hozzájárultak a fizikai termelési tervfel­adatok túlszárnyalásához. 4. SZAKASZ. — A termékegységre kal­kulált külön jutalmak kifizetéséhez szük­séges összegeket a vállalat pénzügyi ered­ményeiből fedezik, kifizetésüket pedig a tervezett javadalmazási alapon felül esz­közük. 5. SZAKASZ. — A jelen törvényerejű ren­delet az 1981. évi tevékenység megkezdé­sével lép hatályba. A terven felül elért termelésnek az 1981. évi tevékenységre érvényes kvótáit a jelen törvénytervezet részét alkotó melléklet irányozza elő. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke Sürgősen előbbre kell lépni Sok a gond a katolnai állami mező­­gazdasági vállalatnál. Különösen allat­­tenyésztési részlegük okoz rejtezést, a.sz a takarmányalap biztosítása bizony nem ment, nem megy könnyen ebben az esz­tendőben sem. A dálnoki, csernátoni, ta­­másfalvi, zabolai, katolnai istállókban kö­zel négyezernyolcszáz szarvasmam­ájuk van, s az eddigi mérleg azt mutatja, hogy közelr­ől sem elég az a takarmány, amivel jelenleg rendelkeznek. Például szálas­­takarmányból, az állatlétszámhoz vilzo­­nyított szükségletből hiányzik közel ezer­­hétszáz tonna, répából, silóból több mint kilencezer tonna, szalmából vagy ezer­négyszáz tonna. H­ogy mivel tudják pótolni? Egyrészt szé­navásárlással, másrészt bíznak abban, hogy elegendő répaszeletet, moslékot kapnak majd a cukorgyáraktól, szeszgyá­raktól. Azt mondják, több területre lenne szük­ségük takarmánytermesztéshez. Kas­iátó, legelő lenne, ám nyáron oda hajtják ki az állatokat, s marad az a hétszázhetven hektárnyi, amin takarmányt termesztenek. Ezek után lehet-e csodálkozni azon, hogy a tejtermelés általában a terv alatt marad? Ugyanis a terv évi háromezer­­háromszázötven liter takarmányozott te­henenként, s úgy néz ki, év végéig ha kijön a kétezernégyszázötven, öt év át­laga — ezt is kiszámolták - megközelíti a kétezerhatszáz liter tejet. A felsorolt tehenészetek közül a legna­gyobb tejátlagot Tamásfalván érték el, ott kétezernyolcszáz körüli lesz az évi ho­zam, leggyengébben a csernátoni részleg áll a maga ezerhétszáz körüli literével. Évek óta gyenge a tejtermelés, mondják a könyvelőségen, s a statisztika is tisztán kimutatja ezt. Erről a pontról viszont sür­gősen előbbre kell lépni, tudják ezt a ka­­tolnaiak is. Talán jobb szervezéssel jobb tervezéssel kellene ezt elérni. A közel öt­ezer szarvasmarha, a négyezer juh gaz­dag állatállomány, ám nincs meg utána a várt eredmény, ezért mindenképpen jobbítani kellene, kell a munkán. (péter)

Next