Megyei Tükör, 1980. november (13. évfolyam, 2731-2755. szám)
1980-11-01 / 2731. szám
Mtaaaka tanácskodás az Sz&lD KB székházáBaaaa a geológia terén dolgozó aktívával Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke péntek délelőtt az RKP KB székházában részt vett a geológia terén dolgozó aktíva október 30-i és 31-i munkatanácskozásának záróülésén. A Nicolae Ceausescu elvtárs kezdeményezésére megszervezett tanácskozás beilleszkedik azoknak az elemzéseknek és intézkedéseknek a sorába, amelyekre a legfontosabb tevékenységi szektorokban került sor most az ötéves terv befejezésének s a következő terv megkezdésének időszakában, kifejezésre juttatja a megkülönböztetett figyelmet, amit a pártés az államvezetőség, személy szerint Nicolae Ceausescu elvtárs tanúsít nemzetgazdaságunk e nagy jelentőségű szektora iránt. A tanácskozáson elemezték az idei geológiai kutatási terv megvalósulásának stádiumát, valamint az 1981. évi tervelőirányzatoknak az 1981—1985-ös ötéves terv és a 2000-ig terjedő távlati időszak feladatainak a példás teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. A záróülés munkálatainak megkezdése előtt Nicolae Ceaușescu elvtárssal a geológiai kutatásban s a szénhidrogének és hasznos ásványok értékesítésében elért színvonalat szemléltető számos grafikont és kiállítási tárgyat bemutató kiállítás keretében ismertették az 1981—1985. . évi geológiai kutatási program tervezetét, valamint a kokszosítható szén termelésének következő ötéves tervi növelésére vonatkozó programot. A párt főtitkára egész sor észrevételt tett és útmutatást adott arra vonatkozóan, hogy az egész geológiai kutatómunkát rendeljék alá annak az alapvető feladatnak, amelyet a XII. pártkongresszus szabott meg az anyagi alap és elsősorban az energetikai alap gyors ütemű fejlesztésével kapcsolatban abból a célból, hogy a következő évtized végéig Románia függetlenítse magát az energia és a tüzelőanyag szempontjából. Virgil Trofin elvtárs, bánya-, kőolajipari és geológiai miniszter a pártfőtitkár s a többi párt- és államvezető elé terjesztette a tanácskozás első napján lezajlott viták legfontosabb kérdéseinek szintézisét. A kétnapos tanácskozás vitájában a plenáris üléseken és a tagozatokban felszólalt 69 vezető káder, kutató, mérnök, mester és a geológiai kutatóegységek, valamint kőolaj- és bányakitermelő egységek más dolgozója. A szónokok kifejezték köszönetüket a párt- és államvezetőségnek, személy szerint Nicolae Ceausescu elvtársnak az állandó gondoskodásért, amelyet a nemzetgazdaság (folytatása a 2 3. oldalon) AZ EXPORTTERV TELJESÍTÉSE (BiacS értékesdíj) termékekkel Két nappal ezelőtt megjelent cikkünkben — mely szintén az exportterv teljesítésének fontosságával foglalkozott — megírtuk azt, hogy megyénk vállalatai közül, mármint a legnagyobb tételekkel szereplő faipari vállalatok közül a kézdivásárhelyi fakitermelő vállalat az, amely jóval túlszárnyalta az első három negyedév exporttervét, míg a Fafeldolgozó Kombinát csupán 88 százalékot valósított meg a tervéből. Ennek következtében a faipar együttvéve is túlszárnyalta kilenchavi tervét, minthogy a fakitermelő vállalat részaránya az exportból majdnem háromszorosa a Fafeldolgozó Kombináténak. Ebből következik az a természetes igény, hogy az exporttervet - a megye és az iparág összesített exporttervét — minél magasabb fokon értékesített exportárukkal teljesítsük. Egyáltalán nem mindegy, hogy a kitermelt faanyagból mekkora érték jön ki, miután a külföldi megrendelőknek leszállították. Hogy ezt az igényt még jobban kiemeljük, s érvényt szerezzünk neki, a következő sorokban a következőkről is ejtsünk szót. Mint fentebb említettük, a fakitermelő vállalat túlszárnyalta exporttervét az első háromnegyed évben. Ez nagyon dicséretes dolog, de ha a terv teljesítéséhez leszállított termékeit vesszük szemügyre ennek a vállalatnak, akkor már nem annyira tűnik dicséretesnek az eredmény. A túlteljesítésből ugyanis a fenyő-fűrészáru az a termék, amely a többletet jelentette, míg a másik kettő, a bükkfűrészáru és a belőle készülő láda (amely tehát valamivel magasabb fokú feldolgozáson ment keresztül ), a tervezett szint alatt maradt. E két utóbbi termék kilenchavi exporttervéből 80, illetve 74 százalékot teljesített a vállalat. Tehát még itt is kedvezőtlen az arány a nagyobb értéket és a puszta nyersanyagot tartalmazó termékek között, hát még akkor, ha az egész faipar exportra szánt termékeit vetjük össze az értékük és részarányuk szerint. Nyilván, ebben az évben már igen keveset lehet tenni ezeknek az arányoknak megváltoztatásáért, hiszen megyénknek ez a terméke megy a legjobban az export vonalán. A jövőre azonban feltétlenül változtatni kell rajta, hogy ugyanolyan mennyiségű kitermelt faanyagból nagyobb legyen a devizabevétel. M. Z. A jÖv. A jövőt, ezt a főnevesült igenevet, ezt kellene az idő síkjain és huzalain bújkáltában üstökön ragadnom, nem sikerült sosem, le nem mondhatok viszont rövidre szabott időmben erről a küzdelemről, okos időkben közelebb kerül az emberhez az idő, most olvasom, hogy hinni kell a jövőben, s akkor az eljövendő egy kissé megdiderget ez az ad abszurdum optimizmus: hát ilyen egyszerű lenne a megoldása annak, amire én kétségek között s a siker vajmi kevés reményével egy életet fellegettem eleddig?! Ilyen egyszerű lenne, hogy csak kimondom, és megnyílik a csodakapu, mint az ezeregy éjszakában?! Uram, én hiszek — így mondja a tántoríthatatlan keresztény, és nekem irigyelnem kellett nem egyszer ezt a gyümölcstelen hitet, mely nyugodalmat ad itt e földi világban, s boldogságot, örök örömöket a túlvilágon annak, aki kimondjam —, jaj, ez is kimondhatatlan számomra, mint annyi más, mert nyugodalmat nem lelhetünk itt a földön, még akkor sem, ha mi, legalább íróemberek, hiszünk a szó mágikus erejében! nincs nyugodalom abban, hogy valamit kimondunk, és azzal elintézett a kérdés, és hogy valamit nem mondunk ki, és akkor az nincs is, a jövőt, ezt a főnevesült melléknévi igenevet csak úgy hihetem, ha ÉRETTE teszek valamit a magam parcelláján s a magam ereje szerint, a hit nem boldogít, EZT higgyétek el, semmi sem boldogít a bávatag várakozással, csak a TETT, semmi közelebb nem visz a jövőhöz, a megálmodotthoz, a megtervezetthez, a szükségeshez és a már megérdemelt megszenvedetthez, semmi közelebb nem visz hozzá, csak amit a jelenben megteszünk, nincs, nincs abszolút igazság, s a jövő is csak annyiban elérhető, amennyiben a tenyerünkön nevelgetjük Mi, minden, amit kívülről várunk a földön vagy földön túlról, csak meszszebb visz a valamelyest jövőtől is, eltávolít, amennyiben tétlenséget rothaszt magában, önvesztünkre, jövőre, az talán nincs is, csupán mi vagyunk, akik közelítünk nagy vizeken a tóhoz, a széphez, és égre csak az nézhet, jótékony segítségre csak az a nép várhat, amelyik rest megmarkolni az evezőt ezeken a hatalmas vizeken. Behelyettesíthető annyi mindennel a jövő, de egyetlen, amit kiköp, visszaköp, ránk köp, az a tétlenség, mint behelyettesítő. Ettől iszonyodik, s lopja magával messzebb, jobbak, bátrabbak, portája felé azt is, amit nekünk szánt —: ha keressük őt, ha haladunk felé önnön erőnkből. CZEGŐ Zoltán VIJIgIOIFTARMI EGYESOUFTEK I AZ RKP KOVASZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI NEPTANÁCS LAPJA 2731. szám XIII. ÉVFOLYAM 1980. november 1., Szombat AU A 30 hant ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA Törényepelű rendelet a kőolaj, szén, más nyersanyagok tervezett termelését túlszárnyaló kitermelőipari dolgozó személyzet ösztönzésére vonatkozó intézkedésekről Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elrendeli: 1. SZAKASZ — A kőolaj, a szén, a színesfémek és más nyersanyagok tervezett fizikai termelését túlszárnyaló kitermelőipari dolgozó személyzet, minthogy hozzájárul a nemzetgazdaság nyersanyagszükségleteinek fedezéséhez és a behozatal csökkentéséhez, külön jutalomban részesül a terven felül kitermelt mennyiség minden tonnája, illetve más fizikai termékegysége után. 2. SZAKASZ. — A termékeket és a termékegységre kalkulált külön jutalomösszeget évente szabják meg az egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervben, a terven felül előállított termékek értékének 15 százalékig terjedő kvótáján belül. 3. SZAKASZ. — A jelen törvényerejű rendelet értelmében járó jutalmakat a törvényben megszabott többi járandóságon felül évente folyósítják a termelőegységek azon munkásainak, mestereinek, mérnökeinek, technikusainak és más dolgozó személyzetének, akik ténylegesen hozzájárultak a fizikai termelési tervfeladatok túlszárnyalásához. 4. SZAKASZ. — A termékegységre kalkulált külön jutalmak kifizetéséhez szükséges összegeket a vállalat pénzügyi eredményeiből fedezik, kifizetésüket pedig a tervezett javadalmazási alapon felül eszközük. 5. SZAKASZ. — A jelen törvényerejű rendelet az 1981. évi tevékenység megkezdésével lép hatályba. A terven felül elért termelésnek az 1981. évi tevékenységre érvényes kvótáit a jelen törvénytervezet részét alkotó melléklet irányozza elő. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke Sürgősen előbbre kell lépni Sok a gond a katolnai állami mezőgazdasági vállalatnál. Különösen allattenyésztési részlegük okoz rejtezést, a.sz a takarmányalap biztosítása bizony nem ment, nem megy könnyen ebben az esztendőben sem. A dálnoki, csernátoni, tamásfalvi, zabolai, katolnai istállókban közel négyezernyolcszáz szarvasmamájuk van, s az eddigi mérleg azt mutatja, hogy közelről sem elég az a takarmány, amivel jelenleg rendelkeznek. Például szálastakarmányból, az állatlétszámhoz vilzonyított szükségletből hiányzik közel ezerhétszáz tonna, répából, silóból több mint kilencezer tonna, szalmából vagy ezernégyszáz tonna. Hogy mivel tudják pótolni? Egyrészt szénavásárlással, másrészt bíznak abban, hogy elegendő répaszeletet, moslékot kapnak majd a cukorgyáraktól, szeszgyáraktól. Azt mondják, több területre lenne szükségük takarmánytermesztéshez. Kasiátó, legelő lenne, ám nyáron oda hajtják ki az állatokat, s marad az a hétszázhetven hektárnyi, amin takarmányt termesztenek. Ezek után lehet-e csodálkozni azon, hogy a tejtermelés általában a terv alatt marad? Ugyanis a terv évi háromezerháromszázötven liter takarmányozott tehenenként, s úgy néz ki, év végéig ha kijön a kétezernégyszázötven, öt év átlaga — ezt is kiszámolták - megközelíti a kétezerhatszáz liter tejet. A felsorolt tehenészetek közül a legnagyobb tejátlagot Tamásfalván érték el, ott kétezernyolcszáz körüli lesz az évi hozam, leggyengébben a csernátoni részleg áll a maga ezerhétszáz körüli literével. Évek óta gyenge a tejtermelés, mondják a könyvelőségen, s a statisztika is tisztán kimutatja ezt. Erről a pontról viszont sürgősen előbbre kell lépni, tudják ezt a katolnaiak is. Talán jobb szervezéssel jobb tervezéssel kellene ezt elérni. A közel ötezer szarvasmarha, a négyezer juh gazdag állatállomány, ám nincs meg utána a várt eredmény, ezért mindenképpen jobbítani kellene, kell a munkán. (péter)